Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

1962. január 19.

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄÖ

Hogyan terjed egy fertőzés?

— Hírmagyarázat egy minisztériumi tájékoztatóhoz —

Az elmúlt héten valamennyi napilap és a rádió közölte a2 Egészségügyi Minisztérium tájékoztatóját a járványos kötőhár- tvagyulladásról. Ezzel kapcsolatban nagyon sokan kérdezték: mi is tulajdonképpen a járvány, és mi okozza a járványos kötőhártyagyulladást? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre válaszolunk MI A JÁRVÁNY OKA?

Minden emberi, sőt állati fertőző megbetegedést a szervezetben elszaporodó kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák stb) okoznak. Terjedésük részben maguktól a kórokozóktól függ. Vannak ugyanis gyenge támadóképességű és heves fertőző képességű kórokozók, ugyanazon fajon belül is. (Orvosi nyelven: az egyik kórokozó virulens, tehát erősen fertőző, a másik kevésbé virulens, tehát alig fertőz.) A fertőzés kimenetelét az egyénen belül, sőt a tömeges fertőzések sorsát is nemcsak a kórokozók virulens volta, hanem a szervezet védekezőképessége, erőnléte is eldönti.

Az epidemiológia, a járványtan azóta már gazdag tudományággá fejlődött és megszüntette a legveszedelmesebb járványokat is. A járványok megszüntetése azért vált lehetővé, mert megismertük a kórokozókat, azok terjedésmódját és védőoltásokkal, vagy egyszerűen megelőző rendszabályokkal sikerült meggátolni a fertőzés tovaterjedését.

A FERTŐZŐ FORRÁSOK

A leggyakoribb fertőző források: a fertőzött élelmiszer, ivóvíz, vagy használati tárgy (evőeszköz), még gyakrabban a köhögés és tüsszentés által okozott cseppfertőzés.

A cseppfertőzés lehetőségei különösen ott kedvezőek, ahol sok

ember viszonylag kis helyen zsúfolódik össze (mozi, színház vonat, villamos, autóbusz.) A fertőzés olyan módjai is ismeretesek, amikor élőlények (bolhák, patkányok, szúnyogok, legyek) terjesztik a kórokozókat. A hajdan Európában is igen rettegett pestis például olyah bolhák közvetítésével terjedt,, amelyek előzőleg pestissel fertőzött patkányokon éltek. (India egyes elmaradott vidékein még az elmúlt évben is volt pestisjárvány.) A második világháború utolsó évében nálunk sem túl ritka kiütéses tífusz terjesztője a mostoha tisztálkodási lehetőségek miatt elszaporodott tetvek voltak.

MI OKOZZA A JÁRVÁNYOS

KÖTÖHARTYAGYULLADAST?

Az Egészségügyi Minisztérium közleményében említett kötőhártyagyulladást azért lehet járványszerűnek nevezni a fővárosban, mert viszonylag több embert Melegített meg. Ennek a kellemetlen (de alapjában veszélytelen) betegségnek kórokozója a szűrhető vírusok csoportjába tartozik. Ez annyit jelent, hogy a közönséges mikroszkóppal és a baktériumoknál használt festési és tenyésztési eljárásokkal nem ismerhető fel. A kórokozó azonosítása lényegesen nehezebb, hosszabb és bonyolultabb feladat, mint például a tífusz, a vérhas, vagy a diftéria esetében.

A járványos kötőhártyagyulladást okozó virus használati tárgyak (törölköző, evőeszköz), de még inkább cseppfertőzés útján jut el a szem kötőhártyájára és a kötőhártyát építő sejtekben szaporodik. A szaporodás eredménye a pirosság, a duzzadás, a bő váladékképződés és olyan csípő érzés, mintha homok lenne a szemben.

Zewtffné macskáin

A macska, ki tudja honnan, egyszer csak megjelent az udvarban.

Szürke, közönséges cica volt, nagy zöld szemekkel. Mivel a házban éppen nem birtokolt senki macskát, Zengőné elhatározta, hogy ottmarasztja a jövevényt. Lám, milyen elhagyatott, kiéhezett állat, ő majd ideédesgeti és a padlásra szoktatja egérfogásra.

A macska boldogan meg is itta az elébe tolt tejet, csak a beáztatott kenyérhéjjal küszködött kicsit. Zengőné kedveskedve simogatta, mire a macska barátságosan dorombolt.

Szóval Zengőné udvariassága és nyájas közeledése eldöntötte a macska sorsát. Vagyis a cica úgy látta, hogy megértő környezetbe talált, és elfogadta a felkínált fekhelyet is, ami egy nagy kekszes doboz volt, rongyokkal bélelve.

így lett Zengőnének macskája és az egész háznak egérfogó reménysége.

Mígnem a macska egy szép napon nem kelt fel a fekhelyéről. Szomorúan bámult Zengö- n éré, aki azonnal megértette, hogy a macska beteg. Idejében el is szaladt egy állatorvos-ismerősét megkérdezni, hogy milyen kúrát alkalmazzon.

Igen ám. de mire hazakerült, a macska eltűnt.

Zengőné felbolydult lélekkel érdeklődött az összes lakóknál,

de senki sem látta a cicát. Volt, aki csak a vállát vonogatta, volt aki láthatóan sajnálkozott.

És most kezdődött Zengőné igazi lelki gyötrődése. Óriási gyanú ébredt benne. A lakók között ellenségei vannak, akik megmérgezték, illetve eltették láb alól a macskát. Sőt el is tüntették, hogy még a hulláját se találja meg. Végigvette magában az összes szóbakerülhetö ellenségeket, és rájött, hogy majdnem mindenkire gyanakodhat. Igen, még a sajnálkozókra is, hiszen lehet a sajnálkozás becstelen képmutatás is.

És Zengőné kezdett nem köszönni és kezdett elzárkózni a világ elől. A rettenetes kétségek kimartak belőle minden szerete- tet.

Ilyen sötétségben és szomorúságban telt el három nap. Szegény cica... ki tudja, hova kerültek a hamvai... Nem, még ahhoz sem volt lelki ereje, hogy az elhagyott kis fekhelyet összerámolja.

Jó is, hogy nem tette. Mert a negyedik napon egészségesen, barátságos nyávogással újra megjelent a macska.

Zengőné könnyek között simogatta és örömében nagy szelet parizert adott neki. Egyúttal a világról alkotott véleményét is megváltoztatta, sőt aznap előre köszönt az összes lakótársaknak.

SZABÓ IBOLYA

Mérnökök és technikusok

Hasznos és érdeklődést keltő könyv Harsány! István A mérnö- kök-technikusok munkájáról, társadalmi-anyagi helyzetéről című munkája. Hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján elemzi a szerző a mérnök-technikusok szociológiai helyzetét. Érdekes és hiteles adatokat sorol fel a mérnökök és technikumi élet- és munkakörülményeinek minden vonatkozásáról. Harsányi István a mérnökök és technikusok társadalmi súlyának megnövekedését tartja szem előtt technikai haladásuk szempontjából. Nemcsak megvilágít problémákat, hanem a megoldások módjára is utal. Az újszerű téma- felvetés a közgazdászokat is ér'nti. (Közgazdasági és Jogi Kiadó,)

A szem és orr között fennálló kapcsolat magyarázza azt is, hogy a fertőzés köhögés, illetve tüsz- szentés útján is terjedhet. A könnycsatorna a kötőhártyáról az orrüregbe vezet és a könnyel együtt az orrváladékba kerül * fertőző virus is. Az orrból tüsz- szentés útján kerülhet embertársunk szemébe. Mindebből az következik, hogy a járványos kötő hurut megelőzésének legbiztosabb módja az, ha a fertőzött beteg ruhaneműit, elsősorban törölközőit és zsebkendőit elkülönítjük és mosáskor kifőzzük. Olyan sze mélyek, akik rendszeresen érint keznek járványos kötőhurutban szenvedő családtagjaikkal, ha különben nem hordanak szemüve get, viseljenek közönséges ablak üveget tartalmazó védőszemüve get.

A kötőhártyaeyulladást okozó virus ellen speciális gyógyszerünk nincs. Az orvos által felírt, gyulladást csökkentő szemcseppek és szemkenőcsök alkalmazása gyorsan megszünteti a gyulladás következményeit és ezáltal az egvéb ként viszonylag ártalmatlan be tegség kellemetlen következményeit gyógyítja.

A takarmányozás új segítője: a takarmánybaktérium

Orbinszkij professzor, a takarmány-baktérium felfedezője.

