Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-20 / 42. szám
1962. február 20. fÖWS IrtFOTl SfffjfUö 3 EMÁG-gyári látogatók Dunaföldváron Az EMAG negyven dolgozója látogatott el tegnap délelőtt Du- naföldvárra, viszonozni a duna- földvári termelőszövetkezetiek nyári látogatását. A községi párt- szervezet helyiségében találkoztak az EMAG dolgozói a helyi pártszervezet és a termelőszövetkezetek képviselőivel. A találkozón Vámos János, a községi párt- szervezet titkára üdvözölte a vendégeket. A fogadás után a Virágzó Tsz- ben Jandrovics Ferenc tsz-elnök, az Aranykalászban pedig Nagy Imre elnök mutatta be a vendégeknek a tanyaközpontot és a közös gazdaságok állatállományát. Ezt követően a szövetkezetek, a községi pártbizottság és tanács az új étteremben látta vendégül az EMAG dolgozóit. Itt sok szó esett arról, hogyan segítsék az üzemek a termelőszövetkezeteket. Az ország legszebb vidékein üdülnek megyénk dolgozói Évről évre egyre nagyobb azoknak a tábora, akik évi szabadságukat a kedvezményes üdültetési akció igénybevételével hazánk legszebb vidékein töltik. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsánál már elkészültek az idei üdültetési tervek. Ezek szerint 2150 egyszemélyes felnőtt, 125 családos, 68 kultúrhajóra, hét belföldi hajóútra és 151 külföldi üdülésre szóló beutaló áll a legjobb szervezett dogozók rendelkezésére. A 2501 beutaló majdani tulajdonosai Galyatetőn, Lillafüreden, Hévizén, Hajdúszoboszlón, a Balaton mellett, a Dunakanyarban és Sopronban töltenek emlékezetes napokat. Kozmetika nélkül fiatalodott meg vasárnap délután .160 bölcskei nyugdíjas néni és bácsi. A Rákóczi Tsz és a Nőtanács ugyanis vendégül látta vasárnap délután a község nyugdíjasait. Csillogó szemmel hallgatták a munkában elfáradt emberek a műsort, amelynek keretében a helyi KISZ-fiatalok szavaltak, Bátor Márton általános iskolai tanár pedig régi magyar nótákat énekelt. Az ünnepi beszédet Molnár Istvánná, a paksi járási Nőtanács titkára tartotta. A helyi Nőtanács részéről Gerendás Andrásné köszöntötte a község nyugdíjasait, és hosszú, boldog, békés öregséget kívánt nekik. Petróczi Mária Bölcske Három KISZ-eshüva a hét végén Az elmúlt hét végén három KISZ-esküvőt is tartottak a megyében. Nagy ve j kén Müller Magdolna és Keller József vb-titkár esküdtek egymásnak örök hűséget, mintegy 300 meghívott és érdeklődő előtt a helyi művelődési ház szépen feldíszített nagytermében. Részt vett az esküvőn Juhász József elvtárs, a járási tanács elMűködik a tűszelep- üzem Gyünkön Hétfőn délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között adták át Gyönk dolgozóinak az új tűsze- lep-üzemet Az ünnepélyen megjelent és beszédet mondott Dudás Antal, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője. Ott volt Kelemen Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A: üzem, amelyenek ötven dolgozója van jelenleg, a harmadik-yrdévben naponta már 10 000 1 ' r-e’.",'et gyárt majd. bekente Pikalát a hozott kenőcs- csel, aztán még a beteg arcát is betakarta törülközővel, hogy a gyógyszer jobban hasson. Pikala nagyon el volt keseredve. — Hagyj békén, úgysem tudsz meggyógyítani — mondta szinte gorombán. — Hagyj megdögleni! — Csak maradj itt nyugodtan... Meglásd, holnap reggelre sokkal jobban leszel... Valóban mindenki izgatottan várta a reggelt. Amint virradt, Gazsó szívdobogva ment az olasz fiúhoz és levette róla a törülközőt. Pikala arcáról szinte teljesen eltűntek a sebek és előtűnt az olasz fiú halvány rózsaszínű bőre. Olyan volt az egész teste, mintha leégette volna a nyári nap. Csupán itt-ott volt látható egy-egy száradó gennyes seb. Az alvó Pikala felébredt. Végignézett magán és örömében sírva fakadt... Gazsót is nagyon jóleső érzés fogta el. Az olasz fiú gyógyulása volt a nap eseménye. Betegtársai mind megnézték, sőt sorra eljöttek az altisztek is. Végül a kapitány füléig is eljutott a hír. Nem akart hinni a hírnek, azért 6 maga is berobogott a betegszobába. Nem szólt semmit, egyenesen tisztiszolgájához ment, hogy személyesen meggyőződjön a változásról. Felhaj tóttá az olasz takaróját, végignöke is. A járási és helyi tanács, a KISZ, az úttörők köszöntötték az ifjú párt, s átadták ajándékaikat, miután a szomszéd község vb-titkára, Dránovics Pál, hivatalosan megpecsételte az ifjú pár frigyét. Hasonló ünnepséggel zajlott le a második KISZ-esküvő Kakas- don. KISZ- és úttörőfiatalok sorfala között vonult be az ifjú pár — Fábián Erzsébet, egy helyi tsz- tag leánya és Istvánéi Béla cipőgyári munkás — a feldíszített művelődési házba, ahol Tenpfli Ferenc vb-titkár adta össze a fiatalokat. Ünnepi beszédet mondott és üdvözölte a fiatalokat Lucska András vb-elnök, majd az úttörők, a KISZ-fiatalok köszöntötték őket, s virágcsokrokat adtak át nekik. Jókívánságait tolmácsolta a fiataloknak Kugler István, a | helyi tsz elnöke is, s átadta a szö- I vetkezet ötszáz forintos ajándékát. A harmadik KISZ-esküvőt haj sonló ünnepséggel Faddon ter- I tották meg az elmúlt hét végén. mustrálta Pikalát, aztán egyetlen szó nélkül kisietett a szobából. Hamarosan két üveg pálinkát küldött; egyiket Pikalának, másikat az egészségügyinek. Feltűnt a hadnagy is. Amikor személyesen győződött meg a hír valódiságáról, gratulált Gazsónak. — Hallom, pálinkát kapott a kapitánytól — mondta nevetve. — Igen. Úgy látszik, meg van elégedve az eredménnyel... — A végén még megbékél magával — nevetett Lafarte. — Apropó... Unalmas lehet itt bezárkózva... Nem akar egy kis változatosságot?... Holnapután századom felderítésre megy Na-Fac és Futingra között... Nem akar velünk tartani?... — Egészségügyi nem köteles ilyesmiben részt venni... — Hát persze, hogy nem!... Én csak egy kis változatosságot kínálok. Egy kis kalandot... Bizonyára nem volt még ilyesmiben része Távol-Keleten... Hát hogyan is lehetne?... Milyen élményt gyűjthet valaki, aki állandóan négy fal között, kórházban dolgozik?... — Élmény, kaland? — Gazsó elmosolyodott. — Igaza van, nincs. — No látja! Jöjjön velünk! Felderítés... Aztán egy kis csetepaté a bennszülöttekkel. Az az igazi... fűt aztán lehet virtuskodni... Ki- ’ i megmutatja, legény-e a gáton... Gazsó lázasan gondolkozott. A ritmxahúxá eríík ellenére Sikeres lépést tettek előre a dimaszentgyörgyiek Alig egy esztendővel ezelőtt Dunaszentgyörgyön volt egy közgyűlés, amire valószínűleg évekig visszaemlékeznek azok, akik azon résztvettek. Furcsa eset volt az, arról számolt be a vezetőség, hogy aki a legtöbbet dolgozott a közös gazdaság felvirágoztatásáért, annak lett a legtöbb — adóssága. Emellett 1 millió 350 ezer forint mérleghiányt is „össze gazdálkodtak”. Ismert dolog — az újságok beszámoltak róla —, hogy azon a gyűlésen leváltották az elnököt... S ezután hosszú hónapoknak tűnő hetek teltek el és állt a munka, csak a legszükségesebb teendők ellátására futotta azoknak az ereje, akik hittek, bíztak a közös gazdálkodás előnyében, hitték és vallották a párt útmutatását: a mezőgazdaság felemelkedésének egyetlen útja a szövetkezés. S most, február közepén ismét közgyűlés volt — erre figyelt a járás, és egy kicsit a megye is. Uj elnök nyitotta meg a gyűlést (ez is mutatja, hogy az elmúlt évben nem sikerült megjavítani a vezetést), s a tagoknak jutó részesedés sem mutat nagymértékű emelkedést. A tagok mégis elégedettebbek, mint egy esztendővel ezelőtt. A mérleg egyik serpenyője Mit tartanak előrehaladásnak Dunaszentgyörgyön? Azt, hogy a közös gazdaság tiszta vagyona egy év alatt 1 658 000 forintról 4 844 000 forintra növekedett; hogy a munkaegységre osztható részesedés egymillió 900 ezerről kétmillió 769 ezerre emelkedett; hogy 1961-ben nemcsak a folyó évi földjáradékra teremtettek fedezetet, amit márciusban ki is fizetnek, hanem kifizették az 1960-ról visszamaradt mintegy 230 000 forintnyi járadékot is; hogy ebben az évben a mérleg egyensúlyba került — nincs mérleghiány, sőt a tavalyi mérleghiányból „kigazdálkodtak” 550 000 forintot; hogy a termelőszövetkezet gépesítése jó úton haladt — hisz egy év alatt 3 erőgépet és egy teherautót vásároltak 25 százalékos saját beruházással. (Ez a százalék is több mint kétszeres összegű beruházást takar a* előző évihez képest!) És amint arról a zárszámadó közgyűlésen hallottunk: az idén még gyorsabb lesz a fejlődés. Az SZK—3-as kombájnon kívül amely adapterrel felszerelve napraforgó vágására is igen alkalmas lesz, újabb erőgépek érkeznek a szövetkezetbe, hogy segítsenek a munkában megöregedett embereknek. (A tagoknak több mint a fele már 60 éven felül van, és közülük 202 nvug- díjat kap). Lesz járvasilózó is, amely megkönnyíti az évről évre növekvő állatállomány ellátását, s ebben az esztendőben még kilenc csőkutat is kap a szövetkezet. Bárhogyan is forgatjuk, vizs— Holnap utón... Mikor lenne az indulás? — kérdezte hirtelen. — Hajnalban lecsapunk a vietnamiakra. Az egészségügyi bánatosan tárta szét kezét. — Nem mehetek mégsem — mondotta —, súlyosak a betegeim. Pikala sem hagyhatja még el addig a betegszobát... őrá pedig vigyáznom kell... Hiszen, tudja!... A kapitány megnyúz, ha valami baja lesz... — Értem — nevetett Lafarte hadnagy. — No, mindegy! Pedig sajnálhatja... Gazsó alig várta, hogy a pékségbe mehessen. Lhan Nung mosolyogva várta. — Nos, hogy van a beteg? — Kitűnően... Nagyszerű gyógyszert adtál... Óvatosan körülnézett — Ide figyelj Lhan Nung — kezdte izgatottan. — Holnap után hajnalban Lafarte hadnagy százada felderítésre indul a Na-Fac és Futingra közötti szakaszra... — Mikor indulnak? — Hajnalban. Pontos időt nem tudok. — És hány ember? — Egy század. — Milyen lesz a fegyverzetük? — Pontosan nem tudom. De úgy gondolom, nehéz fegyvereket ilyen útra nem visznek. — Rendben van... (Folytatjuk) góljuk — szépek ezek az eredmények, nem lebecsülendők, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezeket a legutóbbi négy évtized legaszálysújtottabb évében érték el, amikor a kétszeri kapálás ellenére is csak 6,4 mázsa májusi morzsoltra átszámí tott kukoricát termett egy-egy hold. A mérleg számadatai arról tanúskodnak, hogy a dunaszent- györgyi Ezüstkalász Termelőszövetkezet az első rossz esztendő után nemcsak talpraállt, hanem néhány lépést is tett előre. Biztatók a kilátások és minden alap megvan arra, hogy kijelentsük: rövid idő alatt megyénk legjobb szövetkezetei között lehet az Ezüstkalász. De éppen ezért nem árt, ha megnézzük, mi nyomja a mérleg másik serpenyőjét? Sok még a visszahúzó erő. Csak néhányat említsünk meg közülük: a tagoknak mintegy 33 százaléka nem érte el a 60 munkaegységet, közülük 155 egyetlen egyet sem szerzett. Ugyancsak sok gondot okozott az elmúlt gazdasági évben a munkaegységhi- gítás. Több százezer forint bevétele maradt el a növényápolás késői megkezdése miatt, pedig a paprikáért kaphattak volna any- nyival többet, ami fedezte volna a tervezett és a tényleges munkaegység-érték közötti különbséget — az aszály ellenére. Azt is a gondok, és bajok között kell említeni, hogy nehezen ment a kézi aratás, s mert gépeket is késve kapott a szövetkezet — viszonylag nagy volt a szemveszteség. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a napraforgó szedése is vontatottan indult, s egyikmásik területen még 25—35 százalékos pergés is volt (így is 9,3 mázsa termést értek el holdanként!) és hányszor volt példa arra, hogy Csáki szalmájának tekintették néhányan a közös vagyont (gabonát etettek takarodás- kor a lovakkal, stb.) Sok még az az erő, amely nem előre, hanem hátrahúzza a közösség szekerét. Ezek közé tartozik az a nézet is, amit valaki a hátsó sarokból kiál tott be a közgyűlés tanácskozásába, „amilyen a fizetés — olyan a munka”, s amit a vitában a szövetkezeti tagok teljes egyetértésével találkozva eredményesen vert vissza Virág István elvtárs, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője. Joggal hivatkozott arra Virág elvtárs, hogy két év tapasztalata tanította meg a józan gondolkodású dunaszentgyör- gyi embereket: a nagyüzemben is csak akkor lesz magas az osztalék, ha azt jó munka előzte mer. Ennek jegyében zajlott le a közgyűlés vitája is. Jó volt hallani Oláh Ferenc, Csötönyi Pál, Nemes József, Kőműves Sándor és még sok tsz-tag intő, figyelmeztető szavát, amelyben a közös vagyon féltése, a munka jobb szervezése, a tsz és az egyéni érdek helyes összekapcsolása, a munkafegyelem megszilárdítása — vagyis valamennyiük érdeke lránt érzett felelősségtudat volt érezhető. Éles szavakkal bélyegezte meg a közgyűlés egyikmásik éjjeli őr mulasztását E figyelmeztetések türelmetlen hang ja annál is indokoltabb volt, mert már november végén, december elején jöttek jelzések a vezetőség felé az éjjeli őrök hanyag munkájáról. A hiányzó huszonhatodik A közgyűlés végén többen arra kértek, ne mint újságíró, hanem mint olyan, aki nyolc hónapon át velük együtt bosszankodtam a rossz dolgok, olykor a kudarc miatt, és együtt örültünk a számban egyre gyarapodó sikereknek, mondjam el . véleményemet erről a zárszámadó közgyűlésről. Nos, az újságíró és a pártmunkás szerint is — mert a kettő el nem választható — jó volt, határozottan jó volt a közgyűlés. Tetszett a beszámoló — főleg az eredményeket mutató számok. Kedvező esetben túltel- jesíthetőnek tartom az idei tervet, ami természetesen azt is jelenti, hogy a munkaegység értéke is emelkedik az adott körülmények között; tetszett annak a 25 tsz-tagnak nyílt, őszinte bírálata — még akkor is, ha egyik másik kérdésben, például az irodai dolgozók ügyében az ellenőrző bizottsággal együtt kissé messze dobták a sulykot; tetszett az új tagok felvétele. Nagyszerűnek tartom a vita témájának sokrétűségét és a közgyűlés fegyelmét — még annak ellenére is, hogy valaki eléggé cinikusan lottózásnak tartotta az idei tervüket. Mégis, mindennek ellenére vártam a huszonöt felszólalás után a huszonhatodikat Vártam, hogy valaki felfigyel a beszámolónak arra a részére, amely a munkaerő-helyzettel foglalkozott, s megállapította: májusban, júniusban, a növényápolási csúcsmunkák idején, munkaerőhiány jelentkezik majd. Ehhez nem volt senkinek megjegyezni valója — pedig legalább olyan fontos — ha nem fontosabb — mint akármelyik másik vitatott kérdés. S hogy ez így van, úgy hiszem, nem kell bizonygatnom, volt éppen elég ilyen tapasztalat Dunaszentgyörgyön is. Mi a teendő? Szerintem minél előbb, de legkésőbb március végéig meg kell szilárdítani — esetleg egy-két esetben létre kell hozni — a munkacsapatokat; a növényápolás idején tervszerűen, lehetőleg egy területre kell összpontosítani a gyalogerőt, együtt kell dolgoztatni a csapatokat (ezt nem akadályozza a területnek családokra való kimérése), s ezeknek megfelelően kell irányítani majd az RS—09-eseket is. Meghatározott napokat kellene biztosítani a ház táji területek megművelésére, s megtalálni a helyes premizálási módot — erről még vita folyik a tsz-ben —, amely a többi között arra lesz hivatott, hogy a ma még nem dolgozó tsz-tagokat is munkára serkentse. Mindehhez még van idő, de nem korlátlanuL Az idő itt is pénz. Fogadják ezt a rövid megjegyzést az 1961. évi gazdálkodásról számot adó közgyűlés huszonhatodik felszólalásának, örülnék, ha akadna benne valami hasznosítható a közösség javára. K. BALOG JÁNOS ülést tartott a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárdon a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége, amelyen megvizsgálták a dombóvári járás területén folyó népfront-munkát A beszámolót Ponekker Zsigmond, a dombóvári járás népfront titkára tartotta. A beszámolót vita követte, amelyet Hunyadi Károly, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára foglalt össze.
