Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-23 / 45. szám

rOLNA JÍÍ r'ny v MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁ'SPa-I ! OI. N A MEG Y E i BIZ OHS Á G A [S A MEGYE'.'.TANÁCS i a>].A r Péntek 1962. február 23. XII. évfolyam L 45. szám * ARA: 50 FILLER VtLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜL-IETt*! A BÉKE ŐRE 44 éves a szovjet hadsereg Negyvennégy évvel ezelőtt a fiatal Vörös Hadsereg első ízben mért csapást az imperialista be­tolakodókra. Azóta sok nehéz próbát kiállt, sok harcot megví­vott és mindig győzelemmel feje­ződött be számára a harc, ame­lyet a hódítani akarók rákénysze- rí tettek. Ez a hadsereg nem hódításra, hanem a béke, az igazságosság és a szabadság védelmére szüle­tett. A Nagy Honvédő Háború ide­jén szétzúzta a fasizmus rémét, s szabaddá tette több más euró­pai néppel egyetemben hazánkat is. A magyar nép szívében hála és szeretet él a szovjet katonák iránt. Az SZKP programja kimondja: „Minthogy az imperialista tábor háborús veszéllyel fenyeget, s nem valósult meg az általános és teljes leszerelés, az SZKP szüksé­gesnek tartja a szovjet állam védelmi erejének, fegyveres erői harckészültségének fenntartását olyan színvonalon, amely bizto­sítja bármilyen ellenség döntő és teljes szétzúzását, ha az me­rényletet kísérelne meg a szovjet haza ellen.” Korunkban a béke vártáján álló roppant erőknek minden szükséges eszközük megvan ah­hoz, hogy lefogják az imperialis­ta háborús gyújtogatok kezét. Óriási erőről van szó! A Szov­jetunió a világ legerősebb kato­nai hatalma. Befejeződött a szov­jet hadsereg nukleáris rakéta­fegyverzettel való felszerelése. A stratégiai rakétaerők megfelelő kilövőszerkezetekkel és roppant nagyerejű töltetekkel rendelkez­nek. A szovjet tudomány és techni­ka 50—100 megatonnás, sőt ennél is nagyobb súlyú termonukleáris bombák előállítására képes. A szovjet hadsereg ütőképessé­géről és magas színvonalú harc- készültségéről fogcsikorgatva bár, de az imperialista körök is kény­telenek elismeréssel beszélni. Ma már a szovjet hadsereg ra- kéta-elhárító egységei képesek az ellenséges rakéták levegőben való megsemmisítésére. Mindamellett, hogy a Szovjet­unió katonailag messze túlhalad­ta az imperialista hatalmak ere­jét, ellene van a háborúnak, s az általános és teljes leszerelés meg­valósítására hív fel, amely egy­szer, s mindenkorra kiiktatná a háborút, mint a vitás nemzetkö­zi kérdések megoldásának eszkö­zét. Nagy fegyvertársunk, a szovjet hadsereg, a béke legbiztosabb őre. A világtörténelemben első ízben nyújt biztosítékot a hábo­rúval szemben ilyen hatalmas katonai erő. A Szovjetunió erköl­csi, katonai erejére támaszkodva az elmúlt évek során diplomáciai téren nem egyszer kiütötte a há­borús gy új tógától* kezéből a tűz- csóvát, s ezzel eleget tett inter­nacionalista kötelességének. A világ népei bizakodással és sze­retettel tekintenek a szovjet nép­re, és fegyveres erejére. Köszöntjük a szovjet katoná­kat! Köszöntjük felszabadítóin­kat,barátainkat, harcostársainkat! Kívánjuk, hogy az eszmei-politi­kai színvonal emelése, a technika továbbfejlesztése, a fegyelem nö­velése terén újabb nagyszerű sikereket érjenek el, hogy hatal­mas erőnkkel, a szocialista tábor erejével ráerőszakolhassuk az im­perialista agresszorokra a békét. W) Megkezdte a tavaszi vetőmagok cseréjét a Tolna megyei Malomipari és Terményforgaimi Vállalat Termelőszövetkezeteink negye- szerte készülnek a tavaszra. A készülődés egyik lényeges mozza­nata a vetőmagok előkészítése a tavaszi vetésekhez. A Tolna me­gyei Malomipari és Terményfor- galmi Vállalat 127 vagon fémzá­rolt vetőmagot juttat ezen a ta­vaszon termelőszövetkezeteinknek csereakció alapján. Varga István­ná, a vállalat vetőmagdiszponen- se tájékoztatott