Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-27 / 72. szám
iß62. március ZT. TOLNA MEGYÉT NÉPCJSÁG 3 Új helyzet9 új feladatok a mezőgazdaságban Tudósítás a tsz-ekbe kihelyezett szakemberek tanácskozásáról Tízéves a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Mint azt már lapunkban is hírül adtuk, szombaton a Megyei Pártbizottság meghívására a pártszékház nagytermében tanácskozásra jöttek össze a megyénk termelőszövetkezeteibe kihelyezett tsz-elnökök, mezőgazdasági mérnökök, főkönyvelők és technikusok. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének időszerű kérdéseiről Virág István, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást. Az alábbiakban beszámolunk a tanácskozáson elhangzottakról. Új fejezet nyílott a magyar mezőgazdaság történetében Virág István előadói beszédében számos adattal mutatta meg azt a fejlődést, ami az elmúlt években megyénk mezőgazdaságában is végbement. A megye szántóterületének 96,4 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. Az állami gazdaságok földterületétől eltekintve a megye szántóterületének 95,3 százalékán gazdálkodnak a termelő- szövetkezetek. Virág elvtárs hivatkozott a párt Központi Bizottságának 1961 februári határozatára, amely célul tűzte ki a szövetkezeti gazdaságok gazdasági, politikai és szervezeti megszilárdítását. Ezt a határozatot sikeresen hajtjuk végre Tolna megyében is. 151 termelőszövetkezetünk közül 21- et sorolhatunk a már megszilárdult jó termelőszövetkezetek kategóriájába. Ehhez a 21 tsz-hez tartozik á szántóterületnek majdnem 19 százaléka, s ezekben dolgozik a tsz-tagságnak több mint 20 százaléka. A közepesen gazdálkodó tsz-ek csoportjába 82 tsz tartozik, a földterületnek 54 százaléka és ezekben a tsz-ekben dolgozik a tagok 54 százaléka. A gyenge tsz-ek csoportjába megyénkben 48 tsz tartozik, amelyek a szövetkezeti földterületnek 27 százalékán gazdálkodnak és a tagoknak majdnem 26 százalékát foglalják magukba. A három kategória között sok lényeges különbség van. A jó tsz-ck egy holdon 3050 forint teljes termelési értéket, 2395 forint gazdasági eredményt, a közepes tsz-ek 2294 forint termelési értéket és 1561 forint gazdasági ered ményt, a gyenge tsz-ek 1645 forint termelési értéket és 873 forint eredményt értek el. Annak ellenére, hogy ilyen nagy különbségek mutatkoznak, Virág elvtárs hangsúlyozta, hogy egészséges és előremutató a fejlődés a gyenge tsz-ekben is. Miben mutatkozik meg a fejlődés? Elsősorban abban, hogy a szövetkezetek szilárd árutermelő bázissá váltak. Míg 1961-ben a felvásárolt áru 52,4 százalékát, addig 1961-ben már 74,8 százalékát adták a szövetkezeti nagyüzemek. A tsz-ek a nagy aszály ellenére 12 százalékkal több árut adtak a népgazdaságnak 1961-ben, mint 1960-ban. Nagy eredmény az is, hogy egészségesen fejlődik a közös gazdaságok állatállománya, merínyi- ségben és minőségben egyaránt. Az eredményekhez tartozik, hogy a 45 000 szövetkezeti gazdának több mint 80 százaléka rendszeresen, odaadóan vesz részt a közös munkában, így mutatja meg politikai állásfoglalását. Hogyan tovább? , Virág István részleteiben ismertette a mezőgazdaság előtt álló legközelebbi és távlati feladatokat. Foglalkozott az ötéves terv irányszámaival, ezzel kapcsolatban megyénk termelőszövetkezeteinek feladataival. Külön hangsúlyozta a takarmánytermelés és takarmányozás fejlesztésének nagy fontosságát. Központi feladatnak jelölte meg a gyenge tsz-ek megerősítését, ezekben a vezetés megjavítását. Beszélt a járási tanácsok mezőgazdasági osztályának megerősítéséről, az új üzemszervezés problémáiról, a termelés szakosításának kérdéseiről, a szakemberek továbbképzéséről. Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, miközben az eddigi eredményeket értékelte, kiemelte, hogy ezek közül a legjobban azzal lehetünk elégedettek, hogy megoldottuk a kettős feladatot: átszerveztük a mezőgazdaságot, s emellett a termelés is növekedett. Sokan kételkedtek e feladat megoldhatóságában. A párt azonban helyesen mérte fel a lehetőségeket, számolt azzal a bizalommal, amely összeköti a pártot a parasztsággal is. A másik, aminek nagyon örülhetünk — s ez összefügg az előbbi kérdéssel — az, hogy a parasztok még a legrosszabb tsz-ben is nem arról beszélnek, hogy ki kellene lépni a tsz-ből, hanem arról, hogyan lehetne kijavítani a hibákat, jobbá tenni a termelőszövetkezetet. Ezeken az alapokon tudunk az elkövetkezendő években gyorsabban tovább menni. Fokozott figyelmet fordítunk a mezőgazdaságra, s ide csoportosítjuk át legfőbb erőinket. A megyei első titkár elmondotta, hogy helyes a növénytermesztés gyorsabb fejlesztése, hisz ez a feltétele, alapja az állattenyésztés fejlesztésének is. A következő években a növénytermelésben az egyik feladatunk, hogy felszámoljuk az alacsony átlagterméseket. Az új üzem- szervezési formák kialakításával, a termelés szakosításával kapcsolatban felhívta a pártbizottság első titkára a figyelmet arra, hogy ezt mindig össze kell egyez tetni a népgazdaság érdekeivel. A fejlődésben nagy szerep hárul a szövetkezetekben dolgozó szakemberekre Szövetkezeteink szakemberellátottsága sokat javult az elmúlt években. 1957 végén 98 tsz- ben 38 mezőgazdász és 48 szakképzett könyvelő dolgozott. A múlt évben 159 tsz-ben 159 tsz-elnök mellett — kiknek egy része ugyancsak szakképzett, — 216 mezőgazdász, 350 szakképzett könyvelő munkálkodott. Az elmúlt három évben a 3004- es kormányhatározat alapján 99 tsz-be i 56 elnököt, 78 agronó- must, 42 könyvelőt helyeztünk. Az 1006-os és a 32-es FM-ren- delet alapján pedig 5 elnök, 69 agronómus és 41 könyvelő ment ki a tsz-ekbe. A szakemberek munkájáról csak elismeréssel lehet szólni. Munkájuk eredménye meghaladott minden várakozást. Ebben az évben 70 szakembernek jár le az állami támogatása. — Kívánatos — mondotta Virág elvtárs —, hogy akik megtalálták a helyüket, azok továbbra is a tsz-ben maradjanak. A Megyei Pártbizottság felhívással fordul minden szakemberhez, maradjon a tsz- ben, telepedjék ott le és munkálkodjék tovább az eddigihez hasonlóan termelőszövetkezeteink felvirágoztatásáért. A továbbiakban még több szakembert irányítunk, főleg a gyenge termelőszövetkezetekbe. Gondoskodni kívánunk az utánpótlásról is. Ezért helyes, minél több fiatal mérnököt, technikusi küldeni a tsz-ekbe. Termelőszövetkezeteink egyre nagyobb üzemekké válnak. Megyénk tsz-einek már mintegy 25 százaléka gazdálkodik 3000 holdnál nagyobb földterületen. Ezekben a nagyüzemekben egyre több jó szakemberre van szükség. Fejlődik a tsz-ekben az üzemszervezés formája is, ez újabb szakember-problémát vet fel a továbbiakban. A tsz-eken a sor Államunk eddig nagy áldozatokat hozott azért, hogy a tsz-ek szakember-ellátottsága megjavuljon. Magára vállalta az állam a szakemberek díjazásának jelentős részét. Most már a tsz-eken a sor. A közepes és jó tsz-ek megtehetik, hogy magukra vállalják a kölcsönös megegyezés alapján a szakemberek méltó díjazását. Nem kell sajnálni a jó szakemberektől a pénzt, mert ez sokszorosan megtérül a tsz-nek a jó gazdasági eredményeken keresztül. Példaként emlitették a faddi Lenin, a dalmandl Béke és a döbröközl Zöld Mező Tsz- eket, amelyek felismerték az ott dolgozó szakemberek munkájának jelentőségét, s most, amikor ezeknek a szak embereknek az állami támogatása lejárt, magukra vállalták teljes egészében a szakemberek díjazását. A járási tanácsoknak és párt- bizottságoknak már most fontos j feladatuk meggyőzni ezekben a ' kérdésekben a termelőszövetkezetek gazdáit. A vitában részt vevők kiegészítették az előadást, kérdéseket tettek fel, javaslatokat terjesztettek elő, amelyekre Soczó József és Virág István válaszoltak. A tanácskozás hasznos volt és segítette a további munkát. Mint arról már hírt adtunk, a Képzőművészeti Szövetség Tolna megyei csoportjának művésztagjai az idén Dunaföldvárott rendezik meg Tavaszi Tárlatukat. A zsűri a közelmúltban döntött a kiállítás anyagáról, s mondható juk: az elmúlt időkben tapasztaltaknál sokkal gondosabb az anyag összeválogatása. Különösen nagy helyet kapott mai életünk ábráElza az ebéd alatt fagyosan, szótlanul viselkedett. Lerítt róla, hogy valami nagyon nyomja a lelkét A szép, szőke, német lány máskor, ha felettesei társaságában ebédelt szellemes, kedélyes volt, most mindvégig töprengő. A két férfi nem faggatta. Saját gondolataikkal voltak elfoglalva. Mr. Roggert és Körner ezredest ugyanaz aggasztotta: rendkívül gyorsan lebuktak a Magyarországra átdobott ügynökök. Utoljára a 127-es, akiben annyira bíztok, és akinek az lett volna a feladata, hogy a ferencvárosi pályaudvaron kémrezidenciát hozzon létre. Nagy fejmosást kaptak, majdnem a pozíciójukba került A főnökség vizsgálatot rendelt el az V. Európai Ügyosztályon, ekkor merült fel a gyanú, hogy áruló van közöttük. Legalábbis erre vallott az ügynökök hihetetlenül gyors lebukása. A magyar elhárítok leleplezték a „Szürke galamb”-ot, akit a patkány-akció megszervezésével bíztak meg és a 113-ast is, akinek a repülőterek felderítése volt a célja. — De hát ki lehet az áruló, ha Szombaton tartotta 10 éves jubileumi mérlegzáró közgyűlését a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Decsen. Ebből az alkalomból kiállítást rendeztek, amelyet Bárd Flórián, a Megyei Tanács művelődési osztályának vezetohelyettese nyitott meg. A kiállítás bemutatja a szövetkezet 10 éves fejlődését. A közgyűlésen megjelent Sza- bópál Antal, a Szekszárdi Járási és Városi Pártbizottság titkára, Rúzsa János, a Pártbizottság titkárhelyettese és Kiss Ivor Sándor, a HISZÖV népművészeti osztályvezetője, a Népművészeti A valótlan adatok közlése, főleg nyomtatásban, elég sok galibát, kellemetlenséget okoz. Az egyik termelőszövetkezetből került a megyei szervekhez egy olyan jelentés, amely szépítette a tényleges helyzetet Előfordul, hogy különféle munkákról, tervek teljesítéséről többféle adat, szám kerül forgalomba. Mindezek az érdekelteket érthető módon bosszantják. Igaz, az utóbbi időben már nem oly gyakori a fentebb vázolt jelenség, de ne legyen egyáltalán, nincs rá semmi szükség. A túlzott borúlátás éppen olyan káros, mint a túlzott derűlátás. S téved, aki úgy gondolja, hogy az ilyen, vagy az olyan jelű túlzásokkal segít. Ezzel csak árthat az ember."* A valótlan adatok eredete rendszerint a felületességben,,a kicsire nem adunk felfogásban keresendő. Valami álnagyvonazolása. A régebbi és újabb fest- ’ idényekkel együtt, mintegy 55—60 kép vár arra, hogy kiállítsák a . községi művelődési ház két termében. A tárlatot április 4-én nyitják meg; a megnyitón Martinék József, a csoport titkára méltatja a kiállítás anyagát, s művészeink kiállítást megelőző munkáját. egyáltalán helytálló a feltételezés? Ezt Mr. Rogger és helyettese, Körner ezredes is egyformán szerette volna tudni! Gondolataikban felsorakoztatták maguk előtt az embereket: Gyarmathy századost, a volt horthysta tisztet, Ro- sét, a több nyelven beszélő férfiéhes kémnőt, a spanyol származású Pedrót, a rádióst, Elzát és Yackot, a volt boxbajnokot. Mindenki gyanús volt. Egymásra is gyanakodtak. Titkon méregették, vizsgálgatták egymást, úgy szerettek volna az emberek leikébe látni, felderíteni legtitkosabb gondolataikat... Talán még saját magukban sem bíztak meg: szemtől-szembe udvariasak, előzékenyek voltak, de a hátuk mögött gyűlölték egymást, mint a patkányt! Furcsa volt ez, ahogy így egymással szemben ültek, s összekoccintották poharukat... Elza a lezajlott eseményekei próbálta történés szerint, a rendelkezésére álló hiányos adatokból kihámozok Az orvosnak azt ígérte, hogy karácsony este a bécsi Royalban lesz. Nem mondta meg azonban, hogy ez mennyi nehézségbe ütközhet. Mindenek Tanács titkára is. Kiss IVor József ünnepi beszédet mondott* Gróh József elnök értékelte a szövetkezet működését, dr. Li- povszky Imre könyvelő pedig ismertette a zárszámadási mérleget. A szövetkezet tagjai a múlt év során három és félmillió forint értékű népművészeti árut készítettek, amelynek nagy része külföldre került. Készítményeik már megtalálhatók minden földrészen. A szövetkezet 37 tagjának jubileumi oklevelet adtak át. A közgyűlés után közös vacsora» majd vidám mulatság volt. lúságban, sőt néha kényelemszeretetben, naplopásban. Akadnak emberek, akik a gondjukra bízott munkaterületet nem ismerik, és amikor jelenteniök kell jobb híján a hasukra ütnek. Tanácskozásokon szokott előfordulni, hogy egyik, vagy másik felszólalónak az égvilágon, nincs semmi mondanivalója, de mégis felszólal, mert szerepelni akar. Utána gyakran derül ki, hogy a jólértesültsé- gét fitogtatni akaró felszólaló nemcsak, hogy nem mondott semmit, hanem amit mondott, annak a fele sem igaz. Ennek rendszerint az az újságíró issza meg á levét, aki ilyet úgy* ahogy van, készpénznek vesz* és megír. A Szovjetunióban nagyon kockázatos vállalkozás hetet- havat. összehordani. Úgy odaállni a szónoki emelvényre, hogy valakiről, vagy valamiről valótlant állítani meg igazán veszélyes. Nem szeretik a fecsegő embereket, sőt a hamis, a túlzó, a szépítő, vagy a kisebbítő tervjelentések büntetendő cselekménynek számítanak. Nálunk se ártana néhanapján felelősségrevonni azokat, .akik könnyen túlteszik magukat a valóságon és jelentik, „felszólalják’’ azt, ami eszükbe jut. Kevesebbet tudni valamilyen munkaterületről nem jobb és nem is becsülendő dolog, de még mindig tisztességesebb, mint a hazugság. előtt, hogy milyen hazugsággal jut át a határon! Végtére is nem korzó az! Olyankor, amikor megbízatással ment át Ausztriába, Mr. Rogger intézkedett: tisztelegtek neki a határőrök... De ezúttal Körner azt közölte, hogy személyesen irányítja az orvos megfigyelését, s ebben az akcióban már aligha jut neki szerep. Tudta, hogy az orvos nyomában vannak, s neki legutóbb nem volt hozzá elegendő bátorsága, hogy az igazat megmondja. Mi tartotta visz- sza? Ha akkor szól, ha elmond mindent, Mr. Rogger ügyesen szőtt meséit, az elrablási tervet, amelyről a hencegő természetű Gyar- mathy-tól hallott, talán még nem késő. De nem volt hozzá bátorsága. Félt a valóságtól, amely keserű csalódást okozhat, s félt Mr. Roggertől, akinek messzire nyúlik a keze. Nem számolt vele, hogy hallgatásával sokkal na- gyob tragédiát idézhet elő, s akaratlanul is kezükre játszik azoknak, akiktől már annyira megundorodott... Azon a napon már délután a határ környékén ólálkodott: „Mindenképpen át kell (Folytatás a 4. oldalon Gy. J. Április 4-én nyitják meg a Tolna megyei képzőművészek tárlatát sz. p. ÓNOD VÁRJ MIKLÓS 4 XIII. Erről is beszélni kell: Nem jobb, de becsületesebb
