Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19C2. március G. Hruscsov elvtárs beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanígy teljesen helytelen szembeállítani az anyagi ösztönző erőket az erkölcsiekkel, az anyagi érdekeltséget az ideológiai nevelőmunkával. Az ideológiai nevelőmunka, az erkölcsi ösztönző erők fejlesztése és az anyagi ösztönző erők, az anyagi érdekeltség fokozása el választhatatlanul összefügg egymással. Az erkölcsi és ?.z anyagi ösztönző erők kölcsönösen fokozzák egymást és ugyanarra a célra Irányulnak. Bármiféle szembeállításuk csak ár- tamas lehet a kommunista építés ügyére. A mezőgazdaság fellendítése az egész nép ügye Hruscsov ezután rámutatott, hogy a XXII. kongresszus után az SZKP Központi Bizottságának plénuma első ízben ált össze a kommunista építés konkrét feladatainak megvitatására. A napirend: a párt feladatai a mező- gazdaság vezetésének megjavításában. Mi a múltban is hangsúlyoztuk, hogy a népgazdaság fellendítése az egész nép ugj e. Most azonban, amikor kidolgoztuk e fellendülés távlati tervét, amikor hallatlan magaslatokat kell elérnünk a mezőgazdaság fejlesztésében, a párt újra az egész néphez fordul a felhívással: a szovjet rendszer teljes erejével hódítsa meg ezeket a magaslatokat. A mezőgazdaság a szó szoros értelmében minden ember érdekeit érinti. A mezőgazdaság fejlettségének színvonala jelentősen meghatározza a nép jólétét. Ezért a mezőgazdaság további fellendítését, az élelmiszerek termelésének növelését az egész párt, az egész nép ügyének kell tekintenünk. Ez egyáltalán nem jelenti azt. hogy csökkentjük az iparral szemben támasztott követelményeket. Bár az ipar munkájában is mutatkozik számos hiányosság, az ipar egészében mégis sikeresen fejlődik, lartja a hétéves tervben kitűzött ütemet... . ..... A z előadó adatokkal jellemezte a szovjet ipar fejlődését, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a mezőgazdaság fejlesztésében is jelentékeny sikereket éri el. A párt az egész nép támogatásával megszervezte a szüzföldek megművelését — mondotta Hruscsov. — Hazánkban rövid idő a'ati 42 millió hektárnyi új földei műveltek meg. A Szovjetuniónak ma szilárd és megbízható bázisa van ahhoz, hogy ellássa a lakosságot hússal tejjel és más termékekkel. Ez a bázis a kolhozok és szovhozok közös állattenyésztése. Hruscsov rámutatott, hogy a párt intézkedései eredményeként az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi pienuma óta eltelt időszakban a szocialista mezőgazdaság minden ága jelentékeny sikereket ért ei. Adatokat sorolt fel, amelyek alátámasztják, hogy a Szovjetunióban az elmúlt hét-nyolc év alatt meg- növekedett a szemestermények a hús és a tej termelése és állami felvásárlása. — Ennek ellenére élesen bíráljuk a mezőgazdasági helyzetet — mondotta Hruscsov. — Arról van szó, hogy alapvetően megváltoztak a mezőgazdasággal szemben támasztott követe1,nc- nyek. Most nem arról beszélünk, hogy néhány százalékkal emelni kell a szemestermányek, a hús vagy a tej termelését. Most másról van szó, mégpedig arról, hogy rövid idő alatt meg sell kétszerezni, sőt háromszorozni a legfontosabb mezőgazdasági termények termelését. Az előadó hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-szükséglet gyorsan növekszik, s ez a növekedés a jövőben még gyorsabbá válik. Ez teljesen érthető is. Szaporodik a lakosság, emelkedik a reálbér színvonala, növekszik a dolgozók jövedelme. A Szovjetunió egész lakossága 1953 után 29 millió fővel növekedett, s ebben a városi lakosság növekedése 28 millió volt — közölte Hruscsov. Lakosságunk a jövőben is növekedni fog. Ez örömmel tölt el bennünket. A Szovjetunió végtelenül nagy ország s ahogyan mondani szokták, mindenkinek jut hely a Nap alatt, minden ember számára lesz munka. Nyil ván nincs messze az az idő, amikor hazánk lakossága eléri a 250—280 millió főt — mondotta Hruscsov. A lakosság növekedésével együtt a Szovjetunióban évről évre növekszik a dolgozók jövedelme. Az adók csökkentésének és a kölcsönjegyzés megszüntetésének beszámításával 1959—1961 folyamán, vagyis három esztendő alatt a dolgozók jövedelme 16.8 milliárd rubellel, 1953-tól pedig csaknem 42 milliárd rubellel növekedett. Hruscsov adatokat sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a legfontosabb termékek egy főre jutó fogyasztása 1953-tól 1961-ig 35—50 százalékkal növekedett. A fogyasztás ekkora növekedése mellett szükségessé vált, hogy erősen meggyorsítsuk a mezőgazdasági termékek termelésének ütemét — mondotta Hruscsov. Az a kísérlet, hogy a mező- gazdasági termelés gyors nőve lésének feladatát a füves vetésforgó keretében, a takarmány növények kialakult választékának keretében oldjuk meg, nem vezetett eredményre. Azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság, különösképpen az állattenyésztés fejlődési üteme lassúbbá vált, nehézségekbe ütköztünk a lakosság hússal és néhány más tér mékkel való zavartalan ellátása tekintetében. — A hús- és a tejtermelés elégtelenségét természetesen nem magyarázhatjuk csupán azzal, hogy a földművelés rendszere nem felel meg a mezőgazdaság új fel adatainak — állapította meg Hruscsov. — Sok vezető nem tanúsított kellő figyelmet a mezőgazdaság iránt. A mézőgazdaság-iranyítás gyen güiésének következtében komoly veszélybe került a mezőgazdasági terméktermelés hétéves tervének teljesítése. Erről a Központi Bizottság plénumán ma teljes őszinteséggel beszélnünk kell. Hruscsov ismertette a hétéves terv 1961-re előirányzott feladatai teljesítésének ellenőrző adatait. 1961-ben szemesterményből 1 milliárd púddal, húsból 3 millió tonnával, tejből pedig 16 millió tonnával termeltek kevesebbet a hétéves tervben megállapított mennyiségnél. Hruscsov közölte, hogy a Központi Bizottság megbízásából az Állami Tudományos-Gazdasági Tanács felmérte az elkövetkezendő években várható mezőgazdasági termékszükségletet. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gabona, hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek termelésnövelésének lehetősége határtalan. Mindezek lehetővé teszik, hogy rövid határidőn belül biztosítva legyen az ország ellátása élelmiszercikkekkel és mezőgazdasági nyersanyaggal, s amit ez jelent, hogy döntő lépést tegyünk a népjólét emelésének útján. Hruscsov rámutatott, hogy már a most folyó ötéves terv végére a kolhozoknak és szovhozoknak mintegy 12 milliárd púd gabonaféleséget kell termelniük és az államnak négymilliárd 500 mii natermelésben ez a színvonal teljességgel elérhető. A pártnak, a mezőgazdaság dolgozóinak és az egész szovjet népnek különösen nagy munkát kell végeznie az állattenyésztés terén. Meggyőződésem, hogy a sertés- és a baromfitenyésztés intenzív fejlesztésével képesek vagyunk — írd és mondd — egyetlen év leforgása alatt lényegesen megjavítani a városok lakosságának húsellátását. Hruscsov ezután felhívta a figyelmet azoknak a földeknek a helyesebb felhasználására, amelyeken jelenleg fű és zab nő, vagy amelyeket egyszerűen ugarnak hagynak. Itt találhatjuk meg a szemestermény, a hús, a tej és más mezőgazdasági termékek tér melése növelésének egyik legfontosabb forrását. Jelenleg ötvenkét millió hektárt foglal el a fű és az ugar. Arról a harcról szólva, amely a szovjet mezőgazdasági tudományban lezajlott, a két irányzat, a Viljamsz-iskola és a mezőgazdaságnak a gépesítés és a vegyészeti tudomány alapján való intenzív fejlesztését védelmező Prjanyisnyikov akadémikus iskolája között, Hruscsov rámutatott, hogy ez az éles harc nem zajlott le áldozatok nélkül. A nép ellenségének nyilváníakik nem ismerték el a füves vetésforgó rendszert. »A földművelés füvesherés rendszere, amelyet J. V. Sztálin támogatott, fokozott mértékben kezdett meghonosodni az ország minden kerületében-«. Miért ragaszkodott Sztálin éppen a füvesherés földművelési rendszerhez, amikor az általános nyugati tapasztalatoknak is ellentmondott? Nemcsak az volt az oka ennek, hogy Sztálin nem értett a mezőgazdasághoz, hanem láthatólag foglyulejtette őt Vil- jamsznak az a megállapítása, hogy ez a rendszer kevesebb beruházást igényel a mezőgazdaságban, nem kell egy sor műtrágyagyárat építeni. Hruscsov beszélt azokról az ártalmakról, amelyeket a füves vetésforgó okozott a szovjet mezőgazdaságnak. Viljamsz többek között tagadta az őszi növények jelentőségét. Mi nem követjük azt a tudományt — mondotta Hruscsov —, amely nem teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelés megoldja a ma feladatait. Kijelentette, hogy a Központi Bizottság plénumán e rendszert ei kell ítélni és fel kell szólítani a mezőgazdasági dolgozókat, bátrabban haladjanak a föld intenzívebb kihasználásának, a kapásnövények és hüvelyesek szélestottak egyes kiváló tudósokat, | körű bevezetésének útján. Á mezőgazdaság legfontosabb feladatai Hruscsov felsorolta, milyen problémákra fordítsa ma leginkább figyelmét a szovjet mezőgazdaságtudomány. Továbbra is tökéletesíteni kell a vetőmagtermelést és a szelekciós munkát, gyorsabban kell létrehozni olyan új növényfajtákat, amelyek alkalmazkodni tudnak a különféle övezetek sajátosságaihoz. A mezőgazdaságtudomány halaszthatatlan feladatai közé tartozik ' a fajállat-tenyésztés további javítása. Komoly támogatást érdemel Liszenko akadémikus munkája, amely a tehenek tejhozamának és a tej zsírtartalmának növelésére irányul. Nagy feladatok várnak a mezőgazdaságban a vegyészet, valamint a mezőgazdasági gépesítés területén működő tudósokra. A mezőgazdaság olyan irányító szerveit kell megteremtenünk — mondotta —, amelyek a tervezéssel, a könyveléssel és a számadással foglalkoznak, s a termelés szervezésére minden kolhozban és szovhozban befolyást gyakorolnak. Enélkül lehetetlen a mezőgazdaság irányítása. A Központi Bizottság elnökségének nevében Hruscsov javaslatot terjesztett a plénum elé; szervezzenek a területeken kol- hoz-szovhoz — vagy szovhoz-kol- hoz termelési igazgatóságokat attól függően, hogy a kolhoz, vagy a szovhoz-forma van-e többségben. Az ilyen igazgatóságok tevékenységében a legfontosabb feladat az, hogy kiválasszák és kiképezzék a szakembereket, s a leghaladóbb gazdaságok legjobb i szovhozokba. tapasztalatait átadják minden kolhoznak és szovhoznak. A kerületekben az új igazgatóságoknak báziskolhozra vagy szovhozra kell támaszkodniok. E gazdaságok példája nyomán kell kidolgozni a termelési terveket. Hruscsov azt mondotta, gondolkodni kell azon, nem lenne-e célszerű, ha a Központi Bizottság vagy a területi pártbizottság apparátusából két-három instruktort a termelési igazgatóságba irányítanának. Ezek az instruktorok segítséget nyújtanának a szovhozok és kolhozok pártszervezeteinek a termelési és az eladási tervek teljesítésére való mozgósításban. Meg kell értenünk, hogy mi felelősek vagyunk a nép előtt a mezőgazdaság vezetéséért, a párt tekintélyéért, így, és csakis így kell értelmezni a pártszervezeteknek a mezőgazdaság helyzetéért való felelősségét a nép előtt. A munka termelékenységéne!: színvonala, a mezőgazdasági termelés emelkedése az az ismérv, amelynek alapján értékelni kell a termelési hivatalok, a párt- és a tanácsi szervezetek, a szovhozok és kolhozok munkáját. — Úgy gondolom, hasznos — mondotta Hruscsov —, ha a Központi Bizottság nevében felhívással fordulok azokhoz az ag- ronómusokhoz, zootechnikusok- hoz és gépszakértő mérnökökhöz, akik nem mezőgazdasági intézményekben dolgoznak, hogy menjenek dolgozni a kolhozokba és a Fokozott anyagi technikai segítség a mezőgazdaságnak A párt Központi Bizottságának a mezőgazdasági vezetés megjavítására irányuló erőfeszítései azonban nem hozzák meg a kellő eredményt, ha a párt nem tartja gondoskodása középpontjában a mezőgazdaságnaknyújtandó anyagi-technikai segítség kérdéseit, ha megsértik a kolhozok és szovhozok anyagi érdekeltségét a gabona, a hús, a tej és egyéb termékek előállításának növelésében. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó új feladatoknak megfelelően, növelni kell a mezőgazdaságnak nyújtott anyagi-technikai segítséget is. Ha mi csak felhívásokat intélió pudot kell eladniok. A gabo-1 zunk az emberekhez, hogy termeljenek kukoricát, cukorrépát, és térjenek át a halszálkás fejőállásra, de nem biztosítjuk kukorica. és cukorxépaszedő kombájnok gyártását, nem adunk modern rendszerű fejőgépeket és egyéb eszközöket, akkor közönséges fecsegőknek bizonyulunk. Lehetetlen, hogy magas munkatermelékenységre hívjunk fel, és ugyanakkor baltával vágjuk a kukoricaszárat. Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége úgy véli — mondotta Hruscsov — hogy határo zott programot kell kidolgozni a mezőgazdaság anyagi és technikai megsegítésére. Hruscsov számításokat idézett, amelyek mu tátják, hány gépre van szükség, figyelembe véve a mezőgazdaság 1 lelkesíti. fejlesztésének és műszaki tökéletesítésének távlatait: meg kell kétszerezni a mezőgazdasági gépi eszközök gyártását. Ez nehéz feladat, természetesen nem is tudjuk egy, vagy két-három év alatt megoldani. De haladéktalanul, hozzá kell látnunk e feladat megoldásához. A mezőgazdaság területén nagy magaslatokat kell meghódítanunk — mondatta Hruscsov. A kommunizmus ellenségei megértik, — folytatta Hruscsov — hogy s Szovjetunió az ipar fejlesztésében előre haladt és sikeresen lép át újabb és újabb határokat. Már nem merik kél- ségbevonni hazánk jövendő ipari fejlődésének nagy ütemét sem. Ami a mezőgazdaság újabb fellendülésének terveit illeti, ebben más véleményen vannak, továbbra is kitartanak a régi kételyek mellett a szocialista rendszer lehetőségeit illetően. Egyes burzsoá közgazdászok és politikusok véleménye szerint hazánk nem képes biztosítani a mezőgazdasági termelés magas színvonalát. Igyekeznek lejáratni a mezőgazdaság szocialista rendszerét, mondván, hogy a kapitalista rendszer termelékenyebb a szocialista rendszernél. Hruscsov kijelentette, hogy a nagy amerikai farmokon valóban magas a termelékenység, majd hangsúlyozta, hogy e termelékenységet a tőke koncentrációja és centralizációja útján érték el, a nagy farmok felfalták a kicsiket. Az Amerikai Egyesült Államokban — mondotta Hruscsov — kénytelenek voltak csökkenteni egyes növényfajták vetési területét, mert felesleg gyűlt fel mezőgazdasági termékekből. Nem azért van Amerikában túltermelés, mert nincs aki elfogyassza a termékeket, hiszen ott vannak a munkanélküliek milliói, alcik nem esznek eleget, és vannak, akik egyszerűen éheznek. A Szovjetunió, a szocialista or- szágok — mondotta Hruscsov — tovább haladnak majd a termelés fokozásának útján és nem félnek a túltermeléstől. Be tudjuk bizonyítani és be is bizonyítjuk, hogy a szocialista rendszer a mező- gazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, a tudományban és a kultúrában felülmúlja a kapitalista termelés színvonalát, és a legmagasabb élet- színvonalat biztosítja a lakosság számára — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban vannak olyan emberek, akik képesek a mező- gazdaságra váró feladatok sikeres megoldására. Megvan a szükséges technika is, a továbbiakban pedig erősen növekedni fog a gépek és a mezőgazdasági felszerelések gyártása. Pártunk különösen nagy jelentőséget tulajdonít a Központi Bizottság jelenlegi plénumának. E plénum feladata kidolgozni a mezőgazdaság irányításának megjavítására teendő határozott intézkedéseket, amelyeknek segítségével hamarosan megoldhatjuk a XXII. pártkongresszuson kitűzött feladatot: a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését. Ez bonyolult és felelősség- teljes feladat, nagy erőfeszítéseket kíván a párt, az egész nép részéről. Ha megoldjuk azt a feladatot, hogy teljesen kielégítjük az ország Ynezőgazdasági termékekben mutatkozó szükségleteit, akkor gazdasági fejlődésünk egyik fő magaslatát hódítjuk meg, történelmi jelentőségű győzelmet aratunk a pártunk programjának megvalósításáért vívott harcban. Ez a marxista—leninista tanítás újabb győzelme lesz, azé a tanításé. amely a kommunizmus diadaláért vívott harcban a népeket
