Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

2

ror.WA mbotei wepüjsaö

1962. február 17.

Az idei költségvetés az országgyűlés előtt

(Folytatás az 1. oldalról)

tényleges eredmény azonban ennél valamivel kisebb, pontos kiszámítása még nem fejeződött be. A tervezett jövedelemszintet azért nem értük el, mert a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez nem éri el sem a tervezettet, sem az előző évit. Az iparban viszont a tervezettnél 1—2 százalékkal nagyobb mértékben nőtt a nemzeti jövedelem. A népgazdaság egészét tekintve tehát egyrészt a tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem jött létre, másrészt azon belül az ipari és mezőgazdasági termékek részaránya is eltolódott a tervezetthez viszonyítva. Mindkét körülmény hátrányosan befolyásolta a nemzeti jövedelem elosztását.

Az ipari termelés — változatlan áron számított — 11,5 százalékos növekedése annyit jelent

— állapította meg Nyers Rezső,

— hogy

a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialista országok ipari fejlődésével és meghaladta a vezető tőkés országok többségét az ipari termelés növekedésének ütemében.

Kedvező irányba tolódott el az ipari termelés belső szerkezete is. mert a gépiparban nőtt a kevésbé munkaigényes műszeripari, híradástechnikai, villamosgépipari termelés részaránya.

Sikerként könyvelhetjük el, hogy

népgazdasági szinten teljesítettük a termelékenység növelésére vonatkozó terveket.

1361-ben a termelés növekedésének már több mint kétharmada a termelékenység emelkedéséből származott. A termelékenység lysmatról van szó.

Az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív

— Szocialista viszonyok között az állami költségvetés keretében rendszeresen, évrői-évre növek1961-ben mintegy 8 százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelékenység-növekedési ütemének és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A termelési költségek csökkenése ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előzetes aaatok szerint az állami iparban 1961-ben 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségek.

Pozitív tény, hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak és a termelőszövetkezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negativ tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés meny- nyisége 8—9 százalékkal elmaradt a tervezettől.

— Fontos és örvendetes, hogy 1961-ben a nemzeti jövedelem felhasználása a fő arányok tekintetében tervszerű volt. Az állami beruházások tervét előzetes adatok szerint 98—99 százalékra teljesítettük, a termelőszövetkezeti beruházásokat pedig 100 százalékra. A közületi kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, a szociális-kulturális kiadások az előirányzat szerint növekedtek. Biztosítottuk a szükséges anyagi eszközöket a honvédelem fejlesztésére, elsősorban a hadsereg korszerűsítésére és eleget tettünk nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is.

Egyetlen területen jelentkezett letérés a terv vágányairól, mégpedig a vállalati forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett készlethitelekre felhasználni. Erre azért kell felfigyelni, mert nemcsak a tervekkel, hanem a takarékos gazdálkodással is ellentétes irányú fos fair A lakosság fogyasztása a tervezettnél kisebb mértékben, nem egészen két százalékkal növekedett. A tervtől való elmaradás fő óka a kisebb mezőgazdasági termelésben keresendő. A lakosság jövedelmének növekedését elsősorban a foglalkoztatottak számának a mezőgazdaság nélkül számított — mintegy 50 000 fős emelkedése okozta. A kereskedelem árukészlete főleg iparcikkekben növekedett, a választék bővült. A takarékbctétál- lomány a múlt évben tovább nőtt, az év végén 1,1 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az év elején. Országunk pénzügyei 1961- ben kielégítően alakultak. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban sikerült biztosítani. Talán ez a legszembetűnőbb bizonyítéka a gazdaságpolitikánkban érvényesülő józan megfontoltságnak és takarékosságnak. A pénzügyi egyensúly alapvető feltételét az biztosította, hogy a múlt évben a nemzeti jövedelem felhasználása nem a tervezett magasabb, hanem a valóban létrejött, némileg alacsonyabb nemzeti jövedelmhez igazodott. Tehát beruházásra, fogyasztásra és egyéb célokra nem használtunk fel többet, mint ameny- nyit ténylegesen termeltünk is az országban.

— összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív, abban az eredmények vannak túlsúlyban, és megfelelő lépcsőt jelent az 1962. év magasabb követelményeinek eléréséhez.

—■ Ez évi állami költségvetésünk — mint minden szocialista

állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdasági szintű tervezésén alapul. Úgy tervezzük, hogy az ipari termelés nyolc százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig kilenc százalékkal növekszik. A tervek szerint a gazdaságosság is tovább javul, a termelési költségek csökkennek — az iparban páldául átlagosan 1,8 százalékkal, — tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmet számolhatunk el az év végén.

vő mennyiségű anyagi javakkal gazdálkodunk. Nő a társadalom szükséglete és nő a közcélokra fordítható jövedelem összege is. Ez a tendencia ez évi költség- vetésünk tervezetében is tükröződik. A bevételek és a kiadások összege 11 százalékkal nagyobbra van előirányozva a tavalyinál.

A bevételek 84,4 milliárdos és a kiadások 83,8 milliárdos összegéből látható, hogy a költségvetés egyensúlyban van.

A tervezet összeállításakor célunk volt minden reális bevételi forrás felkutatása, igénybevétele, és a rendelkezésre álló összegek ésszerű, arányos felhasználása. A költségvetés kiadásai megközelítően fedezik a felhasználók igényeit, de nem 100 százalékosan.

A tervezet összeállításakor nem az igénylistákat vettük kiinduló pontnak, hanem a várható bevételi lehetőségeket.

— A tavalyihoz képest előirány zott többletbevételeket teljes egészében a szocialista vállalatok befizetéseiből nyerjük, míg a lakosság adókötelezettsége és egyéb befizetése a tavalyi szinten marad. A vállalatoktól származó többletek nagyobb részét, 8,6 milliárd forintot a tervek szerint az állami vállalatok tiszta jövedelméből, 200 milliót pedig a szövetkezetek adófizetéséből vételezünk be.

— Növeljük az állami beruházásokat, a szövetkezeti hiteleket, a szociális-egészségügyi, valamint a tudományos-kulturális kiadásokat, a tanácsi hozzájárulást, biztosítjuk az állami vállalatok pénz ellátását. A szükséges mértékben növekszik ebben az esztendőben is a honvédelmi kiadások összege, és nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is a tavalyinál nagyobb összeggel teszünk eleget. A périzföbbletek arányos elosztásával biztosítani tudjuk az állami és gazdasági élet minden oldalú, harmonikus továbbfejlődését.

A beruházásokra fordított összeg 14 százalékkal növekszik

— A beruházásokra fordított pénzösszeg 1962-ben 14 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Tavaly bizonyos fokig korlátoztuk, visszaszorítottuk a beruházásokat, hogy más célokra többet fordíthassunk. Ez évben ismét növelhetjük az álló alapok bővítésére szánt pénzösz- szeget.

Az idei beruházási program megfelel az országgyűlés által jóváhagyott ötéves terv céljainak. Említésre méltó, hogy az ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka a vidéki ipar bővitését és üzemfejlesztését szolgálja. Többek között az év végéig elkészül a dunai szalmacellulóze gyár beruházása. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyára pedig az idén 20C 000 televízió-képcsövet gyárt.

— A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgazdaság fejlesztésére. Közel 7000 traktorral, 1250 gabonakombájnnal, több ezer munkagéppel nő a gépállomány. Lehetőség lesz az öntözött területek 43 000 kataszt- rális holddal való növelésére,

12 000 katasztrális hold szőlő,

13 000 katasztrális hold gyümölcsös telepítésére, további 103 000 katasztrális holdon pedig talajjavításra.

— A most beterjesztett költségvetés az első, amelynek összeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal számolhattunk.

Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövetkezeti gazdálkodás győzelme milyen változásokat eredményezett az állam pénzügyi területén. Ha az 1958-as és az 1962-es esztendőt összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a költségvetésben erőteljesen nőttek a hitelfolyósítások, a mezőgazda- sági termelés pénzügyi támogatása, a szociális-egészségügyi kiadások, ezzel szemben csökkentek a mezőgazdaságból származó adóbevételek. Első pillantásra szembetűnő, hogy növekedtek a mezőgazdasággal kapcsolatos költségvetési kiadások, csökkentek a bevételek. A szocialista átalakítás tehát kétségtelenül jelentős pénzügyi terhet hárított az államra is, de olyan terheket, amelyeket nyugodt lélekkel vállalhatunk, mert végeredményben gyümölcsöző befektetések. Vegyük például a hitelfolyósításokat. Ebben az évben 2,5 milliárd forinttal több hoss2ú- és középlejáratú hitelt folyósítunk a termelőszövetkezeteknek, mint négy esztendővel ezelőtt. A hitelek

Aktívaértekezlet az MSZMP Központi Bizottságának székházában

Az MSZMP Központi Bizottságának székhazában csütörtökön aktívaértekezletre jött össze az a több száz pártmunkás — üzemi, intézményi, hivatali dolgozó — aki néhány hónapon át Önkéntes politikai munkát végzett gyengébb termelőszövetkezetekAz aktivisták tevékenységét Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára értékelte.

A' pártmunkások értekezletén részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is.

zöme beruházási célokat szolgál és a szövetkezetek örömmel igény beveszik.

— A termelés növelését célzó különböző támogatások révén

ez évben 1,3 milliárd forinttal többet juttatunk a termelőszövetkezeteknek, mint 4 évvel ezelőtt.

E támogatásokkal képzett szakemberek alkalmazására ösztönözzük a termelőszövetkezeteket, valamint fokozott talajjavításra, a minőségi vetőmagvak hasznosítására, kiváló tenyészállatok beszerzésére és az állategészségügy jobb megszervezésére.

— A mezőgazdaság adóterhe — folytatta — ez évben 2 milliárd forinttal kisebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Az adókedvezmények az állam számára bevételi csökkenést jelentenek, az újonnan alakult Szövetkezeteknek azonban lényeges segítség ahhoz, hogy átküzdjék magukat a kezdeti nehézségeken. Az adóteher csökkentését részben lehetővé tette a termelőszövetkezeteknél alkalmazott egyszerűbb adókivetési rendszer és az adóbehajtás költségeinek csökkenése is. A jövőben lehetségessé válik egész mezőgazdasági adórendszerünk lényeges egyszerűsítése. Szükségesnek látszik már most megindítani ennek érdekében az előkészítő munkát.

Növekedtek a szociális-egészségügyi kiadások

— A mezőgazdaság szocialista átalakítása következtében jelentősen növekedtek az állam szociális-egészségügyi kiadásai. Ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok szociális-egészségügyi ellátására 800 millió forinttal nagyobb összeget fordítunk, mint négy évvel ezelőtt.

— A költségvetési előirányzat összeállításakor messzemenő figyelmet fordítottunk a tudományos munka anyagi feltételeinek biztosítására — a lehetőségek határain belül.

— Ebben az évben 110 millió forintot irányzunk elő a költség- vetésben az elmúlt év őszén megszavazott oktatási törvény végrehajtására. Ebben az összegben a politechnikai oktatás kiszélesítésének, új iskolai osztályok és tanműhelyek létesítésének költségei, a felszerelések korszerűsítése, valamint 19 ipari és mező- gazdasági felsőfokú technikum költségei szerepelnek. A 110 millió forinton felül kell számításba venni az üzemek által az iskolák részére átadott anyagok és fel- szerelési tárgyak értékét, ami további ötvenmillió forintot jelent.

— A költségvetés közvetlenül is. közvetve is hatással van a lakosság mindennapi életére.

Az előterjesztés azt a törekvést fejezi ki, hogy ez a hatás a lakosság szempontjából kedvező legyen.

