Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-19 / 15. szám
4 TOLNA MEGTEI NEPÜJSAG 1962. január 1T>. Asszonyoknak—lányoknak A „Kislány, vagy nagylány" A magam részéről helyesnek tartom a megyei nőtanács kezdeményezését, hogy a Lányok —asszonyok rovatán keresztül is segítséget ad lányaink neveléséhez. Helyes, mert még napjainkban is sok és különböző véleménnyel találkozunk, amikor a múlt és a jelen nevelési módszeréről van szó. Nem árt, ha tisztázunk egy- egy felvetődő problémát. Ma már a gyermeknevelés nem öncélú, mint volt egykor, hanem társadalmi, közösségi követelmény. A közösségi életbe való beleilleszkedés nélkül nem tud helytállni az az egyén, aki a közösségi élet előnyeit öncélúan, csak a saját boldogulása szemszögéből nézi. Lányainkat fel kell készíteni arra a nehéz posztra, amely leendő életük, a család, a társadalom szolgálatában reájuk hárul, s nem mindegy, hogy ehhez ki, milyen szellemi, lelki és fizikai felkészültséggel rendelkezik. Ahhoz, hogy ezek a követelmények harmonikusan eggyé- olvadjanak, nemcsak a család, vagy az iskola, de a közösség nevelése is szükséges. Nevelésünk sarkalatos tételévé kell tennünk azt az elvet, hogy lányainkat szocialista emberekké akarjuk nevelni. Ebből következik, hogy minden olyan körülményt, ami ennek útjában van, (avult társadalmi szokások, formai kötöttségek, stb.) FARSANGI DIVAT Három jelmez farsangra, fiatal leányok számára. Bármelyik otthon is megvarrható, vagy tartozékai készen, üzletben megvásárolhatók. 1. rajz: Kéményseprő jelmez. Fekete harisnyanadrág, hozzá fekete jersey pulóver. A fejre nyakrésszel egybeszabott kapucnit szabunk régi rossz pulóverünkből, melyet előzőleg akár házilag feketére befestünk. Derékon alul keskeny lakkövet helyezünk, vagy láncövet egyszer megkötünk. 2. rajz: Kártya-jelmez. Fehér sátánból rövid gloknis szoknya. Felsőrésze enyhén hosszított derék. Egyik fele fekete, másik fele piros satén, a hátán az ellenkező színek kerülnek egymás mellé. A kártyákat papírból kivágva ragasztjuk, vagy kézzel, tempera, illetve vízfestékkel ráfestjük. A süveget kartonból kiszabjuk, a kívánt formát, majd az anyagot hozzágépeljük, a találkozásánál fűzőgéppel össze- klamnizzuk. 3. rajz: Bajadér-jelmez. Bármilyen fényes anyagból kis melltartót és nadrágot szabunk. Tetszés szerinti mennyiségben gyönggyel kivarrjuk. Az alapanyag lehet fémszálas brokát is. A bokán összefogott bugyogó szárát pasztellszínű musslinbói készítjük. Ha lehetséges, akkor több színből. Szépül az ulan-batori gyermekotthon A Mongol Népköztársaság kormánya és a Mongol Forradalmi Néppárt nagy gondot fordít a gyermekek, különösen a dolgozó szülők gyermekeinek nevelésére. A Mongol Forradalmi Néppárt határozatával összhangban Ulan- Batorban 1952-ben nyílt meg az első gyermekotthon, Ezt a gyermekotthont 1959-ben új épületbe költöztették át. Ebben az épületben hatalmas könyv tár, tornaterem, és külön játékterem áll a gyermekek rendelkezésére. A mongol kormány egy és félmillió tugrikot fordított az új gyermekotthon felépítésére. Az illatok A barcelonai Giralt cég megvalósított egy olyan ötletei,, amelyről feltételezhető lett volna, hogy inkább a párizsi illat- szerészeknek jut eszébe. Giralt Európában egyedülálló múzeumot rendezett be, amelyben bemutatásra kerülnek a világ legkülönfélébb illatszerei. Az illatszerek között szerepelnek régi című cikkhez ki kell iktatni nevelési rendszerünkből. Egyéni meggyőződésem, s ezt vallom is, legfőbb nevelőtényező a család harmonikus élete és a nap mint nap váltakozó életfeladatok példamutató elvégzése. E kötelességek elsajátítása a szülők legfőbb feladata. Ugyanis a példamutatás meg-meg ismétlődő hatása alatt a fiatal beleilleszkedik a család harmonikus életébe, s példaképének tekinti a szülőket. Az egymáshoz való baráti őszinteség is sok olvan felvetődő problémán segíti át a fejlődő kislányt, ami megköny- nyíti számára az önálló vélemény kialakulását. Ezzel párhuzamosan jó volna, ha a szülői munkaközösség mintegy hidat képezne a család és az iskola között. A pedagógusoknak sok szeretettel, megértéssel és melegséggel kell átsegíteni a kislányt a nagylánnyá válás kritikus korszakán. IMREH FERENCNÉ, bölcsődevezető I mélyhűtött élelmiszerekről Gyümölcsöt csak a fogyasztás napján. lehetőleg 4—5 órával előbb vásároljunk. Közvetlenül a felengedés után a legzamatosabb. Ha a gyümölcsöt öntetnek, vagy kompótnak akarjuk elkészíteni, akkor dermedt állapotban forrázzuk le sziruppal. Salátát dermedt állapotban készítsünk. A gyalult uborkához állítsuk össze; az ecetet és a fagyott uborkát tegyük bele. Húst, májat a fogyasztás napján vásároljuk. Télen előző este is megvehet i ük. ez esetben göngyöljük újságpapírba «««dobozt A vagdalt hús szaporítása szempontjából előnyös, ha áztatott zsemlyét keverünk hozzá. Ha a felületét burkoló morzsától megtisztítjuk, töltött paprikához, vagy bármilyen más töltelékként is felhasználhatjuk. A mélyhűtött húsokat forró zsírban, lassúbb tűzön, tovább kell sütnünk, mint a friss árut. A rántott májnál a húsra vonatkozó útmutatásokat vegyük figyelembe. A resztéit májat úgy készítjük, mintha friss májjal dolgoznánk. Mikor „erkölcsös“ a hastánc? Egyiptomi folyóiratok nemrégiben hírt adtak arról, hogy a cenzúra- és az erkölcsrendészeti hatóságok illetékességi vitát folytattak egymással, melyikükre tartozik a hastánccal kapcsolatos intézkedések meghozatala. Az EAK-ban egyidőben a mu latók és a televízió műsoráról teljesen ki akarták tiltani ezt az ősi arab táncot. Bőven akadtak azonban védelmezői, akik kifejtették, hogy ennek a »nemes keleti művészetnek« nem szabad kihálnia, hiszen már a régi görögök idejében is hozzátartozott a kultúrához. A különös vita végül kompromisszummal fejeződött be: az egyiptomi államtanács engedélyezte a hastáncot azzal a feltétellel, .hogy a táncosnők köldökének nem szabad látszania. múzeuma római esszenciák, délamerikai orchideákból készült parfőmök arab szantálfa-illatok, marokkói narancsvirág-parfőm, stb. A par- főm-múzeum egyik érdekessége az „Imperiale” nevű kölnivíz, amelyet Eugénia császárnő, III. Napóleon felesége részére állítottak elő. Á közvagyon védelme a földművesszövetkezeteknél Tolna megye földművesszövetkezeti szervei az elmúlt évben több mint 280 millió forint értékű álló- és forgóeszközt használtak arra, hogy gazdasági feladataikat, elsősorban kiskereskedelmi és felvásárlási áruforgalmi terveiket teljesíthessék. Ezzel a nagy összegű társadalmi tulajdont képező vagyonnal a múlt év első három negyedévében több mint 800 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, jóval többet, mint az előző év hasonló időszakában. A földművesszövetkezeti vagyont természetesen a földművesszövetkezeti dolgozók kezelik, ez a vagyon is része népgazdaságunk anyagi bázisának. Ezért tehát feltétlenül foglalkozni kell a földművesszövetkezetekről szólva a közvagyon biztonságáról is. A földművesszövetkezeteknél szilárd, helyesen szervezett számviteli rendszer van, s ez legtöbb helyen biztosítja a közvagyon védelmét Ehhez járul a földművesszövetkezeteknél a társadalmi hivatali, és az úgynevezett belső ellenőrzés. Ennek ellenére fordulnak elő időközönkint bizonyos problémák. Igaz, ha összehasonlítjuk a leltárhiányként mutatkozó pénzt az összforgalommal, láthatjuk, hogy az elenyésző, mégsem hagyhatjuk szó nélkül, mert társadalmi tulajdonról van szó, és abból egy fillért sem herdálhat el senki sem. Az ellenforradalom után közvetlenül, igen laza állapotok uralkodtak a földművesszövetkezeteknél is, és ez a többi közt a magas leltárhiányokban mutatkozott meg. Szerencsére gyorsan konszolidálódott a helyzet, és azóta évről évre csökkent a leltárhiányok összege. Az elmúlt évben azonban megtört a grafikon, és az előző évihez viszonyítva nem csökkenést, hanem jelentős növekedést mutat a statisztika. Igaz, az elmúlt évben becsúszott két nagy összegű leltárhiány, mint a bogyiszlói és a bonyhádi. De hozzá kell azt is tenni, ha ezek nem fordulnak elő, ugyan összegszerűség tekintetében más képet mutatott volna a leltár statiszika, de így sem lett volna kielégítő az eredmény. A földművesszövetkezetek a múlt év első három negyedévében összesen 2682 leltárt készítettek, többet a tervezettnél. A hiánnyal végződő leltárok száma több mint 700 volt. Ez azt jelenti, hogy a felvett leltáraknak 27 százaléka hiánnyal végződött. A földművesszövetkezeti vendéglátóiparban van a legna- gyobbmérvű javulás. Míg 1960- ban az összes leltáraknak 27 százaléka leltárhiánnyal végződött, addig a múlt évben már csak a leltározott egységek 21 százalékánál tapasztaltak hiányt. A megyei statisztikán belül kedvezőtlenül alakult a hiányok összege az elmúlt évben. A hiányösszeg a eltározott forgalomnak 0,205 ezreléke volt a múlt évben, az 1960. évi 0,157 ezrelékkel szemben. Az emelkedést elsősorban a bogyiszóli földművesszövetkezeti bolt 356 ezer forintos és a bonyhádi vas-műszaki bolt 71 ezer forintos hiánya okozta. Sajnos, a hiányok megtérülésénél is visszaesés mutatkozik. 1960-ban az összes hiánynak 87 százaléka térült meg, 1961-ben a megtérülés összege 61 százalékos. Ezt a nagy visszaesést is elsősorban a bogyiszlói és bonyhádi nagy leltárhiány okozta. Ami az egyes járások eredményeit illeti, legnagyobb összegű leltárhiány a szekszárdi járásban volt. Itt a hiány százalékos aránya mégegyszer akkora, mint a megyei átlag. Nemcsak a bogyiszlói földművesszövetkezetnél, hanem a decsi, alsónyéki és őcsé- nyi földművesszövetkezetnél is nagy problémák mutatkoztak a vagyonvédelem terén. Decsen például a felvett leltáraknak 40 százaléka hiánnyal végződött. A bonyhádi járásban sem volt kielégítő a társadalmi tulajdon védelme. Több olyan szövetkezet van itt, ahol a felvett leltáraknak több mint fele hiánnyal végződött. Ilyen eset fordult elő Zombán, Mórágyon és Kakasdon. A volt gyönki járás eredménye a legjobb. Itt a hiány százalékos aránya jóval a megyei átlag alatt van, a megtérülés aránya pedig jobb a megyei átlagnál. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbb helyen a leltárhiányok azért fordulhattak elő, mert nem hajtották végre az egyébként helyes utasításokat, a földművesszövetkezeti vezetők nem tartották be a megfelelő vagyonvédelmi előírásokat, vagyis a megelőző munka nem volt kielégítő. A leltárhiányok kedvezőtlen alakulásának egyik okozója a boltkezelők utánpótlása terén mutatkozó súlyos nehézség. Előfordul, hogy nem váltanak le nagy hiánnyal záró boltkezelő!, mert nem tudnak helyébe .másikat állítani. Ebből következik, hogy S ‘jövőbétí*'nagyobb gondot kell fordítani a szakemberek utánpótlására. Az erkölcsi és működési bizonyítványok megkötésénél sincs minden rendben: nem tartják be az előírásokat. Ez is eredményezett már több leltárhiányt. A paksi földművesszövetkezet boltjaiban nem hajtőt ták végre a blokkolásra vonatkozó 'utasításokat, így a boltosokat bevételeikről elszámoltatni nem lehet. Nem véletlen, hogy a paksi földművesszövetkezetnél a múlt évben 25 000 forint leltárhiány keletkezett. Több boltvezető hanyagul veszi át az árut, hanyagul kezeli a készletet és ez is okozója a közvagyon pocsékolásának. Ilyen eset fordult elő a bátaszéki földművesszövetkezetnél, a műszaki boltban. Szerencsére ma már ott tartunk, hogy a földművesszövetkezeti dolgozók és vezetők többsége becsületesen ellátja feladatát. Itt biztonságban is van a társadalmi tulajdon. Éppen ez mutatja, hogy mindenütt adva vannak a lehetőségek a közvagyon védelmére. Csakhogy ennek érdekében meg is keil- tenni a lehető erőfeszítéseket. B. F. Porszívóval a növény kártevők ellen Az amerikai agronómusok kis, elemmel táplált porszívót visznek magukkal a földekre. Persze nem azért, hogy a rovarkártevőket ezzel gyűjtsék össze, ez meglehetősen fáradságos és költséges eljárás lenne. A porszívót arra használják, hogy időről időre megfigyeljék az egyes rovarfajták szaporodását. A porszívóval »mintákat« vesznek a növényről és a mintákban talált rovarok számából — arány- számítás alapján — állapítják meg, mikor szaporodik el túlságosan egy-egy kártevő, mikor kell ellene különleges módszerekkel, irtószerrel fellépnij Hűtőszekrénnyel felszerelt fejftgép Az üzbegisztáni állattenyésztési tudományos kutató intézet szakemberei új konstrukciójú, hűtőszekrénnyel felszerelt fejőgépet építettek a taskenti területen levő „Politotgyel” kolhoz számára. A fejőkészülék egyidejűleg 24 tehenet fej, hűtőberendezésének befogadóképessége 10 tonna tej. A kifejt tej külön csővezetéken kerül a hűtőberendezésbe, ennélfogva az év forró időszakában a kolhoz frissen szállíthatja a városba a tejet.
