Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
4 tolna megyei népújság 196Í. február 11, HÚSBAVÁGÓ DOLGOK... Látogatás a szekszárdi húsüzemben A teherautó előtt csikorogva tárulnak ki a nagy szürke vaskapu szárnyai. A motor felbúg és a kocsi befordul a szekszárdi Húsipari Vállalat telephelyére. A nyitott csarnok elé fáról, ahol görgőkön sikló kampókon húzzák a mázsára és onnan a várakozó gépkocsik farához a félbevágott disznókat. Az épület túlsó felén riadt rö- fögéssel nyugtalankodnak a halálraítéltek. Újabb hat disznót terelnek be a kis előtérbe, ahol hosszúnyelű fogóval vár rájuk Sándor Rudolf. Hosszú kábel kígyózik a fogantyú végétől a falon lógó szómlapos szerkezethez. Ijedten pislognak a betereltek, amikor a vödörből hideg zuhanyt kapnak, de a sivalkodás megakad a torkukon, mert a fogó fémlapként 4800 fordulattal keveri ösz- sze a fűszerekkel a megtisztított húst A töltőgépbe már Szabó József önti bele a kolbásznak valót. Bekapcsolja a motort, amely halk zúgással préseli a bélbe a tölteléket, ami ezután már csak elkötésre és füstölésre vár. A virslinél más a helyzet. Azok hatalmas kádakban forró fürdőt vesznek és csak azután kerülnek elszállításra. Mivel ebben a teremben éppen virslifőzés volt, a szíves kínálga- tásra egy rövid időre felcsaptunk „meósnak”. Gergely Ferenc raktáros birodalma már a kész dolgok tárháza. Az állványokon katonás rendjáiból erős áramütés járja át testüket. Egymás után dőlnek le a kőpadlóra és a késnek már csak annyi a szerepe, hogy kiengedje remegő tokájukból a bugyborékoló vért. , A többi aztán megy, mint a karikacsapás. Forró víz ömlik végig a hátukon, aztán gyorsan lerángatjuk róluk a körmöket és a perzselőgép hamarosan megfosztja maradék gyér bundájuktól is a disznókat. A bőrükből már elmés szerkezet fordítja ki a cocákat, hogy aztán vaskapcsok akaszkodjanak az állat inába és a felvonószerkezet máris tovább lendítse őket. Az éles kés Németh Géza kezében ördöngős ügyességgel és gyakorlott mozdulatokkal tisztítja meg a belsőrészektől a már megnyúzott disznót. Csendes kis sziget a forgalmas teremben Bokros István kis asztalkája. Fontos munka folyik itt is. Kis tálakban látszólag különböző húscafatok gyűlnek össze, nem is érti meg ezt a pepecselést a felületes szemlélő, hiszen itt minden nagyban és gyorsan történik. A gyógyszeriparnak válogatják ki a fontos állati eredetű alapanyagokat, az agyalapi mirigyet, a gerincvelőt, a fehérmájat, amelyekből különböző orvosságok készülnek. Jelentős pénz összeghez jut ezáltal a Húsipari Vállalat Zsíros János tovább kalauzol bennünket az épületben. Meg- megáll és a munkáját jól ismerő ember szakértelmével magyarázza a feldolgozás részleteit. A csontozás és a feldarabolás után Gulyás Józsefhez kerülnek a húsdarabok, aki megtisztítja a zsírrétegtől és különválasztja a színhúst, mielőtt a daráló- és keverőgépbe kerülne. ben sorakoznak a szalámik, virslik, krinolin-kolbászok százai. Leemel egy-egy füzérre valót, ládákba rendezi őket. A papírlapra kurtán számokat jegyez. Az erős kezek megragadják a ládákat, amelyek a teherautó farában találnak ismét szilárd talajra. Félbevágott disznók mellett utaznak aztán tovább. Felberreg újra a motor és nekilendül, hogy megállapodjon a megye valamelyik húsboltja előtt. A gép négy éles kése percenSzöveg: Monostori Miklós Kép: Bakó Jenő. Vannak még véletlenek j véletlenek néha kü- lönös helyzetet produkálnak. Egy ilyen véletlen okozta furcsa helyzetnek voltam tanúja az elmúlt napokban a pincehelyi tanácsházán. Baleset következtében Auth György 1960. májusában meghalt. Életében, mint tsz-tag, háztáji biztosítást kötött. Hozzátartozói nemrég értesítést kaptak, hogy sürgősen szerezzék be az elhalt anyakönyvi kivonatát és az egyéb iratokkal együtt záros határidőn belül továbbítsák az Állami Biztosító gyönki kirendeltségéhez. Az elhalt veje az anyakönyvi kivonat beszerzése végett járt a pincehelyi községi tanácsnál, ahol rájöttek arra, hogy valamilyen tévedés folytán elírás történt és néhai Áuth Györgyöt János néven vezették be a halotti anyakönyvbe. Mint ismeretes, a községi tanács saját hatáskörén belül még abban az esetben sem változtathatja meg a nevet, ha beigazolódik, hogy tévedésről van szó. Csak a járási tanács anyakönyvi felügyelőjének utasítására helyesbíthetik a hibát, amely a legpontosabb ügyintézés mellett is legkevesebb 15—20 napot igényelne. A hozzátartozók kétségbeesve néztek egymásra. A késés miatt lejár a biztosítási összeg folyósításának határideje. Kétségbeesésük indokolt volt, mert több mint 5000 forintról volt szó. Intézkedni kellett, és Márkus Lajos, a pincehelyi tanács vb- titkára, aki öt hónappal ezelőtt került a tanács kötelékébe, miután megállapította, hogy elődje hibát követett el, az emberség jegyében megtalálta az eléggé bonyolult probléma megoldását. Az anyakönyvi bejegyzést a saját hatáskörén belül nem változtathatta meg, viszont az Állami Biztosító csak Auth György hozzátartozói részére folyósíthatja a biztosítással járó pénzösszeget. Mást nem lehetett tenni, mint azt. hogy a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint kiállították az okmányt, amelyhez mellékeltek egy külön hatósági bizonyítványt, igazolták. részükről történt az elírás. Jog szerint el lehetett volna járni úgy is, hogy megvárják, amíg a járási anyaköny : felügyelő helyesbíti a hibát. A községi tanácstitkárt senki sem vádolhatta volna bürokráciával, mert a törvények szerint járt el. Az emberség jegyében azonban lehetett más megoldó is találni. És ez volt a heir- P-né Hasznos téli esték Az 1960. évi nép- számlálás adatait bőn gészve. érdekes ösz- szehasonlításokra figyelhetünk fel. „A 7 éves és idősebb népesség számának alakulása a legmagasabb iskolai végzettség szerint” cím alatt többek között ezt olvashatjuk: Nem ír, nem olvas, csak olvas 1941-ban 511 682, 1949-ben 399 708, 1960-ban 333 300 fő. Az általános iskola nyolc osztályát végezte: 1941- ben 609 797, 1949-ben 923 209, 1960-ban 1 607 200 fő. A számok azt mutatják, hogy lényegesen csökkent az írástudatlanok száma és alaposan megnőtt az általános iskolai műveltséggel rendelkezők tömege. E számok azonban csak a fejlődést mutatják, s nem a mögöttük lévő munkái. De ha a fentieket egy községben — például Iz- ményben — vizsgáljuk, mindezek előbukkannak. Még néhány évvel ezelőtt a korán — villanyfénnyel enyhített — sötétségbe burkolózó izményi utcákon csak néhány szomszédoló, néha mulatozni, disznóto- rozni járó emberrel lehetett találkozni. Szó se róla, kell ez is. De mennyivel hasznosabban telnek el a mai esték, amikor az utcák késői járókelői iskolába, előadásokra, moziba, könyvtárba igyekeznek. A művelődés iránti érdeklődés erőteljesebben tavaly kezdődött meg Izményben, elsősorban azért, mert a pedagógusok vették kezükbe a szervezést. Felmérték, hogy kik vannak a községben olyanok, akiknek szükségük lehet a tanulásra és elbeszélgettek velük, így indult meg a dolgozók esti iskolájában a VII. osztály. A sikeres vizsga azt eredményezte, hogy az idén a VIII. osztály létszáma már megkétszereződött. Emellett alapismereti tanfolyam is indult. Először hárman jelentkeztek, de egy hét múlva már hatan voltak. S már azt kérték, hogy hetenként ne kétszer, hanem háromszor legyen foglalkozás. A VIII. osztály 13 hallgatója közt is az a helyes vélemény, hogy nem szégyen a tanulás. Számtan órán például mindannyian a táblánál akarnak megoldani egy-egy feladatot. A kezdeti sikerek után most a legfőbb feladat az, hogy segíteni kell leküzdeni egyesek szégyenérzetét. S hogy ilyen van, azt legjobban a könyvtár példája mutatja. A tanács mostanában költött 25 000 forintot a könyvtár átalakítására és berendezésére. Azért mégis legtöbbet a gyerekek látogatják. Azok azonban 5—6 könyvet is kivisznek, s néhányuk bevallotta, hogy az egyiket az apjának, a másikat meg anyjának, vagy nagyszüleinek viszi. És azért, mert azok „restellnek” elmenni érte. Azért természetesen itt is vannak, akik nem szégyellik, hogy olvasnak, sőt, igen tájékozottak az irodalomban. Takács elvtárs, a községet patronáló pártmunkás mondotta el a következő esetet: — A könyvtárban találkoztam egy tsz-tag- gal. Én éppen Jókai: Kárpáti Zoltán című könyvét vettem ki, amikor megjegyezte új ismerősöm: „Úgy érdemes ez, ha előbb az elvtárs az Egy magyar nábobot is elolvassa.” A későbbi beszélgetésből aztán kiderült, hogy Jókai, Móricz, Mikszáth szinte valamennyi művét olvasta már új ismerősöm. Ha még megemlítjük a különböző előadásokat — ismeretterjesztő, szülők iskolája, KlSZ-kör, film, stb. — k{rajzolódik a község új, hasznos téli estjeinek képe. S ez megéri a közösségnek és az egyénnek is, hogy továbbfejlesztésén, aki csak teheti, szív- vel-lélekktl munkálkodjék. (-1 ~e) II Koppányvülgyi Vízgazdálkodási Társulat újabb fontos határozatot hozott a költségvetést tárgyaié közgyűlésen Alig telt el néhány nap az alakuló közgyűlés óta, máris újabb közgyűlést hívtak egybe Tamási községben a költségvetés megtárgyalására. A közgyűlésen megjelentek a megyei tanács, a járási pártbizottság, a járási tanács megbízottai, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság részéről dr. László Ferenc főosztályvezető, a Vízitervtől dr. Erdődy Béla talajerózió osztályvezető, a Délkeletdunántúli Kísérleti Intézet részéről Simon József főmérnök, a társulatba tömörült tsz-ek elnökei, agronómusai. Kovács József elnök örömmel jelentette, hogy a társulat szervezetileg megerősödött és megnagyobbodott A 70 00Ó katasztrális holdhoz még 3 község csatlakozott: Regöly, Pári, Felsőnyék. Szükségesnek tartom az elmúlt évben végzett talajjavítási kísérletek kiemelkedő eredményei közül csak egy példát említeni. A pári Béke Tsz-ben 1961-ben javítatlan talajon 21,6 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő kukorica és 42 mázsa kukoricaszár, a javított talajon 46 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő kukorica és 78 mázsa kukoricaszár termett. Ezen számok nem szorulnak bővebb magyarázatra. Dr. László Ferenc elvtárs ismertette az O. V. F. segítségét és kihangsúlyozta a komplex rendezés fontosságát, ismertette az országos terveket a lecsapolással, belvízrendezéssel kapcsolatban. A társulatok munkája jelenleg 5 millió katasztrális holdra, az 5 éves terv végére 8,5 millió katasztrális holdra terjed ki, tehát népgazdasági szinten igen jelentős szerepe van. — Figyelmet érdemel — hangsúlyozta —, az egyszer már javított szántó további speciális, lelkiismeretes kezelése, mivel leromlás következhet be.— Az 5 millió katasztrális hold Javított terület szerény számítások szerint is csak 2,5 mázsa szemesterménnyel adjon többet, máris nagyobb eredmények születnek, mint a jól szervezett öntözésseli Itt kell megjegyezni, hogy a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulat vásárol három darab nagyteljesítményű T. LM 2500-as öntözőberendezést a társulat részére, melyek szükségszerűen üzemelnek a társulat területén, minimális bérért, mely a társulat bevétele. Jelenleg a VÍZIG (Székesfehérvár) adott egy béröntözőgépet a társulat használatára. Ezek után dr. Sziráki Jenő főmérnök ismertette a részletes költségvetést. A bevétel 6 588 090 forint, a kiadás 6 588 090 forint. A költségvetést a közgyűlés elfogadta. A Tamási Járási Pártbizottság részéről Szabó István elvtárs első titkár válaszolt a felszólalásokra, javaslatokra. A javító anyag — humuszos tápföld — már készen, szállításra vár. A napokban a szállítási szerződést is megkötötte a társulat elnöke a helybeli gépállomással. Amint az idő engedi, megkezdődik a komoly javítási munka is. A társulat saját gépparkot akar berendezni, de egyelőre még kölcsön gépekre szorul. Nagy Sándor önt. mérnök, önt. előadd
