Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-21 / 43. szám
TOLNA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 0 Az Iregszemesei Új Élet Tsz idei csibeszállitmá^Yl A MAGYAR SZOCIALISTA MUMK-ÁSPAJ? t '".TOLNÁ MEGYE! .B'ZÓTTSAGA [S a MEGYE ; Msi AG Ä .. A p XII. évfolyam, 43. szám. ARA? 50 FILLER Szerda, 1962. február 21. A Tolna megyei termelőszövetkezetek január 1-től 79 730 napos- csirkét vásároltak a keltetőállomásoktól. Ezt az akciót egész évben a Kiskunhalasi BaromfifelA kulturális szemle bemutatói előtt A Mátai Antal kulturális szemle megyénk egyik legnagyobb mé retű és legátfogóbb kulturális tömegmozgalma. Az idén a szemle rendezvényein mintegy hétezer fiatal vesz részt. A körzeti, járási, megyei bemutatókat márciustól június 10-ig rendezik meg, valamennyi művészeti ágban. Itt állunk tehát a bemutatók előestéjén, nemsokára a gyakorlatban lehet lemérni, mit adott a szemlére való felkészülés ennek a hétezer fiatalnak, s ők rendezvényeikkel előadásaikkal, mennyit tudnak átadni ebből a közönségnek. Már a kulturális szemle meghirdetésénél is előtérbe került a nevelőmunka, és a felkészülés során a nevelés színvonalának emelését célzó szándék szabta meg a tennivalókat. Központi feladat az irodalmi nevelés, elsősorban a József Attila olvasómozgalmon keresztül, de nem kisebb a jelentősége az irodalmi színpadok hálózata kibővítésének, szélesítésének. Megyénkben ma már minden középiskolában működik irodalmi színpad és újabban már több munkás irodalmi színpad is alakult. Elég csak a tolnai munkás irodalmi színpad példájára hivatkozni, hogy lássuk, milyen nagy jelentőségű az iskolából már kikerült fiatalok és az idősebb nemzedékhez tartozók irodalmi nevelése. Hasonló szándékkal és bíztató jelekkel találkozni a szekszárdi gépjavító vállalat egészen fiatal irodalmi színpadánál is. A szellemi vetélkedések a kulturális tömegmozgalom talán legnépszerűbb rendezvényei. Szórakoztató voltuk mellett, tanulásra, elmélyült tudás megszerzésére, az ismeretek gyarapítására ösztönöznek. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy fellendülőben van a klubélet. A legjobb példát a gyönki művelődési ház ifjúsági klubja szolgáltatja színvonalas rendezvényeivel, de ott halad nyomában a dombóvári járási művelődési ház ifjúsági klubja is. Úgyszólván alig van olyan községe a megyének, ahol ne lenne hasonló igény a fiatalokban és ahol már ne tették volna meg a kezdeti lépéseket a klub megvalósítása felé. Művészeti csoportjaink felkészülésében három legfontosabb tényező szabja meg a munkát. A belső nevelő munka megjavítása. Elsősorban nem a látványosságon van a hangsúly, hanem azon, hogy a művészeti csoportok felkészülése során gyarapodjék a tagok műveltsége. Jó közösségi szellem. A kollektív, közösségi ember kialakításába1- is sokat tudnak tenni a művészeti együttesek. Ezekkel egyidőben, de mindezektől függően is, a harmadik feladat a színvonal emelése. A szemle előkészítő munkája, a hivatalos szervek segítsége, a módszertani útmutatások és a felkészülés, amely a különböző együtteseknél, csoportoknál tapasztalható, reménytkeltő a közelgő bemutatókra nézve. S a szemle rendezvényei azzal tudják igazán betölteni hivatásukat, ha az együttesek belső, tartalmi munkája szép teljesítményeket tesz lehetővé, amelyek maradandó élményt jelentenek a nézők számára és hozzásegítenek a közönség neveléséhez is. L Cy. Heg kell gyorsítani a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra való felkészülést ülést tartott a Megyei Tanács VB Kedden ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bízott