Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. február 2. Egy hónap alatt 550 halott Algériában ^ portugál püspöki kar Párizs (MTI). Szerdán tíz ha­lott és nyolc sebesült áldozata volt a merényleteknek. A karha­talom tehetetlenségére jellemző, hogy az algériai városokból in­duló repülőgépek menetrendjét meg kellett változtatni, mert az OAS rendszeresen megtámadta a késő esti gépek utasait szállító autóbuszokat. Algírban szerdán fegyveres me­rénylők megállásra kényszerítet­ték a légitársaság gépkocsiját és elrabolták Mireille Glayman pá­rizsi ügyvédnőt, aki az algériai felszabadító mozgalom néhány tagjának védelmét látta el a Constantine-i bíróság előtt. Az algériai francia főkormány­zóság szerdán közzétette az Algé­riában elkövetett merényletek ja­nuár havi mérlegét Eszerint a halálos áldozatok száma 550. Ben Khedda nyilatkozata Rabat (MTI). Ben Khedda az algériai ideiglenes kormány elnö­ke Rabatból történt elutazása előtt nyilatkozatot adott a Magh­reb arab hírügynökség tudósító­jának. A miniszterelnök kijelen­tette, hogy az algériaiak sohasem tévesztették össze az Algériában élő európaiakat az OAS fasiszta és bűnöző ultráival. Hangoztatta: „Mindig azt hirdettük, hogy az Algériában élő európaiaknak jo­guk van saját hitvallásukra, kul­túrájukra, és törvényben biztosí­tott jogaikra.” A Franciaországgal való tárgya­lásokról Ben Khedda azt mon­dotta, hogy az algériai ideiglenes kormány az önrendelkezés alap­ján kíván tárgyalni, azonban olyan biztosítékokat kíván, ame­lyek lehetővé teszik az algériai nép számára egy kül- és belpoli- tikailag egyaránt független algé­riai állam megteremtését. Ben Khedda a továbbiakban rámutatott, hogy az algériai ideig­lenes kormány és a marokkói kormány között „a nézetek azo­nossága” áll fenn, „mindkét or­szág ugvanazon imperializmus el­len küzd.” „Az algériai—marok­kói miniszterközi bizottság létre­hozása — mint mondotta — a né­zetek ezen azonosságának konkrét megnyilvánulása”. A lagosi konferenciával kap­csolatban Ben Khedda megállapí­totta, hogy az nem érte el eredeti célkitűzéseit. Végezetül az algériai ideiglenes Kormány miniszterelnöke megál­lapította, hogy az algériai nép harcával 800 000 főnyi francia hadsereget kötött le. ezáltal je­lentősen meggyengítette a francia gyarmattartók hatalmát és előse­gítette, hogy számos afrikai or­szág elnyerje függetlenségét. Letartóztatták az OAS két vezetőjét Párizs (MTI). A közvélemény egyre hevesebb tiltakozása arra kényszerítette a francia kor­mányt, hogy felvegye a harcot az OAS franciaországi hálózata el­len. Párizsban 25 000 rendőrt és csendőrt vontak össze és megerő­sítették az utcai járőröket. A nyo­mozó brigádok kézrekerült me­rénylők vallomásai alapján meg­kezdték az OAS egyes szerveze­teinek felszámolását. Az állam- védelmi szervek egy párizsi mu­latóban letartóztatták Philipe Castillet, az OAS franciaországi terrorszervezetének egyik vezető­jét, akinek lakásán 20 kilogramm robbanóanyagot és 48 merénylet tervét találták meg. Az egyik terv szerint az OAS február 5-én, de Gaulle rádióbeszéde idején az Eíf fel-torony rádióberendezését akarta felrobbantani. Lyonban Marcel Bouyer, volt poujadista képviselőt tartóztatta le a rendőrség, aki a dél-francia­országi szervezet irányítója volt. A rendőrség közlése szerint mint­egy 100 bombamerényletért fele­lős és minden jel arra mutat, hogy Bouyer gyilkolta meg Ca­mille Blanc evianl polgármestert. A rendőrség egyidejűleg letartóz­tatott 16 diákot, akik a múlt heti párizsi bombamerényleteket haj tották végre. Párizsban két napja nem rob­bant plasztikbomba, Bordeauxban viszont az elmúlt éjjel három merényletet követett el az OAS. A terrorhálózatot még korántsem sikerült felszámolni, a letartózta­tások azonban érzékenyen sújtot­ták az OAS néhány száz ember­ből álló franciaországi terrorszer­vezetét. Az OAS elleni akció — írja áz Humanité —. megmutatta, az államhatalomnak megvannak az eszközei, hogy cselekedjék, ha akar. A tömegek antifasiszta moz­galmának sikere, hogy erélyesebb rendszabályokra kényszerítette a kormányt — állapítja meg a Francia Kommunista Párt Lapja. A francia demokratikus erők sikerére vall az is, hogy a had­ügyminiszter a közvélemény fel­háborodása miatt végre kénytelen volt tisztségéből felfüggeszteni Clément tábornokot, aki néhány nappal ezelőtt tanúként részt vett egy államellenes tevékenységért elítélt tisztnek a büntető táborban tartott esküvőjén. Erőteljes moz­galom indult a párizsi katonai bí­róság egyik botrányos ítéletének megsemmisítése érdekében is. A bíróság — mint ismeretes —• zárt tárgyaláson felmentett három tisz tét, akik a vádirat szerint halálra kínoztak egy algériai asszonyt. Százötven jogász és közéleti személyiség közös nyilatkozatban követelte a bűnügy újbóli tárgya­lását. Portugália és „az egész világ keresztényeihez” intézett leve­let. Az egyházfők leveléről nem lehet elmondani, hogy valami kegyes áhitat hatja át, sőt még csak a felebaráti szeretet do­kumentumának sem nevezhető a levél, amely a világ vala­mennyi keresztényéhez szól. A közmondásból ismeretes, hogy minden szentnek maga felé haj lik a keze, a portugál szentek azonban túllicitálják a közmon­dást. A portugál püspököknek ugyanis nem a világban lévő egyenetlenségek fájnak, nem a háborútól óvják a világ ke­resztényeit, hanem Goa elvesz­tését siratják. „A haza szenved Goa elvesztése miatt — zokog a portugál püspöki kar — amely legdrágább kincse volt. Ebben a Portugália számára oly komoly és siralmas órában, amikor a polgári megbékélés­re és egységes erőfeszítésekre van szükség, a püspökség he­lyénvalónak tartja emlékeztet­ni a katolikus doktrínára, amely minden hívőt arra kötelez, hogy szüntelenül és odaadóan engedelmeskedjék a hatóságok­nak és ne adja el magát a lá­zadás szellemének.” A pásztorlevélnek még csak egyetlen kitételét idézzük, Kennedy elnök sajtóértekezlete Véget ért az amerikai külügyminiszterek értekezlete A latin-amerikai népek Kuba mellett állnak Punta del Este (MTI). Az uru- rozat felett a Kubai Ezakszerye­guayi Punta del Este-ben szer­dán éjfél előtt befejeződött az amerikai külügyminiszterek érte­kezlete. A záróülésen Kuba küldöttsége már nem vett részt, mert szer­dán reggel Montevideon keresz­tül hazautazott. A jelenlévők alá­írták a hatezer szavas zárónyi- latkozatot, amely összefoglalja az értekezleten hozott határozató' kát. Ismeretes azonban, hogy a gyakorlati rendelkezéseket tar talmazó határozatok elfogadása korántsem volt egyhangú, meri Latin-Amerika legjelentősebb or­szágainak küldöttségei Tartóz­kodtak a szavazástól. Mexikói jelentés szerint a mexikói külügyminisztérium nyi­latkozatot tett közzé, amelyet el­juttatott a Punta del Este-i érte­kezlethez. A nyilatkozat kiemeli, jogellenes az értekezletnek az a határozata, amely szerint Kubát kizárják az Amerikai Államok Szervezetének szerveiből, mert erre a szervezet alapokmánya nem ad lehetőséget. A Reuter havannai tudósítója szerint a kubaiak szerdán jelké­pes temetési menetben vitték vé­gig Havanna utcáin az Amerikai Államok Szervezetének fekete- leples koporsóját. A lelkes han­gulatú tömeg elözönlötte a kubai főváros utcáit, indulókat éne­kelt, összeverődött a tereken ás parkokban, ahol a felszólalók is­mertették az Egyesült Államok mesterkedéseit az értekezleten. A kubaiak felháborodását a Punta del Esté-ben hozott hatá­zeti Szövetség nyilatkozata ön­tötte szavakba, amikor megálla­pította, ami az értekezleten tör­tént, botrányos komédia. A ku­baiak elhatározták, hogy február 4-én tömeggyűlésen juttatják ki­fejezésre tiltakozásukat. A latin-amerikai országokban továbbra is egymást követik a tömeggyűlések és tüntetések, amelyeknek résztvevői a kubai nép igazságos küzdelme melleti szállnak síkra. Ilyen tömeges ro- konszenv-megnyilatkozásról érke­zett jelentés San Salvadorból. Cochabambából, Bolíviának fő­városa után legjelentékenyebb városából, Sao Pauloból. ahol a brazil fémipari szakszervezet tag­jai ünnepélyesen fogadták a ku­bai nagykövetet, továbbá Cara- casból, ahol az egyetem 1500 di­ákja és alkalmazottja sztrájkkal tüntetett Kuba mellett. Chilei szenátorok a sajtóban foglaltak állást Kuba mellett, E. Ramirez Novoa perui író pedig a La Ac­élon című lapban ítélte el a Punta del Este-i értekezletet. A latin-amerikai népek Kubá­val rokonszenvező megnyilatko­zásai mellett a reakciós erők hal­latják szavukat. Buenos Aires-i értesülés szerint magasrangú ka­tonatisztek nyomást igyekeznek gyakorolni Frondizi elnökre és azt akarják elérni, hogy menesz- sze külügyminiszterét és szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. A katonatisztek klikkje szerint a külügyminiszter nem tanúsított o'éggé határozott ma­gatartást. Kubával szemben a Punta del Este-i értekezleten, Washington (TASZSZ). John F Kennedy, az Egyesült Államok elnöke szerdán Washingtonban sajtóértekezletet tartott Nyilat­kozatának legnagyobb részét az Egyesült Államok belső problé­máinak szentelte. A sajtóérte­kezlet során az elnök foglalko­zott a szovjet—amerikai kap­csolatok fejlődésének kérdésé­vel, s az Amerikai Államok Szer­vezetének Punta dél Este-i kül­ügyminiszteri értekezletével. A sajtóértekezlet kezdetén Kennedy bemutatta a megjelen­teknek A. I. Adzsubejt, az Iz­vesztyija főszerkesztőjét, aki je­lenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. Adzsubej találkozásai Salin- gerrel, móndta az elnök, igen hasznosak voltak. Kennedy kifejezte azt a meg­győződését, hogy bárminemű in­formációcsere, véleménycsere* vagy együttműködés a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kö­zött feltétlenül hasznos lesz. Re: méli, mondotta, hogy az ilyen kapcsolatok javulásának ütemé­ben háttérbe szorulnak azok a problémák, amelyek feszültséget idéznek elő' és veszélyeztetik a békét. Szovjetunióbeli látogatásának lehetőségére vonatkozólag Ken­nedy kijelentette, hogy ez a2 amerikai—szovjet kapcsolatok fe­szültségének enyhülésétől függ. -Amíg-nem sikerül jelentős javu­lást elérni a- szovjet—amerikai viszonyban, egy ilyen utazás — mint mondotta — nem tekint­hető hasznosnak. Az Egyesült Államok elnöke kijelente,tte, hogy elégedett az Amerikai Államok- Szervezete ja­nuár. 3Irén végétért külügymi­niszteri értekezletének eredmé­nyeivel. HZ 57D01-BS llrta: GUZI MIHÁLY — BECZE KÁROLY 48. egyenes embernek a gazembertől különösen félnie kell, de aztán Gazsó valóban a beteghez sie- elhessegette magától az aggá- tett először, majd — miután lyokat... Zsitvai és Maronics had­meggyőződött róla, hogy az nyu- nagy szavai jutottak eszébe., godtan alszik — szobájába sie- >-A nép a hívó szóra jön és har­tett. col. De a harchoz nemcsak em­A történteken, különösképpen bér keil...« -A te dolgod első- az orvoskapitány furcsa viselke- sorban ri^m a hírszerzés lenne, désén töprengett. Undorító ennek Ez is, de főleg gyógyszerekről az embernek az erkölcse, lelkivi- kellene gondoskodnod...« »Orvo- lága. Pedig orvos — tehát mű- sunk a hegyekben kevés van, veit ember és tiszt. Közvetlenül gyógyszerünk még kevesebb...« az operáció után úgy berúgni. Gazsó lázasan gondolkozott., mint a disznó! Az sem érdekli, Az orvosságon, kötszeren kívül i'.ogy van a beteg... S mindén bi- . minden bizonnyal' orvosi műsze- zonnyal az sem érdekelte volna rék is kellenének, hiszen bizo- különösképpen, ha az operáció nyos . gyógyításókat, műtéteket nem is sikerül és a beteg meg- csupán gyógyszerrel nem lehet hal... Hogy is mondta?... Egy lé- elvégezni, ahhoz műszer kell... giós ide, vagy oda, nem számít... Eddig még nem küldött műszert, Ha valaki meghal, valahol a nyíl- mert a tartalék lenn van a rak- vántartásból előveszik a karto- tárban... Vajön tudja-e az