bennünket a ve­tőmagcsere jelenlegi helyzetéről. — A Tolna megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat hat vagon fémzárolt, utántermes/tett B.F. zab, 1250 mázsa MFB 104-es és 850 mázsa Lp univerzális fém­zárolt tavaszi árpa, 5 Vagon szok­vány tavaszi búza, továbbá 90 vagon hibridkukorica-vetőmagot tud adni a termelőszövetkezetek­nek. Az igények nagy részét a tsz-ek már bejelentették és a vál­lalat megkezdte a szövetkezethez legközelebb eső raktáraiban a csereakció lebonyolítását. — Az igényelt zabvetőmagnak már több mint a felét, tavaszi ár­pából mintegy 4 vagon vetőmagot vittek már el a tsz-ek a vállaiat magtáraiból. Tegnap megkezdő­dött a hibridkukorica-vetőmag diszponálása is, amelynek mint­egy fele kalibrált, másik fele osz­tályozott minőségben áll "endel- kezésre. A hibridkukorica-vető­mag teljes egészében csávázott. Új kazánházzal kezdi az idényt a Paksi Konzervgyár Több mint tízmillió forintos költséggel új kazánház és transz­formátor-állomás épült a múlt évben a Paksi Konzervgyárban. A gyár energiaellátási nehézségei *— ami főként a csúcsszezon ide­jén akadályozták a folyamatos termelést — megszűntek. Az új trafóállomás nemcsak nagyobb teljesítményű a réginél, hanem biztonságosabb üzemű is, elődje ugyanis oszloptrafó volt, amely­nél gyakoribb az üzemzavar, mint a zárttéri transzformátornál. A kazánház is elkészült a múlt év végére, jelenleg a kazán ki­szárítása folyik, az összes beren­dezések kipróbálása, „bejáratása” után kerül sor a műszaki átvétel­re. A tavasszal kezdődő új kon- zervgyárlási idényben már az új kazánház szolgáltatja a gőzt az üzemeknek. Az árvédelmi munkákról nyilatkozik Varga Béla, a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője Az árvízvédelmi helyzetről, fel- készültségről érdeklődtünk a Szé­kesfehérvári Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségénél, ahol Varga Béla elvtárs, a sza­kaszmérnökség vezetője tájékoz­tatta munkatársunkat. — A helyzet ma már sokkal jobb, mint néhány évvel ezelőtt — mondta Varga Béla főmérnök. — Ma már elmondhatjuk, hogy biztosítva vagyunk egy — az 1956-oshoz hasonló — árvíz ellen. A hat évvel ezelőtti jeges ár­víz óta tervszerűen folytatjuk az árvízvédelmi töltések megerősíté­sét. Ma már Pakstól egészen a Sió-torokig illetve a Sió bal­partján is Kutyatanyáig vé­dőgátjaink magassága eléri a „nullpontot”, tehát az 1956-os tavaszi — elmé­leti — maximális vízállást. Ezt a vízállást úgy számították ki, hogy figyelembe vették, milyen magas lett volna a Duna vízszintje, ha nem öntött volna el az ár jelen­tős területeket. Ugyanakkor törekedtünk a vé­dővonalak megrövidítésére is. En­nek többszörös haszna van. Egy­részt a rövidebb védővonalak fenntartása gazdaságosabb, ára­dás idején is sokkal jobban lehet ezeken megszervezni az árvédel­met. Ugyanakkor kevesebbe kerül az átvágások építése is, mintha a régi gátakat erősítenénk meg. Példa erre az egyik átvágás a Sió balpartján húzódó gátnál. A hátfői résznél — ahol a Sió ka­nyarjait követi a gát — „levág­tunk” egy háromszögalakú term letet. Az új gát építése olcsóbb volt, mintha a régi — másfél ki­lométerrel hosszabb — gátat erő­sítettük volna meg. A régi töltés magasításához, szélesítéséhez az erdős területen nehezen tudtuk volna a szükséges földmennyisé­get biztosítani és ha meg is erő­sítjük ezt a gátat, sokkal nehe­zebb — veszély idején — figye­lemmel kísérni a buzgárokat, az esetleges gyengébb pontokat. Az új, rövidebb gát sík mezőn húzó­dik, a korszerű technika alkal­mazásával épült, tudjuk, „mi van benne”. A múlt óv legjelentősebb mun­kája a kutyatanyai áttöltés volt. Itt — háromszázezer köbmé­ter föld megmozgatásával — töltéssel vágtuk át az egykori Duna-medert, ezzel „kikap­csoltuk” a holt ág két olda­lán Mözsig húzódó, összegen tizenkét kilométer hosszú gá­tat. Az idén itt folytatjuk a gátépí- rnrmMM»mr tést, illetve magasítást Palánk fe­lé. A közelmúltban vettük át a MÁV-tól — kezelésre — a paksi töltést, ami csatlakozik a mi ár­védelmi vonalunkhoz. Ez tíz év­vel ezelőtt épült' azzal a céllal, hogy a pusztaszabolcs—paksi vas­útvonalat összekötik a pusztasza­bolcs—bátaszéki vonallal. Erre egyelőre nem kerül sor, így ezt a pár kilométeres szakaszt addig is árvédelmi töltésként használ­juk. Rövidesen lebontjuk a Paks déli részén lévő árvédelmi ka­put, ezzel a 6-os úton kiküszöbö­lünk egy baleseti veszélyforrást. Jeges árra az idén már nem számítunk, de ha jött is volna, és eléri a hat évvel ezelőttinek a magasságát, már nem okozott vol na olyan veszélyt, mint akkor. Az Alpokban történt nagy havazásokról érkező hírek ar­ra engednek következtetni, hogy jelentős zöldár várható a tavaszi hónapokban. Ez azonban jóval alacsonyabb szó kott lenni, mint a jeges áradás, ami ellen védőműveink biztonsá­got nyújtanak. Fel vagyunk azon­ban készülve arra, hogy megvéd- jük a megye veszélyeztetett terü­leteit akkor is, ha az eddigieknél nagyobb árhullám érkezik. A TASZSZ tudományos szemleírója Glen Moszkva (TASZSZ). Vasziljev, a TASZSZ tudományos szemle­írója kommentárt fűz John Glenn űrhajós pilóta földkörüli útjához. Bevezetőben ismerteti a Mercury-Atlas 6. típusú rakétá­val földkörüli pályára juttatott -Barátság—7« űrhajó műszaki adatait és Glenn űrrepülésének lefolyását. Az űrrepülés eredményeit ér­tékelve az Egyesült Államok és más országok sajtója természe­tesen összehasonlítja azt a szov­jet űrrepülők teljesítményével. A New York Times szerkesztőségi cikkében megállapítja, hogy Gienn űrrepülése »csökkentette a szakadékot« a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A lap ugyanakkor rámutat, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közötti távolság »az űrre­pülések terén a valóságban lé­nyegesen nagyobb, mint feltéte­lezni lehetett«. Azok az űrhajók, amelyeken Gagarin és Tyitov tették meg földkörüli útjukat, egyenként mintegy öt tonna sú­lyúak voltak, amíg a »Barátság— 7« súlya mindössze 1376,6 kilo­gramm. A New York Times megje­gyezte, hogy Gagarin és Tyitov a szárazföldre érkezett vissza, az amerikai űrhajós viszont a ten­gerre szállt le. Feltételezhető — írja Vasziljev —, hogy a vissza­térésnek ezt a módját az űrhajó súlyának korlátái indokolták, il­letve a kisebb súly nem tette le­hetővé a más módszerrel való biztonságos leszállást. Jelentették, hogy ha az ame­rikai űrhajó folytatta volna föld­körüli útját, pályájának alacsony volta miatt mindössze hét fordu- ’fitot tudott volna megtenni a Föld körül. A Vosztok 10 napig lett volna Képünk Glennt felszállás előtt ábrázolja, amint gondokba me- rülten figyeli az üvegburában levő földgömböt. képes folytatni repülését, a Mer­cury azonban három fordulatá­val szemmel láthatólag a gyakor­latban kimerítette műszaki lehe­tőségeit. Feltehető — mutat rá Vaszil­jev —, mindazon megpróbáltatá­sok közül, amelyeken John Glenn-nek át kellett esnie, ami­kor űrhajós-jelöltté választották, a legnehezebb megpróbáltatás a start többszöri elhalasztása volt. Kilencszer halasztották el az in­dítást, majd tizedszer, a start napján bizonyos műszaki zava­rok miatt ismét kétórás halasz­tásra került sor. Távol áll tőlünk, hogy lekicsi­nyeljük John Glenn űrrepülésé­nek érdemeit. A szovjet emberek az amerikai űrkutatás kiváló eredményének tekintik ezt az utat. Csak további -sikereket kí­vánhatunk az Egyesült Államok tidó-ainak az űr békés kutatá­sának fejlesztésében. Kívánjuk, hogy Glenn űrhajójának elneve­zése a »barátság« valóban a né­pek közötti béke és barátság jel­képévé váljék.

Next

/
Thumbnails
Contents