sága dr. Tuska Pál vb-elnök elnökletével. A vb elfogadta a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határo- zatok teljesítéséről szóló elnöki jelentést. Ezután a tavaszi mező- gazdasági munkálatokra való felkészülésről és a tsz-ek baleset- elhárítási helyzetéről tárgyaltak Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályvezető beszámolója alapján. Az előterjesztett beszámoló részletes képet adott a feladatokról, és a felkészülésről. A nagy feladatok szükségessé teszik, hogy mihelyt az időjárás engedi, minden lehető erővel végezzék a mezei munkát a termelőszövetkezetek. Sajnos, több termelőszövetkezetben nem fejezték be az őszi mélyszántást és ez most növeli a feladatokat. A balesetelhárítással foglalkozó beszámoló megállapítja, hogy sok tsz-ben e tekintetben igen rossz a helyzet, mert a tsz vezetői nem jelentőségének megfelelően törődnek ezzel a kérdéssel. A vita során felszólalt dr. Vígh Dezső vb-elnökhelyettes. — Jobb a helyzet a felkészülés tekintetében a tavalyinál, — mondotta — de ez sem kielégítő. Nagy lemaradás van a tsz-ekben a gépjavítás terén. A tsz-ek többnyire új gépekkel rendelkeznek és sok helyen nem értették meg a megelőző karbantartás és javítás jelentőségét, ezért nem, vagy csak késéssel kezdtek hozzá a javításhoz, noha a gépállomások a megkötött szerződések értelmében várták a tsz-ek gépeit. Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a szövetkezeti tagság lelkesedéssel, tenniakarás- sal várja a tavaszi münkák megkezdését, de sajnos az előkészítés egyéb tekintetben nem mondható NAPJAINK egészségügyi problémái —« Az influenzás megbetegedésekről — Több emberrel találkozunk manapság, aki krákog, tüsszöo — mondván, náthás vagyok —, s nem egy esetben betegállományba kerül. E problémával kapcsolatban felkerestük dr. Olay Andort, a KÖJÁLL igazgatóját, mondja el véleményét a megbetegedésekkel kapcsolatban, s főként a megelőzés feladatairól tájékoztasson bennünket. — Köztudomású — mondotta többek közt —, hogy külföldön s elsősorban Nyugaton influenza járvány van. Számíthatunk rá, hogy ez a hullám hozzánk is elér. Jelek vannak erre Baranyában, amely már bennünket is érint. Kis mértékben érezhető ez a hatás a Bárányával határos járásokban, és Szekszárdon is. — A további hatás elkerülése végett korlátoztuk például a kórházi beteglátogatást a járvány elmúlásáig. Sőt arra kérjük a közönséget, hogy a megbetegedettek lehetőleg kerüljék a felesleges csoportosulásokat. Nem árt ha rendelőintézeteinket is a betegek csak ha nagyon szükséges, akkor látogatják. A csoportosulás ugyanis — mivel a kórokozók a levegőben szétszóródnak — nagyban növeli a fertőzés veszélyét. Másik igen fontos elővigyázatossági mód az, ha zsebkendőbe tüsszentünk, köhögünk. — Nagy szerepe van a helyes táplálkozásnak is. Főként C-vi- tamin szükségletünk kielégítésére kell ügyelnünk. Ezt főként a citrom és általában a friss gyümölcsök fogyasztása biztosítja. De jó hatást érünk el a gyógyszertárakban kapható C-vitamin tabletták szedésével is. Ezután a bizonyos „kalapkúra'’ szerepéről, hatásáról kérdeztük véleményét. — Semmi szerepe nine« mondotta — sem a megelőzésben, sem a betegség gyógyításában. Az enyhe meghűlés esetén a forralt bor helyett jobb a forró tea — rum nélkül. Az influenza esetében pedig egyenesen káros lehet a szeszfogyasztás, hiszen az amúgyis legyengült szervezetet tovább gyöngíti, s ez akadályozza a gyógyulást., A betegség megelőzésére sem alkalmas, inert a szervezet gyengítésével nagyobb lehetőséget ad a kórokozók- elszaporodásához. — Egészségügyi dolgozóink küzdenek a járvány megelőzése, leküzdése érdekében, s ha ez párosul a lakosság fokozottabb elővigyázatosságával, sikerül a járvány nagyobbmérvű kiterjedésének megakadályozása — mondotta befejezésül dr. Olay Andor, a Közegészségügyi Járványügyi Állomás igazgatója. ilyen megnyugtatónak. Nagyobb gyakorlati segítséget várunk a járási mezőgazdasági osztály munkatársaitól — mondotta. Horváth József, a gépállomások megyei igazgatója a szövetkezeti gépek kijavításával foglalkozott. Elmondotta, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján minden gépállomáson létrehoztak egy tsz szerviz-brigádot. Ezután a baleset elhárításról beszélt. Varga István, a paksi járási tanács vb elnöke arról az örvendetes tapasztalatról beszélt, hogy a gépállomások jelenleg sokkal nagyobb felelősséget éreznek a tsz- ek iránt, mint azelőtt. Dr. Bertha József, a megyei főügyész helyettese a balesetelhárítással foglalkozott. Az ülésen részt vett és felszólalt Szabó József, a Miniszter- tanács titkársága képviseletében. A többi közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaszi munkákra úgy kell felkészülni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlenül. Beszélt a tanácsok szerepéről, és a vetőmagproblémák megoldásáról is. Gonda György, a Földművelés- ügyi Minisztérium képviseletében vett részt a vb-ülésen. Értékelte a megye mezőgazdaságának helyzetét, s a többi közt kifogásolta, hogy igen gyengék a fejtrágyázásí eredmények. Feltűnően kicsi a megyében az évelő takarmány- növények összterülete is. Dr. Tuska Pál vb-elnök összefoglalójában a többi közt felhívta a figyelmet az új gazdálkodási módszerek elterjesztésének fontosságára. Ezt követően a községi és járási tanácsok növekvő felelősségéről beszélt. A bejelentések című napirendi pontban különböző folyó ügyekről döntött a végrehajtó bizottság. dolgozó Vállalat bátaszéki kirendeltsége bonyolítja le. Február végéig még 56 000 naposcsibe kerül a közös gazdaságokba. Több termelőszövetkezet hamarosan ■megkezdi a korábban vásárolt baromfi eladását. Az iregszemesei Uj Élet Tsz december 14-én kezdte a téli csibenevelést. Jelenleg az állomány átlagsúlya 1 kilogramm. A Baromfifeldolgozó Vállalat e héten veszi át a tsz-től az első. 1000 darabból álló idei szállítmányt. NSvényvédelnr napok Szekszárdon Február 23-tól növényvédelmi napok kezdődnek Szekszárdon. Ezen a napon a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban növényvédelmi kiállítás nyílik. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának, a Mezőgazdasági Ellátó Trösztnek, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének, a Növényvédő Állomásnak, a MESZÖV-nek és a MÉ.K- nek a rendezésében bemutatásra kerülő kiállítást pénteken délelőtt 10 órakor nyitja meg dr. Tuska Pál, a megyei tanács vb-elnöke. A mezőgazdasági osztály, az állami gazdaságok megyei igazgatósága, a megyei gépállomások igazgatósága és a megyei szövetkezetek szövetsége másnap, február 24-én tartja meg a Tolna megyei mezőgazdasági szakemberek tanácskozását. A tanácskozás délelőtt 10 órakor kezdődik a városi művelődési házban, amelyen előadást tart Hont János földművelésügyi miniszterhelyettes é&Nrgy j Bálint, az FM. növényvédelmi szolgálatának igazgatója. A növényvédelmi napok befejezését jelenti a hagyományos gaz- dászbál megrendezése. Szombaton este 7 órakor a szekszárdi Irodalmi Színpad kabaré-együttesének előadásával kezdődik a mulatság. A jó szórakozást cigány- és jazz-zenekar, halászlé és különböző italok is biztosítják. Gyárkőltőstetés — rekordidő alatt SZOMBAT DÉLELŐTT, 10 ÓRA 10 PERC. Ünnepélyes pillanat Gyönkön, a volt járási rendőrkapitányság épületében: Halk zúgással megindulnak az automata esztergák, pár másodperc múlva már az első elkészült alkatrészeket vizsgálják a jelenlévők. Néhány gramm a súlya, mindössze a megmunkált sárgaréz-darabkának, de megilletódötten adják kézről kézre. A vállalati igazgató, a műszaki vezető, az Ikladról jött lakatosok, szerelők fáradtak, egyi- kük-másikuk már a harmadik napja van talpon, talán ők örülnek a legjobban. A hivatalos üzemavató ünnepséget csak hétfőre tervezték — ki tudja, hátha hiba csúszik a számításba és rámegy a felszerelésre felállításra nemcsak a szombat, hanem a vasárnap is — de a tényleges avatás most történt meg, szombaton délelőtt 10 óra 10 perckor. Alig egy nappal, a közel kétszáz kilométerre lévő régi üzem leszerelése után. Az előzmények: Októberben vetődött fel először az elgondolás a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, hogy az ikladi műszergyártól le kellene választani annak egyik — a gyár méreteihez képest jelentéktelen — részlegét a tűszelep-üzemet, éppen a gyár egyéb növekvő feladatai miatt. Tolna megyére esett a választás a tűszelep-üzem új helyének kijelölésénél. A megyei tanácsnál már nem volt nehéz a döntés, amikor arról volt szó, hogy hova vigyék az üzemet. A megye iparilag legfejletlenebb vidéke Gyönk és környéke. A gyönki járás megszűnt, tehát egy új üzem segítheti a feleslegessé vált munkaerő foglalkoztatását. Emellett a megszűnt járási székhelyen könnyebb épületet is találni az üzem részére. DECEMBERBEN már megtörtént a végleges döntés, a Szekszárdi Vasipari Vállalat új részlegeként kezdi meg működését Gyönkön a tűszelép-üzem. Januárban már elment az üzem leendő dolgozóinak első — 23 tagú — csoportja Ikladra, megtanulni a szakmát, közben a helyi ktsz hozzálátott az épületátalakítási munkához. Nem volt könnyű a Vasipari Vállalat műszaki gárdájának feladata: Úgy végeztetni el az épület átalakítását, elhelyezni a gépalapokat, csavarokat, hogy minden készen álljon, mire jönnek a gépek. Még milliméteres eltérés se legyen. Sikerült. A múlt héten befejezték munkájukat az építők, jöhettek a gépek. Péntek reggel hatkor álltak le Ikladon a tűszelep-üzem gépei. Ekkor kezdték meg leszerelésüket. Este tizenegykor már Gyönkön volt a héttonnás pótkocsis, meg a három és féltonnás teherautó, éjfél után félkettőre végeztek a gépek lerakásával, négykor már helyén volt a hét automata esztergapad. Nyolckor jött a DÉDÁSZ szerelője — azért nem előbb, mert azt hitte, így is korán jön —", ekkor már helyén volt az összes gép. Két órába telt a belső elektromos berendezések, bekötések leellenőrzése, tíz után megtörtént az áram bekapcsolása. Indulhatott a termelés. Persze, még nem teljes kapacitással, az első napon csak 50—60 százalékra teljesítették műszakonként az előirt mennyiségi tervet. NÉHÁNY ADAT AZ Oj ÜZEMRŐL: Évi termelése 2 725 000 darab. autóhoz és motorkerékpárhoz való tűszelep. A magasfokú gépesítés — és ami ezzel jár, a nagy termelékenység — mutatója, hogy a hét automata esztergagépet egy munkásnő kezeli. Az üzemvezető és a három lakatos Ikladról jött, a többi dolgozó helybeli betanított munkás. A gépek három műszakban dolgoznak, a szerelde kétműszakos termelést folytat. A vállalatnak további tervei vannak az üzem fejlesztésére. Már most vannak elgondolások egy-két újítás bevezetésére — többek közt a présgép automatizálására"—, de tervezik az üzem bővítését is, újabb tömegcikkek gyártásának bevezetésével. J. J.
