Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA ». ’51 éÉT •i % ‘"Ä'SA ’ E &2, w*5 rar ^ A „MAGYAR SZOCI A LISTA MUNKÁSPÁRT , TOLNA ME GYEI*, BIZOI Aga É! i A . Mf.C AYEI TANÁCS- LAP)A XII. évfolyam Áz idei költségvetés teljes egészében szocialista termelési viszonyokra épül Pénteken délelőtt megkezdődött az országgyűlés ülésszaka. Néhány perccel 10 óra előtt benépesültek a képviselői padsorok és a karzatok. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Lo- sonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Dögéi Imre képviselő mandátumáról lemondott, s a Somogy megyei választókerület megüresedett képviselői helyére Bognár József pótképviselőt hívták be. Bejelentette továbbá, hogy kilenc képviselő nyújtott be interpellációt. Az elnök javaslatára az ország- gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Az első napirendi pont a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. Második napirendi pontként megvitatják a külügyi bizottság határozati javaslatát a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének, a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban. A harmadik napirendi pont a II. havannai kiáltvány kiadásával kapcsolatos külügyi bizottsági határozati javaslat megtárgyalása.. Ezután kerül sor az 1962. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslat előterjesztésére és az interpellációkra. Kiss Károly beszámolója az Elnöki Tanács munkájáról Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ezután beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról. Rámutatott, hogy népköztársaságunk az elmúlt időszakban tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait: új nemzetközi szerződéseket kötött, csatlakozott az érvényes nemzetközi szerződésekhez, kiterjesztette diplomáciai kapcsolatait, több követséget nagykövetségi rangra emelt, s számos volt gyarmati államot független államnak ismert el. Hazánk tekintélyének növekedését, nemzetközi kapcsolatainak egészséges fejlődését bizonyítja, hogy jelenleg 55 országgal tartunk diplomáciai kapcsolatot, — csupán az utóbbi tíz évben 25 országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat, — Budapesten jelenleg 34 ország diplomáciai képviselete működik, további hat ország nagykövete, illetve követe van hazánkban akkreditálva. Népköztársaságunk 34 kormányközi nemzetközi szervezet tagja. Kiss Károly ezután az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozó állampolgársági ügyek intézéséről számolt be, s megállapította: egészséges tünet, hogy az utóbbi időben megnövekedett a magyar állampolgárságot kérők száma, s a nemzetközi egyezmények eredményeként csökkent a kettős állampolgárok száma is. Az elmúlt évben az Elnöki Tanács húsz törvényerejű rendeletet adott ki. A jelentősebb törvényerejű ren deletekről szólva az Elnöki Tanács titkára megemlítette a községfejlesztésről kiadott törvény- erejű rendeletet, amely elősegíti a tanácsok és a lakosság új, szocialista tartalmú kapcsolatának kiépítését. Egyszerűsítették a községfejlesztési hozzájárulás kivetését is, s mint a tapasztalatok mutatják, az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A vízgazdálkodási társulatokról és a természetvédelemről szóló törvényerejű rendeletek a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében előállt új helyzetnek megfelelő rendelkezésekkel segítik a dolgozó parasztok munkáját. Az Elnöki Tanács megtisztelő feladata, hogy kitüntetéseket adó mányozzon a szocialista építésben kiemelkedő érdemeket szerzett szellemi és fizikai dolgozóknak, s megkülönböztetett esetekben külföldi állampolgárokat is kitüntet. A kitüntetettek között volt a világ első űrrepülője, Ju- rij Alekszejevics Gagarin őrnagy, akinek népköztársaságunk egyik legmagasabb kitüntetését nyújtót ták át. A kitüntetett személyek között társadalmunk minden rétege képviselve volt: ipari munkások, parasztok, tudósok, művészek, egyházi személyiségek is. 1961-ben az Elnöki Tanács csaknem háromezer dolgozónak adományozott különböző kitüntetéseket. A magas elismerésben részesültek fele nehéz- és könnyűipari, egyötöde pedig mezőgazda- sági dolgozó. Kiss Károly ezután a tanácsok