Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

f>62. feErnSr 18. ¥9ESS SFecyH 3 *74*44 e4&k a KINEK Á ®@¥ÄSÄ®Ä8 Találkoztam több olyan tsz-elnökkel, aki panaszkodott, hogy nagyon kelle­ne a gazdaságnak valamilyen erőgép, de nekik nem ju­tott, vagy csak kevés. Mit lehet erre mon­dani? Csakis az igazságot. Azt, hogy a magyar mezőgaz­daság tervszerű és nagyarányú gépesí­tésének grafikonja évről-évre felfelé ível. Az átszervezés óta ez a folyamat hihetetlen ütemben gyorsul. Földjeinken a régebben már is­mert géptípusok mel­lett újak ezrei dol­goznak, s végeznek el az ember helyett olyan bonyolultnak látszó nehéz fizikai munkát, amelyet né­hány évvel ezelőtt még elképzelni sem tudott a paraszt- ember. Elég csak megemlíteni a ku­korica betakaritó kombájnt, a palán- tázó gépeket, a sző­lőművelő traktoro­kat. A borúlátó szkeptikusok még feltételezni se mer­ték, hogy 1959-től 1962-ig ilyen lesz a mezőgazdasági tsz- ekben a technikai bázis, mint amilyen. Az igények vi­szont nagyok és egyszerre kielégíte­ni. évtizedek elma­radását máról hol­napra behozni kép­telenség. Mindezt a panaszkodó elnök megérti és tudja. Azt is tudja, hogy az áruértékesítési tervek túlteljesítése a legtöbb, amit a szövetkezeti paraszt­ság a gépesítés ér­dekében tehet. Az igazság időnként mégis sántít, mert nehéz megérteni, hogy amikor tíz tsz- nek azt mondják va­lamire, hogy csak fél év múlva lesz, akkor az a valami a 11. tsz-nek miért van azonnal? Ez a furcsa. És bár nem gyakori, de a szö­vetkezeti közvéle­mény által gondo­san számontartott jelenség, hogy egyik másik termelőszö­vetkezet jogtalan előnyökhöz jut. Megyeszerte be­szélnek egy tsz-el- nökről, aki fütyül az áruértékesítési tervekre, kupecke- dik, üzletel, s érde­kes, valamilyen ke- rülőutakon mégis hozzájut a legkü­lönbözőbb gépekhez. A megyei szervek­kel nem is áll szóba. Kizárólag Budapes­ten tárgyal, össze­köttetései révén töb­bet megszerez a szövetkezetnek, mint ami a tsz-t megil­letné. Ez látszólag dicséretére válik. Csakhogy amit be­szerez, azt mások rovására szerzi be. Elvtelen segítői nem veszik figyelembe a közvéleményt. Ta­lán nem mérik fel, hogy az ilyen gya­korlat rossz irány­ba kényszeríti a tsz- vezetök egy részét. Patronusokat, ki-~ járókat próbálnak szerezni, hogyha másként nem megy, hát a kiskapun jus­sanak be oda, ahol szerezni lehet. Nem­rég az egyik hiva­tal előszobájában ta­lálkoztam egy tsz- vezetővel. A megyei keretből szövetkeze­tének nem jutott gép, mert ez a gaz­daság az átlagosnál jobban van gépesít­ve máris. Nos, az elnök úgy gondolta, minden nagykapu mellett van egy kis­kapu és felutazott Pestre. Nem tudni hogyan, de elintézte, hogy a megyei ke­reten felül még né­hány erőgéphez jus­son. Az ember haj­lamos arra, hogy az ilyenfajta ügyeske­désnek örüljön, hi­szen a gép mégis csak a megyébe ke­rült. Csupán ott a szépséghiba, hogy talán nem az elő- szobázgató elnök szövetkezetét, ha­nem egy sokkal jobban rászoruló közös gazdaságot il­letett volna meg az a néhány erőgép. Mindezek eldönté­se a megyei és já­rási szervekre tar­tozik, ne legyen te­hát odafent valaki jófiú, egy-egy túl élelmes elnök nyo­mására, ugyanakkor a többi szövetkezet kárára. Az ilyen módszerek, valami­féle képtelen tsz- egoizmust szülnek és az újtípusú em* berformálást nehe­zítik. ..s-j- íj...­Sz. P. Kedden ülést tart a Megyei Tanács VB Kedden, február 20-án ülést tart a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Dr. Tuska Pál vb.-el- nök jelentést tesz a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb.-határozatok végre­hajtásáról. Ezután a tavaszi me­zőgazdasági munkálatokra való felkészülésről és a termelőszövet­kezetek munkavédelmi helyzeté­ről tanácskoznak. A napirendi pont előadója Szűcs Lajos, me­zőgazdasági osztályvezető. A kö­vetkező napirendi pontban Bertha Kálmán tervosztályvezető beszá­molója alapján értékelik a Megyei Tanács VB. 1961. évi intézkedési tervének végrehajtását. Végül kü­lönféle bejelentések kerülnek a végrehajtó bizottság elé. Levegőztető eljárással áztatnak az idén a megye négy kendergyárában Uj pártvezetőségi tagokkal ta­lálkoztunk. Az elmúlt néhány év nehéz harcai formálták ki őket Magukon viselik a régiek neve­lésének jegyét, átvették a hasz­nos tapasztalatokat, frissest, ener­gikusak, vidámak. Mentesek a merevségtől, fásultságtól, jó a tö­megkapcsolatuk, lobog bennük a lelkesedés és a munkakedv. Ele­ven bizonyítékai annak, hogy pártunk erősödik, egyre több új harcos embert, vezetni tudó kom­munistát névéi, hogy az utánpót­lás biztosított. A mérnöki sxint felé Zódor Dénes a köszörű hang­ját túlkiabálva válaszol kérdé­semre. — Már hogyne ismerném a Szabó Dezső? Ö patronál a ta­nulásban, és ő a példaképem! — Miért? Megáll néhány pillanatra a gép, s a nyakig olajos ember hangja betölti a műhelyt — A Szabó Dezső kilenc évvel ezelőtt ugyanúgy kezdte itt a gép állomáson, mint én. Esztergályos volt, majd levelező úton elvé­gezte a gépipari technikumot, most pedig a gépészmérnökire jár. Fáradhatatlan ember. Ezért példaképem. Én persze csak a kezdet kezdetén tartok. Nyáron szeretném letenni a szakmunkás- vizsgát. ö segít a tanulásban. A Az állami gazdaságokban az elmúlt években nem volt egysé­gesen kidolgozott bérrendszer. Előfordult, hogy egyik gazdaság­ban 20—30 százalékkal több bért fizettek, mint a másikban ugyan­azért a munkáért. Ez a különb­ség azt hozta magával, hogy a munkás a jobb kereset reményé­ben egyik helyről a másikra ván­dorolt. Ennek a helyzetnek megoldá­sára hívta össze február 13—14- re az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága és a MEDOSZ Me­gyei Bizottsága tanácskozásra a gazdaságok munkaügyi előadóit. A kétnapos tanácskozáson össz­hangba hozták a különböző mun­katerületekre vonatkozó bértéte­A Bőr és Műanyagfeldolgozó Vállalatnál vasárnap délelőtt nyolc órai kezdettel választják meg a szakszervezet új vezetősé­gét. A város egyik legnagyobb létszámú vállalatánál a dolgozók előzőleg küldötteket választottak. Tegnap, szombaton véget értek a szekszárdi jogásznapok. Dél­előtt könyvankétra került sor, amely keretében megvitatták dr. Szabó András Fiatalkorúak és a büntetőjog című könyvét. A könyvankéton nemcsak jogászok, hanem más érdeklődők is részt vettek, A jogásznapi rendezvé­múltkor szakkönyvekkel is ellá­tott. — Hallotta, hogy Szabó De­zsőt beválasztották a pártvezető­ségbe? üóíint. — Megérdemelte. — Merre találhatom? Körültekint. — Mindenütt tessék keresni. Sosem lehet tudni, hol bukkanik feL A kutatás végül is eremény- nyel járt. Magas növésű, vékony arcú, szőke hajú, pufajkát viselő, harmincöt év körüli, nevető arcú férfi áll előttünk: Szabó Dezső. — A régebbi vezetőségnek is tag­ja volt? •— Nem. — Ki helyett választották? Eltűnik arcáról a mosoly. — Nevet nem mondok. Tapin­tatlanság lenne. Elég talán, ha a lényeget említem. Aki helyett a vezetőségbe választottak, na­gyon szerette az italt, de roppant szorgalmas, szakmunkájához értő ember volt. Újabban kevesbbet iszik. Van rá remény, hogy vég­képp megjavul. Taggyűléseinken többször érte bírálat. — Nehéz a gépészmérnöki fő­iskola? — A számtan a legnehezebb. Van itt Bölcskén egy tanító. Számtantanámak készül. Ö gyak­ran segít. Ez a szerencsém. — Hány új ember van a veze­leket, hogy megszüntessék az elő­ző években tapasztalt egyenlőt­lenségeket. Elfogadták a biztosított bérek­re vonatkozó intézkedéseket is. Eddig ugyanis előfordult, hogy azokban a munkakörökben, ahol súlygyarapodáson, terméken ala­pul a fizetés, a dolgozó sokszor önhibáján kívül havonta esetleg 3—400 forintot keresett. Ezekben a munkakörökben bevezetik a 900—1000 forintos biztosított bért. A gazdaságok a bérszabályzat­tal együtt kidblgozzák az élüzem, illetve a kiváló dolgozó cím el­nyerésének feltételeit, sőt több gazdaságban a céljutalmak fel­osztásának tervét is. akik megválasztják az új vezető­séget. A régi vezetőség arról számol be, milyen munkát végzett az üzem megindulása óta, hogyan segítette a „tegnapi” háziasszo­nyokat, hogy üzemi munkásokká válhassanak. nyék dr. Szily Lászlónak, a Me­gyei Bíróság elnökének zársza­vával értek véget. Az elhangzott előadások, s korreferátumok, fel­szólalások hasznos tanulságot ad­tak a megye jogászainak. A hagyományos jogász- bál! szombaton este rendezték meg. tőségben, és milyen terveket akarnak valóra váltani? — Hárman vagyunk újak. A régiek sokat segítenek. Még job­ban meg akarjuk szilárdítani a munkafegyelmet. Különben ezen a téren, itt Bölcskén az utóbbi időben jelentős eredmények szü­lettek. Fokozni kívánjuk a párt­tagok példamutatását. Élen járni a munkában, a tanulásban, a ma­gánéletben: ez a leghatékonyabb nevelési eszköz. Célt a nevelők nevelése Sziegl Ferencet alig néhány hónapja választották a dunaföld vári pedagógus pártszervezet ve­zetőségébe. A folyosókon csend van. A tan­termekből felelők hangja, s ta­nárok kimért beszéde hallatszik. Az igazgatói irodában beszélge­tünk. — Mióta párttag? — Két évvel ezelőtt léptem be a pártba. Előzőleg hosszú ideig dolgoztam az ifjúsági mozgalom­ban. Ezerkilencszáznegyvennyolc- ban kovácssegéd voltam, s a SZIT-en belül fejtettem ki mun­kát, aztán a debreceni szakérett­ségis kollégium DlSZ-szervezeté- nek vezetőségi tagja lettem, majd az egyetemi ifjúság szervezetében tevékenykedtem. Pártba való fel­vételemet az átszervezés nehéz népnevelő munkája után kértem. — Nagy a pedagógus alapszer­vezet? — Viszonylag nem. Dunaföld- várott összesen tizenhárom peda­gógus párttag és tagjelölt van. — Ki helyett választották? Nem válaszol azonnal, majd végül mégis sorolni kezdi. — A pártvezetőségben lévő elő­döm kiváló elvtárs volt, de egész­ségi állapota nagyon megromlott. Valakinek a helyére kellett-állni. Rám esett a választás. — Mi az új vezetőség program­ja?, Elmosolyodik. — A fő cél a nevelők nevelé­se. Ez a legalaposabb munkát igényli. A világnézeti nevelés te­rén akad még bőven tennivaló. A jövőben többet kell foglalkoz- nuk a párton kívüli pedagógu­sokkal. A sxii vetkezettel együtt nőttem Kiss Ferenc eddig bizalmi volt. Most a dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet pártvezető­ségének tagja. Atléta termetű, huszonnégy' éves férfi. A kicsiny konyha szinte megtelik alakjával. Feltűrt ingujjal áll előttünk. A sarokban álló bölcsőben kisgyermek sír. Felesége várandós. A harmadik gyermek van útban. — Mióta dolgozik a termelő- szövetkezetben ? — Tizennégy éves korom óta. Ahogy nőtt, erősödött a termelő- szövetkezet. vele együtt nőttem, és váltam felnőtté én is. — Bizonyára jól ismerik a fa­luban. — Van akinek hátrány, nekem úgy érzem, előnyömre válik. Aki­nek mindig tiszta a lelkiismere­te, az nem fél az emberek szemé­től... Mit gondol, miért esett magára a választás? — Ezt a tagok tudják jobban, akik választottak. Igaza van. Eszembe jutnak a párttitkár elvtárs szavai: „Azért esett rá a választás, mert nem válogat a munkában, minden munkát szívesen vállal, szorgal­mas, talpig becsületes ember.” Búcsúzáskor még felteszünk egy kérdést. — Mit fogadott a taggyűlésen, amikor megválasztották? — Sajnos, nem voltam ott. De gondolom, minden fogadkozásnál többet ér az elhatározásom, hogy a jövőben megsokszorozott erő­vel dolgozom. A bizalomra több munkával illik válaszolni. H. T. öt évvel ezelőtt kezdték alkal­mazni kísérletképpen a kender- gyárakban a melegvizes és a leve- gőfúvásos, kombinált áztatási módszert. A kísérletek igazolták az előzetes számításokat. A múlt évben a Tolnanémedi Kender­gyárban valamennyi kenderázta­tó medencét felszereltek levegőz­tető berendezéssel. S ennek ered­ményeként mintegy öt százalék­Még néhány nap és Tolna me­gye valamennyi termelőszövetke­zetében befejeződnek a zárszám­adási közgyűlések. Ezzel egyide­jűleg az illetékes mezőgazdasági, számviteli szakemberek máris végzik a tervek megerősítését, amely előfeltétele az előlegosz­Bevezették a Bonyhádi Zo­máncgyárban a selejtlapok rend­szeres vezetését. Igv sokkal job­ban tudják a vezetők figyelem­mel kísérni egy-egy dolgozó mun­káját, és gyakorlati segítséget tudnak adni, akkor például, ha kai tudtak több kendert áztathi a megelőző években áztatott kó­ró mennyiségéhez viszonyítva. A tolnanémedi tapasztalatok után, átépítik a dunaföldvári kendergyár áztatómedencéit, és még az idén sor kerül a furkó- pusztai, és a szekszárdi kender­gyárakban is a levegőztetés áz- tatás kísérleteinek megkezdésére. tásnak. Az első tervmegerősítésre Jövő héten, előreláthatólag csü­törtökön kerül sor. Hivatalos helyről nyert értesülésünk szerint a tervek megerősítése után feb­ruár végén a tsz-ekben megkez­dik az esedékes munkaegység előlegek kifizetését. egy dolgozónál azonos hiba is­métlődik meg. Egyelőre csak a zománcozó üzemrészben alkal­mazzák ezt a módszert, de ter­vezik kiterjesztését a többi üzem részre is. Befejeződött a párttitkárok kéthetes tanfolyama Két héttel ezelőtt Vajtán, a SZOT üdülő épületében kéthetes tanfolyam indült a megye MSZMP alapszervezeti párttitká­rai részére. A tanfolyamon több, mint kétszáz párttitkár, illetvé titkár-helyettes vett részt. Az első héten a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kong­resszusának anyagát tanulmá­nyozták — négy témakörre bont­va — a tanfolyam résztvevői, a második héten pedig a gyakorla­ti pártmunka kérdéseiről hang­zott el több előadás a tanfolya­mon. Péntekén este tartották meg a kéthetes titkári tanfolyam záróünnepségét, melyen részt vettek a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjói, és a járási pártbizottságok titkárai is. Sóczo József elvtárs, a Megyei Pártbi­zottságelső titkára tájékoztatta a résztvevőket a Központi Bizott­ság legutóbbi ülésén hozott hatá­rozatokról. Azonos bérszabályzatot vezetnek be a megye állami gazdaságai Szakszervezeti vezetőségválasztás a Bőrdíszmű Vállalatnál Véget értek a jogásznapi rendezvények Február végén a termelőszövetkezetekben megkezdik a munkaegység-előlegek kifizetését Selejtlap a Bonyhádi Zománcgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents