Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. január 20. Baiaguer államtanácsa visszatért — letartóztatták a mindenható hadügyminisztert Santo Domingo (MTI). Csütör­tökön este visszanyerte hatalmát az a dominikai államtanács, ame­lyet 48 órával ezelőtt megbukta­tott a hadsereg. Echavarria had­ügyminisztert, aki a katonai puccs mögött állt, letartóztatták. Őrizet­be vették juntájának négy tag­ját is. Az államtanács, amely most az elnöki palotába visszatért, csak élén változott meg: Balaguer ’e- mondasa változatlanul érvényes és helyére, mint a tanács elnöke, egy Rafael Bonelly nevű jogász lepett, aki a Balaguer-féle állam­tanácsban az elnök helyettese volt. A tiszavirág-életű katonái junta szuronyokra támaszkodó nyílt ter­rorja oly élénken emlékeztetett s Trujillo-diktatúra módszereire a német problémáról Moszkva (TASZSZ): A Pravda pénteki száma V. Nyekraszov és V. Mihajlov cikkét kSzli „Az idő követelése” címmel a német problémáról. A cikkírók rámu­tatnak, hogy a német problémá­nak békeszerződés megkötése út­ján történő rendezése a legrövi­debb időn belül lényegesen egész­ségesebbé tehetné a nemzetközi politikai légkört. Csak a revans- vágyó erők látták hasznát, hogy mindmáig nem jött létre béke­szerződés Németországgal. A Szovjetunió — hangsúlyozzák a cikk írói — nem lehet részvét­len szemtanúja annak, hogy a nyugati hatalmak agresszív körei újabb vllógkonfliktus előkészíté­sére mozgósítják az NSZK anya­ga erőforrásait. A Pravda cikke a továbbiak­ban kimutatja, hogy minél to­vább halad Nyugat-Németország militarizálása, annál jobban ösz- szezsugorodnak az NSZK külpo­litikai tevékenységének lehetősé­gei. A nyugatnémet vezetők ab­ból az illúzióból kiindulva, hogy az erő birtokában majd ők dik­tálhatják a feltételeket, éppen az önálló külpolitikai vonalvezetés lehetőségét aknázták alá a szo- ciaista országok viszonylatában, bizalmatlanságot és gyanakvást ébresztenek az NSZK politikájá­val szemben, elzárják a- kilátást a rémet nép nemzeti feladatai­nak megoldására. Minél intenzí­vebben folytatja a szövetségi köz­társaság a fegyverkezési hajszát, annál távolabbra kerül a nem­zeti feladatok megoldásától. A gyakorlat bebizonyította azoknak az ismételt szovjet fi­gyelmeztetéseknek helyességét — mutatnak rá a szerzők —,. hogy ha Bonn az agresszív NATO-po- litikusok uszályában halad, sa­ját magát fosztja meg a függet­len nemzeti politika folytatásá­nak lehetőségétől. A NATO ve­zető hatalmai mindig ellenezték Németország egységét. A szovjet—nyugatnémet vi­szonyt érintve a cikkírók meg­jegyzik, hogy ez jobb is lehetne. A szovjet emberek készek min­dent megtenni, hogy megjavul­jon a kapcsolatok légköre, egye­bek között és elsősorban készek minden eszközzel előmozdítani megállapodásos alapon a német békeszerződés problémájának megoldását. Ugyanakkor szeret­nék hinni, hogy az NSZK is ké­pes bátran felmérni a helyzetet, felmérni Nyugat-Németország. la­kosságának érdekeit, képes rá­lépni a béke megszilárdításának, és a két ország jószomszédi kap­csolatai fejlesztésének útjára, E politika senkinek nem lenne ká­ros, viszont javára válna Európa összes népeinek, az egész világ békéjének, mind az NSZK-ban, mind az NDK-ban élő németek nemzeti érdekeinek. Az Egyesült Államok védelmébe veszi a hitlerista hóhérokat I az Egyesült Államok visszauta­Washington (TASZSZ). A TASZSZ tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok továbbra is védelmébe veszi az ismert fa­siszta háborús bűnösöket. Miután az amerikai kormány megtagadta a hitlerista Hausinger tábornok kiadását, a külügyminisztérium most egy másik háborús bűnöst akar megmenteni a megérdemelt büntetéstől. Január 16-án — mint ismeretes — Tartuban bíróság elé került egy csoport fasiszta hóhér, akik Észtország hitlerista megszállásá­nak idején több tízezer szovjet embert irtottak ki a tartui kon­centrációs táborban. A vádlottak egyikének ügyét sajnos távollé­tében kell tárgyalni, mivel Kari Linnas, akiről szó van, az Egye­sült Államokban él. A szovjet kormány tavaly október 11-én jegyzéket intézett az Egyesült Ál­lamok kormányához ebben az ügyben, de mindeddig nem ka­pott választ. Lincoln White, a külügyminisz­térium szóvivője január 17-i saj­tóértekezletén a tartui perről be­szélve kijelentette, hogy „az ilyen perek jellege és céljai túl­ságosan ismeretesek ahhoz, hogy nekem részletesen kelljen beszél­ni róluk”. A külügyminisztérium egy má­sik hivatalos képviselője, aki a2 UPI tudósítójával folytatott be­szélgetésében nem óhajtotta meg­nevezni magát, kijelentette, hogv aaoam •aocíxxxxxxxjcoooc A lottó e heti nyerőszámai: 23,28,47, 50,73 CXXXXXXXXXXXX300000000C sítja a Szovjetuniónak Linnas ki adására vonatkozó kérelmét, il­letve „egyszerűen válasz nélkül hogyja a szovjet jegyzéket”. Ami­kor az UPI munkatársa kapcso­latba lépett magával Linnas-szal, az kijelentette, hogy a tartui per kommunista propaganda és szá­mára „nem érdekes hallani er­ről”. Linnas-nak természetesen nem érdekes” megkapni méltó büntetését gyilkosságaiért. A? már kevésbé érthető, hogy a kül­ügyminisztérium számára, az Egyesült Államok nemzetközi kö­telezettségei ellenére, ugyancsak „nem érdekes”, hogv a hitleristák felett igazságot szolgáltassanak. ' önkéntelenül adódik a kérdés; vajon nem azért veszik-e védel­mükbe az amerikai hatóságok a Heusingerhez és Linnashoz ha­sonló hóhérokat, mert ezeknek van némi tapasztalatuk „a kom­munizmus elleni harcban”, amely­nek szükségességéről vég nélkül harsognak a hivatalos szervek. hogy az amerikai külügyminiszté­rium nyílt rosszallását váltotta kj, különös tekintettel az ameri­kai külügyminiszterek küszöbön­álló értekezletére. Az amerikai Floridá-állambcli Miamiból érkezett a hír, hogy Garcia Trujillo, a merénylet ál­dozatául esett dominikai diktá­tor közeli rokona a változásról érkezett hírekkel egyidőben ön­gyilkossági kísérletet követett e! és állapota válságos. Rush amerikai kiiliifivmiiiiszter safféértekeziete Washington (fteuter—AP). Nyu gáti hírügynökségek jelentése sze­rint Rusk amerikai külügyminisz­ter csütörtökön Washingtonban sajtóértekezletet tartott, amelyen röviden körvonalazta az Egyesüli Államok álláspontját a főbb nem­zetközi kérdésekben. Thompson amerikai nagykövei és G romika szovjet külügyminisz­ter moszkvai megbeszéléseiről Rusk semmi érdemlegeset nem mondott. Kijelentette, hogy a nyugat-berlini kérdésben tartott megbeszélések »nem jártak meg­lepetésekkel«. a, szovjet külügv- minlszter. ismét kifejtette kormá­nya ismeretes álláspontját. Röviden kitért. Rusk a irárciu* 14-én kezdődő kelet-nyugati le­szerelési tárgyalásokra is. Jelez­te. hogy e megbeszéléseken nyil­ván az ellenőrzés kérdésében vár­ható nagy vita. Hozzáfűzte, hogv az értekezlet eleién felteji°tően szó lesz a nukleáris kísérletek ti­lalmának kérdéséről is. A dominikai helyzetről a kül­ügyminiszter nem nyilvánított vé­leményt, ugyanis amint mondot­ta — a dominikai probléma »órá­ról órára vpltozik.« Megjegyezte azonban, högv az amerikai kor­mánytisztviselők állandóan jra«- csolatot tárténak fenn a Különfé­le dominikai politikai csoportos vezetőivel. Rusk röviden kitért az ameri­kai államok szervezetének hét fon kezdődő külügyminiszteri értekez­letére is és kifejezte reményét, hogy az értekezlet részvevői Ku­ba ellen foglalnak állást. Végül a külügyminiszter rövi­den foglalkozott a laoszi, a kon­gói és a nyugat-lriánt kérdéssel és annak a reményének adott hangot, hogy az érdekelt felek mindhárom problémára megtalál­ják a megoldást. A kongói események újabb bizonyságát szolgáltatták annak, hogy a gyarmattartó hatalmak ismét csapást mér­tek Kongó hazafias erőire. Az a hajsza, amit az elmúlt na­pokban Gizenga ellen indítot­tak, azt célozza, hogy a kongoi politikai életből eltávolítsák azt az embert, aki következe­tesen képviseli Lumumba poli­tikáját, azt a politikát, amely a kongói nép valódi érdekeiből fakad. Lumumba neve, eszméi ott élnek a kongói lakosság szívé­ben, s ez megmutatkozott az elmúlt napokban is, amikor a kongói főváros haladó közvéle­ménye megemlékezett Lumum­ba és harcostársai meggyilko­lásának egyéves évfordulójáról. Jellemző, hogy a mindjobban nyugati zsoldba szegődő Adou- la-kormány már jó előre ren­deletét adott ki, amely megtil­totta a tömeggyűléseket, sőt még a kisebb csoportosuláso­kat is. Leopoldville afrikai ne­gyedeiben az évfordulót meg­előzően razziákat tartottak, s hírügynökségi jelentések sze­rint körülbelül .800 személyt tartóztattak le. Mindez arra enged következtetni, hogy a leopoldviliéi .hivatalos hatósá­gok végképp le akarnak szá­molni az ország haladó erői­vel. Ennek, a hajszának egyik ré­szé a Gizenga' ellen tervezett merénylet. Mint Kolesznyicsen- ko a Pravda pénteki számában írja, az imperialistákat már régóta zavarja Gizenga, aki Lumumba halála után a kon­gói kormány élére került, és Stanleyvillebe tömörítette az ország hazafias erőit. Vala- hányszor az ENSZ-csapatok hadműveleteket kezdenek a ka- tangai szakadárok ellen, vala­kinek a keze mindig megállít­ja őket. Ugyanez a kéz irányí­totta az ENSZ-csapatokat, a ke­leti tartomány, Kongó függet­lenségének védőbástyája ellen. Az a benyomás alakul ki az emberben — írja a Pravda kommentárja —, hogy a kon­gói ENSZ-parancsnokság a gyarmattartók politikájának végrehajtója. A gyarmattartók most Gi­zenga ellen indítottak hajszát, aki U Thant ideiglenes ENSZ- főtitkárhoz fordult. Gizenga leleplezi azokat a mesterkedé­seket amelyekkel meg akar­ják fosztani szabadságától, U Thant főtitkár a távirat nyo­mán mindössze annyit tett, hogy éyinkezésbe lépett Adoula kongói miniszterelnökkel, s a saját felelősségét azzal hárít­ja el, hogy „nem*kíván beavat­kozni Kongó belügyeibe.” Ugyanakkor az ENSZ kongói haderői elutasították Gizenga miniszterelnök-helyettesnek azt a kérését, hogy szavatolják sze­mélyi biztonságát, mivel éle­tét veszély fenyegeti. Mindez • arra enged következtetni, hogy a gyarmatosítók egy évvel Lu­mumba és harcostársai meg­gyilkolása után félre akarják állítani az útból Gizengát is. De épp az évforduló megem­lékezései mutatták, hogy a kongói nép nem felejti el Lu- mumbát, és hűségesen kitart eszméi mellett, amelyeket Gi­zenga képvisel. Ez az a poli­tika. amely Kongónak nem­zetközi megbecsülést, és igaz barátokat szerzett a világ min­den részében. Leopoldville-hen megemlékeztek Lumumba meggyilkolásának évfordulójáról Leopoldville (TASZSZ). A kon- napokban »átfésülő műveletek« gói főváros haladó közvéleménye csütörtökön megemlékezett Lu­mumba meggyilkolásának évfor dulójáról. A reakció mindent elkövetett hogy megakadályozza a tömeget megnyilvánulásokat és gyűlése két. A Leopoldville-i hatóságok külön rendelétet adtak ki, amely nemcsak a tömeggyűléseket til tóttá meg, hanem szigorú bünto tést helyezett kilátásba minden olyan gyülekezésre, amelyben Ö1 embernél többen vesznek részt A lapok és a rádió azt ajánlottá a lakosságnak, hogy a késői órák­ban ne jelenjék meg a főváro.- utcáin, mert »terrorista elem k<- és bűnözők után razziáznak. Leo­poldville afrikai negyedeiben a kezdődtek. Helyi jól értesült kö rök szerint eddig körülbelül SOI »gyanús személyt« tartóztattak le. A tények arra mutatnak, hogy a reakció az »átfésülő művelete­ket« a haladó elemekkel való le­számolásra használta fel. A fentiek ellenére a kongói ha­zafiak megemlékeztek Lumumba és a kongói nép több más hű fia meggyilkolásának évfordulójától; A kongói nemzeti mozgalom ve­zetősége gyászülést tartott. Az afrikai negyedben több kisebt gyűlést tartottak. Lumumba hí­vei karjukon gyászszalaggal je­lentek meg munkahelyükön Mindez ékesen mutatja, hogy Lu­mumba eszméi kiirthatatlanul él­nek a kongói nép szívében. Hz 57081-15 Ifigienlsía Sírta: GUZI MIHÁLT — BECZE KAROLYBEggjBHMB 87. Újabb pusztító lavinaomlás Peruban Lima (MTI). A Reuter-iroda gyorshírben jelenti, hogy a Li­mától 480 kilométerre délkeletre lévő Huadquina városánál lavi­naomlás rombadöntött huszonöt házat. Az első jelentések szerint a szerencsétlenségnek tíz halálos áldozata van. Mint emlékezetes, a múlt hé­ten gleccseromlás temetett be mintegy négyezer embert a Li­mától 360 kilométerre északnyu­gatra lévő Huascaran-hegység lejtőjén. A Reuter szerint az An­dokból továbbra is nagy esőzése­ket jelentenek. re, mehessen. Szobája pár mé­terre volt csak a kórtermektől. Még végig sem szívta cigaret­táját, amikor jól ismert dörrené­sek hasítottak az éjszakába. Lö­vések hangzottak, olyanok, ame­_____________________________ lyeket partraszálláskor hallott. F elugrott, leakasztotta falon ...... függő automata fegyverét, és múlt, egy hang nem jött ki a csőre töltötte. A lövések egyre torkán. Hiába, sok ez egy nap- közelebbről hangzottak. Gazsó — Ne csodálkozz — válaszol- ra! Nemrég még ütötték, rúg- kiugrott az udvarra, fegyverét ta kedélyesen —, szobádban min- dosták, mint egy kutyát, most magához szorította. Azt hitte a dig ilyen tisztaság lesz. S reg- pedig bennszülött szolga hajlong falakon már tűzkészültségben gelre az eltűnt ruháid is itt lesz- előtte..»' ‘ \ van mindenki, azonban csak neh • • í . Vacsora után bement a bete- egyetlen beteggel találkozott, aki Gazsó nem tudott mit válaszol- gekhez. Néhányan altatót kér- megnyugtatta, hogy ez nem tá- ni. Növekvő zavarát új barátja tek. Adott nekik. Megmondta madás, menjen csak vissza nyu- előzte meg: töltött mind a két mindenkinek, hogy éjszaka itt godtan a szobájába. Ez a lövöl- pohárba. Koccintottak. lesz velük, tehát bármire szűk- dözés egyébként minden éjjel Szalai nem maradt sokáig. Mo- ségük lesz, megkapják, aztán hallható. Meg kell szokni, solyogva eltávozott. kiment az udvarra friss levegőt Meg kell szokni. Gazsónak Gazsó az asztal mellett ült, s szívni. Sétálgatott a kórház előtt, eszébe jutottak az őrmesternek a felhajtott még egy pohárral. Pró- föl-le, s gondolkozott. Zsebébe partraszálláskor mondott szavai: hálta rendezni gondolatait, de nyúlt, rá akart gyújtani, hiszen „Pszichológiai akció. Ilyesmikben nem nagyon sikerült, sok min- a dohányzás olykor megnyugtat- gyakran lesz részetek... ne kap- dent nem értett. ja. Végigtapogatta minden zse- kodjatok mindjárt géppisztolyok Egyszerre szétsuhant szobájá- bét, amikor eszébe jutott, hogy után..." nak „ajtaja”, a bambuszháncsból a cigarettát a szobájában hagy- Visszament szobájába, vissza­készített függöny, és egy fiatal ta. akasztotta fegyverét, de az egy* vietnami kislány lépett be raj- Amint belépett szálláshelyére, re közelebbről hallatszó lövöldö- ta, talpig fehérben: lábán hófehéi meglepetten látta, hogy a va- zés idegesítette. Hirtelen felhaj- gumiszandál. csora edényei eltűntek, az aszta- tott két pohár bort, aztán a be­Kellemes lágycsengésű hangon Ion újra rend van. Idegesen ci- tegekhez sietett. Azok nyugodtan franciául köszönt, elhelyezte a garettára gyújtott, aztán lassan aludtak, néhányan voltak csak vacsorát az asztal közepén, az- elmosolyodott. Kezdett hozzászok- fenn. Ez egy kicsit megnyug­tán szinte a földig hajolva ki- ni a meglepetésekhez. tatta. Leült egy székre, és ott vént jó étvágyat, és kihátrélí Csak úgy ruhástól végigheve- bóbiskolt reggelig, a szobából. redett az ágyon, ha valamelyik Úgy hat óra tájt szobájába Gazsó mint egy kőszobor bá- betegnek szüksége van valami- sietett, hogy megmosakodjék

Next

/
Thumbnails
Contents