Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

1*62. Január 111. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Értényi változások: Búzakalász néven egyesült a két tsz Jövőre megkezdik az új szekszárdi középiskola építését Az új esztendő fordulatot ho­zott Értény életében. A két ko­rábban alakult termelőszövetke­zet, az összefogás, és az Ezüst- kalász Termelőszövetkezeteik Bú­zakalász néven egyesültek. A két tsz tagsága közgyűlésen mondta ki, hogy az 1962-es évtől kezdő­dően egyesítik erejüket a gaz­dálkodás jobbá tételére, a falu fejlődésének meggyorsítására. Ezekben a napokban mindenki a falu életében történt jelentős vál­tozásról beszél. A beszélgetés fő témája, hogyan tovább? A pártsiarvalat •Iákészítő munkája Az egyesülés előkészítése sok munkát adott a pártszervezet­nek. Voltak a községben olya­nok — bár ezek száma elenyé­sző volt —, akik nem nagy lel­kesedéssel fogadták az egyesülés gondolatát. Meggyőzésükre az esti beszélgetések hasznosnak bi­zonyultak. Ebben a munkában a párttagok méllett szép számmal vettek részt a pártonkívüliek is. A falu lakosságához viszonyít­va kislétszámú pártszervezet tag­jaival együtt dolgoztak a párton- kívüliek. Abrahám Imre B. Ba­log József és sokan mások. Ku- rucsal Mihály elvtárs, a községi párttitkár az elismerés hangján beszélt a párttagok mellett a pártonkívüliek lelkes munkájá­ról, amikor azt mondta: „Nélkü­lük, a* ő támogatásuk nélkül sokkal nehezebb lett volna a dolgunk”. Egy nyelven beszélnek Az egyesülő közgyűlést meg­előző esti beszélgetések során a tsz-tagok körében széleskörű vi­ta bontakozott ki az új vezető­ségi tagok megválasztását ille­tően. A módszer, a szövetkezeti de­mokrácia ilyen magasfokú al­kalmazása eredményesnek bizo­nyult. Az esti beszélgetések után a közgyűlésen már egyhangúlag választották meg az egyesített tsz 13 tagú vezetőségét. Egytól- egyig olyan tsz-tagok kerültek a vezetőségbe, akik szakértelem­mel rendelkeznek és rátermett­ségüknél fogva is alkalmasak arra, hogy a megnövekedett több mint négyezer holdas Búzakalász j Termelőszövetkezetet irányítsák.' A tsz elnökének, Szűcs Józsefet, az Ezüstkalász Tsz volt elnökét választották meg, aki jó ered ménnyel végezte el az egyéves isz-elnökképzőt. Milyen lehetőségeket ad az egyesített erő? A tsz vezetősége nap mint nap együtt van. Készülnek a terveit. Kijelölték a farmok helyét, ame­lyeknek nyomán megváltozik a falu határának képe. A kismalomi részben, ahol ki­sebb mértékben már foglalkoz­tak sertéstenyésztéssel, nagyüze­mi sertéstenyészetet, hizlaldát alakítanak ki. A munkát — a további építkezést — az egyesí­tett építőbrigád végzi, szerfás megoldással. A lehetőségek sze­rint minél kevesebb költséggel. Nyőros-pusztán a szarvasmarha­hizlaldát jelölték ki, A borzásigei és az edelényi határrészeken ri­deg tenyésztésű szarvasmarhákat tartanak, számolva azzal hogy a farm környéki dús legelők ol­csóbbá teszik a takarmányozást. A tejelő teheneket a község közelében lévő istállókban helye­zik el, a tejszállítás megkönnyí- tése céljából. Körültekintő mun­kával készül a farmok kijelölé­se de emellett készül az öntözé­ses szántóföldi növénytermelés terve is. A Koppány folyó és a Kánya patak vízéből 100 holdas területet öntöznek majd. A szán­tóföldi művelésre nem alkalmas belterületeken gyümölcsöst tele­pítenek. Úgy készülnek a ter­vek. hogy minden talpalatnyi földön termés legyen. Kisgyűlőseket tartanak faluszerte A tervkészítéssel és a szerve­zéssel egy időben tovább folyik a politikai munka. Esténként a ta­nácskörzetekben kisgyűléseket tartanak. Ismertetik a tervet, tisztázzák a vitás kérdéseket. Megkérdezik a tagságot, kit ja­vasolnak brigád- és munkacsapat­vezetőnek, s házanként írják ösz- sze, honnan hány munkaerőre számíthatnak. A kisgyűiéseken mindig több és több jól dolgo­zó tsz-tag nevét jegyzik fel, s kö­zülük választják majd ki a leg­jobbakat. A tsz-ek könyvelői és a leltá­rozó bizottságok külön-külön a zárszámadások előkészítésén dol­goznak. Január végére tervezik a zárszámadó közgyűlések meg­tartását hogy azután egyesült erővel, összefogva megkezdődhes­sék a közös munka. Mii várnak az egyesüléstől az ártenyiek? Az értényi tsz-tagok nagy bi­zakodással néznek a jövőbe. Szűcs József, a tsz-elnök így véleke­dik. — A két tsz egyesítése Csak hasznára válhat a falunak. Meg­szűnik az ide-oda való kacsin-; gatás, és ha az erőt — amit ed- dig a súrlódások kötöttek le — ’ a termelésre összpontosítjuk, Ér­tény visszaszerezheti hajdani jó állattenyésztő hírnevét. Közsé­günk megyei viszonylatban elis-. mert volt fehér hússertéséről,! szarvasmnrha-lvzlalá.sáfól és te-, nvészállat neveléséről. Jó hírne­vét szeretnénk visszaállítani, he­lyesebben fokozni. Ábrahám Imre így vélekedik: — Megoldódik a munkaerőhiány. Egyik tsz-ben a föld arányában kevés volt a munkaerő, a má Síknál v*szont nem tudták a ta­gokat foglalkoztatni. így a fia­talok arra kényszerültek, hoav a szomszédos megye állami gaz­daságába tárténak dolgozni. A brigádok kialakítása közben a fiatalok olyan javaslattal jöttek, alakítsunk egy íftúsági brigádot. Megtesszük a kedvüket, csak az­tán becsületesen dolgozzanák is. Horváth Lajos taolntott, rá a ’ velejére, amikor a következőket mondta: — Az egyesítéssel meg­szűnik az a tagozódás, amelv mindezldelg megvolt. A tsz.-ek, között a falubeliek megkülönböz­tetést tettek. Az egyik volt a szegények, a másik a jómódúak tsz-e. Az egyesítéssel ez meg­szűnik. s így válik gyakorlattá Értényben is a párt politiknia: az egységes paraszti oszály ki­alakítása. Pozsonviné Szekszái'don jelenleg három középiskola működik. A tanulók száma meghaladja az ezret. Ez a szám a jövőben emelkedni fog. Ez nem kis gondot okoz az okta­tásügyi szerveknek, mert a gim­názium, a közgazdasági techni­kum és a palánki mezőgazdasági technikum máris helyhiánnyal küzd. A többi között ezért vált szükségessé a megyeszékhelyen egy új középiskola létesítése. De az új középiskola létesítése kapcsolódik az oktatási reform végrehajtásához is. amely megte­remti oktatásügyünk további fej­lődését. Az új középiskola szoros kapcsolatban lesz az ötéves terv során felépülő mérőműszergyár­ral, és legfontosabb feladata a gyár szakember-utánpótlásának biztosítása. Éppen ezért az iskola tanmenetét Is ennek az igénynek figyelembevételével alakítják ki majd. A nyolc tan termes középis­kola 360 diák befogadására lesz alkalmas. A megyei művelődésügyi osz­tály úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az új középiskola az Újvá­rossal szemben, a nemrég létesült új lakótelep mellett, a régi teme­tő környékén fog épülni. A több millió forintos építkezést a jövő évben kezdik meg és az iskolát az 1964-es tanévre adják át ren­deltetésének. Munkás irodalmi színpad alakult Bonyhádon Tegnap este öt kisipari szövet­kezet irodalomkedvelő dolgozói­ból munkás irodalmi színpad ala­kult Bonyhádon. A kezdeménye­zés a Ruházati ICtsz nevéhez fű­ződik, az ő kezdeményezésükhöz csatlakozott a másik négy kisipa­ri szövetkezet. Első műsoruk cí­me lesz: Szovjet írók és költők a békéről. Szek§zárdon gyártották a legjobb minőségű Trappista-sajtot az elmúlt negyedévben Az országban több, mint har­minc tejüzemben gyártják a kül­földön is népszerű magyar Trap­pista-sajtot. A sajtokat rendsze­res bírálatnak vetik alá és a kü­lönböző minőségi tényezők sze­rint — többek közt: íz, szín, szag, állomány, kéreg, fizikai állapot, stb. — „pontozzák”. Az elérhető legmagasabb pontszám húsz, ez azonban csak elméletileg lehetsé­ges, amikor minden egyes ténye­zőnél a maximális pontszámot kapja a bírált sajt. A gyakorlat­ban elég ritka a 18—18,5 pontos sajt is. Tizenhat és fél ponttal a sajt már alkalmas exportra. Az 196l-es év utolsó negyedé­ben tovább javult a termékek I minősége az alig másfél eszten­dős Szekszárdi Tejüzemben. Az üzemben gyártott Trappista-sajt negyedévi átlagos pontszáma 17,1 volt, ezzel a szekszárdi üzem, megelőzte az ország összes többi tejüzemét. A vajgyártásnál — a negyedévi átlagos minőséget tekintve — a nyolcadik lett a szekszárdi üzem. Ez is elég előkelő helyezés, ha figyeiembevesszük, hogy a szek­szárdi az ország legfiatalabb sajt- és vaj üzeme. Egyébként a Szek­szárdi Tejüzem a megve ellátása mellett ma is rendszeresen szál­út vajat exportra. Naponta mint­egy 15 mázsa export-vajat indíta­nak útnak. KlSZ-klubterem építéséi- tervezik Hőgyészen — Járdaépítésre 1ZÖ ezer forin­tot fordítanak ebben az évben a községíejlesztési alapból Kop- pányszántón. Ez az összeg a köz­ségfejlesztési beruházás legjelen­tősebb részét teszi ki. A napokban élénk munka kez­dődött a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezet IÍISZ-szerve- zetében, miután egyesültek az ugyanolyan kislétszámú ktsz KISZ-szervezetével. Már a na­pokban megtartották a közös KlSZ-gyűlést, amelyen új vezető­séget választott a tagság. A KISZ-títkár, meg a kultúr- felelős már egy teaestről tervez­getnek, amely műsoros délután­nal lenne egybekötve. Reméljük, hogy meg tudja valósítani a tag­ság egy klubterem építését is tár­sadalmi munkával. így bízhatunk benne, hogy a közös KlSZ-szer- vezet jó munkát fog kifejteni a közeljövőben. Fritz J. Hőgyész fl! 57DS1-GS léllOllSta ■HM Irta: OUZI MIHÁLY — BECZK KAROLYHüHIM 29. Az őrmester parancsot adott a visszavonulásra, mivel a felada­tot hat fővel nem lehet végre­hajtani. No, meg az út folytatá­sa valamennyiük életébe kerül­ne! Batót óvatosan felemelték és elindultak visszafelé. Bató akkor súlyos idegössze­roppanást kapott. Azóta nem tud beszélni, csupán könnyei folydo- gálnak kiapadhatatlanul. Most is könnyezett, amikor be­lépett hozzá a magyar csoport Almási Pali vezetésével. Bató szobájában olaszok, jókedvű, vi­dám legények heverésztek a szer­teszórt szénán. Előttük egy láda »Operativ« hevert, némelyik fel­bontva. Az olaszoknak jókedvük volt, ők is szilvesztereztek. Almási Pali feléjük fordult. — Fiúk, megengeditek, hogy szobátokba jöjjünk? Szeretnénk együtt ünnepelni honfitársunk­kal Giovanni, az olaszok szószólója emelkedett fel. — Gyertek csak pajtás, leg­alább koccintunk Is együtt. A magyarok letelepedtek Bató á£ya köré, és sorban megszorí­tották honfitársuk mozdulatlan kezét. Kínos, hosszú csend követke­zett. Végül a kis Kovács állt fel, s miután megköszörülte torkát be­szélni kezdett — Fiúk! Az első szilvesztert töltjük Távol-Keleten. Elég szo­morú körülmények között ünne­pelünk :egyik társunk mozdulat­lanul fekszik közöttünk, súlyos betegen. De ha már így hozta a sors, én mégis azt szeretném, ha békés családi körben tölthet- nénk ezt az ünnepet, köszönt­hetnénk éjfélkor egymást és az új esztendőt. Azt szeretném, ha... Elakadt és összerezzent, mert ebben a pillanatban akna rob­bant az erőd udvarán. Döreje fenyegetően,- vésztjóslóan belo- pózott minden szobába... Az olaszok is felálltak helyük­ről. Néhány másodperc múlva az ezred kürtöse riadót fújt... A második lövés a helyőrség irodájának tetejét vitte szét. Kovács és Almási pillanatok alatt biztonságba helyezte Batót az egyik bunkerban, azután ro­hantak mindketten helyükre, tü- zelőállásba, Idegtépő másodper­cek következtek. Minden szem a sötét vidékre, az őserdőre tapadt. Almási szívdobogva szorította magához a géppuskát. Hát még­is bekövetkezett! A vietnamiak támadnak!... A gerillaharcok, az őserdei, szétszórt összecsapások után most szabályszerűen meg­támadnak egy erődöt... aknavető­vel lőnek... De bizonyára van már géppuskájuk, géppisztolyuk is, maguk kovácsolta fegyverei­ken kívül... Napról napra erő­sebbek, összeforrottabbak... Idegesen rágta szája szélét. A harmadik gránát robbanása után a kapitány kiadta a paran­csot — Tüzet viszonozni, minden irányban! Géppuskások! Tüzelj! A fegyverek felugattak. Hang­jukat százszorosán verték vissza a környező hegyek. A kapitány az egyik tüzelőállástól a másikig rohant. — Kapitány úr — ordította a déli fal géppuskása —, nem lá­tunk, jól! Csak vaktában lőjjük az őserdőt. A kapitány elrohant, majd ki­adta a parancsot. — Reflektorokat felgyújtani! A falakon elhelyezett hatalmas lámpák kigyulladtak. A futing- rai erőd környéke pillanatok alatt nappali fényben úszott. A vietnamiakat meghökkentet­te ez a váratlan fordulat. Sze­mük nem szokta meg azonnal a vakító fényerőt. Az aknák tüzé­nek védelmében szinte a falakig előrenyomuló több száz szabad­ságharcos fedezéket igyekezett keresni. A helyőrség lövészei és gép­puskásai azonnal felfedezték a veszedelmesen előretörő vietna­miakat és minden további pa­rancs nélkül tüzet nyitottak rá­juk. A harc egyenlőtlen volt. A helyőrség tagjai elsőrendű auto­mata fegyverekkel, géppuskák­kal rendelkeztek, továbbá biztos fedezékben voltak és kifogásta­lan volt a kilátásuk... A gyilkos géppuskasorozatok utat vágtak a vietnamiak között, de azért azok rohamoztak tovább. A fal felé dobálták kézigránát­jaikat, s géppisztollyal lőttek a halált okádó lőállások felé. Egy újabb sorozat leterítette azokat a vietnamiakat, akik egé­szen a falakig jutottak előre. Az északi oldalon az életben ma­radt bennszülöttek a vadon felé menekültek, de még mielőtt el­érték volna, a légiósok mind egy szálig lekaszabolták őket... Egy jó negyedóra alatt befeje­ződött a harc. A támadók közül néhányan tudtak csak megmene­külni, legtöbbjük elesett. A grá­nátok azonban még mindig nem hallgattak el. Egymás után rob­bantak az erőd különböző pont­jain. Két barakk-épület felgyul­ladt. A felszabaduló lövészek a tűz oltásához kezdtek, de igyeke­zetük teljesen hiábavalónak bi­zonyult, a két épület porig égett! A hatalmas reflektorok kialud­tak, csak az udvaron égett né­hány lámpa... A tüzelőállásokból előkerülő lövészek megtörölték verejtéke­ző homlokukat, majd hozzákezd­tek a veszteségek felmérésihez. Három halottja és 12 sebesültje volt a helyőrségnek. A halotta­kat az egyik bunkerba vitték, a sebesülteket pedig az egészség- ügyi szobában helyezték el. Az­után az erőd udvarán néztek szét. Bizony, az alapcson meg­rongálódott, mert mintegy ötven gránát robbant az erődön belül. Egyetlen sértetlen épület sem maradt, mindegyik kisebb-na- gyobb kárt szenvedett. Hamarosan maga a kapitány is megjelent az erőd udvarán, hogy körülnézzen és megtehesse Jelentését feletteseinek... Éppen az elhamvadt épület mellett állt, mikor néhány perccel éjfél előtt a vietnamiak kilőtték az erődre utolsó gránátjukat Az pontosan őt találta telibe... A helyőrség halottainak száma négyre emelkedett... A légiósok zavartan állták kö­rül volt parancsnokukat, benn, a megrongált rádiószobából pe­dig szállt a jelentés: a támadást visszavertük... négy halottunk és tizenkét sebesültünk van... A pa­rancsnok is elesett... Épületeink jelentős károkat szenvedtek... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents