Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-27 / 72. szám

4 TOtNA OTEGTEI NÉPÚJSÁG 1962. március ZV. Kakasd-kezeiről HOGYAN DOLGOZZON AZ ÜZEMI KISZ-SZERYEZET ? í,A kulturális igények Kakas- don is megnövekedtek. Ezek tel­jes kielégítése az idén aligha le­hetséges, mert ehhez hiányoznak a megfelelő körülmények.” A fenti néhány sort a kakasdi művelődési tervből emeltük ki, s indultunk el nyomán, hogy bi­zonyságot szerezzünk: valóban olyan gátlóak-e azok a körülmé­nyek, s hogyan lehetne gördülé­kenyebbé és hatékonyabbá tenni a népművelési munkát? A mos­tani összkép szerint ugyanis nem hogy haladást, de inkább hanyat­lást lát az, aki közelről nézi a községet. Néhány probléma elöljáróban. Lucska András tanácselnök sze­rint a község kulturális életéből hiányzik a lüktetés Más viszont azt mondja: nem lehet ott dolgozni, ahol a peda­gógusok nem vállalnak megfele­lő részt magukra. A harmadik elmondás szerint a helyi műve­lődési otthon igazgatója nagyon elfoglalt ember, s emellett — bár szándékai tiszteletre méltóak — képzettsége hiányos. Mástól vi­szont arról hallottunk, hegy Kás- ler Lajos — aki egyszemélyben községi párttitkár, művelődési otthon igazgató; termelőszövetke­zeti tag — eredményesebben tud­na dolgozni, ha állna mellette rnéhány pedagógus, akik segíte­nék. Súlyosan esnek latba a fenti megállapítások, ha megtoldjuk ezzel: a művelődési ház terve olyan, amit fel lehetne olvasni bárhol, s írhatnánk rá bármit. Általános lenne Madocsán--épp­úgy, mint Kesztölcön. Kultúr- cspportja csak az úttörőknek és a KISZ-szervezetnek van, viszont nem működik a kultúrház mel­lett. A felnőttoktatás, bár ta­valy harmincnégyen vettek részi benne, mostanra elsorvadt. Furcsa a helyzet, Kakasdon többen csinálnak valamit, csak éppen az összhang hiányzik. Nincs, aki egységesítené, egy irányba vezetné a munkát. Pe­dig ha a megyében valahol kí­nálkozik, akkor Kakasdon kínál­kozik, lehetőség. A tantestület huszonegy tagú, s a testületen belül pártcsoport működik. S mégis hiányzik a szervezett, cél­tudatos, a világnézetet, a gondol­kozást formáló tanítás, nevelés. Az csak félig magyarázat, hogy (Folytatás a 3. oldalról) jutnom!” — ez volt az elhatáro­zása. Szerencséje volt: drappszínü Mercedesét már ismerték: szó nélkül átengedték. De bármeny­nyire taposta a pedált, a sűrű köd akadályozta a vezetésben: éj­félre ért oda. Horváthot már nem találta a Royalban. Hívta a laká­sán, a telefont nem vette fel sen­ki.. Tudta, hogy elkésett! S ekkor kezdődött az újabb izgalom: ho­gyan jut vissza a határon? Ah, pedig mennyire elszánt volt! Most mindent elmondott volna, s többé talán vissza sem jön... Csodálatos! Most nem félt Kömertől és Rog- gertól. Szembeszállt volna az ör­döggel is, ha eléje kerül. Mi adta ezt az elszántságot, ezt az erőt? Az orvos utolsó, kétségbeesett kézszorítását érezte. Mi volt ez, hogy azóta sem múlt el róla? Eszeveszett, őrült futás volt; ver­senyfutás az idővel, a titokzatos erővel, amely őt is hatalmában tartotta és halálosan kimerült volt, amikor másnap Pedró rö­högve újságolta: — Leütöttem és a karomba om­lott, mint a zsák... Azt hitte, elájul. Alig bírta megállni, hogy neki ne rontson ennek a vadállatnak. A folytatás­ra már nem volt nehéz következ­tetni. Ismerte Kömer ezredes módszerét... Sóhajtott, tenyerébe hajtotta fe­jét. Ismét maga előtt látta az or- yos utolsó, könyörgő, sokatmondó a pedagógusok fele nem lakik a községben. Ha ugyanis az ott la­kó rész megfelelően összefogna a pártszervezettel, a község ve­zetőivel, akkor gyorsabb előre­haladásról, jobb eredményekről lehetne beszélni A felelősség ugyanis kölcsönös. Hogy a nagyobbik rész kire jut, azt már mondani is felesleges. Azokra, akik a nevelést, a taní­tást választották élethivatásuk­nak. S mégis, közülük nem ke­rült egy, aki vállalná és kézbe venné a művelődési ház vezeté­sét. Miért? Buda Vladimír iskolaigazgató szerint olyan légkörben, amilyen Kakasdon kialakult, lehetetlen dolgozni. Nehéz olyankor ered­ményt várni, ha azt akarjuk, hogy mindig a másik tegyen va­lamit. Kanyarodjunk vissza a lehető­ségekhez. Az igaz, hogy Kakas­don nincs olyan művelődési ház, mint Böleskén, vagy Faddon. De vajon ez az elsődleges? Példák szólnak amellett, hogy nem. A kis községek bizonyítják: palotaszert művelődési báz nélkül is lebet dolgozni, ha a felelősök igazán a helyükön vannak, ha érzik, mi­lyen fontos, hogy minél közelebb kerüljenek a lakossághoz, meg­ismerjék és felkarolják a jelent­kező, s felkutassák, táplálják a még csak formálódó igényeket, s igyekezzenek kielégíteni azo­kat. Miként lehetséges ez Kakas­don? Úgy, ha elsősorban is nyill légkört teremtenek, felosztják egymás között a munkát, s hoz­zákezdenek tervszerű végrehajtá­sához. Csak segítene, ha ebben részt vennének a járási szervek, s tanácsaikkal közelebb hoznák egymáshoz a ma még elég távol állókat. így lehetővé válnék a jelenleginél jobb terv készítése, annak végrehajtása, s Kakasd szebb képet mutatna közelről, mint most. Sz. L Számos levél érkezett szer­kesztőségünkhöz. íróik azzal a kéréssel fordultak hozzánk, in­dítsunk vitát az újság hasáb­jain: milyen módszerrel dol­gozzanak az üzemi KlSZ-szer- vezetek, mi a legfontosabb fel­adatuk a termelőmunkában, a fiatalok nevelésében. A KISZ ez irányú tevékeny­ségét az I. kongresszus hatá­rozta meg. Zászlajára írta: „Munkával, tanulással a szo­cializmusért.” A második öt­éves tervben a termelés növe­kedésének kétharmadát a mun­katermelékenység emelésével kell elérni. Ebből következik, hogy az üzemi KlSZ-szerveze- tek tevékenysége is e fontos feladat megvalósítására kell, hogy irányuljon. Ennek érdeké­ben fel kell használni a fiata­lok új iránti fogékonyságát, a technika iránti vonzalmát Le­gyenek a fiatalok az új tech­nikai eljárások és módszerek bevezetésének harcosai. Az új technológiai eljárások, újítá­sok, különböző termelési moz­galmak beindításában járjanak élen a KISZ-fiatalok. A 20 órás társadalmi munkaakció, a taka­rékossági mozgalom, a munka- fegyelem megszilárdítása terü­letén is segítsék elő célkitűzé­seink mielőbbi megvalósítását. Az üzemi KISZ-szervezetek legfontosabb feladata a terme­lésben való részvétel, a jó munkakapcsolat megteremtése. De ezenkívül a fiatalok poli­tikai, erkölcsi, kulturális neve­lése. A KISZ mint ifjúsági tömegszervezet, a demokra­tikus centralizmus alapján áll. Milyen formában gyakorolja ezt az üzemi KISZ-szervezet? Kérjük az üzemi KlSZ-szer- vezeteket, a vitában írják meg, milyen módszerrel dolgoznak, mondják el jó tapasztalatai­kat, aminek nyilvánosságra ho­zatala más szervezetek munká­jában is haszonnal jár. Közöl­jék azt is, milyen problémáik vannak, milyen eszközökkel akarják munkájukat megjaví­tani. Tíz év alatt négyszeresére nőtt a gyógyszertárak forgalma A betegek egyre jobb ellátása érdekében a többi egészségügyi intézményekkel együtt, megyénk­ben is fejlődik a gyógyszertári hálózat, az anyagi ellátottság, a felszerelés, a gyógyszerészek munkakörülménye. E problémák­ról kaptunk legutóbb tájékozta- táát'Boros Istvántól, a Tolna me­gyei Tanács Gyógyszertári Köz­pontjának igazgatójától, s Bodó Gyulától, a központ előadójától. — Elsősorban — mondották — nem új gyógyszertárak létrehozá­sával, kivéve a sárszentlőrincit, hanem a régiek felújításával, korszerűsítésével fejlesztettük a hálózatot. így sorolhatnánk a két dunaföldvári, a paksi 30-as, a tolnai 40-es, a mórágyi, a teveli és a többi gyógyszertárak re­konstrukcióját. Erre a célra ál­talában évenként félmillió forin­tot fordítunk. — Érdemes megemlíteni, hogy míg 1951-ben alig több mint 8 millió forintot forgalmaztak a megye gyógyszertárai, addig 1961-ben 30 millió 674 ezer forin­tot. Figyelemre méltó, hogy ez arcát és eszébe jutott felületes viszonyuk sok apró részlete. „Furcsa ember... tele van ellent­mondással és én sem segítettem neki. Pedig segítséget várt tőlem és én kihasználtam ezt... Akkor vétettem el a dolgot, amikor Rog- gemak beszámoltam. Újra, meg újra visszaküldött hozzá, mégis: mi az, ami folyton azt súgta, hogy ezt az embert nem szabad kiszol­gáltatnom? Mi fűz hozzá, hiszen még mindig nem tudom, kicsoda? Mi az benne, ami így hat rím?” Nézte az előtte ülő két férfit, figyelte, hogyan zabáinak, öntik magukba az italt, és kimondha­tatlan undor fogta el. Erősnek érezte magát, meg tudta volna fojtani mind a kettőt. Dolgozott benne a csalódás és a bosszúvágy. — Visszaveszem tőlük! Nem bírt enni. Félretolta a sül­tet. — Nem ízlik, Elzácska? — kér­dezte mind a két férfi egyszerre — Rosszul érzem magam. Fel­megyek Roséhoz — felelte és el­búcsúzott. A két ember összenézett, ki­találták egymás gondolatát. — Bolond lány — mondta Kör­ner —, alighanem belehabarodot.t az orvosba. — Gondolja? Mr. Rogger felhajtotta maradék italát. — Készüljön, ezredes! Most megtudhatjuk, mit ér a maga le­hallgató készüléke... (Folytatjuk) idő alatt a gyógyszerészek szá­ma csak 20 fővel szaporodott. A megnövekedett feladatokat azon­ban ellátjuk. Van közöttünk há­rom női és tizenkettő férfi gyógy­szerész, akik már nyugdíjba me­hetnének, de a hivatástudat erő­sebb bennük a pihenési vágy­nál. A férfiak közül Zlinszky Endre gyógyszerész az év elején kapta meg a gyémántdiplomát, 60 évi munkássága elismeréseként. — A fejlődés egy másik mu­tatója azt érzékelteti, hogy a be­tegek jó része SZTK-biztosított. S a növekedésben nagy szerepe van a tsz-mozgalom erősödésének is. Míg 1959-ben 981 900 vényre adtunk gyógyszert, addig 1961- ben 1 millió 327 ezerre. Arra a kérdésre, hogy az év eleji influenzajárvány hogyan tükröződött a gyógyszertáraknál, a következő választ kaptuk: — Nem volt könnyű a helyze­tünk, hiszen a járvány következ­tében alaposan megemelkedett a gyógyszerforgalom. Csak egy pél­da erre: Az elmúlt év február­jában a megye gyógyszertárai mintegy két és félmillió forint forgalmat bonyolítottak le. Ez év februárjában ez a szám több mint egymillió forinttal emelke­dett meg. Eddig csak az eredményekről hallottunk, de bizonyára vannak gondok is. — Vannak. Ahhoz, hogy mun­kánkat még jobban tudjuk vé­gezni, feltétlenül szükséges, hogy a gyógyszertárvezetők és a taná­csok vezetői szorosabban együtt működjenek. A tanácsi segítség­gel kapcsolatban, gondolunk itt többek közt arra, hogy a községi vízellátásba. bevonják a gyógy­szertárat, vagy az egyes helyeken fennálló súlyos lakásproblémák megoldásához hozzásegítenek ben­nünket. Erre annál is inkább szükség van, mert ellenkező eset­ben nem tudjuk a fiatal gyógy­szerészeket ott, ahol rájuk a leg­nagyobb szükség van, elhelyezni. — Természetesen, a gyógyszeré­szeknek is még aktívabban be kell kapcsolódniok községük tár­sadalmi életébe. E területen már vannak jó tapasztalatok. Gyógy­szerészeink nemcsak rendszeres politikai, szakmai továbbképzés­ben vesznek részt, hanem tevőle­gesen segítik a falujukat érintő problémák megoldását. Ide kí­vánkozik végül néhány ilyen gyógyszerész neve is: az időseb­bek közül Bródik András Tamá­si, Nagy Sándor Dunaföldvár, Popovics István Tolna, Pfeifer István Fadd, s a fiatalok közül: Balassa József Nagy dörög, ifjú Barcza Imre Bonyhád. Üzemekből jelentik Egy héttel a negyedév vége előtt 350 munkahelyen dolgozik a Tanácsi Építőipari Vállalat A Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál még nem érté­kelték az 1962-es év első negye­dében végzett munkát. A rendkí­vüli időjárás miatt néhány mun­katerületen kisebb lemaradások­kal zárják a negyedévet. A vállalatnál március utolsó napjaiban tartják az év első ter­melési tanácskozásait, amikor is a múlt évi munkát, és az idei terv megvalósításának tennivalóit beszélik meg. Ezideig tizenkét munkahelyen volt termelési ta­nácskozás, még további tíz ter­melési tanácskozás megtartására kerül sor még ebben a hónap­ban. A vállalatnak az idén a múlt évinél sokkal nagyobb feladato­kat kell megoldani. Mintegy há- romszázotven munkahelyen kell dolgoznlok, s ez nagyobb körül­tekintést kíván a szervezésben, a tervrészletek lebontásában. A dol­gozókkal a ' vállalatvezetőség e problémákat ismertette, s a ter­melési tanácskozáson ezek alap­ján indították el a vállalat mun­kásai ez évi munkaversenyüket, amely főleg a termelőszövetkezeti építkezések, a lakóház-javítási program gyors, határidő előtti el­végzését célozza. Mar csak negyvenezer tűszelep kell Alig több, mint egy hónapja, hogy megyénk jelenleg legfia­talabb ipari üzemében, a Szek­szárdi Vasipari Vállalat gyönki tűszelepüzemében megindult a termelés. Ennek ellenére ma már egyre gyakoribb, hogy napi tíz­ezer darab, gépjárművekhez való tűszelepet gyártanak az üzem­ben, ami megfelel a harmadik negyedévben elérendő termelési szintnek. A néha előforduló visz- szaesések oka az, hogy erősen el­hanyagolt állapotban vannak a gépek, az üzem korábbi „gazdá­jánál” nem fordítottak kellő gon­dot azok tervszerű karbantartásá­ra, felújítására. Ezért döntöttek úgy a vállalat vezetői, hogy megkezdik a gépek — elsősorban az automata eszter­gák — felújítását. Máris több gépen, készüléken végeztek ki­sebb ésszerűsítéseket, amelyekkel a gyártmány minőségét tudják javítani. Ebben a hónapban a terv sze­rint kétszázezer darab tűszelep­nek kell elkészülnie az üzemben. Tegnapig százhatvanezret gyártot­tak, már mindössze negyvenezer darabot kell elkészíteni a terv teljesítéséhez. Harmincöt vagon zakuszkát exportálnak a hónap végéig A rendkívül hideg időjárás miatt az év első két hónapjában nem indíthatták útnak a Paksi Konzervgyárból a szovjet meg­rendelésre készült „zakuszka” konzerveket. Pedig az áru időben elkészült, sőt a tervezett harminc vagon helyett harmincöt vagon­nyit gyártottak. Március 12-én megindulhatott a szállítás, azóta volt olyan nap, hogy négy—öt vagon zakuszka is útnak indult többezer kilométerre lévő rendeltetési helyére. A hó­nap utolsó hetére már csak napi egy vagonnal kell elküldeni ah­hoz, hogy kiszállítsák a gyárból a gyártott mennyiséget. Egyébként a paksi gyár készítményét nem­csak a külkereskedelmi vállalat tatólta kifogástalannak, hanem mSíden bizonnyal a szovjet fo­gyasztók is, a gyár idei — illetve az április 1-vel kezdődő új gaz­dasági évi — tervében 120 vagon zakuszka gyártása szerepel. Teljesítették a negyedéves tervet — Több mint 250 talicskát készítettek Döbröközön — A napokban tartották a Döb- röközi Vegyes Ktsz-ben az évi rrtérlegzáró közgyűlést. Ezen a tanácskozáson osztották ki a tag­ságnak a nyereséget, mintegy kétheti fizetésnek megfelelő ösz- szeget. Ekkor tájékoztatta a szö­vetkezet vezetősége a tagságot arról is, hogy 1962 első negyed­évét milyen eredménnyel zár­ták. A szövetkezet nagy mennyi­ségben készít különböző méretű talicskákat. Az első negyedévre eső részterv — 250 talicska — el­készült. Teljesítette a szövetke­zet a terv egyéb mutatóit is? Csupán az építőipari részleg dol­gozói nem tudtak megbirkózni a feladattal — a rossz időjárás miatt. De már készülnek a ta­vaszra, eddig tíz családi ház épí­tésére kaptak rendelést, ezenkí­vül több mint 200 ezer forint ér­tékű javító munkát is végeznek a iakossäjgnafe

Next

/
Thumbnails
Contents