orvos, téklapját, széttépik és kész... Ur hogy miből mennyi a készlet?.. Isten! Hiszen ezt könnyebb számon­Ilyen züllött, felelőtlen, er- tartani, mint a gyógyszert... Ma- kclcstelen volt ez az orvos min- lária-láz elleni gyógyszerből dig, vagy csak itt, a körűimé- szinté ‘megszámlálhatatlan meny- nyek hatására vált ilyenné? nyiség van, s ugyanez a helyzet Gazsó nagyon-napyon meggyű- más gyógyszereknél is, de pél- 81 te közvetlen főnökét... dául egy operácionoz szükséges késből, ollóból, csipeszből, vagy Elhatározta, hogy a napokban egyéb műszerekből már nincs nagyobb mennyiségű »szennyest- olyan sok, hogy ne lehetne nyil- küld. Az orvoskapltánytól már vántartani... De vajon nyilván- nem tartott annyira, mint kél tartja-e ezeket .valaki egyálta- nappal korábban. A liszt értéKe Ián? Az orvos nem... Az biztos . nagyot esett előtte... Volt ugyan És a németek? •Valószínűiéi’: azok egy gondolata, amely szerint az sem, hiszen csak azt lesték, mii amely a portugál ifjúságot bi­zonyos „hatalmas eszmékre” fi­gyelmezteti, amelyekért a por­tugál püspökök szerint ..meg­halni is gyönyörű”. Ezek a bizonyos eszmék — nem kell sokat gondolkozni ki­találásukon — a gyarmatosítás eszméi, s a más népek leigázá­sát, kifosztását jelentik. Nem kételkedünk abban, hogy Goa Portugáliának „legdrágább kin­cse” volt, amelyet évszázado­kon át fosztogattak a hódítók. A goaiakat azonban úgy lát­szik, nem nagyon hatják át a keresztény eszmék, mert hogy a portugál püspökök szó­használatával éljünk — „elad­ták magukat a lázadás szelle­mének”, amikor örömmel kö­szöntötték a felszabadító indiai katonákat, s nem jutott eszük­be, hogy „gyönyörű halállal” haljanak meg portugál rablóik érdekeiért. A történelem kerekét persze nemcsak Goában, hanem má­sutt sem lehet megállítani. A portugál püspökök levelével egyidőben hozott határozatot az ENSZ, amely elítéli Portugália terrorakcióit az angolai nép szabadsága ellen. Az angolai nép évek óta kemény és hősi harcot folytat rabtartói ellen, s a „lázadás szelleme” hatja át, amikor sem „szüntelenül”, sem „odaadóan” nem hajlandó kiszolgálni többé évszázados elnyomóit. S hogy milyen na­gyot változott a világ, amiről a portugál püspökök nem akar­nak úgy látszik tudomást ven­ni, az is mutatja, hogy a hős angolai nép harcát a világ minden szabadságszerető embe­re támogatja. A gyarmatosítás ideje végér­vényesen lejárt, az elnyomott népek öntudatra ébredtek és sorra rázzák le magukról a gyarmati igát. A portugál püs- ,pöki..k&E ma még csak Goa el­vesztése miatt ölt gyászt, de már fogalmazhatják az új pász torlevelet is, amely azt fogja bejelenteni, hogy milyen vesz­teség érte a portugál gyarma­tosítókat Angola elvesztése miatt... lophatnak el olyasmit, amiből nekik hasznuk van... Nyilván nem injekciós tűre specializál­ták magukat, hanem élelemre, italra, cigarettára... Meg kell tehát próbálni!.... Meg kell tenni mindenképpen..,, Hol­nap küld műszereket is... Feltét­lenül!... Este, amikor Ti-ti behozta a vacsorát, közölte vele: — Ti-tikém, holnap lesz szeny- nyesem. — Nagyszerű!... Még holnap este kimosom. — De most sok összegyűlt.. Több lesz, mint máskor... — Annál jobb — mondta ne­vetve a lány —, bármennyit ki­mosok... Egyébként, hogy tudjál róla: három hét múlva érkezik a karaván. — Újoncok is jönnek vele? — Nem, csak élelem és lőszer­utánpótlás. — És gyógyszer? — Az sem, azt repülőgép hozza. — Ügyes lány vagy te, Ti-ti. — Köszönöm — nevetett a lány még sohasem dicsértél meg. — Nem? Hát akkor most pó­tolom. Te vagy a világon a leg­ügyesebb, a legkedvesebb, a leg- szeretetreméltóbb lány. Én pedig a legszerencsésebb fiú... — Miért? — No, mit gondolsz? A lány elpirosodott. A fiú kedvtelve nézegette a piruló, za­varral küszködő lányt, aztán, hogy másra terelje a szót, hal­kan megkérdezte: — A hegyekben tudnak már a karaván érkezéséről?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents