Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

1962. március K. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 3 A% elmélet napi kérdései A pórt szövetségi politikájának alkalmazása Tolna megyében Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Sóczo József első titkár elnökletével kibővített ülésen tárgyalta meg a szövetségi politika megyei problémáit, a feladatokat. Az idő rövidsége miatt számos elvtárs nem fejthette ki véleményét a vita során. A cikksorozat megjelentetésével alkalom nyílik a sajtón keresztül véleményt nyilvánítani, mindazokról a kérdésekről szólni, amelyek a helyes politikát tükrözik, vagy végrehajtását gátolják. Éppen ezért kér­jük a pártbizottság tagjait, véleményüket írásban juttassák el szer­kesztőségünknek. kapitalizmus. Tulajdonában ma­rad-e a föld a dolgozó paraszt­nak, vagy újra urasági cseléd lesz. Ebben az időben ez volt a fő kérdés. Bár igen fontos a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­se, mégis ezt a főkérdésnek alá kellett vetni. Ilyen körülmények között nem kerülhetett sor az át­szervezésre. Bár pártunk mindig hangsúlyozta, a parasztság fel- emelkedésének ez az egyedüli út­ja. Amikor megszilárdult a hata­lom, a munkás—paraszt szövetség, megnőtt a bizalom a párt iránt, napirendre kerülhetett az átszer­vezés, amely megyénkben is vi­szonylag rövid idő alatt zajlott le. Igaz, hogy a nagy forradalmi át­alakulás következtében a munkás —paraszt szövetség ideiglenesen meglazult, de az átszervezés vég­rehajtása egyben biztosíték is volt — éppen a tulajdonviszony­ban beálló változás következté­ben — a munkás—paraszt szö­vetség teljes megszilárdítására. Ez így is történt, hiszen megterem­tődött a mezőgazdaságban a szo­cialista alap. Ma a szövetség to- vábbszilárdítása, az anyagi ja­vak több és jobb minőségű elő­állítását, a fokozottabb termelést követeli meg. Ez természetesen magával hozza a tudatbeli válto­zást is. Hiszen a szocialista ter­melési és társadalmi viszonyok szinte lökik előre a parasztságot abban az irányban, hogy szocia­listává váljék. így alakul ki — ezért áz alapon az egységes pa­raszti osztály is. Az anyagi ter­melés elsődlegességét számos pél­da igazolja a zárszámadások ide­jéből. Ahol volt mit osztani, ott mindenki elégedett volt, ahol nem, ott a viták és ellentétek ki­éleződtek. A szocializmus felépítése azon­ban nem lehetséges egyedül csak a munkás—paraszt szövetséggel. Bár ez a szövetség alapja, ez a szilárd bázis, amelyet állandóan erősíteni kell. A szocializmus fel­építésének nagy munkájához szé­les osztályszövetség szükséges, lényegében az egész népet a szo­cializmus útjára kell vinni. A pártnak szívós harcban minden kispolgári réteggel el kell fogad­tatnia a szocializmus eszméjét. Ezeket a szocializmus szilárd hí­veivé kell nevelni, miközben be­vonjuk őket a szocializmus gya­korlati építésébe. Erre tanít ben­nünket Lenin is, aki a követke­zőket mondotta: „A proletariátus diktatúrája különleges formája az osztályszövetségnek, szövetség a proletariátus, mint a dolgozók élcsapata és a dolgozók nagyszá­mú nem proletár rétegei, vagy azok többsége között. Szövetség, amely a tőke ellen jött létre, a tőke teljes leverésére, a burzsoá­zia ellenállásának és restaurá- ciós törekvéseinek teljes elnyo­mására, a szocializmus végleges megteremtésére és megszilárdítá­sára ... Olyan szövetség, amelyet a szocializmus szilárd hívei köt­nek az ingadozó szövetségesek­kel. Gazdaságilag, politikailag, A párt szövetségi politikája elemzésénél a polgári és a szo­cialista forradalom sajátosságai­ról és különbözőségeiről szóló marxista tanításból kell kiindul­ni. A polgári forradalom általá­ban akkor kezdődik, sünikor a kapitalizmus