Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

2 mrjtx msGTTS hepüssao 1962. Január W» Oe Gaulle szerint „jól mennek a dolgok“ — Az OAS puccsra készül Algériában Párizs (MTI): A szombati pá­rizsi lapok közük de Gaulle-nak egy független párti képviselő előtt tett kijelentését: az OAS tevé­kenysége előre látható és elke­rülhetetlen, amelynek azonban nincsen befolyása Franciaország és a független Algéria közötti későbbi kapcsolatokra. „A dol­gok jól mennek — tette hozzá az elnök — mert így akarja a kormányhatalom.” Ezzel egyidejűleg Algériában is­mét megszólalt az OAS kalózrá­diója, és utasította a lakosságot, hogy két hónapra elegendő élel­miszer-készletet szerezzen be. A parancs végrehajtását az OAS el­lenőrizni fogja Franciaországi híveihez intézett rádióüzenetében az OAS az összeesküvők titkos jelszavát ismételgette: „A na­rancsfák hamarosan újra kivirá­goznak.” A fasiszta összeesküvők újabb puccskísérletének előkészítésére vall az is, hogy a Mers el Kebir- ben elkövetett nagy fegyverrab­lás után az OAS emberei ismét nagyobb mennyiségű fegyvert loptak a biskrai katonai raktár­ból. Algírban,Oránban és Bone-ban újból fellángolt az OAS terror­ja. Pénteken 38 merényletet kö­vettek el, amelyeknél 17-en éle­tüket vesztették, 28-an pedig meg­sebesültek. Algírban az OAS újabb embervadászatot rendezett. A fasiszta merénylők autóikból öt arab járókelőt agyonlőttek. Mostganemben egy európai te­metése után az ultrák felgyújtot­ták az algériaiak autóit, megkö­vezték az utasokat, majd kira­bolták az arab üzleteket. Mohamed Jazid, az algériai kormány tájékoztatásügyi minisz­tere pénteken este a marokkói rádióban mondott beszédében is­mét hangoztatta: az algériai kor­mány kész újra felvenni a tár­gyalást a francia kormánnyal az önrendelkezési jog és a területi egység elve alapján. Az Humanité rabati tudósító­jának jelentése szerint a közeli napokban semleges helyen foly­tatódnak a francia—algériai tit­kos megbeszélések, főleg a nép­szavazást bevezető átmeneti idő­szakkal kapcsolatos kérdésekről. Mint a tudósító írja, algériai kö­rökben úgy vélik, hogy ha a fran cia kormány kellő realitással íté­li meg a helyzetet, néhány hé­ten belül létrejöhet a fegyverszü­netet jelentő megállapodás. Újabb haiRbamerényletek Párizsban Párizs (MTI): Párizsban szom­batra virradó éjjel három bom­bamerényletet követtek el az OAS-banditák, két plasztikbom­ba egy bérházban és egy garázs­ban okozott súlyos anyagi kárt, egy harmadik bombát, amelyet az Express című haladó lap igaz­gatójának lakása előtt helyeztek el a merénylők, az utolsó pilla­natban tettek ártalmatlanná A szakértők véleménye szerint a rendkívül nagy erejű bomba az egész házat rombadöntötte vol­na^ Igor Orlov kommentárja a washingtoni angol—amerikai tárgyalásokról Moszkva (TASZSZ). Igor Orlov, él TASZSZ kommentátora írja: Washingtonban angol-amerikai tárgyalások folynak »az ENSZ te­vékenysége megjavításának mód­szereiről«. Mindkét részről te­kintélyes küldöttségek vesznek részt a megbeszéléseken. Nyugat legjobb diplomáciai elméit vetet ték be, hogy további eszközöket és módszereket kutassanak fel, amelyék segítségével harcolhat­nak az ENSZ-ben az antikolonia- Esta és antiimperialista erők be­folyásának növekedése ellen. Hivatalos körökben azt bizony­gatják, hogy csupán a »szokásos« stratégiai értekezletről van szó az ENSZ-közgyűlés január 15-én folytatandó 16. ülésszaka előtt. Viszont ismeretes, hogy ezt a kérdést Kennedy és Macmillan már a bermudai találkozón is érintette. A gyarmattartók nyugtalankod nak. Látják, hogy az ENSZ mind gyakrabban válik a gyarmati rendszer elleni harc színterévé amióta 1960-ban a Szovjetunió kezdeményezésére elfogadták a gyarmati országok és népek füg­getlenségének megadásáról szó­ló nyilatkozatot. A gyarmattartók táborában fo­kozódott a zűrzavar, amikor nem sikerült az ENSZ gépezetét fel- htcsznájniok az indiai területen lévő portugál'' gyarmatok meg­mentésére. Nem kisebb mérték­ben aggasztja a NATO-szövetsé- geseket az a kilátás, hogy a hol­land gyarmattartók elveszíthetik Nyugat-Iriánt. Bár a washingtoni tárgyalófe­lek egyazon célra törekszenek — a gyarmattartók uralmának visz- szaállítására az ENSZ-ben — nyilván eltérő terveik vannak ennek elérésére. A dolog lényege természetesen nem az, hogy Wa­shington Londonnál nagyobb mér­tékben gondoskodik leplezési esz­közökről. Az ENSZ »átszervezé­sére« előterjesztett amerikai terv sok tekintetben nem elégíti ki az angolokat. Londonban, mint a Daily Mail rámutat, attól tarta­nak, hogy ez a terv »amerikai po­litikai ellenőrzést biztosít az ENSZ-ben, amerikai pénzügyi el­lenőrzésen keresztül«, de figyel­men kívül hagyja Anglia és a több NATO-szövetséges érdekeit Az angol-amerikai cívódás azon­ban nem változtat közös felada­tuk lényegén, nevezetesen azon, hogy torlaszt akarnak emelni az Egyesült Nemzetek szervezetében jelentkező egészséges új áramla­tok útjába. IJjabb gleccser omlástól tartanak a perui tömegkatasztrófa vidékén Lima (MTI): A perui kormány pénteken újabb gleccseromlástól tartva megfelelő elővigyázatossági in­tézkedéseket tett a csütörtöki tö­megkatasztrófa színhelyén, és az egész térségben elrendelte a rendkívüli állapotot. A vöröske­reszt első gyógyszer-, ruhanemű- és élelmiszer-segélyszállítmányai már megérkeztek Peruba. Több ország pézsegélyt is felajánlott az életbenmaradt károsultak ré­szére. Szemtanúk nyilatkozata alapján a nyugati hírügynöksé­gek terjedelme? jelentéseket kö­zölnek a borzalmas elemi csapás újabb részlteiről. A tragédia mindössze nyolc percig tartott és a csaknem egy kilométer széles és 13 méter vastag lavina minden útjába ke­rülő tárgyat lehengerelt. A ka­tasztrófa sújtotta falvaknak és farmoknál^ mintegy hétezer la­kosa volt. Az Ultima Hóra című lap a halálos áldozatok számát meg ennél is többre becsüli. Mint az AP helyszíni tudósító­ja jelenti Ranrahicából, semmi sem maradt meg, a templomot, a lakóházakat, az üzleteket mint­egy lő méter vastag törmelék fe­di. A tudósító szerint aligha ke­rül sor a most elpusztult helysé­gek újjáépítésére. Szinte senki sem maradt, éledten, hogy újjá­építse elpusztult házát... A szovjet kormány emlékirata, A Pravda cikke a SEATO kambodzsai provokációiról Moszkva (TASZSZ); J. Jasz- nyev, a Pravda Phnom Penh-i tudósítója jelenti: A thaiföldi és dél-vietnami lé­gierő gépei — kihasználva, hogy a békeszerető Kambodzsának nincs megfelelő légvédelme — több alkalommal kambodzsai te­rület fölé repültek, légifelvétele­ket készítettek katonai és ipari objektumokról, rettegésben tart­ják a határmenti területek la­kosságát. Ha figyelembe vesszük — írja Jasznyev —, hogy ezeket a Kambodzsa-ellenes provokáció­kat a bangkoki és a saigoni sajtó hazug hírverése kíséretében haj­tották végre, akkor világos, hogy a SEATO-tömb Kambodzsa-elle­nes kampányának új szakaszáról van szó. A helyszíni tudósítás a továb­biakban ismerteti, hogy a kam­bodzsai nép nagy éberséget ta­núsít agresszív szomszédainak mesterkedéseivel szemben. Noro­dom Szihanuk kambodzsai állam­fő kijelentette, ha a háború el­kerülhetetlenné válik, akkor Kambodzsa az utolsó emberig harcolni fog füg tétlenségéért, szuverenitásáért és : mlegességé- ért. Rusk televíziós nyilatkozata New York. Rusk amerikai külügyminiszter pénteken este interjút adott az NBC amerikai televíziós társaság riporterének. A nemzetközi helyzetről feltett kérdésekre válaszolva egyebek között a nyugat-berlini problé­mát is érintette és óvatosan megfogalmazva ugyan, de tény­kérdésnek minősítette a Berlin határán emelt falat. „A Nyugat célja — mondotta — nem a ber­lini fal lerombolása, hanem az, hogy kaput találjon rajta”. Említést tett azokról a tárgya­lásokról, amelyeket Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete a napokban Gromiko szovjet külügyminiszterrel foly­tatott, és ismét leszögezte, hogy ezek tájékozódó jellegű megbe­szélések a további tárgyalások alapjának feltárására. — Kilá­tásba helyezte, hogy ebben a kér­désben további puhatolózó tár­gyalások lesznek, bár, mint mon­dotta, a kérdésben egyik féltől sem várható lényeges enged­mény. Hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok kitart korábbi ál­láspontja mellett, és ..megvédi helyzetét.” melyet az NSZK kormányához intézett, fontos dokumentuma a szovjet—nyugatnémet kapcsola­tok megjavításának, annak az óhajnak, amely a szovjet kor­mányt vezeti, amikor normális kapcsolatokat akar teremteni a Német Szövetségi Köztársaság- kormányával. A Szovjetunió emlékirata leszögezi, hogy van egy pont a két állam kapcso­latában, amely közös érdek. Ez pedig az új háború elhárításá­nak és a béke megszilárdításá­nak a kérdése. A szovjet nép­nek ebben az évszázadban két háborút kellett viselnie Német­ország ellen. Mindkét esetben úgy kényszerítették a háborút a szovjet népre, és a támadó fél mindkét esetben Németor­szág volt. A szovjet emlékirat ez­után kiemeli: sajnálatos lenne, ha a nyugatnémet államférfiak két vesztett világháború után úgy vélekednének, mintha más népek lennének az ő adósaik, és ha most arra törekednének, hogy visszahódítsák az elvesz­tett területeket és vesztett po­zíciójukat, ahelyett, hogy hoz­zájárulnának olyan feltételek megteremtéséhez, amelyek ki­zárják Európában újabb hábo­rús megpróbáltatások lehető­ségét. A szovjet emlékirat hangsú­lyozza, hogy a múlt nem aka­dályozhatja a két állam közötti viszony megjavítását, majd rá­mutat arra, hogy a hideghá­ború folytatásával a nyugati hatalmak egyetlen kérdést sem segítenek megoldani. A német érdekeket csakis a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Szov­jetunió közötti egészséges kap­csolatok alapján lehet megóvni és ebből mind a német, mind pedig a szovjet népnek, vala­mint a szocialista és a nyugati államoknak egyaránt csak haszna lenne. Az emlékirat a továbbiakban félreérthetetlenül tudomásul adja: nincs semmilyen reális alapja annak a reménynek. Amerikaellenes tüntetés a dominikai fővárosban Santo Domingo (MTI). Ameri- kaellenes tüntetés zajlott le pén­teken ajj* Egyesült Államok Santo Domingo-i konzulátusának épüle­te előtt. A főleg fiatalokból álló tüntető csoport Lopez Molinónak a novemberben betiltott domini­kai népi mozgalom pártvezetőjé­nek haladéktalan szabad onbocsá- tását követelte. hogy az NSZK bekebelezheti ä Német Demokratikus Köztár­saságot. Az emlékirat kereken kimondja: csakis őrült lehet az* aki azt gondolja, hogy erőszak­kal meg lehet semmisíteni a szocialista rendszert, és bebizo­nyosodott az is, hogy az erő­politika csupán látszólagos erőt jelent. Mint a szovjet kormány már annyiszor, ezúttal is határozot­tan leszögezi, hogy az egyetlen lehetőség a békés egymás mel­lett élés politikája, s ebből kö­vetkezik az is, hogy Nyugar- Berlin nem maradhat tovább „frontváros”, annál is inkább* mert Nyugat-Berlin lakosságát senki sem fenyegeti, senki sem intéz támadást jogai és érdekei ellen. Mindeddig nem merült fel jobb megoldás, mint Nyu- gat-Berlinnek szabad várossá való átalakítása, amely bizto­sítja a lakosság lehetőségét ar­ra, hogy kívánságainak megfe­lelő keretek között éljen s, minden országgal kapcsolatot tartson fenn. Azonban a nyu­gati hatalmak nem a garanciák elégtelensége miatt, hanem vélt jogaikra való hivatkozással utasítják vissza a nyugat-ber­lini abnormális helyzet rended zését, s ezért az emlékirat jog­gal teszi fel a kérdést, mit kell tenniök a nyugatnémet politi­kusoknak, hogy valóban a Nyu- gat-berlini lakosság érdekeit szolgálják. A szovjet kormány emlékirata egyértelműen kije­lenti, hogy Nyugat-Berlin nem maradhat „frontváros”, a város lakosságának meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy normá­lisan éljen, fejlessze gazdasági életét. Az emlékirat befejező részé­ben a Német Demokratikus Köztársaság és az NSZK kap­csolatával foglalkozik és hang­súlyozza, hogy a békés együtt­élés és az atomháború alterna­tívája elől Nyugat-Nétnetország sem térhet ki. A Német Szövet­ségi Köztársaság döntésétől és nem kis mértékben a szovjet— nyugatnémet viszonytól függ Európa jövője, hangsúlyozza a szovjet emlékirat. -A Szovjet­unió már régen választoti: el­utasítja a háborút, hajlandó társadalmi- gazdasági különb­ségektől függetlenül minden or­szággal fejleszteni és erősíteni kapcsolatait. Ha lehetetlen, hogy azonnal megjavítsuk az országaink közötti kapcsolatot, hangsúlyozza befejezésül az em­lékirat, oldjuk meg ezt a fela­datot lépésről-lépésre. M 5708MS llgloilsla llrta: GUZI MIHÁLY — BECZE KÁROLY 32. Az erődbeliek némán néztek a gép után. Érdekes... A íutingrai erődöt ítélték halálra és Saigon, Na-Fac, Ká-Bán van készenlét­ben... Itt viszont jóformán semmi nem történik. A parancsnokra néztek, aki e pillanatban került elő a rádiós- fülkéből. A főhadnagy sorakozót rendelt el, nem kürtjellel, csak úgy szó­belileg, aztán az egység elé állt. — Légiósok! Közkatonák, al­tisztek! — kezdte emelt hangon. — Mielőtt közölném veletek ez­redparancsnokunk, colonel Simon üzenetét, nekem is volna néhány szavam hozzátok. Először is sze­retném. ha megmondanátok, tu­lajdonképpen miért vagytok ilyen lehangoltak. Néma csend. Sem a közkato­nák, sem az altisztek nem szól­tak szót sem_ A parancsnok dühbe gurult. — Gyáva kutyák! — ordította. — A bátorságért kétszer kitün­tetett harmadik légiós ezred hit­vány férgei' Én, , hiszékeny lé­lek! Ti veletek akartam megvéde­ni a futingrai erődöt! Tiveletek akik már az első lövés előtt iógó orral, sugdolózva jártok kö­rülöttem! Takarodjatok a sze­mem elől! Nincs több tárgyain' valóm veletek! Valamennyien igyekeztek el­tűnni a haragos parancsnok elől, csak Somogyi ballagott mélyen elgondolkozva. A főhadnagy vállon ragadta és íáordított. — Ugye te is gyáva kutya vagy!? — Főhadnagy úr, én nem va­gyok gyáva, ezt bármikor bebi­zonyíthatom ... — Hát akkor miért vagy olyan szomorú? — Minden okom megvan rá — lehajtotta fejét. — Meghalt az édesanyám... A főhadnagy megenyhült. Meg­veregette Somogyi vállát, s to­vábbment. Tizenegy óra felé végképp ki­tört a vihar, az eső szakadt, mintha' dézsából öntötték volna. A légiósok besiettek állomáshe­lyeikre. csak az őrség állt kint az erőd falán és próbálta áttörni tekintetével az esőfátyolt. Benn. a rádiószobában tetőfo­kon állt az izgalom. — Halló Ká-Bán ... Halló Ká Bán... Mi az úristen van. nem jelentkezik ... Halló Ká-Bán .,. — Próbáld Saigont.. . — Halló Saigon ... Halló Sai­gon ... Halló Saigon ... Ez sem jelentkezik... — Akkor vége... A vihar el­vágott bennünket a külvilágtól. A rádiós felugrott. A parancs­nok visszanyomta. — Egy hangot sem! A legény­ségnek nem szabad megtudnia ..; Rajta! ... Próbáljon összekötte­tést keresni... Mindenképpen! A magyarok szobájában a nyo­masztó csendet lassan felváltot­ta a bizakodás. — Hogy zuhog! — Ilyen időben talán mégsem támadnak!... — No meg ha támadnak is' Több ezer ejtőernyős áll készen­létben .. . — Fiúk. dél van. Én szeretem a gyomromat. Lemegyek ebédel­ni. ha bőrig ázok is ... És Szalai Karcsi. az örökké éhes fiú, az ítéletidő ellenére az ebédiőbe sietett. Volt étel bő­ven hiszen alig voltaic néhánvan. akik ezen a napon a gyomrukra gondoltak. Szalai négy ebédet is bevágott.; (

Next

/
Thumbnails
Contents