A költségvetés kiindulópontja az 1962-es népgazdasági terv előirányzata, amely szerint a lakosság fogyasztása 4 százalékkal növekszik. Egyidejűleg nő a bérből és fizetésből élők reáljövedelme, valamint a parasztság egy főre jutó fogyasztása. Arra is számíthatunk, hogy a lakosság az idén tovább növeli takarékbetétjeit. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy a takarékbetétállomány az év első hónapjában is tovább növekedett. Jelenleg az Országos Takarékpénztár 4 200 000 takarék- betétkönyvet tart nyilván.

Folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását. 1962-re 2,6

milliárd forintot irányoztunk elő állami lakásépítésre, amiből 18 000 lakás építését fejezik be az év folyamán. A magánlakásépítés állami támogatására 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ezzel a magánerőből létesítendő 29 000 lakás megépítését segítjük elő. Ezen felül 115 millió forintot irányzunk elő az emeletráépítésekre. Az idén ösz- szesen legalább 47 000 lakás készül el.

Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott arra, hogy a költségvetési eszközök fel- használásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság elve alapján növelni lehet.

Az előttünk álló esztendőben a gazdálkodás minden területén elsősorban a tervszerűség és a gazdaságosság követelményét kell érvényesíteni — hangsúlyozta, majd így folytatta:

— Vajon minden vállalatnál kihasználják-p a termelékenység növelésének és a termelési költségek csökkentésének adott lehetőségeit? Az utóbbi évek adatai népgazdasági szinten kielégítő fejlődést mutatnak, de korántsem minden vállalatnál. Különösen sok lehetőség rejlik az üzemszervezés tökéletesítésében.

A továbbiakban felhívta a figyelmet a vállalatok készletgazdálkodására. A múlt évben a vállalati készletek túlságosan megnőttek, s a nemzeti jövedelemnek indokolatlanul nagy részét kötik le.

De a kereskedelemben is növekedtek az immobil készletek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a belkereskedelemben mintegy egymilliárd forint értékű elfekvő készlet van.

— Jelentős tartalékokat mozgósíthatunk a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésével. A tapasztalatok szerint ez elsősorban a szövetkezet vezetésén múlik. A gyenge szövetkezetek erősítését legtöbbször a vezetés erősítésével kell kezdeni, persze a tagok egyetértésével.

A szocialista morál érvényesítése

— A gazdálkodási tervek teljesítése megköveteli a pénzügyi sza bályok következetes megtartását, a rendszeres ellenőrzést és a takarékosság érvényesítését, — hozzáteszem: a szocialista morál érvényesítését.

Ebben az évben nagyobb igénnyel kell fellépni a vállalatok és a szövetkezetek mérlegeinek elbírálásakor.

Az állami vállalatoknál és a szövetkezeteknél rengeteg tennivaló van a pontos könyvelés, nyilvántartás és mérlegkészítés terén.

El kell ítélni és ki kell üldözni gazdasági életünkből az úgynevezett pénzügyi „bravúrokat” is, — mondotta a pénzügyminiszter. Az utóbbi hónapokban sok szép példáját láthattuk annak, miként segítik gyáraink az oktatási reform végrehajtását. 'Néhány esetben azonban azt is tapasztalhattuk, hogy egyes vállalatok mérlegeiket azzal javították, hogy felesleges és használhatatlan eszközöket küldtek az iskoláknak politechnikai oktatás céljára, élve azzal a lehetőséggel, hogy ezeket az anyagokat saját javukra számolhatják el.

Feltétlenül szükség van a pénzügyi fegyelem fokozottabb érvényesítésére, a számviteli munka javítására és megbecsülésére, a revíziók színvonalának emelésére. Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fontosságára hívta fel a figyelmet, s kérte a költségvetés elfogadását. (Nagy taps.)

A pénzügyminiszter expozéja után Molnár Ernő, a terv- és költségvetési bizottság előadója, majd Gáspár Sándor képviselő, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel.