Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. február 2S. Köznapi Emberek A második öt ív es terv megvalósítása a szocialista építés útján újabb magaslatokra vezeti népünket (az 1961. évi II. törvényből) ’ Győri Jóxsef Amikor február 3-án Budapesten megjutalmazták a mezőgazdasági termelési verseny legjobb fiataljait, felállt Káldi Ka- taRn, a KISZ KB titkára és elmondta, hogy a múlt évben 3075 munkacsapatban, illetve brigádban 70 000 fiatal vett részt á mezőgazdasági termelési versenyekben. E nagy munkából, nemes vetélkedésből a Tolna megyei fiatalok is kivették részüket, s közülük sokan kiváló eredményeket értek el. A. megjutalmazottak között foglalt helyet Győri József elv- társ,' a Fornádi Állami Gazdaság traktorosa.. Ez a fiatalember a tervek túlteljesítésével vívta ki magának a megbecsülést és ma már nemcsak a megyében, a megye határán túl is ismerik nevét. Ez évben újabb munkasikerekre készül. Elgondolásairól egyszerű szerény szavakkal szól. »A KIS2 ifjúsági mozgalom versenyében az idén is részt veszek. Vállalom, hogy a tavalyi teljesítményemet ez évben túlszárnyalom. Szeretnék minden tudásommal azph lehhí, hogy ismét az elsők között szerepeljek az ország traktorosát--főzött-«. Ehhez csak sikert és’ jő egészséget lehet kívánni Győri József elvtársnak. Fritx András ~ ...volt a harmadik a gyönki gépállomás trak torosainak múli évi versenyé- 1 ben. Nehéz ver- | seny volt ez, | nehéz terepen kőkemény föld- I dé} kellett meg- I birkóznia embernek, gépnek jf az elmúlt év Wm őszén. Sokat kellett dolgozni, sokszor kellett megnyújtani a műszakot, és sokszor kellett éjjel is a traktor nyergében ülni, A szövetkezetek időben vetni akartak, utána pedig minden talpalatnyi földet mélyszántatni. Télen Frit2 András is ott dolgozik a javító- műhelyben, nagy gonddal vége2 el minden mozzanatot a javításból, hogy hiba ; nélkül menjenek a tavasszal a traktorok. öt éve traktoros, s három év óta dolgozik egy Belorusz gépen Ezzel érte el a harmadik helyezést, s volt olyan hónap is, hogy 3400 forintot keresett. A traktoros egyéni tervei beleilleszkednek nagy terveinkbe. Idén Pannóniát akar vásárolni és szeretné, ha a lányát felvennék az egyetemre. A traktoros lánya tanárnőnek készül. Egyéni terve még az is, hogy idén első akar lenni a gépállomás traktorosainak versenyében. wiJr, Gy. J. Sz. P. — Új Ij kiszolgálási módszer a szekszárdi iskolaszövetkezetben öt évvel ezelőtt alakult meg I kereskedelmünk kulturáltságát t szekszárdi Bezerédj István | Ezt szem előtt tartva az iskola- 'tözgazdasági Technikumban az tekolaszpvetkezet. .Ez a létesítmény nagyban segíti a leendő «zö vetkezeti szakembereket, hogy « gyakorlatban is megismerjék < szövetkezeti mozgalmat az íru beszerzéssel, eladással kapcsolatos adminisztrációs és egyéb munkákat. Ennek megfelelően őníjUóan- működnek, s az egyes ízervei a szövetkezetnek a tanulókból alakultak, s munkájukal I tanárok segítségével végzik. Az elmúlt napokban jelentős Változás történt a szövetkezet életében. Általában i$ az a cél, hogy új technikai eszközök bevezetésével emeljük szövetkezeti szövetkezet is — talán elsőnek az országban — áttért a hagyományos eladási módról az új rendszerű, önkiszolgáló módszerre. Ehhez nagy segítséget adott a MÉSZÖV, hiszen az átrendezés több mint 30 000 forintos költségét hitelezte számukba. Az újrendszerű kiszolgálási módszert elsőként akkor alkalmazták, amikor a tanulók hat dunántúli megyéből összejött szülei tartottak értekezletet. Ez természetesen meglátszott a napi forgalom emelkedésén is. Ezen a napon mintegy. 3300 forintot ájultak az egyébként átlagos 300 —400 forint helyett. Á termelőszövetkezeti munkadíjazás és az anyagi ösztönzés időszerű kérdései I. Ne sémák szerint, hanem alkotó módon premizáljunk — Ma már nem kell meggyőzni a termelőszövetkezeti vezetőket és tagokat a munkaegységrendszer továbbfejlesztésének, a tsz-tagok anyagi ösztönzésének nagy jelentőségéről. Az elmúlt három esztendő hasznos tapasztalatai minden szónál ékesebben bizonyítanak. Az anyagi ösztönzés különböző módszerei megyénk tsz- eiben is elterjedtek, alig van olyan szövetkezeti gazdaság, amely még idén sem kívánja továbbfejleszteni a hagyományos munkaegységrendszert. Az eredményekkel tehát elégedettek lehetünk. Ugyanakkor felmerül néhány olyan kérdés, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Mindenek előtt az a probléma, hogy sok termelőszövetkezet helyi adottságainak figyelembevétele nélkül, egyszerűen átveszi más tsz-től a sémát, és e szerint gépiesen alakítja ki az anyagi ösztönzés módszerét. Pedig ez komoly veszélyeket rejt magában, mert termelőszövetkezeteink adottságai ma még nagyon különbözőek. így nem biztos, hogy az anyagi ösztönzésnek az a módszere, amely egyik termelőszövetkezetben jól bevált, beválik egy másik termelőszövetkezetben is. Milyen különbségek lehetnek a termelőszövetkezetek között? Különbség lehet a tsz gazdasági helyzetében. Nyilván egy gyengébb tsz-ben más szempontok alapján kell kialakítani az anyagi ösztönzés módszereit, mint egy gazdaságilag megszilárdult szövetkezetben. Aztán különbség lehet a termelőszövetkezetek gépesítésének színvonalában. A tsz-en belül is különbség lehet az egyes növények termesztésének gépesítésében. A gépesítés színvonalát és az egyes növények termesztésének gépesítési lehetőségeit feltétlenül figyelembe kell venni, s a kézi munkát végzők anyagi ösztönzését ennek megfelelően, különböző mértékben és módon kell kialakítani. Figyelembe kell venni a tsz-ben kialakult hagyományokat is. Ahol az anyagi ösztönzésnek egyik formája a múlt években jól bevált, ott kár lenne más módszerekkel kísérletezni. Az ilyen tsz-ekben a már kialakult "formákat helyes tökéletesíteni a tapasztalták alapján. Nem utolsó sorban nagy figyelmet kp1' fordítani a tsz-tagok öntudatának színvonalára. Egyrészt az öntudat fejlettségének megfelelően helyes kialakítani az anyagi ösztönzés módszereit, másrészt pedig olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek segítik a tsz- tágok öntudatának fejlődését. Az említetteken kívül az üzemszervezést, a vezetést, a talaj, és más közgazdasági, térmészeti adottságokat is figyelembe kell venni. Tehát nem egyszerű az anyagi ösztönzés helyes módszereinek kialakítása és alkalmazása. A tsz szakmai' és politikai vezetőinek elmélyülten kell tanulmányoz- niok. á szövetkezet adottságait, és ennék megfelelően kialakítani az anyagi ösztönzés módszereit. Miért hívjuk fel most erre a figyelmet? Azért, mert a tsz-elc vezetői hajlamosak a könnyebb megoldásra, a sémák gépies alkalmazására és egyes tsz-ek helyi tapasztalatainak kritika nélkül való átvételére. Egyetlen példát említünk meg ezzel kapcsolatban. A múlt évben párját ritkító aszály sújtotta mezőgazdaságunkat. Főleg a kapások termesztésében nem sikerült teljesíteni a terveket. így azokban a szövetkezetekben, ame lyekben a terven felüli termésből terveztek prémiumot osztani, elmaradt az osztás. Most a tsz-ek vezetői, sok helyen még a járási vezetők is, a terven felüli termésből való premizálás csődjéről beszélnek, és hajlamosak az általánosításra. Pedig nem véletlen, hogy megyénkben is, meg az egész országban is a premizálásnak ez a formája terjedt el az elmúlt években leginkább. Az elterjedés a bizonyítéka annak, hogy ez a prémiumforma jó. Helyesen egyezteti össze a közösség és az egyén érdekéit a tervek túlteljesítésére.’ kimagasló eredmények élérésére ösztönöz. Az tény, hogy a múlt évben nem aratott sikereket ez a - premizálási, forr ma. De miért nem? Azért, mert aszály volt. Azonban nem rendelkezhetünk be mlhden évben rendkívüli aszályra. Amikor a terveket készítjük, s amikor a premizálás formáját kialakítjuk, mégiscsak normális' időjárási viszonyokat kell figyelembe venni. A múlt" évben jól bevált a nádudvari módszer, amelyet nálunk főleg, a tamási és a Tamási környéki tsz-ek alkalmaztak. Azért vált bé. mért ezzel a módszerrel akár teljesítette valaki a tervet, akár nem: mindenképpen kapott prémiumot. Ez az előnye a nádudvari módszernek. Előnyei mellett, hátrányai is vannak Az össztermésből adott prémium, amely nem veszi figyelembe a termelési terv teljesítését, sok esetben a közösség rovására meszerű farétesz volt. — És te? — fordult az egyik fegyveres Gazsóhoz. — Mondtam a hadnagynak! A TTTVyTTrTTTVTTTTTTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTVTTTTTTTTTTTVTVVVVTtT rf▼TTTTVTTTTT’rTTVTfTTTTTTTTTVTTTTVrTTTVTTTTVTTfTVTTTTTTTTyTTTTTTTTV (Folytatás a 3. oldalról.) embert, megtorpant. Kérdően né- Gazsóra. Az azonban óvatosan tott a lányok fülkéjébe, tréfált, zett Gazsóra. megmutatta a csuklójára erősített kacagott velük, i— Hasbarúgta az előtte álló fog- — Van még bennük élet? — rézlapot, ott állt légiósszáma és Gazsó tehetetlen dühében kö- lyot, a földön fekvőnek pedig az kérdezte halkan. ott volt mellette a Nao Tingtöl vette a foglyokat a bunker bejáarcára taposott, úgy, hogy orrán, — Igen, van. De ha nem kap- kapó" kis Buddha-amulett. A fog rátáig. Ott az egyik fegyveres felszáján megindult a vér. nak azonnali gyógykezelést, el- lyok orcán futó mosoly suhant át. kiáltott az őrszemhek: — Kik a cinkosaitok? Azt sem véreznek. Az egészségügyi gyengéden meg- — Hé! Két foglyot hoztunk! A mondjátok meg?... Nesztek!... — Rendben van. Kötözze be szorította mindkettőjük kezét. bunkerba tesszük őket! Te vagy Gazsó akkor került elő az őket. De amint visszanyerték esz- Nem volt azonban sok idő, az értük a felelős, egészségügyi szobából, amikor a méletüket, azonnal vitesse a bún- ajtón kopogtattak. — Rendben van. két fogoly már mozdulatlanul fe- kerba, hogy holnap kihallgathas- — Ki az? — kérdezte Gazsó. A vietnamiakat belökték, aztán küdt a vértócsában; A vietna- sam őket. Külön fegyveres őrre — Lafarte hadnagy. rájuk reteszelték az ajtót. Egymiak mellett két fegyveres őr ott nem lesz szükség, hiszen egy Az egészségügyi beengedte a állt. őrszem éppen a bunker tetején tisztet. Sok mindent látott már egész- teljesít szolgálatot. — Hogy vannak a foglyok? — ségügyi szolgálata alatt, de most Pillanatok alatt előkerült a kérdezte, szinte megborzadt, amint meg- hordágy, a vietnamiakat bevitték — Valaki alaposan helyben- sebesülteknek még szükségük van látta a vérfürdőt. A következő az egészségügyi szobába. hagyta őket — mondta türelmet- kezelésre. pillanatban a vér a fejébe sző- Gazsó nem nagyon igyekezett lenül Gazsó. — Ezekkel néhány — Menj a fenébe! Majd holnap kött és forgott vele az udvar... a két foglyot eszméletre téríte- napig nem beszélhetünk. reggel megnézed őket! Odatámolygott a vietnamiak- ni, hiszen így könnyebben elvi- — ön teljesítette kötelességét? hoz lehajolt; meghallgatta, ver-e selték a seb kitisztításával, fér- — Igen, bekötöztem őket. De A hadnagy már nem volt az a szívük. Azok még éltek. tőtlenítésével, bekötésével járó úgy vélem, még szükség lesz az egészségügyi szobában, amikor Az egyik őr rámordult. fájdalmakat. A fiatalabbik még én beavatkozásomra. Gazsó visszatért. Leült az asztal — Azonnal menj innen! A fog- így, eszméletlenül is hányta, do- — Helyes. — A hadnagy ki- mellé és szótlanul bámult a gyeriyokhoz nem közelíthet senki! bálta magát. szólt az őrségnek. — Vigyék a tya fényébe. Rendezni próbálta __ Egészségügyi vagyok! Amíg dolgozott, a fegyveres foglyokat az alsó bunkerba. gondolatait; Hauswirth sejt va— Akkor is menj! A hadnagy őrséget nem engedte be az egész- A vietnamiak nehezen keltek lamit; Lhan Nungot napok óta engedélye nélkül semmit sem te- ségügyi szobába, és Hargitait sem fel fekhelyükről. Kissé meg is nem látta; Ti-ti besétált a veszehetsz1 engedte a közeibe. Hargitai kü- tántorodtak. A két őr bökött raj- delem kellős közepébe, két fog__ De itt azonnali segítségre lönben is bambán ült ágya szé- tűk egyet hátulról, mire a benn- lyot szinte az orra előtt vernek v an szükség! Valaki alaposan lén, első távol-keleti kalandja szülöttek elindultak a kijárat fe- véresre... helybenhagyta őket. nem tetszett neki túlságosan. lé. Tenyerébe temette arcát... Mit Ä hadnagy közeledett. Amint A sebesültek lassan eszméié- A hadnagy — mintha mi sem tegyen?.., meglátta a vértócsában fekvő két tükre tértek, és riadtan néztek történt volna — sorba bekukkan- (Folytatjuk) hét. Példa volt erre a múlt évben a burgonya és a kukorica premizálása. Sok olyan, nádudvari módszert alkalmazó tsz volt, amely nem tudta teljesíteni burgonyaértékesítési tervét, mert nem termett elég burgonyája. Ugyanakkor prémium címén indokolatlanul sok burgonyát, a termés 10—15 százalékát osztották ki a tagoknak, akik ezt a fontos népélelmezési cikket állatokkal etették. Aztán a kukoricából is komoly hiány mutatkozott sok tsz-ben. Takarmánysegélyért kellett könyörögni, hogy a közös állatállományt át tudják teleltetni. Ugyanakkor a háztáji gazdaságokban kukorica-felesleg volt, mert a tsz-tagok a háztáji földön is termeltek kukoricát, munkaegységeikre is kaptak, sőt az össztermés 10—15 százalékát is megkapták prémium címén. Tehát ez a premizálási forma is kétoldalú. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk, meg kell nézni a másik oldalát is, azt, hogy a közös gazdaság rovására mehet. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy ezt a példát nem azért részleteztük ennyire, mert ellene vagyunk az össztermésből osztott premizálás helyesen alkalmazott módszerének. Nem vagyunk ellene, de azért elmondjuk, hogy lehetnek ennek a módszernek is hátrányai. Tehát amikor a nádudvari módszert be akarjuk vezetni, akkor a hátrányaival is számoljunk és a sémát alkotó módon változtassuk meg, idomítsuk az adott tsz sajátosságaihoz. És még egyet ezzel kapcsolatban; ne elvtelenül adjuk a jutalmat ezzel a módszerrel sem, hanem kössük a prémium kiadását a munkák időben történő és elvégzéséhez. Elvileg és gyakorlatilag is egy dolgot tisztázni kell. Mégpedig azt, hogy az anyagi ösztönzés leghelyesebb formája mégis csak a terven felüli termésből adott prémium és a célprémium. Miért? Azért, mert a prémium olyan járandósága a tsz-tagnalc, amely a munkateljesítményért járó részesedésen felül akkor, illeti meg, ha előre meghatározott feltételeket teljesít. Ilyen feltétel lehet a termelési terv teljesítése, vagy túlteljesítése, egyes sürgős munkák időtartamának megrövidítése, a gép kapacitásának jó kihasználása, a jövedelmezőség növelése, az önköltség csökkentése, vagy más hasonló cél elérése. Tehát a prémiumot mindig bizonyos feltételek teljesítéséhez kell kötni, akkor ösztönöz leginkább a gazdasági eredmények javítására. Ezért is kár lenne az olyan szövetkezetekben, ahol a terven felüli termésből osztott prémium évek óta bevált, letérni erről a módszerről csak azért, mert tavaly az aszály elvitte a prémiumot. összegezve az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy minden premizálási formának lehetnek előnyei és hátrányai is. Amikor afelől döntünk, hogy egy tsz-ben milyen módszert vezessünk be, akkor mérlegeljük az előnyöket, a hátrányokat, és idomítsuk a módszert a helyi adottságokhoz úgy, hogy az előnyök mindjobban érvényesülhessenek. És ne tekintsük örökös, általános érvényű kategóriáknak a sémákat. Bátran változtassunk azokon, a tsz gazdasági helyzetének, a talajok minőségének, a tervezés, a számvitel megbízhatóságának, az üzemszervezés, a vezetés, a gépesítés színvonalának és nem utolsó sorban a tagság öntudatának megfelelően. Ha így csináljuk, akkor alkotó módon járunk el, 9 akkor a legjobb eredményt várhatjuk. (Következik: Hogyan térhetünk rá a garantált, rendszeres havi munkád íjazásra). Gyeais János