többé-kevésbé kész formái kialakultak a feudalizmus méhében. A szocialista forrada­lom formái nincsenek meg a ka­pitalizmusban, viszont az előfel­tételei létrejönnek. A nagyüze­mekkel kialakul a proletariátus, míg a polgári forradalomnak a hatalom megragadása a betete zése, addig a szocialista forrada­lomnak ez csak a kezdetét jelen­ti. A proletariátus kezében a ha­talom eszköz az új szocialista tulajdonviszonyok, az új terme­lési viszonyok kialakításában, az új társadalom gazdasági alap­jának létrehozásában. A proletárdiktatúra kivívása után a munkásosztálynak az a feladata, hogy mind nagyobb tö­megeket vonjon be a hatalom gya­korlásába, a szocializmus építésé­be. (A burzsoázia kizárja a töme­geket a hatalom gyakorlásából.) A munkásosztály csak a dolgozók túlnyomó többségének támogatá­sával tudja a hatalmat megtar­tani. Éppen ezért a párt politi­kájában alapvető helyet foglal el a tömegekkel való kapcsolat, a különböző társadalmi rétegekhez való viszony, a szövetségesek kér­dése. A proletárdiktatúra államának alapja a két alapvető osztály — a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság — szövetsége. E két osz­tály szoros szövetsége nélkül a proletárdiktatúra nem létezhetne, nem tudná betölteni történelmi hivatását, a szocialista társada­lom felépítését. A munkás—pa­raszt szövetség, amely a két osz­tály között már a kapitalizmus keretei között létrejön, nem akár­milyen szövetség, nem kompro­misszum egyes részfeladatok meg­oldására, hanem különleges szö­vetség mindkét osztály létérdeké­nek megvalósítására, egy új tár­sadalom, a szocialista társadalom felépítésére irányul. Ez a szövet­ség tehát már a kapitalizmus ke­retein belül létrejön, céljának megvalósítása azonban különbö­ző szakaszokban történik. Az első Időszakban a munkás—paraszt szövetség tartalma: harc a prole- táriátus diktatúrájának megte­remtéséért és megszilárdításáért. Későbbi időben: harc a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséért, és jelenleg: harc a szocializmus teljes felépítéséért. A szövetség tartalma tehát a különböző sza­kaszokban a helyzetnek megfele­lően más és más, az alapvető cél azonban azonos: szövetség a szo­cializmus felépítésére. Az ellenforradalom leverése után a legfontosabb feladat a ha­talom megszilárdítása volt. Ebben a harcban követett bennünket a parasztság, hiszen a kérdés úgy vetődött fel: szocializmus, vagy Hosszúlejáratú hitel szénaszárító állványok beszerzésére A Mezőgazdasági Értesítő 1962. január 31-i számában a Föld­művelésügyi Minisztérium Nö­vénytermesztési Főigazgatóságá­nak közleménye jelent meg a szénaszárító állványok faanyag­igényének biztosításáról. Az állványok faanyag-beszer­zésének megkönnyítésére a Föld­művelésügyi Minisztérium a Ma­gyar Nemzeti Bankkal egyet­értésben a termelőszövetkezetek részére hosszúlejáratú hitelt biz­tosít. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek állványok beszer­zésére hitelt kívánnak igénybe­venni, az igénylést a területileg illetékes bankfiókhoz nyújtsák be. társadalmilag, szellemileg nem egyforma osztályok közötti szö­vetség.” Amikor a párt ezekkel a kü­lönböző kispolgári rétegekkel va­ló szövetség kiépítésére és meg­szilárdítására törekszik, nem a különböző ellentétes érdekek ösz- szehangolását valósítja meg, ha­nem az azonos érdekek megvaló­sításáért küzd, annál is inkább, mert a szocialista társadalom felépítése a kispolgári rétegek­nek is létérdeke. Nyugodt, biz­tos jövőt, emberi életet nekik is csak a szocializmus nyújthat. A szocializmus felépítésében tehát kifejezésre jut a munkásosztály és a különböző kispolgári réte­gek érdekazonossága. Ez az alap­ja a szövetség kiszélesítésének, a munkás—paraszt szövetség to­vábbfejlődésének, amely a szo­cializmus felépítése során a népi­nemzeti egység kialakulásában fejeződik ki. Ez nem mindenáron való szövetséget jelent, nem azt jelenti, hogy összehangoljuk a marxizmust-leninizmust a külön­böző kispolgári nézetekkel, ha­nem arról van szó, hogy miköz­ben kiépítjük ezt a széles nem­zeti egységet, a szocialista tudat kialakítása útján szétzúzzuk a kispolgári nézeteket. Tehát eze­ket az osztályokat, rétegeket szo­cialistává változtatjuk. Lényegé­ben tehát a szocializmus felépí-. tése során a szocialista osztályok szövetségét valósítjuk meg, a szo­cialista nemzeti egységet Jiozzuk létre. Mindebből következik, hogy a proletárdiktatúrát, mint osz­tályszövetséget nem egyszer és mindenkorra adottnak, hanem folyamatnak kell felfogni. Olvan folyamatnak, amely állandó fej­lődésben, változásban Van. E fej­lődési folyamat közben történik meg az osztályaníagonizmus fel­számolása, a különböző ellenté­tek feloldása, s végül ennek alap ján a kommunizmus építése köz­ben az osztályok közötti különb­ségek megszűnése is. Mindez ter­mészetesen osztályharc közepette történik. Az osztályharc külön­böző formái útján, olyan körül­mények közepette, ahol az osz­tályharcnak hol egyik, hol a má­sik formája, hol a gazdasági, hol a politikai, hol pedig az ideoló­giai harc kerül előtérbe. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy egyidőben nem folyik harc mind­három területen. Hogyan premizálnak idén a decsi Alkotmány Tsz-ben Decsen az Alkotmány Tsz-ben tervjóváhagyó közgyűlésen vitat­ták meg és hagyták jóvá a pre­mizálás végleges formáit. Ezt he­lyesen tették, mert így nem for­dulhat elő, hogy a munkák vég­zése előtt, vagy ami még rosz- szabb: közben vitáznak azon, mi­lyen legyen a munkadíjazás és a jutalmazás formája. A kopások területót tagokra osztják Az Alkotmány Tsz-ben a kapá­sok termelésében részt vevő tsz- tagokat az össztermés bizonyos hányadával jutalmazzák. Burgo­nyából az össztermés 10 százalé­kát osztják ki a művelőknek munkaegységeiken felül pénzben, vagy természetben, aszerint, hogy vető-, vagy étkezési burgonyát termelnek. Cukorrépából mázsán­ként fél kiló cukor jár prémium gyanánt. A köztes babnak felét kapja meg munkadíjként a ter­melő. Kukoricából az össztermés egy hányadát adják prémium cí­mén és holdanként meghatáro­zott munkaegységet írnak jóvá a művelőknek. Ez a premizálási mód megkö­veteli a kapások területének ta­gokra történő felosztását, amit Decsen, az Alkotmány Tsz-bén elsősorban vállalások alapján hajtanak végre. Megállapodtak a kézi aratók jutalmazásában is A kézi aratás nehéz munkáját is jutalmazza a decsi Alkotmány Tsz. Az őszi árpát és a zabot munkaegységre aratják, s a ter­ven felüli termésből kapnak pré­miumot. Búzából az össztermés 10 szá­zalékát kapják munkadíjként és a terven felüli termés 50 száza­lékát prémiumként, természete­sen munkaegység jóváírás nélkül. Az egy tagra eső búzarészesedés nem haladhatja meg a 3 mázsát. A három mázsán felüli részese­dést a tagok közösen értékesítik. A tejtermelést és borjúszaporulatot prémiummal ösztönzik A munkaegységben előírt ju­talmazási formákon kívül az ál­lattenyésztésben a kifejt tej és a borjúszaporulat után adnak prémiumot. Minden liter kifejt tej után 13 fillér jutalmat osz­tanak ki a fejők, a takarmányo­sok és a tejes-kocsisok között. A terven felüli borjúszaporulat ér­tékének a felét osztják ki pénz­ben a szarvasmarha-tenyésztők­nek. Nagy Sándor mezőgazdasági mérnök A PÁRTELET HÍREI A Paksi Járási Pártbizottság mellett 15 fővel megalakult az ipari bizottság. Az ipari bizott­ság feladatául megszabták a já­rás ipari üzemeinek és a ktsz-ek munkájának segítését. • ' A Dombóvári Járási Pártbi­zottság elmúlt heti vb-ülésén a szakcsi Uj Élet Tsz fejlődését vizsgálta meg az elmúlt két év­re visszatekintve. A beszámoló reális értékelést adott a termelő­szövetkezet fejlődéséről, az ered­ményekről és a hibákról. A vb-ülésen több javaslat hangzott el a tsz további munkájának megjavítására és a fiatalok fog­lalkoztatására. * A Tamás; Járási Pártbizottság szervezésében öt helyen: Gyün­kön, Pincehelyen, Magyarkeszin, Nagykónyi és Tamási községek­ben tartottak tájértekezletet. A tájértekezleteken a tsz-pártalap- szervezetek vezetőségi ’ tágjai vettek részt és fő napirendi pontként a tsz-pártszervezefek feladataival foglalkoztak. A vita kötetlen formában zajlott le. A pártvezetőségi tagok elmondták problémáikat, amelyeknek meg­oldásához az értekezleten sok elvi és gyakorlati segítséget kap­tak. A paksi járás tsz-pártalapszer- vezetei közül 23 helyen tartották meg a párttaggyűlést. A taggyű­léseken az SZKP XXII. kong­resszusának anyagával és a VIII. pártkongresszus előkészületeivel foglalkoztak. Valamennyi tag­gyűlésen szó volt az 19'62. évi termelési tervekről, az ösztönző módszerek alkalmazásáról. ÓNODVÁR!_NUKLÓS 4 VI. — Nem valami szabályosan. A lágerorvos, Helmut doktor másnap már útközben értesült az járt el, de... rendben van. Mától A lány szemét újból döntötték éjszakai eseményről. Természete- kezdve, amíg helyet nem találunk a könnyek és a párnába fúrta az sen csak azokról a részletekről, önnek, itt dolgozhat mellettem, arcát. Horváth tanácstalanul tájékoztatták, amelyek a rendelőn Most azonnal feküdjék le. Pihen- ácsorgott felette: sajnálta is, nem kívül történtek. je ki magát. A betegről majd én is. Közömbös arccal nézte a sírás- A hirtelen harag és a jóindulat gondoskodom. tói reszkető lányt, és közben El- egyszerre fogta el. Egyszer-két- Horváth távozni készült, Hel- zára gondolt. szer már találkoztak, félig-med- műt egy pillanatra még visszatar­tóra gondolt s gyöngédség tehát ismerte a lágerban tar- tóttá. íróasztalából két poharat lett úrrá rajta Megtelt vele szí- tózkodó Horváth doktort, s ez a és egy üveg kecskeméti barack­ve s máris nem gondolt azzal beavatkozás, még ha az ő távol- pálinkát szedett elő. Töltött, s hogy mi lesz az ágyban zokogó Jétóben történt is kissé idegesí- minden ellenszenv nélkül, de lánnyal: ismét a régi volt, már te“e- Meggyorsította léptéit melyen az orvos szemebe nezve nem látta a szerencsétlenül járt Horváth az alvó beteg agya megkérdezte: gyerekben a beteget; eszköz volt szélén ult amikor Helmut dók- - Mondja, milyen világ van csupán, amely visszavezeti régi belepett Arcát tenyerebe ott ahol ilyen palinkat főznek? életébe. A pénz jutott eszébe, hajtotta a fáradtság végül ot is Horvath erre megrándult, me- amely valami úton-módon most elnyomta s csak az ajtó nyikor- révén nezte az üveget, nem vala- ismét megcsillant előtte, a csörgé- raK e,bredt tel. Zavartan sie- szolt Helmut csak most kapott tett a belepő osztrák orvos ele. eszhez, maris megbánta tapintat- — Kérem... sürgős... gyógyszer- lanságát, mérgezése volt. Minden felelős- — Pardon, bocsásson meg! séget vállalok! Majd máskor beszélgetünk, most Helmut az alvó lányhoz lépett, menjen aludni, óráján a másodperceket számol- Helmut doktor állta a szavát, va, vizsgálta a beteg egyenletes Még aznap telefonált bécsi fő­pulzusát, s némileg megnyugodva orvos ismerősének és figyelmébe sét is hallotta, aranyak muzsiká­ló csengése zsongott a fülében, a pénz, s az úri élet, amelyért le­süllyedt, s annyiszor eladta már magát. — Doktor úr, én úgyis megha­lok! — Próbáljon megnyugodni, az- fordult a mellette álló magyar tán majd meglátjuk,., aludjék. orvoshoz. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents