Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-21 / 43. szám
4 TOLNA SIEGTE! WEPÜJSÄG 1962. február 2T. il tél végén adott műtrágya fokozza a kalászképződést — Az áprilisban kiszórt pétisó csak a zöldtömeget növeli a szekszárdi járási tanács VB Mezőgazdasági Osztálya a bemutató üzemek rendezésében a termelőszövetkezeti brigádvezetők részére műtrágyázási bemutatókat szervez. Fácánkerten a Vörös Hajnal Tsz-ben február elején, Tengelicen a Petőfi Tsz- ben február 14-én volt ilyen bemutató. Tengelicen Pintér András, a Petőfi Termelőszövetkezet főagro- nómusa ismertette a környező termelőszövetkezetekből megjelent brigádvezetőkkel a műtrágyázás jelentőségét — különös tekintettel a kora tavaszi fejtrágyázásra. Röviden vázolta a forgalomban lévő különböző műtrágyaféleségeket, ezeknek a növényekre gyakorolt hatását, a növények, növénycsoportok műtrágyaigényeit. Beszélt a műtrágyák talajra történő kijuttatási módszereiről, amelyet géppel, de kézzel is lehet végezni. A kézzel kiszórt műtrágya — mint mondotta — költségesebb, elszórása egyenetlenebb, mintha géppel végeznék. Mégis vállalni kell a többletköltséget, mert a talaj tavasszal rendszerint nem teszi lehetővé a traktorvon- tatású műtrágyaszórógépek használatát, vagy azért, mert kenődik a talaj, vagy azért, mert megfagyott, ami a gép rázkódását idézi, és ez nemcsak egyenletlen szórást, de meghibásodást is eredményezhet. CZAPÄRI LÁSZLÓ, az Alsó- tengelici Állattenyésztési Kísérleti Intézet igazgatója felszólalásában gyakorlati tapasztalatairól beszélt. Elmondotta, milyen jelentőségű a fej trágyázásnál az időpont helyes megválasztása. Tudományosan igazolta, gyakorlati megfigyeléseivel alátámasztotta, hogy tél végén, a vékony rétegű hótakaróra kiszórt pétisó jobb hatású, mint a március végén, április elején adott fej trágya. A talajban a nitrifikáció — mondotta Czapári elvtárs — csak plusz 12 Celsius fok talajhőmérsékleten indul meg. Addig a talaj baktériumok tápanyagfeltárása szünetel. Ugyanakkor a tavaszi idők beköszöntése kiragadja a növényeket a téli pauzából és fokozott élettevékenységre serkenti. Ilyenkor még nitrogén, tápanyag nem áll a rendelkezésükre, tekintettel arra, hogy a talajélet, tápanyag-feltárás még nem indult be. Ebben az átmeneti időszakban oétisó adagolásával biztosítjuk a nitrogént a növények számára, így fejlődésük meggyorsul és bő terméssel hálálják meg a ráfordított költségeket. A TÉL VÉGÉN ADOTT MŰTRÁGYA fokozza a kalászképződést, az áprilisban kiszórt pétisó már csak a zöldtömeget növeli — állapította meg több éves tapasztalata, megfigyelése, a tudomány jelenlegi álláspontja alapján Czapári elvtárs. A felszólalásokban érdekesen találkozott az elmélet a gyakorlattal. A brigádvezetők elmondották saját megfigyeléseiket. Igazolták a Czapári elvtárs által elméletileg is megmagyarázott tényeket, azt, hogy tél végén, kora tavasszal kell a fejtrágyázást elvégezni, bátran használjuk a nagyobb mennyiségeket. A tapasztalatcsere hasznos volt. Leszűrve a tanulságot, feladatul kell tűzni minden termelőszövetkezeti vezetőnek, hogy a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló műtrágyamennyiségek tavaszi kiszórásánál az alábbiakat tartsák szem előtt: Kevesebb növényre adjunk fejtrágyát, de elegendő mennyiségben. A külföldi búzákra a 120 kg/kh nitrogént feltétlen ki kell szórni. Időben kell kijuttatni, hogy a gyenge vetések korán megkaphassák, ezzel a vetésekre kedvezőtlen. őszi aszályos idő gabonafélék hátráltató hatását kiküszöböljük. Ha az időjárás engedi, ne várjunk arra, amíg géppel rá lehet menni a területre, meg kell szervezni a kézi szórásokat is. Farkas István megyei növényvédelmi felügyelő ARATÓ ROBERT ÚTJA r\ lőször Takács Vencel, a községi tanács elnöke beszélt róla. Gyorsan, sietve, mert a szobájában vártak rá, mi meg csak úgy az ajtó előtt álltunk meg egy kis eszmecserére. Aztán i;J B.qjifák Pál, s ki tudja ki tett róla még említést. Egy asszony ezt mond ta: — Menjen csak egyenesen ezen az úton, a szőlőhegyi iskoláig, ott egész biztosan megtalálja. De ha vár egy kicsit, alkonyaikor már a faluban is beszélhet vele... Szünet volt. Az udvaron, a csípős februári délelőttön jókedvűen hancúroztak a gyerekek, mint minden iskolában. A tanár pedig bent a katedrán magyarázott valamit egy copfos lánynak. Alighanem amit az előző órán nem értett egészen tisztán a kislány. Megvallom: fiatalabb embernek gondoltam Arató Róbertét. Szinte nem is tudtam elképzelni, hogy a szemüveges, kicsit izgékony arcú ember már negyvenkét éves. S abban is kétkedtem találkozásunkkor, hogy az ő kezében fut össze a falu kulturális életének majd minden szála. Befelé invitált. Munkatervet, s a kultúra munkásainál szokásos kimutatásokat mutatott. Magyarázott, nekem pedig közben más szavak csengtek vissza a fülemben. A tanácselnök mondatait kóstolgattam: — Arató elvtárs, a művelődési otthon igazgatója, mindent elvégez, amire megkérjük. Szinte mindegy, nem válogat. A kultúrcsoport, a légó, az ismeretterjesztés, a színházlátogatás szervezése — egyformán szívügye. így volt mindig? — Nézze — egyenesedik fel a tervekről. — én párttag voltam. Nem lep meg a bejelentés, tudtam, csak az nem fért a fejembe, hogy érezheti magát most, s méginkább az: miért nem igazoltatta át magát annak idején. Csalódott talán? — Nem, azt nem mondha- ^tgm, Ma,.is az vagyok, aki régen:.. Csak valahogy úgy éreztem: sok jutott egy emberre. Kidőltem. Idegeim (felmondták a szolgálatot, az orvos beteg- szabadságra küldött, s teljes pihenést rendelt. Egy darabig ment is, aztán nem... Meg is lehet érteni. Tizenkét éve dolgozik már ezen a munkaterületen. Tanári, tanítói teendői mellett igyekezett nevelni az iskolán kívül is. S ha egyszer valaki eljegyezte magát, annak nehéz abbahagyni. Ö sem tudta. Bizalma ugyan megcsappant, de nem fogyott el. Elég volt ahhoz, hogy megjárja azt az utat, amit megjárt. Ma a faluban úgy emlegetik, mint akihez lehet kéréssel fordulni. A tartózkodás — mert volt ilyen — feloldódott, a visszahúzódás eltűnt. Hallottam róla történeteket. Ilyen például a légoltalmi oktatás. — Kis dolog volt az — legyint. — Csak ennyi: egy idősebb embert akartak küldeni Sütvényre és Nagytelepre. Maga talán — szegezi nekem a kérdést — engedte volna? Én nem. De ez már megoldódott, És a többi... Felcsillan a szeme. — Nők akadémiája, ifjúsági akadémia működik a községben. Látogatottság? Gyakran nem férünk el. Legutóbb is az igazi szülői tekintélyről rendezett előadáson több mint százhatvan falubeli jelent meg. A tekintélyen érdemes gondolkozni. Úgy hiszem: amikor a szülői tekintélyről esett szó, Arató Róbert is érezhetett valamit. Valami melegséget. Antikvár-könyvvásárt rendex a könyvesbolt Nagyon sok olyan könyv porosodik könyvespolcokon, _ vagy szekrények. fiókok mélyén — esetleg a padláson is —, amely már értéktelennek tűnik tulajdonosa szemében, viszont esetleg értékes lehet mások szemében. De Szekszárdon nincs is lehetőség ezeknek a használt könyveknek nz értékesítésére. Azaz mégis. Ma és holnap ugyanis használt könyvvásárt rendez a könyvesbolt, a pécsi antikvárium közreműködésével. Megvásárolják a megfelelő szép- irodalmi, műszaki, tudományos és egyéb könyveket. Aki például egész könyvtárat akar áruba bocsátani, ahhoz házhoz mennek a vásárlás lebonyolítására. Nincs családja, s talán ezt pótolja a negyvennégy gyerek, akiket tanít, s a falu, ahol es- ... lénként ugyancsak tanít, Arató Róbert visszavonulást fogadott. Nem tudta betartani, mert elképzelhetetlen betartom olyasmit, ami ellen belsője tiltakozik. Közösségi ember ő, s útján, ami persze nem volt a legkönnyebb, eltalált a nagy közösséghez, s ha még inkább önvizsgálatot végez, visszatalál a kisebbhez is, ahova tartozik, ahol már munkájával, áldozat- vállalásával bejegyezte a nevét. S a döbrököziek bizonyára örül nének annak az elhatározásnak. . Sz. I. wv/ftvvwywNvvwwwvjwixiwwirw/ií/jfii Közvagyon — közérdek Az ok: a bizonylati fegyelem megsértése Elég gyakori eset, másik oldala pedig hogy valaki az az, hogy a bíróság elé kelleit állítani egy vezetőt, aki egyszerű munkásként kezdte pályafutását. A bizonylati eljárás lebecsülésére vall az ozorai eset is. A tanács mechanikusan intézte az adott ügyet, s olyan embernek adott fakitermelési engedélyt, akinek nem is volt fája. így aztán az illető végül is tanácsi ..engedéllyel'' kivágott 16 fát. Ebből is bírósági ügy lett: az illetőt elítélte a bíróság, mert megsértette a társadalmi tulajdont. A koppány szán tói termelőszövetkezetben tavaly a csép- lésnél szegték meg a bizonylati fegyelmet. A cséplőgéptől sokan számbavétel nélkül vitték el a gabonát, s végül több ember eilen eljárást kellett indítani. ívjiif, , Akad földművesszövetkezet, ahol nem tartják be a blokkolásra vonatkozó utasításokat, így aztán nem is csoda, hogy egyikmásik üzletben hí- vagy más ok miatt ány keletkezik. nem végzi el, nem A közvagyon biz- tesz eleget hivatali tonságáról van szó. kötelezettségeinek, s A bizonylati utasí- vállalnia kell a kö- tósokat nem azért vetkezményeket. Ez talaltak ki. hogy ... bosszantsák velük anna 1S inkabb így az embereket, ha- van, mert a bizonynem, hogy ne káro- lati fegyelem meg- síthassa meg senki értése legtöbb esetben a közvagyon megkárosításához vezet. B. F. fHfIVkVAHllMMWAVÍÍMVV/lVMVMWA egyik reszortját túlbecsüli, s nem veszi észre a többi reszort jelentőségét. Ebből aztán különféle súlyos problémák származhatnak mint ahogyan már származtak js. Sokan például valamiféle szükséges rossznak tekintik a pontos bizonylati eljárást és ha erről esik szó, csak _ legyintenek: „Áz á könyvelők dolga, mit érdekel engem?” Márpedig a bírósági ügyek tanulságai éppen azt mutatják, hogy sok bűnügy nem következne be, ha a bizonylati fegyelmet betartanák. A tamási téglagyár igazgatója is ezért végezte pályafutását tavaly a bíróságon. Körülbelül 40 000 tégla hiány keletkezett, s a nyomozás során kiderült, hogy a téglagyár területéről különböző helyekre szállították a téglát, de nem gondoskodtak a megfelelő bizonylati eljárásról. Az i regszemcséi T ü- zép Telepre is innen ■ szállították a téglát, s a diszpozíció szerinti meny- nyiségnek csak égy részét vitték el, amikor a téglagyárban már úgy köny-' vélték el, hogy a teljes mennyiséget' elszállították. Jelentős kár érte a népgazdaságot, s sem a köztulajdont, az egész ott kezdő- Kétségtelen, a bi- dött, hogy lebecsül- zonylati eljárások ték a bizonylatok je- betartása többiet- lentőségét. Az ügy munkát jelent. Ismerek üzletvezetőt, aki az üzletben nappal kiszolgál, este pedig nem egy alkalommal papírmunkával foglalkozik. Meny- nyivel'könnyebb lenne a dolga, ha zárás után nem lenne adminisztrációs munkája. A téglagyárban is sokkal egyszerűbb az emberek saját belátására bízni a szállítást, s nem ellenőrizni a rakodást, figyelmen kívül hagyni az adminisztrációt, mert hiszen mindez munkát igényel. Vagy az ozorai tanácsnál is sokkal egyszerűbb volt kiadni a fakitermelési engedélyt, mint ellenőrizni, hogy az illető jogo- sult-e rá, hiszen ez egy kis munkát igényelt volna. De hát a különböző funkciókban lévő embereket éppen azért fizetik, hogy azt a bizonyos ..többlet- munkát”* is elvégezzék. Ez éppen olyan fontos feladatuk. mint az igazgatónak, mondr juk a műszaki ellenőrzés, a boltkezelőnek az árusítás és így tovább. Ha ezt k ény elemszeretetből. A Magyar Légiközlekedési Vállalat (rövidített nevén MALÉV) 1955-ben a MASZOVLET (Magyar Szovjet Légi- KÜLFÖLDI jARATOK forgalmi Társaság) jog- ÍG IVÓNÁL HÁLÓZATA utódjaként alakult. A MALÉV és egyúttal a magyar légiforgalom fejlődése legjobban a MALÉV külföldi járatainak bővülésén mérhető le. Öt évvel ezelőtt, a Magyar Légiközlekedési Vállalat külföldi út- •_ vonalainak hossza kere- ken 3200 km volt. 1957- ben a MALÉV repülőgépek Budapestet hat állam; Bulgária, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Jugoszlávia, Lengyelország, valamint Románia fővárosával és Bratisla- vával kötötték össze; S -fff nem volt MALÉV-járat Budapest—Moszkva között, s egyetlen kapitalista ország fővárosában sem szálltak le magyar repülőgépek. 1961-ben vi szont — az 1962. április Mffsztea nyári menetrend járataihoz hasonlóan — az IL—14-es és IL—18-as típusú MALÉV repülőgépek már több mint 12 000 kilométer hosszú külföldi légivonalon repültek, Budapestet pedig összesen 15 állam, köztük 7 kapitalista ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország, Svédország) fővárosával, valamint 3 hatalmas nyugat-európai nemzetkö6 500 főj 1957 1961 elsejével érvénybe lépő , UTASFORGALOM menetrend zi légikikötő: Amszterdam, Zürich és Majna-Frankfurt (Frankfurt am Main) repülőtereinek forgalmával kapcsolták össze; a Budapest—Bratislava légijárat vonala viszont megszűnt. Az elmúlt öt év alatt nemcsak a külföldi légijáratok vonalhosz- sza növekedett meg, hanem igen jelentősen fejlődött az utasforgalom is. 1957-ben a MALÉV külföldi járatain az utasforgalom 6500 fő volt, és a MALÉV össz- utasforgalmának még egytizedét sem érte el. 1961-re az összuías- forgalomnak már közel felét kitevő külföldi utasforgalom 1957- hez viszonyítva kereken 11-sze- resére növekedett és elérte a 72 500 főt.
