Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

1962. február 21. WHS WERTET WBPÜSFÄÖ 3 Őszinte üzenet a döbröközi töprengőknek 1 Dobrükttzöo a 201(1 Mező i iiwHiMMiew,—TermelősZöVet_ kezet figyelemre méltó eredmé­nyekkel Zárta az esztendőt. A szövetkezeti gazdák többsége ezt vallja: két éve még alig bíztunk, de egyre kevesebb bennünk a kétkedés. Ami a gazdasági ered­ményeket illeti, borúlátásra sem­mi ok. A körültekintő vezetés és a tagok szorgalmának együt­tese biztosítja, hogy ne álljon elő törés a folytatás lendületében sem. Van azonban több olyan kér­dés, ami zavarja a szépen alaku­ló felszínt, s hovatovább akadá­lyokat gördít a kiteljesítés útjá­ba. Nézzük sorban. A termelőszövetkezet gazdái közül többen, a falu egy fővá­rosba került szülötte, a községi tanács elnöke, s mások, megbe­szélésre jöttek össze a minap. Napirendről alig eshet itt szó, sokkal inkább arról, hogy kötet­len formában, de őszinte aggó­dással mondta el ki-ki a bajokat. Ezek között is elsősorban az sze­repelt, hogy nincs a termelőszö­vetkezetnek pártszervezete, s ez mihamarabb kihat a munkára. Mindjárt utána jelentkezett is az igény: kell, de hogyan? Nehézség ugyanis bokrosán mutatkozik. Előítéletek, régebbről Itt maradt konzervatív és lekicsinylő néze­tek birkóznak egymással. „Nekem a családomtól való elszakadást jelenti a tagság” — szólt egy ember. „Nem szeret­ném — így a másik — ha ujjal mutatnának rám”. És a harma­dik: „nem tudom összeegyeztetni jelenlegi álláspontommal...” I UÍDltf>D C?i őszintén hang­1 zott. Az aggoda­lom ott csengett a mondatok mö­gött, s az őszinteségre kertelés nélküli, velős választ várnak az emberek. Szögezzük le elöljáróban: párt­építési elveink kizárják azt, hogy bárkit is csalogassunk a kommu­nisták közé. Viszont a becsületes, s céljainkért velünk együtt küz­deni tudó embereket szívesen látjuk soraink között. Kovács Istvánnak, de a többieknek sincs szégyellni valója. Miért tehát az aggódás? Térjünk vissza a megnyilatko­zásokra. Komoly, elgondolkoztató ez: el­szakad-e a családtól az a döbrö­közi ember, aki nagyobb részt vállal a munkából, hivatás és kö­telességtudatból? A községben ma még elég erős közfelfogás szerint: igen. De vajon örök-e ez a felfogás, s megváltoztathatat­lan? Példák igazolják, hogy nem. Egy felszólaló például elmondta: a termelőszövetkezet megszerve­zésének idején szinte gyerekes makacssággal ragaszkodott a fé­gi életmódhoz. Kimondott és el­hallgatott véleményei nem a leg- elismeröbbek voltak. S két évvel a nagy változás után kicsit szé­gyenkezve gondol vissza azokra a szavakra, azokra a gondolatok­ra. Nem fejezte be teljesen a gon­dolatot, aki ezt mondta: Nem akarom, hogy ujjal mutassanak rám. Hiányzott még a gondolat­sorból: pozícióra, kényelmesebb beosztásra, indokolatlan megbe­csülésre tör... Ennek mindjárt ellent mond néhány döbröközi tény. Közismert ember például a községben Béndek Pál. Hosszas latolgatás után néhány éve lett tagja a pártnak. S jelentett-e ez magasabb pozíciót, kényelmesebb munkakört? Nem. Ugyanott dol­gozik, ahol régen, csak nagyobb körültekintéssel és figyelemmel, önmagában is erősebben végzi a munkáját. A másik példa. A Zöld Mező elnöke párton kívüli. Értékrendben mégsem sorolta senki még a párttag-elnökök után, s nem is sorolja, amíg munkáját becsülettel végzi, amíg a szövetkezet tagsága úgy látja, hogy posztján megfelelő. Iwm dmoitaintti^,: megnyilatkozás. S érdemes rajta töprengeni, hiszen őszintesége mellett ez rejtegeti a legtöbb két­kedést és ez vár legőiszintébb vá­laszra. Mögötte ugyanis ezt ta­láljuk: Döbröközön, különösen az idősebb nemzedéket tekintve, alig változott valamit a vallásos felfogás. Ez kihat a fiatalabbak­ra is, és így jelentkezik: meg­szólják azt, aki nem jár el a templomba. Persze, sok embernél már mint kényszerű vasárnapi kötelesség jelentkezik a templo­mozás, másnál pedig kevés hitű, de annál több unalmú elfoglalt­ság. A döntés tehát érik. A döb- rököziek egyenessége ezt a ket­tősséget nem bírhatja sokáig. És persze áz sem mellékes, hogy a dolgos hétköznapok közben egyre Ujbbet sajátítanak ei korunk új technikái és ideológiai ismeretei­ből. Szándékosan hagytam a végé­re azt, ami a megbeszélésen kö­rülbelül így hangzott tartalmá­ban: ki-klnek parancsol majd, ha megalakul a pártszervezet. Szükséges megjegyezni: a terme­lőszövetkezeti pártszervezetek mű ködöséről részletesen intézkedik a párt szervezeti szabályzata. S különben Is — ezt a döbföközielc igen Jól tudják — a pártmunká­tól, a szervezeti élettől idegen a parancsolgatás. A türelmes meg­győzés, a jobb, lelkiismeretesebb ' munkára való serkentés, a párt- ! tagok és pártonkivüliek politikai nevelése szerepelhet a termelő­szövetkezeti pártszervezetek mun katervében. i <« *«* .äs;«.'- ’ ménye előtt a döbröközi eket Tit­kaikat e cikk nélkül is ismerik sokan. Viszont ami ennek az írásnak az elkészítésére ösztön­zött, az nem kevesebb, mint az, hogy láttam: előrébb akarnak lépni, s ebben szerettem volna segíteni. SZOLNOKI ISTVÁN Előadás az úttörőknek Szekszárdon Még az iskolai év elején az út­törők megyei elnöksége a város nyolcadikos úttörői részére a Ta­nulj, képezd magad próbakövetel­mény keretében öt előadásból álló sorozat beindítását határozta el. Az első félévben két előadás már elhangzott. Az elmúlt na­pokban tartották meg a városi művelődési házban a harmadik előadást. A közel 350 úttörő előtt —* ezek között szerepelnek azok a nyolca­dikos úttörők, akik az Ifjúság a szocializmusért próbát teljesítik — Bauer József elvtárs, az Út­törők Tolna megyei Elnökségének titkára tartott előadást a KIS2- kongresszusról, miután előzőleg az | úttörők kérdéseire válaszolt. A kérdések főként a bulgáriai, a ro­mániai és a szovjetunióbeli úttö- ‘ rök életével, munkájával voltak 1 kapcsolatban. Bauer elvtárs rész­letesen válaszolt a kérdésekre, hiszen mindhárom országban járt [ ahol tanulmányozta ezeket a kér- | déseket A kérdésekre adott válasz, i majd a kongresszusról szóló elő- , adás után filmvetítésen vettek 1 részt a jelenlévő úttörők. A következő, a negyedik elő- . adásra is rövidesen sor kerül: „Az : élet keletkezése, az ember kiala- i kulása” címmel. Az ötödik elő­adás címe pedig: „Célunk a kom­munizmus” lesz. Gazsó mintegy huszadmagával szaladt az erdő alá. ahol hamaro­san meg Is találták mind a két csomagot. Becipelték a betegszobába, ahol Gazsó a hadnagy jelenlétében azonnal megkezdte azok felbontá­sát Először is azt állapította meg. hogy a csomagolás igen szaksze­rű. Aztán arról győződött meg, hogy egyik-másik gyógyszerből többet is küldtek, mint amennyit igényelt. Legtöbbet a kötszerből kapott a kötszerek közepében pedig húsz üveg pálinka szerény­kedett Minden üveg kis vöröske­resztes cédulával volt ellátva, mellette pedig felirat: Kizárólag kórházi betegek részére. Gazsó minden különösebb el­lenőrzés. vagy számlálás nélkül élrakta a gyógyszereket a szek­rénybe, a ládába és ahová fért. Felbontott egy üveg pálinkát is. amelyből először az öt beteget kí­nálta meg. aztán a hadnagyot, vé­gül maga is ivott belőle. A hadnagy csendesen megszó­lalt: — A többi üveg pálinkát le kell vinni a kapitány úr szobá­jába. — Hogyhogy? — kapta fel a fe­jét a másik. — Úgy. hogy az a kapitány urat illeti. — Tévedés hadnagy úr. Ami a két bálában jött, az mind az egészségügyi szobát illeti. Sem­minek semmi keresnivalója ezek közül a parancsnok úr irodájá­ban... A hadnagy félrevonta az egész­ségügyit. — Ide figyeljen — mondotta halkan. — Én ezt mind nagyon jói tudom. De eddig ez nem igy volt. A pálinkát a kapitány kap­ta meg minden héten, a betegek abból egy kortyot sem ittak. A kapitány levakarta az üvegekről a feliratot, aztán átadta a kan­tinosnak, értékesítés végett... A kantinos eladta a pálinkát, ezál­tal a kapitány havi 4—5 ezer ptaszter külön jövedelemhez ju­tott... Érti?... — Hát ez... hát ez... — hápogott a légiós — gyalázat! — Az! — Én pedig nem vagyok haj­landó ebben részt venni! Az ital a betegeiké... A kapitány ellen­kező parancsát pedig nem va­gyok hajlandó teljesíteni. — Hm... Nem gondolja, hogy túl erősek ezek a kifejezések? — Tudom, hogy azok... De nincs igazam, hadnagy úr?... En­gem ide teljhatalmú egészség- ügyinek küldtek... Nekem a Bé­káin orvoskapitány, vagy az ez- redorvos adhat csak utasítást... És ezt nem én mondom, ezt a szabályzat Írja elő... — Hát jó... Én tudom, hogy magának van igaza, de tudja mit jelent itt az igazság?... Egy pofa bagót. Másnap a hadnagy fejcsóválva sietett az egészségügyi szoba felé Az eléje siető Gazsónak elmond- ta, hogy Igen éles vitája volt a parancsnokkal a pálinka miatt. — És? ■*— kezdte az egészség­ügyi. — Dúlt-fúlt Én arra hivatkoz­tam, amit ön itt nekem elmon­dott, de 6 ordított és a pálinkát követelte. — Végül is, hogy fejeződött be a vita? — Azt hiszem, nem fejeződött be... csak egyelőre... Alkalomad­tán visszatér ri... Vigyázzon tőle. Gazsó elnevette magát — Látja, hadnagy úr, örökké rettegnem kell tőle... És még azt mondja ön, hogy nincs élmé­nyem... Lafarte is nevetett. — Egyébként — mondta hir­telen — jöjjön, üljünk ki a friss levegőre. Szívjunk el egy ciga­rettát. — Mi a fene? Ennyire ráér a hadnagy úr? — Igen. Ma nem dolgozunk az erődnél. Holnap karaván érkezik és ml biztosítjuk az utat Délután indulunk a karaván elé, megtisz- I titjuk a terepet, aztán holnap 1 délután a karavánnal érkezünl: vissza. Gazsó izgatottan figyelt. Lassú , mozdulattal cigarettát vett elő j megkínálta a hadnagyot, majd ő is rágyújtott (Folytatjuk) Tüntető amerikai diákok a magyar követség előtt Washington (MTI). Többezer diák a múlt hét végén nagyará­nyú béketüntetést rendezett Washingtonban. A diákok felke­resték a külföldi követségeket is, közöttük a magyar követséget Elmondották, az a céljuk, hogy saját kormányukat, az amerikai kormányt a béke megvédése ér­dekében befolyásolják, s elsősor­ban azt követelik, a kormány te­gyen hathatós lépéseket a lesze­relésre. A diákok közölték, hogy mozgalmuk egészen új, most bon­takozik ki, több egyetem diákjai csatlakoznak a mozgalomhoz. Az akciót ki akarják terjeszteni más országok fiataljaira is, érintke­zést fognak keresni más országok ifjúsági békemozgalmaival, így a magyar fiatalok békemozgalmá­val is. A diákok hosszabb be­szélgetést folytattak a magyar követség tagjaival. Vendégek Sgörén A györeí Petőfi Termelőszövetkezet zárszámadási ünnepségén részt vett Frantisek Pisek csehszlovák nagykövet — a szövetkezel pártoló tagja. Pisek elvtárs üdvözli a szövetkezet tagjait. Mellette Osvald Machatka sajtóattasé. — így dolgoztunk a nyáron... — Szemennei István, a Nehézipari Minisztérium párttitkára, Bogár Gyula tsz-elnök, Frantisek Pisek, Kőhalmi Vilmos, a Nehézipari Minisztérium szakszervezeti tit­kára és KISZ-titkára, Németi István a fényképeket nézegetik, ame­lyek megörökítették a csehszlovák nagykövetség tagjainak társa­dalmi munkáját, amikor a nyáron az aratásban segítettek a szövet­kezetnek. A Csehszlovák Kultúra .ilial szervezett műsor egyik szereplője, Mendelsohn Edit Dvorzsák szerzeményeiből játszott.

Next

/
Thumbnails
Contents