Az állatállomány növelésével felmerülő takarmányozási nehézségek megoldásához jelentős segítséget jelent és új távlatokat nyit meg az a felfedezés, amely- lyel például a burgonya takarmányozási tápértékét az árpa színvonalára lehet emelni.

I. Orbinszkij kandidátus, a krasznojarszki mezőgazdasági főiskola mikrobiológiai tanszékének vezetője új. eddig ismeretlen, nitrogén-megkötő mikrobát fedezett fel s ennek életkörülményeit vizsgálva rájött, hogy ez a mikroorganizmus burgonya-táptalajon szaporodva, a táptalaj fehérje- tartalmát néhány óra leforgása alatt nyolcszorosára emeli. Ugyan ekkor a takarmányozás szempontjából más kedvező anyagok is keletkeznek: tejsav, vitaminok és növekedést serkentő anyagok.

A takarmány-baktériummal »'kevert« táplálékot minden háziállat szívesen fogyasztja. Ez a baktériumfajta nem válögatós, mindenféle sz.emesterményen is jó' fejlődik. Életkéoessége meglepően erős: a táptalajt nem

szükséges sem előzetes, sem utólagos steril eljárásnak alávetni, a mezőgazdasági üzemek tehát különösebb beruházási gondoktól mentesen alkalmazhatják majd ezt az új baktériumfajtát takarmányozási feladataikhoz.

_ Apróhirdetések

Az apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít.

Eladó Szekszárdon, Felszabadulás tér 2. alatt egy Benczúr tv-készülék, két antennával, (75)

(li

Huszonöt éves a Mojszejev együttes

A Szovjetunió Állami Népi vészeket a televízióban több Táncegyüttese, amelynek Igor mint 100 millió ember látta. Az Mojszejev, a Szovjetunió nép- együttes fellépett Finnországban, művésze a vezetője, 1937. febru- Bulgáriában, Jugoszláviában, a ár 15-én alakult meg. Fennállá- Német Szövetségi Köztársasig- sának 25 esztendejéből összesen ban, Franciaországban, Angliá- nyolcat töltött úton, több mint ban, az Egyesült Államokban, 400 000 kilométert tett meg, 5000 Svájcban, Belgiumban, Japánműsort adott, amelyeket 10 mil- ban, Mexikóban, Kubában és lió ember tekintett meg. A mű- sok más országban.

— Az elmúlt évben 557 létesítménnyel gyarapodtak a Tolna megyei termelőszövetkezetek.

— Ismeretterjesztő előadás.

Január 22-én, hétfőn este 6 órai kezdettel a simontornyai művelődési házban előadás lesz a „Reumás mozgásszerű betegség megelőzéséről.” Előadó: dr. La- badi Antal, a simontornyai tüdőgondozó-intézet orvosa. Az estet filmvetítéssel kapcsolják ösz- sze.

— A tarka hó titka. Egyes országokban előfordul, hogy piros, sárga vagy rózsaszínű hópelyhek hullanak. Megállapították, hogy a hó elszíneződését mikroszkopikus apró rovarok, vagy homokszemcsék okozzák, amelyeket valahol messze a szél felkavar és a hókristályok közé keverednek.

— Megyénkben több az öregember az országos átlagnál. Az összlakosság 15,3 százaléka hatvan éven felül van. Az országos átlag csak 13,7 százalék.

— Ebben az évben 155 szerfás létesítmény épül Tolna megye közös gazdaságaiban. A tsz-ektől kapott megbízás alapján a tsz- beruházási iroda a szerfa anyagokat megrendelte.

— Tolnai táj — tolnai ecsettel című műsorával a Szekszárdi Irodalmi Színpad január 21-én vasárnap este 6 órakor a TIT- klubban mutatkozik be. Ez az*

A R C

As éjjeliőr

Meleg bundában áll a most épülő bérház előtt. Kezében bot Szájában pipa. Nézegeti az arra haladókat. Nem könnyű foglalko zás az övé. Amíg mi a meleg dunyha alatt alusszuk az igazak álmát, addig az éjjeliőr fönt jár- kel a hideg téli éjszakában. És vigyáz, hogy el ne vesszen semmi. Mert sok értékes anyag van az építkezésnél.

Megszólítom:

— Őrködik, Feri bácsi?

— Őrködöm, őrködöm! — és nagyokat pöffent a pipájából.

— Aztán hány háznál őrködött már így?

— Hánynál is? — támaszkodik a botjára. Aztán a pipáját is kiveri. — Ez a hatodik, amire én vigyázok. — Aztán nagyot sóhajt, így folytatja: — Tudod, fiam építenék én is! Raknám a téglát! Mert kőműves vagyok én is. Azaz csak voltam — ereszkedik a hangja szomorúra. — Mert a háború elvitte a jobb kezemet. De én mondom neked, ezek a mai mesterek jól dolgoznak. Gyorsan Meg itt a gép. Nézd meg ezt a darut! A mi időnkben? Hej, jobb arról nem is beszélni. Mi télen egyáltalán nem kerestünk. A maltert, téglát, meg úgy cipeltük fel. De most?... Most szinte a szájába adja a gép a kőművesnek az anyagot. Meg hallom, most már előregyártott elemekkel is dolgoznak. Hej, — sóhajtott és újra megtömte a pipáját — most szeretnék én is építeni!

Mikor fejezik be? — kérdezem.

— Úgy mondta az építésvezető, hogy tavaszra. Egyszerre hármat adunk át akkor. Ti, fiatalok talán ezt nem is tudjátok kellően értékelni, ezt a nagy építkezést. De kell is a lakás! És ezeket mi építjük. A kőművesek!

előadás a sorozat harmadik részét képezi.

— Hol lesznek vásárok? Országos és havi vásárok lesznek január 21-én, vasárnap Ócsán, január 22-én, hétfőn Dunaszekcsőn, Január 25-én, csütörtökön: Bicskén, január 26-án, pénteken: Aszódon.

— Téli oktatás Koppányszán- tón. A Hazafias Népfront kop- pányszántói bizottságának szervezésében téli oktatás kezdődött meg. Molnár Gyula tsz-elnök a mezőgazdasági munkák állásáról számolt be, Gyöngyösi József községi népfront-elnök féléves munkatervet ismertetett, valamint előadást tartott az apák ‘felelősségéről.

— Galambkiállítást rendez Tolnán a szakmaközi kulturális egyesülés és a galambtenyésztő szakkör január 20-án és 21-én, a pártszékházban. A kiállításon több olyan galamb is szerepel, amely már nemzetközi postaga- lamb-versenyen is részt vesz.

— Farsangi bált rendeznek a Palánki Téglagyár kiszesei. Úgy tervezik, hogy a táncmulatságot műsoros esttel kötik össze.

— A I)u na földvári Horgász Egyesület ebben az évben is 20— 25 mázsa pontyivadék neveléséire vállalkozott. Az őszi lehalászások alkalmával a halakért befolyt összeget újabb halastó töltésének építésére fordítják.

ÉPEK

A telejonhöxpontos

— Tessék! Itt városi tanács, központ! Kapcsolom.

— Halló, elnök elvtárs! Itt van Paks. Kérem maradni, adom a hívót.

Leteszi a hallgatót. Mosolyog. Kivesz egy cigarettát. De amikor gyufát sercent, megint kattan a készülék.

— Halló. Igen. Adom.

Végre is sikerül rágyújtania. Beszélgetünk.

— Meleg nap van ma — mondja János bácsi, a városi tanács központosa. — Az ember még egy cigarettát sem tud elszívni. — De aztán mégis sikerült. Elmondja, hogy már tíz éve van a tanács szolgálatában. Először mint hivatalsegéd került ide. Aztán jó munkája és megbízhatósága révén került be tavaly nyáron a telefonközpontba.

— Szeretem ezt a munkámat is — mondja. — Mert tudom, hogy felelősségteljes és komoly feladatot bíztak rám. Igyekszem is jól ellátni. Persze, sok mindent megkövetel ez. A fontosabb számokat fejbentartani, a géphez érteni. És a hívókkal röviden, udvariasan beszélni. Mert ugye minket szinte percenként hívnak Ha az ember hosszan magyarázkodik, ezzel késlelteti a sürgős ügyeket.

— Ez a nagy berregés mit jelent? — kérdezem és a kis szoba fölé mutatok, ahol a központi gép van.

— Ez? Egy türelmetlen hívó. De hiába, nincs vonalam most Mind foglalt. De sokan nem tudják; mennyire rontja ez a türelmetlen üres hívás a gépet!

Előkészíti a tízórait. Eszegetni kezd. És a hívók, mintha megérezték volna. Két percig nem »zavarta« senki János bácsit.

(Kelemen)