Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

1962. február il. TOLVA MEGYEI VfiPÜJSÁG Erről is beszélni kell... A ROKONI KAPCSOLATOKRÓL Ha a termelőszövetkezeteket járja az ember, egy-egy vezető nevével kapcsolatban néha a rokonság is szóba kerül. A falu lakói érzékenyen rea­gálnak arra, hä a vezető elő­nyökhöz juttatja rokonságát. Ez érthető is. A jogtalanul megszerzett előnyök a kiváltsá­gos helyzet, összeegyeztethetet­len a helyesen értelmezett szö­vetkezeti élettel. Ma már számos jel mutatja, hogy a szövetkezeti vezetők je­lentős része pozitív irányban használja ki rokoni kapcsola­tait és mentes a részrehajlások­tól. A tamási járásban hallottam egy szövetkezeti vezetőről, aki lopáson tetten érte a testvérét, közgyűlés elé vitte az ügyet, és szégyent! Segítsünk a fegyelem megszilárdításában, a közös vagyon védelmében! Dolgoz­zunk többet és jobban, hogy buzdítsuk a többieket is!’’ — Ezek a gondolatok fűtötték az emberekben végbemenő belső fejlődés eredményeként egy bi­zonyos idő eltelte után mind­azokat, akik rokoni, baráti, egyszóval közeli kapcsolatban álltak ezzel a vezető emberrel. Felvetődik a kérdés. Mi ered­ményezte az újfajta helyes kap csolatok kialakulását? A válasz egyszerű: az igaz­ságosság és a jó vezetési mód­szer, amely szerint a vezető a baráttól, a rokontól elvárja, hogy jobb és' több munkát vé­gezzen. Ha hiba mutatkozik ezen a téren, akkor az legtöbbször a szigorú büntetést követelt szá- vezetőből indul ki. Akkor a ve­zető gondolkodásmódjában még sok a régi, kispolgári marad­vány. A rossz vezető rászoktat­ja a rokonságot arra, hogy szá­míthat a részrehajlásra. A jó vezető leszoktatja róla. A vezetőt a barátaival, ro­konaival kapcsolatos hélyes módszerekre, a szövetkezeti de­mokrácia segítségével maga a tagság is rákényszerítheti, ha erre szükség van. Ez a tett felháborodást vál­tott ki rokonsága körében, de ugyanakkor megnyerte a tagság többségének tetszését. Néhány haragossal ellentétben, százak bizalmát, szeretetét érdemelte ki. Később a haragosok is meg­békéltek. Újfajta rokoni kap­csolat alakult ki. Ennek lénye­ge, a segíteni akarás lett: „Se­gítsünk neki, hogy ne valljon (H) Ma tartja első nyilvános hangversenyét a szekszárdi munkásőr-zenekar Rövid idő alatt igen szép fej­lődést ért el a szekszárdi mun- !iá• őr zenere-.. Ez a ;e v.-rjr: ta­gok és szervezők lelkes munká­jának köszönhető elsősorban, de nem kevésbé annak, hogy a tag­ság körében az egykori szekszár­di rendőrzenekarnak számos volt tagja is megtalálható. Jó fel- készültség, nagy rutin a régi ze­nészek jellemzői. Dicséretükre mondható, hogy sokat, lelkiisme­retesen foglalkoznak az új zene­kari tagokkal is, akik mindin­kább méltó társaivá válnak a ré­gi muzsikusoknak. A szép fejlő­dés mögött nagy munka áll, el kell ismerni a különböző szer­vek támogatását, elsősorban a városi tanács népművelési cso­portjának szervezőmunkáját. A zenekar egy héttel ezelőtt mutatkozott be - szűkkörű közön­ség előtt, a fegyveres testületek klubjában. Ez a bemutatkozás a mai nyilvános előadás főpróbájá­ul szolgált. A főpróbát jelentő előadás tapasztalatai színvonalas fúvószenekari hangversenyt ígér­nek. A munkásőr-zenekar megala kulása és fejlődése nagy jelentő­ségű a megyeszékhely kulturális élete szempontjából. A mai műsorban Offenbach, Michiels, Vackar, Hubay, Drigo, Pécsi József, Middleton, Siede, Kronberger Jáhn—Véghelyi, Schubert, Sarasate, Farkas és Blankenburg-művek szerepelnek. Vezényel Véghelyi Miklós kar­nagy, zeneiskolai tanár. Műsor­közlők: Szentgyörgyi Kálmán és Piacsek György. Kolhozok