irányításával foglalkozott. Hangoztatta, hogy az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban rendszeresen foglalkozott az állam- igazgatási területi és szervezeti beosztás továbbfejlesztésével. Intézkedései eredményeként 71 község 142 ezer lakosa kapott új járási igazgatási beosztást. A termelőszövetkezetek munkájának elősegítésére a közösségek között nagy számban hajtottak végre területcseréket. Továbbiakban rámutatott, hogy a tanácsok a gazdasági irányításban jelentős fejlődésen mentek át, s nagy gyakorlatra tettek szert. A kisebb hibáktól eltekintve — megoldották a rájuk bízott feladatokat. Az államhatalom egyes helyi szerveinek kapkodó, rend- szertelen munkáját mindinkább felváltja a tervszerű, átgondoltabb és határozottabb irányító tevékenység. A tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetőinek kapcsolata ugyancsak javult, legtöbb helyen jónak, szorosnak tekinthetjük, de a tanácsok és a termelőszövetkezetek tagjainak kapcsolata még javításra szorul. Több jól dolgozó termelőszövetkezeti tagot kell bevonni az államhatalom helyi szerveinek mun kájába. — A megyei és a járási tanácsoknak és szerveinek a termelőszövetkezetek megszilárdítására irányuló munkája javult. A járásokban ma is a mezőgazdaság állami irányításából, illetve a termelőszövetkezetek megszilárdításából adódó feladatokat tekintik a tanácsi vezetés legfontosabb kérdésének. Kezdeti nehézségek után viszonylag gyorsan — ha nem is eléggé — kialakultak azok az új módszerek, amelyek alkalmassá teszik a tanácsokat a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet irányítására. — összegezve megállapítható, hogy a járási tanácsok a mezőgazdaság! termelés és a szövetkezeti gazdálkodás állami irányításának legfontosabb szerveivé váltak. A járási vezetők teljes, felelősséggel és lelkiismerettel teljesítik feladataikat. Kezdeményezések történtek, hogy a testületi munkában is központi kérdéssé váljék a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztése. Központi szerveink a megnövekedett feladatok ellátásának biztosítására a közeljövőben újabb intézkedésekkel erősítik meg a járásokat. — Ezentúl valamennyi tanácsi szinten meg kell követelni, hogy a vezetők ne csak államigazgatási szemlélettel dolgozzanak. Gazdaságszervező, vagy kulturális, vagy éppen államigazgatási tevékenységük közben mindinkább támaszkodjanak a lakosság egyre bővülő, közügyekben szívesen közreműködő rétegére. A szocialista demokratizmus kibővítését a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának határozata feladatul hárította ránk. — Igyekeznünk kell — folytatta —, hogy a megyék és a járások, de a községi vezetők is tovább emeljék a tömegszervező munka színvonalát. A tanácsok ne csak utasítások továbbításával szorgalmazzák egy-egy határozat végrehajtását, hanem vizsgálják, segítsék elő és ellenőrizzék a végrehajtást. Foglalkozott ezután az Elnöki Tanácshoz, vezetőihez és tagjaihoz a dolgozó nép széles rétegeitől érkező bejelentésekkel, s rámutatott: A bejelentések elintézését az Elnöki Tanács tárgyuknak megfelelően az ügyek gondos megvizsgálása, szükséges esetekben a dolgozók személyes meghallgatása, közlésük alsóbb szervekkel való megvizsgáltatása, vagy ha más szervek hatáskörébe tartozik, hozzájuk való továbbítása útján látja el. — Itt említem meg — mondotta —, hogy egyes szervek még gyakran lélektelenül. felületesen, sőt lelkiismeretlenül intézik a lakosság ügyeit. A bürokrácia régi maradványa mellett hol itt, hol ott sarjad ki új hajtás. Időt, pénzt, bosszúságot takaríthatnának meg, ha helyileg elintézhető ügyekkel nem küldenék az állampolgárokat a járási és a megyei szervekhez, hanem a helyszínen érdemben elintéznék azokat. Kiss Károly végül az Elnöki ■yanács kegyelmi ügyekkel kapcsolatos logkörének gyakorlása-, ról tájékoztatta az országgyűlést. Áz országgyűlés a Népköztársaság. Elnöki Tanácsának beszámolóját és jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Mihályfi Ernő képviselő, a külügyi bizottság előadója ismertette a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzet- gyűlésének a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívását. A felhívás beszámol arról a veszélyes helyzetről, amelyet az amerikai imperialisták mesterkedései hoztak létre. Ezek arra irányulnak, hogy a dél-vietnami amerikabarát bábkormánynak nyújtott fokozott katonai segítséggel előkészítsék az Egyesült Államok és a SEATO csapatainak behatolását Dél-Vietnamba. Az országgyűlés külügyi bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének felhívását, s arra válaszul határozati javaslatot fogadott eL Az országgyűlés a külügyi bizottság javaslatát elfogadta. A határozat többek között kimondja: a Magyar Népköztársa; ság országgyűlése megérti és osztja azt az álláspontot, amelyet a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívásában kifejt a vietnami súlyos helyzettel kapcsolatban. Mély felháborodással ítéli el az Egyesült Államok durva beavatkozását Vietnam belügyei- be. Az országgyűlés az egész magyar nép nevében követeli, hogy az amerikai kormány hagyjon fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a nemzeti függetlenségét elnyert többi délkelet-ázsiai ország ellen irányuló agresszív terveivel, szüntesse be a dél-vietnami rendszer terrorintézkedéseinek támogatását és ne akadályozza Vietnamnak az 1954. évi genfi egyezmények alapján történő békés egyesítését. A Magyar Népköztársaság országgyűlése mélységes együttérzését fejezi ki Dél-Vietnam súlyos megpróbáltatások között élő és harcoló népével, teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlését, kormányát, és népét, Vietnam békés egyesítéséért, az 1954. évi genfi egyezmények érvényesítéséért, Délkelet-Ázsia és a világ békéjéért folytatott harcukban — fejeződik be a határozat. Ezután az elnöklő Rónai Sándor üdvözölte az ülésszakon résztvevő Leo Vigildo Feman- dezt, a Kubai Köztársaság külügyminiszterhelyettesét. Áz országgyűlés dr. Wild Frigyes, a külügyi bizottság előadója előterjesztésére a külügyi bizottság javaslatára határozatot fogadott el a II. havannai kiáltvány kiadása alkalmából. A magyar nép mélységes megértéssel és együttérzéssel kíséri a kubai népnek hazája függetlenségéért és felemelkedéséért folytatott elszánt küzdelmét. Népünk mélységes felháborodással ítéli el az Egyesült Államok Kuba-elle- nes felforgató tevékenységét — hangoztatja a határozat. A Magyar Népköztársaság országgyűlése az egész magyar nép nevében ünnepélyesen szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítja a Kubai Köztársaság népét és kormányát hazája függetlensége megőrzéséért, a boldog jövőért, a szocialista társadalom megvalósításáért. Ezután Nyers Rezső pénzügy- miniszter tartotta meg költség- vetési expozéját. Nyers Rezső pénzügyminiszter expozéja — Az 1961-es terv néhány sajátos, fontos célt tartalmazott — mondotta a pénzügyminiszter. — A népgazdasági erőforrások fel- használásában is, a javak elosztásában is bizonyos átcsoportosításokat irányzott elő a korábbi évekhez képest. A termelés növelését nagyobb mértékben a termelékenység növelése útján írta elő, a nemzeti jövedelem elosztásában csökkentette a beruházásokra fordított részt, fokozottan támogatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek térhódítását és megszilárdítását, előtérbe állította honvédelmünk korszerűsítését. Úgy terveztük, hogy ezeket a sajátos célokat a termelés ütemes emelésével, a lakosság fogyasztásának szolid növelésével és az államháztartás egyensúlyának biztosításával valósítjuk meg. — Ma már megállapítható, hogy célunkat elértük, tavalyi munkánkat nem lebecsülendő siker koronázta, bár számításba nem vett nehézségek is jelentkeztek. A sajátos célokat is elértük, s emellett a népgazdaság egésze is helyes irányban továbbfejlődött. A fejlődés ütemét jelző mutatószámok némelyikében túlhaladtuk az ötéves tervbén előirányzott átlagos évi ütemet, más, ugyancsak lényeges mutatók terén azonban csak megközelíteni ti dtuk a kívánt ütemet, A népgazdaság egészét tekintve nem beszélhetünk elmaradásról, hanem azt mondhatjuk, hogy ötéves tervünk teljesítését kielégítően kezdtük. — A népgazdaság fejlődését legjellemzőbben a nemzeti jövedelem alakulása mutatja. 1961- ben a nemzeti jövedelem 7 százalékos növelését terveztük, a (Folytatás a 2. oldalon) XI Xv-d V/ asy*
