Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1962. február 21. De Gaulle válaszolt Hruscsov javaslatára — az amerikaiak nyugtalankodnak Párizs (MTI). De Gaulle tábor­nok, francia köztársasági elnök vasárnap levélben válaszolt Hrus­csov javaslatára, amelyben a szovjet kormányfő Indítványozta, hogy március 14-én kormányfői szinten kezdjék meg a tizen­nyolchatalmi leszerelési értekez­letet. De Gaulle válasza lényegé­ben elutasító, szövegéből az AFP hivatalos francia hírügynökség ismertetése szerint mégis az tü­részt venni olyan tárgyalásokon, amelyek az atomhatalmak — a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Francia- ország — között folynának, és amelyeknek legfőbb célkitűzése a nukleáris töltetek célbajuttatá- sához szükséges eszközök meg­semmisítése, betiltása és ellenőr­zése lenne. A francia államfő ki­fejti továbbá, hogy a tárgyalást ki kell terjeszteni a meglévő nik ki. hogy Franciaország kész I fegyverzetek megsemmisítésének Sikerült Glenn ezredes űrutazása Cape Canaveral (MTI). Nyugati hírügynökségek egybehangzó je­lentése szerint a floridai Cape Canaveral-i kísérleti telepről ked­den délelőtt — magyar idő sze­rint 15,47 órakor — felbocsátot­ták az első amerikai űrhajóst, John Glenn ezredest. sérleíet a kedvezőtlen időjárás és műszaki hibák miatt már tíz­szer elhalasztották. A keddi kilö­vést megelőzően is többször ész­leltek kisebb műszaki hibákat, úgyhogy a kilövésre mintegy két­órás késéssel kerülhetett csak sor. Glenn ezredes, magyar idő sze­A többlépcsős Atlas rakéta hárorrszor megkeruite a Földet ?” elnevezisVű ürhalóf " ' 05 4 óra 56 percet töUött a* űr­7 elnevezesu űrhajót. ben — ejtőernyők segítségével si­Mint ismeretes, az eredetileg; kérésén leereszkedett az Atlanti­1961. december 20 ra kitűzött ki- 1 óceán térségében. A Renmin Ribao cikke Hruscsov javaslatáról Peking (TASZSZ). A Renmin Ribao szemleírója a lap hétfői számában rámutat, hogy a világ közvéleménye élénk rokonszenv- vel és támogatással fogadta N. Sz. Hruscsovnak azt a nemzet­közi feszültség enyhítése céljá­ból előterjesztett javaslatát, hogy vegyenek részt a kormányfők a tízennyolchatalmi leszerelési bi­zottság munkájában. Az egyetemes leszerelés — jegy­zi meg a szemleíró — olyan kér­dés, amely mindennél jobban foglalkoztatja a békeszerető né­peket. Fontos célkitűzés ez a vi- lógbéke megőrzéséért folytatott harcban. Ha a nyugati hatalmai; valóban békére törekszenek, el kell fogadniok a Szovjetunió ja­vaslatát — hangsúlyozza a kínai szemleíró. A Renmin Ribao az Egyesült Államoknak a leszerelés kérdésé­ben alkalmazott cselszövéseit érintve hangsúlyozza, hogy az ál­talános leszerelés útján tornyo­suló akadályok kizárólag a fegy­verkezési hajsza és a háborús előkészületek imperialista politi­kájából adódnak. A kínai kormány és a kínai nép mindig azon a véleményen volt — állapítja meg a cikk —, hogy az általános leszerelésért vívott b-x-e nagyjelentőségű a nem­zetközi feszültség enyhítése és a világbéke fenntartása szempont­jából. Mi mindig síkraszáltunl;, és síkraszállunk az egyetemes leszerelés mellett, támogatjuk a Szovjetunió aktív leszerelési ja­vaslatait és intézkedéseit és min­den erőfeszítésünkkel azon va­gyunk, hogy előmozdítsuk az egytemes leszerelés megvalósítá­sát. Az élet arra tanít bennünket, — írja a lap — hogy az egyete­mes leszerelésért vívott harc hosszú és nehéz. Csak a szocia­lista tábor erejének állandó nö­velésével, a népek nemzeti fel­szabadító mozgalmának és forra­dalmi harcának erősítésével, az összes békeszerető országok tö­mörítésével, az Egyesült Államok vezette imperialista tömb agresz- sziója és háborús előkészületei elleni határozott harccal és a há­ború erőinek elszigetelésével le­het az imperialistákat arra kény­szeríteni, hogy konkrét tárgyalá­sok céljából tárgyalóasztalhoz ül­jenek. A kínai nép az összes szo­cialista országokkal és a világ békeszerető erőivel vállvetve tán- toríthatatlanul harcol az egyete­mes leszerelés megvalósításáért és az atomfegyverek betiltásáért, az imperializmus agresszív, há­borús politikája ellen, a világ­béke védelmében. Kettős laoszi politika Joseph Alsop cikke New York (TASZSZ). Joseph Alsop a New York Herald Tribune hasábjain elemzi az Egyesült Ál­lamok 1901. évi laoszi politikáját. A cikk írója rámutat, hogy az Egyesült Államok kormánya a múlt év áprilisától párhuzamosan két egymást kiegészítő vonalon ténykedett Laoszban. Egyfelől igyekezett nem áten­gedni Laoszt a kommunistáknak, s itt új módon járt el — vala­mennyi fél képviselőiből összete­vődő kormány megalakítását sür­gette, amely a semleges Souvanna Phouma herceg vezetésével vál­lalta volna Laosz „igazi semle­gességének” fenntartását. (1961. áprilisáig, vagyis a lázadó csapa­tok szétzúzásáig az Egyesült Ál­lamok kizárólag a laoszi kérdés katonai megoldását támogatta. — A szerk.). Másfelől az Egyesült Államok igyekezett megszilárdítani a laoszi kommunistaellenes erők helyzetét. Ezek az erőfeszítések a Phoumi Nosavan tábornok parancsnok­sága alatt álló laoszi ' hadsereg igen számottevő megerősítésével függtek össze. A bőkezű pénzbeli és műszaki seggig révén e had­sereg létszámát ötvenezer fölé emelték. Amerikai tiszteket vezé­nyeltek a laoszi hadsereg zászló­aljaihoz, sőt még kisebb egységei­hez is. Az amerikai segítség azon­ban — panaszolja keserűen Al­sop — nem hozta meg a kívánt eredményeket. A laoszi hadsereg (Phoumi No­savan hadseregére gondol — A szerk) — írja —, nem bizonyult a legjobbnak a tömérdek kis ösz- szecsa pásban és a laoszi hadsereg lehetőségei ma a sok befektetés ellenére kisebbek, mint a múlt év áprilisában voltak, amikor a fegyverszüneti tárgyalások foly­tak. Most az a vélemény, — írja be­fejezésül Alsop —, hogy Laosz­ban a kommunistaellenes erők valamivel gyengébbek lettek, a kommunistabarát erők pedig, a rendelkezésre álló adatok sze­rint, lényegesen erősebbek lettek. Ilyen körülmények között az Egyesült Államoknak választania kell: vagy sürgősen nagyobb ame­rikai katonai egységeket vezényel Laoszba, vagy pedig — rend­kívül kedvezőtlen körülmények között — határozattan állástfog- lal a semleges laoszi kormány megalakítása mellett. problémájára, az új fegyverei; gyártásának betiltására, valamint a tényleges ellenőrzéshez szüksé­ges rendszer létrehozására és működésének biztosítására. Úgy látszik, de Gaulle válasza nem felel meg az Egyesült Álla­mok elképzeléseinek. Legalábbis erre mutat az a tény, hogy ame­rikai hivatalos körökben bizo­nyos nyugtalanság tapasztalható. Salinger, a Fehér Ház sajtótit­kára csupán annyit közölt, hogy az Egyesült Államoknak „tudo­mása van” de Gaulle üzenetéről, elismerte azonban, hogy az üze­net teljes szövegét Washington­ban nem kapták meg és „abban sem volt bizonyos”, vajon tájé­koztatták-e az. amerikai kor­mányt előre de Gaulle lépésó ről. Amerikai hivatalos körök igye­keznek eloszlatni azt a benvo- mást, hogy Washingtont kelle­metlenül érintette a francia vá­lasz. Kénytelenek beismerni azonban, hogy az amerikai kor­mányt meglepetésként érte a francia kezdeményezés. Az angol kormánykörök „dip­lomatikus” álláspontot foglalnak el a francia válasszal kapcsolat­ban. Hangoztatják, hogy az angol kormány „már eddig is tisztában volt a francia kormánynak a le­szerelési tárgyalásokról alkotóit általános véleményével.. és de Gaulle levele megfelel ennek a korábbi francia álláspontnak." Eseményeit SOROKBAN A leszerelési csúcsértekezlet gondolata, amit Hruscsov mi­niszterelnök vetett fel, válto­zatlanul a világ érdeklődésének középpontjában áll. Bár az Egyesült Államok és Anglia elvétette a csúcstalálkozóra tett szovjet javaslatot, amint a Pravda megállapítja, „befolyá­sos nyugati körökben zavar ke­letkezett. Az új szovjet kezde­ményezés összezavarta azoknak a kártyáit, akik a genfi tárgya-s lásokat egyszerűen diplomáciai manővernek tekintették”. Ezt a zavart természetesen csak fo­kozza, hogy a semleges orszá­gok,' amelyeknek vezetői is megkapták Hruscsov javaslatát, kifejezett örömmel és egyetér­téssel fogadták, jóllehet az Egyesült Államok utasította diplomatáit: figyelmeztesse a szóban forgó semleges országo­kat, hogy ő elutasítja a szovjet javaslatot. A zavart nyilván fokozni fogja de Gaulle tábor­nok válasza, amely ugyancsak ellentétben áll a washingtoni elutasítással. A tábornok kije­lentette, Franciaország kész résztvenni olyan tárgyalásokon, amelyeken az atomhatalmak a nukleáris fagy verek megsemmi­sítéséről és eltiltásáról tárgya! n áriak. Már az első hírügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy Washingtonban kelletle­nül fogadták de Gaulle vála­szának hírét, amely meglepe­tést keltett, hisz Salinger, a Fehér Ház sajtótiikára azt is elismerte, hpgy az amerikai kormány nem tudott a francia lépésről. A leszerelési csúcsértekezlettel kapcsolatban tett szovjet javas­lat megkönnyítené, s jelentős mértékben előbbre vinné a le­szerelési tárgyalásokat. Az ENSZ határozatának eddig ki­zárólag a nyugati hatalmak makacs és elutasító politikája miatt nem lehetett érvényt sze­rezni, jóllehet, a leszerelés gon­dolata az egész világon nem­csak kedvező visszhangra ta­lált, hanem jogos reményeket is ébresztett. A nyugati hatalmak azonban csak szavakban ismerik el a leszerelés fontosságát, a gya­korlatban eddig mit sem tettek érdekében, sőt minden erejük­kel igyekeztek megakadályozni az érdemi tárgyalásokat. Csak ezzel magyarázható, hogy a genfi nukleáris értekezlet há­rom esztendeig tartott, míg vé­gül az amerikai megbízott be­jelentette, hogy kormánya nem hajlandó résztvenni tovább a megbeszéléseken. Hruscsov javaslata arra van hivatva, hogy ebből a zsákut­cából kivezesse a megrekedt tárgyalásokat, irányt szabjon, s ezzel megkönnyítse a megegye­zéshez vezető utat. A jelek szerint a nyugati hatalmaknak, elsősorban az Egyesült Álla­moknak éppen ez nem tetszik. Hruscsov levele óta mindent el követtek, hogy igyekezzenek saját elutasító magatartásuknak minél több hívet szerezni, h»0” minél több semleges országot is hasonló álláspontra bírjanak. Ez a jelek szerint nem sike­rült, most pedig de Gaulle vá­lasza azt mutatja, hogy még a három nyugati nagyhatalom között sincs meg az egység. A világ népei azonban ebben a kérdésben teljesen egységesek: a nukleáris fegyver : eltiltását, az általános és teljes leszere­lést követelik. Sok ezer izraeli munkás hétfőn egyórás figyelmeztető sztrájkot ! tartott tiltakozásul a kormány új gazdasági politikája ellen. Az iz-: __, „T , r oeli kormány tíz nappal ezelőtt i -amburg (MTI). Nyugat-Ne­leértckeltc az Izraeli fontat cs | * eszaklívlT több, a munkásokat kedvezőiig- i <?tkcln tpvabb folynak a mentési niíl érintő intézkedést hozott. ;« romeltakarítási munkaiatok. j A csaknem kétmillió lakosú Ham- Az Itim izraeli hírügynökség bur§ Wilhelmsburg nevű város­Újabb jelentések a nyugat-németországi á r viz kalasztréf áról hétfő este közölté, hogy Eichmann fellebbezésének újabb határide­jét március 22-ben állapították meg. Mint az Uj Kína hírügynökség közölte, a Kínai Népköztársaság külügymininlsztériumának szóvi­vője hétfőn erélyes figyelmezte­tést tett, mert előbb négy, majd egy amerikai hadihajó behatol! a Kínai Népköztársaság területi vizeire. negyedében, — ahol a pusztítás a legnagyobb méretű volt — a mentőosztagok tovább kutattak áldozatok után. Hétfő estig 208 áldozat holttestét találták meg, de attól tartanak, hogy a halot­tak száma Hamburg térségében eléri a 400, sőt 500 főt. A város­ban mintegy 75 000 ember vált hajléktalanná. Wilhelmsburgban étidig 20 000 embert lakoltattak ki. E városnegyedben rombadőlt házak, derékbatört fák. Iszappal telt utcák, elmosott hidak, elhul­lott állatok a szörnyű elemi csa­pig, megdöbbentő képét nyújtják. Ä bonnj kormány szerdán mi­nisztertanácson tárgyalja meg az árvízkatasztrófával kapcsolatban teendő intézkedéseket, * A Magas-Tátrában napokon át tombolt hóvihar nyomán helyen­ként négy méternél magasabb hóbuckák keletkeztek. Liberec térségében a vihar tízezer fát tört ketté, vagy tépett ki gyöke­restől. • A DPA jelenti, hogy a napok óta tartó heves havazás több tlroli falut elzárt a külvilágtól. Hz 57081-es lésiDRlsfa llrta: GUZI MIHÁLY — BECZE KÁROLY ■■■■ 62. vagy kákán csomót keresne, majd én lebeszélem. — Köszönöm, hadnagy úr ... — Nincs mit... No. igyunk!.<. Amint Lafarte felhajtotta az italt, mentegetőzve fordult Gazsó felé. — Tudja ... Mégis csak jobb, hogy nem jött el felderítésre. francia fiú tudná megmondani.. Ha meg tudná egyáltalán... De Még csak egy rongyos vietnamit Lafarte hadnagy és százada hol van már Vendich? ... Vala- sem találtunk ... Ezzel az úttal eredménytelenül tért vissza a hol Bá-Kánban.., Szóval sike- bizony nem nagyon szaporodott nagyszerűen előkészített felderí- rülnle kell... volna élmény készlete ... tésből. A hadnagy újra töltött. Ittak. — Nem baj, hadnagy úr.. t — Sehol nem találtunk semmit. — Hadnagy úr.;. — kezdte Majd lesz még alkalom... És ak- Ilyen még nem volt! — panasz- Gazsó. kor önökkel tartok... — Nos? Gazsó türelmetlenül várta. — Megtenne nekem egy szíves- hogy a hadnagy elmenjen, s még séget? > türelmetlenebbül, hogy másnap — Ha módomban áll, miért ne? visszajöjjön. — Elkészítettem a gyógyszer- Amikor kifogyott az ital. La- igénylést. Szeretném, ha aláírat- farte dülöngve szálláshelye felé ná a kapitány úrral.;indult. — Én? Hát miért nem íratja Az egészségügyi másnap dél­előtt izgatottan várta a hadnagy Tudja... nem szívlel engem érkezését. Az végre feltűnt a be- túlságosan a parancsnok úr. A vé- tegszoba előtt és már messziről sugárzott az arca kodott Gazsónak. — Eddig mindig volt egy kis izgalom, vagy egy kis csetepaté. De most?... Mint­ha előre értesítette volna őket va­laki ..; No, igyunk! Töltött a pálinkásüvegből mind­kettőjük poharába. Fenékig ürí­tették. Azon a pádon ültek, amelyet a ön alá?... hadnagy készített a betegszoba számára. Gazsó gondolkozott. A délelőtt gén még kidobna, folyamán elkészítette a gyógy- — Értem... Szóval én legyek szerigénylést, ami természetesen az előőrs ... No, rendben van ... nem annyi volt, mint lenni szó- Adja ide azt a papírt! Aláíra- kott. De vajon a kapitány tud- tóm... ; ja-e. mennyi szokott lenni? Ész- — De néhány jó szót is.. reveszi-e, hogy a gyógyszerigény — csaknem duplájára emelkedett? jár. — Nos? — sietett eléje Gazsó. — Rendben van. Aláírta. Már továbbította is a központba ..: Néhány nap múlva pedig két- motoros repülőgép jelent meg az Jó szót? Minek? Ami jár, az erőd fölött, leírta a tiszteletkört és kidobott egy hatalmas, vörös­De nem, nem veheti észre... — No igen. de a kapitány hí- keresztes bálát, amely ejtőernyő Senki!. .. Semmilyen naplót nem bát találhat az igénylésben ... segítségével hamarosan földet ért. vezettek, sem az ellátmányról. — Most már ne féljen ... Pika- Közben a gép újabb kört írt le. sem a felhasználásról. Hogy la meggyógyításával egy kicsit majd ledobott egy másik bálát is, mennyi a tényleges gyógyszer- megpuhította szívét... No, meg amely ugyanolyan hatalmas tér­igény. azt talán csak elődje, a ha akadékoskodna, formai hibát, jedelmű volt, mint az élőét

Next

/
Thumbnails
Contents