JVT egteremteni a mezőgazda- 1 sági termékek soha nem ismert bőségét, iparosítani a me­zőgazdaságot, megszüntetni az ipari és mezőgazdasági, a szellemi és fizikai munka között lévő lé­nyeges különbségeket; felemelni a falut a város színvonalára: gaz­dasági, kulturális, szociális és minden vonatkozásban, — ez a kommunizmus építésének egyik fő feladata ma a Szovjetunióban. A feladat bonyolult és sokrétű. Mi most egyetlen kérdést raga­dunk ki, azt hogy mi lesz a kolho­zokkal? Hogyan és hová jutnak el a szovjet szövetkezeti gazdaságok a kommunizmus építésének útján? Hogyan fejlődnek a szovjet kol­hozok a jelenlegi szövetkezeti tu­lajdonból kommunista tulajdon­ná? Sokan a Szovjetunióban is ar­ra gondoltak: majd államosítani fogják a kolhozokat. Azt hitték, hogy egyszerűen adminisztratív úton fel lehet emelni a kolhozo­kat az össznépi tulajdon színvo­nalára. Mások — főleg Sztálin: A szocializmus közgazdasági problé­mái a Szovjetunióban című bros- súrája nyomán — úgy képzelték el, hogy a kolhozokat szövetkeze­ti jellegük "’-engítése árán lehet fejleszteni. Ellenezték azt, hogy a gépállomások eladják a kolho­zoknak gépeiket, mondván ezzel gyengülne a fejlettebb állami tu­lajdon, s erősödne a kevésbé fej­lett szövetkezeti tulajdon. Azt is ellenezték, hogy a kolhozok ko­molyabb gépeket vásároljanak. Olyan javaslatok születtek, hogy először a kolhozok oszlatlan alap­ját kellene államosítani, szűkíteni igyekeztek az áru- és pénzforga­lom körét. Lebecsülték ez -nvagi érdekeltség lenini elvét. Voltak aztán olyanok is, akik csupán elosztási kérdést láttak az állami és szövetkezeti tulajdonforma egymáshoz való közeledésében és azt hangoztatták: olyan bérezési rendszert kell bevezetni a kol­hozokban is, mint ami a szovjet állami gazdaságokban kialakult, akkor majd megszűnik a különb­ség a kolhozén "ok és a szovhozok munkásai között. Ezeknek az elgondolásoknak a képviselői túlságosan egyszerűen, mechanikusan fogták fel a fejlő­dést, s azt hitték, hogy a jó gaz­dasági szervező és politikai mun­kát, az objektív gazdasági törvé­nyek elmélyült tanulmányozását adminisztratív munkával lehet helyettesíteni. A helytelen néze­teknek az a közös vonása, hogy a kolhozok fejlesztését szövetkezeti jellegük gyengítése árán kíván ták végrehajtani. Lebecsülték a u kommunizmus útján volna, azóta mindketten az erőd börtönében lennénk. Nem, nem az orvos a segítőtársunk. — Vigye el a fene az orvost? A lány mosolygott. bízhatóak, pontosak. Ez a fran­— Elintéztem. cia fiú felbecsülhetetlen segítsé­— És? get adott már a vietnamiaknak, — Na-Facba, a kórházba mégy miközben az életével játszik. Ap­Engem most már csak az érdé- és szinte egyedül leszel egészség- ja ellenálló volt a második vi- kel, hogy mi lesz velünk. Legszí- ügyi. Tehát még inkább hozzá- lágháborúban. A háború után kö­vesebben lelépnék még az éjsza- juthatsz a gyógyszerekhez, mint holt vádak alapján letartóztatták ka folyamán és itthagynám Bá- itt- Ide figyelj. A Na-faci erőd- és a börtönben nyoma veszett. Kánt és Na-Facot is... nek önálló sütödéje van. Nos, a Fia a légióban kötött ki, de né­— Mikor indul a karaván? pékségben van egy fűtő, Lhan hány hónap alatt megismerte a — Reggel nyolckor. Nung a neve. A kapcsolatot vele franciák aljas módszereit és ha­__ Ide figyelj. Én még az éj- tartod. Érted? A neve Lhan Nung. marosan megértette azt is, hogy s zaka elintézem ezt az egész Mindjárt az első napokban ke- hová és hogyan tűnhetett el az ügyet. Reggelig itt lesz az utasí- resd fel. De vigyázz, mert a pék- apja... tás. Nagyon kérlek, önkényesen, ség vezetője egy komisz német — Értem. nálam nélkül ne csinálj semmit Gyanút ne fogjon! Az udvaron vezényszavak hang Rendben van? — És.» mi lesz velünk, Ti-ti- zottak. Gazsó magához ölelte Ti­A fiú bólintott. kém? tit és hosszan megcsókolta. Éjszakája nyugtalanul telt el. — Majd módot találok rá, — Várlak Na-Facba. Gyere mi- Uj hely, új szokások... És nem hogy én is Na-Facba kerüljek, előbb — súgta gyengéden, lesz ott Ti-ti.. Milyen jó volt itt! lesz? Felkapta hajózsákját és beült Mindig maga mellett érezte ezt — Jó, nagyon jó lesz — örven- az első teherautóba a sofőr mel­a bátorszívű lányt. És Na-Facban dezett Gazsó. lé. Az udvaron néhányan ácso­lni vár rá? — És még egy — mondta mo- rogtak, kíváncsian nézték a ka­Hajnal felé aludt csak el, de solyogva a lány. — Parancsot raván indulását, amikor a kürtös ébresztőt fújt, kaptam, hogy felfedjem szövet- Kijött a parancsnoki irodából azonnal kiugrott az ágyból. Min- ségesünk nevét. Az adatokat Mór Morteau, az írnok is és mosolyog- dent berakott a hajózsákjába, teau-tól, a parancsnok írnokától va tartott Gazsó felé. aztán szomorúan nézegette szobá- kapom. Több mint másfél éve — Jó utat! — nyújtotta kezét ját, az asztalon Ti-ti virágait. dolgozunk már együtt... — Üdvözlöm Lhan Nungot, a fű­Künn az udvaron felsorakoz- , tőt. tak a páncélkocsik, a teherautók, — Nohát, Morteau? — csodál- Gazsó és Morteau melegen, ba- a karaván elejére pedig a Bá-ká- *ozott pazso. — Óra nem is gon- rátságosan kezetszorítottak egy- ni helyőrség egyik tankja állt. doltam! mással. Ti-ti lépett be halkan Gazsó — Pedig így van. Közvetlenül A tank feldübörgött... szobájába. A reggelit hozta. a parancsnokságtól kapjuk tehát — Nos? — lépett hozzá Gazsó. az értesüléseket, amelyek meg- (Folytatjuk! kolhoz-gazdaságnak, mint gazdál­kodási formának a szerepét és nagy jelentőségét. A kommunizmus építésének programja, amelyet a XXII. pártkongresszus határozat­tá emelt, helyesen, tudományosan jelöli meg a kolhozok fejlesztésé­nek útját. E szerint a kolhozok úgy juthatnak az össznépi tulaj­don kommunista színvonalára, ha megerősödnek, tökéletes, nagy­üzemi, szövetkezeti gazdaságokká válnak. így tehát továbbra is az a Szovjetunióban a kolhozpoliti­ka fő feladata, hogy erősíteni, fejleszteni kell a kolhoz-gazda­ságokat. A mezőgazdasági termékek bő­ségét megteremteni úgy lehet, ha a szovjet mezőgazdaság húsz év alatt három és félszeresére nö­veli termelésének mennyiségét. A termelés mennyiségi növekedése nagyrészt a termelékenység emel­kedéséből származik, hiszen húsz év alatt öt—hatszorosára emel­kedik a mezőgazdasági munka termelékenysége. A termelékeny­ség emelkedésének útja a kol­hozrendszer termelő erőinek szün télén gyarapítása, jobb kihaszná­lása: új gépek és berendezések, valamint tudományos eredmé­nyek alkalmazása révén, a terme­lés jobb megszervezése és bel­terjesebbé tétele, a gazdaságve­zetési módszerek tökéletesítése, a munka szerinti elosztási elvek betartása a munka díjazásában, a munka erkölcsi ösztönzésének egyidejű fejlesztése mellett. Ezért írja elő a program, hogy a kol­hozok számára új, hatalmas anya sí, technikai bázist kell terem­teni. Az üzemszervezést a leg­korszerűbb módon kell megvaló­sítani a termelés szakosítása és "rrznontosítása alapján. JV agy szerepe lesz g kommu­~11 rhunizmus építésének ide­jén is az áru- és pénzviszonyok fejlesztésének, az ebben rejlő ha talmas tartalékok kihasználásá­nak. Egy időben elterjedt az a nézet, hogy a kolhoztulaj donnák az össznépi tulajdon színvonalá­ra való emelését azzal kell kez­deni, hogy át kell térni az áru­forgalomról a közvetlen ter­mékcserére. Ez a nézet fejetete- jére állította a kolhozok fejlesz­tésének irányát és azzal akarta kezdeni, ami a fejlődés betetőzé sét jelenti. Jelenleg az áruforga­lom fejlesztését kell segíteni, hisz ez erősíti a kolhozok gazdál­kodását, s így ez segíti elő a fej­lődést. Tehát nagy gondot kell for­dítani a helyes árrendszer kialakí­tására, a felvásárlási árakra, az ipari és mezőgazdasági termékek árarányaira, az ösztönző hitel- rendszerre, a gazdasági kapcsola­tok fejlődést segítő és elfogadha­tó módozataira. A fejlődés tehát egyrészt a kol közgazdaságok megerősítésén keresztül következik be. Más­részt: éppen a kolhozgazdaságok megerősödése teszi lehetővé és szükségessé, hogy termelőerői további fejlesztésére több kol­hoz összefogjon. Kolhozkön , üze­mek, kulturális, szociális létesít­mények épülnek, kolhozközi ter­melési kapcsolatok jönnek létre, vegyes állami—kolhoz villarnos- eroművek, feldolgozó vállalatok, építőanyag-gyárak létesülnek. Ezenkívül a kolhozok éppen gaz­dasági erejüknél fogva mind job­ban részt vesznek az össznépi használatra szánt intézmények: bentlakásos iskolák, klubok, kór­házak, üdülők, • irodahelyiségek építésében. Termelési kapcscjla ■ tok alakulnak ki a kolhozok és a szovhozok, a kolhozok és az állami vállalatok között. Ezek a kapcsolatok egyenletesebbé teszik a munkaerő, az energia, a nyers­anyagok, szállító eszközök •;>. és egyéb termelési eszközök jobb felhasználását. így, ezeken ke­resztül fokozódik a kolhozterme­lés és a kolhoztagok munkájának társadalmi jellege, s a kolhozok a kommunista tulajdon irányá­ban fejlődnek. A kolhozgazdaság fejlesztésé­nek feltétele és egyben szükséges velejárója is az, hogy a kolhozok tagjai növelik szakképzettségü­ket, fejlesztik kultúrájukat, s egyre több olyan tulajdonság fej­lődik ki bennük, amely jellem­zője a kommunista embernek. A kolhozok fejlődésének ta­■‘®- nulmányozása nagyon sok segítséget ad nekünk is, a szö­vetkezeti ej lesztő munkánkban. Mi most alakítjuk át szövetkezetein­ket szocialista nagyüzemekké Szövetkezeteink megindulták a gazdagodás útján, erőfeszítéseket tesznek arra, hogy saját forrá­saikból is fejlesszék gazdaságú kát. Korszerű üzemszervezési, munkadíjazási formák alakulnak ki, tökéletesedik a hitelrendszer, s növekszik az árutermelés, terje­delme. 'Szövetkezeteink - gepejéei vásárolnak, s nálunk is az önálló gépesítés a fejlődés perspektí­vája. Nagy figyelmet- szentéiül»!; az egyre népszerűbbé váló és mindjobban bontakozó tsz-kcj?) társulásoki-a, amelyek már a jö­vő képét, a kommunizmus gaz; dasági csiráit jelentik szövetke­zeteinkben. Növekszik termelő­szövetkezeti tagságunk szakkép­zettsége, kultúrája, öntudata. Uj tulajdonságok fejlődnek ki a tsz- parasztság jellemében és a régi elválasztó korlátok eltűnnek, megszületik az új, egységes pa­raszti osztály. A mi termelőszövetkezeteink fejlődésében sok sajátos vonás volt és lesz is. Az alapvető voná­sok azonban megegyeznek a szov­jet kolhozok fejlesztésének alap­elveivel. A további fejlődést mj is akkor segítjük elő legjobban, ha jelenleg minden erőnkkel erő» sítjük a szövetkezeti tulajdont,: szövetkezeti gazdaságainkat szi­lárd, korszerű nagyüzemekké fej-; lesztjük, amelyek képesek lesz?1 nek nálunk is megteremteni majd a mezőgazdasági termékek bősé­gét. Gyenis János Vj gyógyszerek szerves mikroanalitikai vizsgálatát végzi Kőfalvi Dezsőné laboráns, a Gyógyszeripari Kutató intézet­ben. (MTI Foto — Frindmann Endre felv;)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents