Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

a TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 196?. január 10. SPORT Bonekés alatt az NBI1I. Várakozáson felüli teljesít meny t nyújtott az Sz. Dózsa az őszi idényben A Dózsa már a megyei bajnok­ságban remény tkel tőén szerepelt, különösen a bajnokság elején. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy a szekszárdi csapat a 11. fordulóig az élen volt és az 55:10- es gólarány is azt mutatta, hogy 1. Tolna 14 2. Dombóvár 14 3. Simontornya 14 4. Szekszárdi Dózsa 14 Valahogyan túlságosan nagy felelősség nehezedett a csapat tagjaira és mintha az történt vol­na, hogy idegileg nem bírták a küzdelmet. így adódott aztán, hogy bár az őszi bajnok Tolna, amely a 20. fordulóig veretlen 1. Dombóvár 28 2. Szekszárdi Dózsa 28 3. Tolna 28 4. Simontornya 28 Azt tudtuk, hogy a csapat csa­társora sokszor szellemes játékra képes, de úgy véltük, hogy azért az NB III mégiscsak más, és köz­tudomású volt a Dózsa-védelem sebezhetősége is. így aztán a baj­nokság elején úgy gondoltuk, hogy a Dózsa megteszi majd a magáét, ha 12 pontot gyűjt a 15 mérkőzésen. Annál is inkább re­álisnak látszott ez a terv, mert nem váltak valóra az erősítések, illetve lényegében csak Kucsera és Kacsányi került a Dózsához. De nézzük talán mérkőzésenként, hogyan szerepelt az újonc csapat. Szekszárdi Dózsa—Mohács 2:2. Várakozáson aluli teljesítmény­nyel esett át a csapat a tűzke­resztségen és végül örülhetett, hogy az egyik pont a másik újonctól Szekszárdon maradt. Pécsi VSK—Szekszárdi Dózsa 1:1. Jó napot fogott ki a Dózsa, és most a szerencse a Pécsi VSK-t segítette a mérkőzés egyik pont­jának megszerzésében. Szekszárdi Dózsa—Pécsi Vasas 3:0. I. félidei ötletes csatárjátéka után biztosan győzött a belügyi együttes. Kaposvári Dózsa—Szekszárdi Dó­zsa 4:0. Hideg zuhanyként hatott a mérkőzés eredménye. Rá sem lehetett ismerni a csapatra — amelyben Tárnok betegsége miatt nem vállalta a játékot — és a hátul régóta nem szerepelt Vass került a csapat tengelyébe. Szekszárdi Dózsa—Székesfehér­vár 2:1. Nagyszerű első félidővel sikerült legyőzni a listavezető székesfehérváriakat. Szellem, öt­let volt a csapat játéka, és győ­zelmével feledtette a kaposvári kisiklást. A II. félidőben a véde­lem nagy munkában volt. Kiskunhalas—Szekszárdi Dózsa 2:0. Ezen a mérkőzésen mutatko­zott meg legkézzelfoghatóbban, hogy büntetlenül nem lehet ki­hagyni a helyzeteket. A védelem sem brillírozott. Szekszárdi Dózsa—Bajai Bácska 1:3. Kellemetlen vereség volt a taktikailag tapasztaltabb, de lé­nyegében sokat gyengült vendég- csapattól. Szekszárdi Petőfi—Szekszárdi Dózsa 1:3. Harcos felfogásban ját­szott, és jobb volt a Dózsa. Meg­érdemelten aratta első „idegen­beli’’ győzelmét, ha mindjárt az Szekszárdon volt is. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—17, Telefon: Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal 20—10 KészGI a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 2S-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta előfizethető a helyi postahivataloké * ős kézbesítőknél HMnHil dfj «gr hónapra 11 fi a csapatban megvannak a képes­ségek ahhoz, hogy beleszóljon a bajnokságért folyó harcba. Még­sem így történt, mert váratlan pontvesztések következtek és mar az őszi idény végére így alakult a sorrend: 10 4 — 25:15 24 9 4 1 50:17 22 9 2 3 43:17 20 7 5 2 60:17 19 volt, a hajrára teljesen vissza­esett és hiába szerepelt tavasszal a belügyi csapat jobban mint ősz­szel. a nagyszerűen hajrázó dom­bóváriak szerezték meg a bajnoki címet. A bajnokság a következő­képpen zárult: 21 6 1 104:28 48 17 8 3 104:30 42 17 5 6 59:44 39 16 3 9 72:43 35 Szekszárdi Dózsa—Pécsi BTC 0:0. Ezen a mérkőzésen a csatá­rok egyik csapat részéről sem mutattak sokat. Siófok—Szekszárdi Dózsa 0:0. Novák először játszott középhát­védet, méghozzá ragyogóan. Ugyan nem maradt balszélső, de a védelem nagymértékben erő­södött meg. Szekszárdi Dózsa—Ercsi 1:3. A vidéki pontszerzés után elbizako­dott hazai csapat még fel sem ocsúdott, már 3:0-ra vezettek a vendégek. Ezután, különösen a második félidőben nyomasztó ha­zai fölény volt, de mint amikor ilyenkor lenni szokott, nem sike­rült semmi. Csak egy büntetőt értékesített a Dózsa. Kaposvári MTE—Szekszárdi Dó­zsa 1:4. Dósai mesterhármasával és Kormos nagyvonalú játékával megérdemelt győzelmét aratta a Dózsa a nagymúltú Kaposvári MTE ellen. Szekszárdi Dózsa—Dombóvár 2:1. Az idény egyik legszebb mér­kőzésén a Tolna megyei labdarú­gás fejlődéséről tett bizonyságot a két csapat. A Dózsa egyik gól­ját nem adta meg a játékvezető, Dombóvár viszont — a játékve­zető szerint — időn túl egyenlí- tett. Szekszárdi Dózsa—Pécsi Bá­nyász 1:1. Nagyszerű első félidő után visszaesett a hazai csapat. A mérkőzésnek az volt az érde­kessége, hogy mindkét részről 1—1 félidőn át szellemes csatár­játékot láttunk, a gólok mégis durva védelmi hibából estek. Bajai Építők—Szekszárdi Dózsa 1:1. Értékes döntetlennel zárta a szekszárdi csapat a bajnoki idényt a bajnokság 5. helyezett­jének otthonában is. önként merül fel a kérdés, hogy milyen tapasztalatokat ho­zott a csapat fél-szezonbeli sze­replése? A kérdésre véleményünk szerint az alábbiakban adhatunk választ: 1. Várakozáson felüli teljesít­ményt nyújtott az együttes, amely a két hazai kisiklás nélkül a ne­gyedik helyen végezhetett volna. 2. Arra kell törekedni a jövő­ben, hogy ne csak egyfélidős le­gyen a csapat. Az őszi idényben ugyanis csak egy félidőn át nyúj­tott jó teljesítményt a Pécsi Va­sas, Székesfehérvár, Ercsi, a Pé­csi Bányász, stb. ellen. 3. A csatársor gólképességét kellene tovább növelni, mert ren­geteg helyzet maradt az őszi idényben kihasználatlanul, első­sorban a belső csatárok részéről. 4. Az edzőváltozást nem síny­lette meg az együttes. Tudomá­sunk szerint Kázmér Zsigmond mind a játékosok, mind pedig a vezetőség bizalmát bírja, és meg­vannak benne azok a képességek, amelyek őt alkalmassá teszik a csapat felkészítésére. 5. A csapat hátsó alakzatai sta­bilnak látszanak. A Szlavicsek — Tamási, Novák, Bencze közvet­len védelemtől tavasszal azt vár­juk, hogy még az őszi 21 gólnál is kevesebbet kapjon. Tárnok­nak is minden képessége megvan ahhoz, hogy a hátvédhármas va­lamelyik posztjára bekerüljön. A Gyurik — Vass fedezet pár is jobbára jó teljesítményt nyúj­tott, bár voltak megingásaik. Ar­ra kell törekedni, hogy a formát mennél jobban állandósítani le­hessen. A legnehezebb a csatár­sor összetétele. Nemcsak a kö­zépcsatár. a balszélső megoldat­lansága miatt, hanem amiatt is, hogy Dósain kívül nem volt gól­lövő csatára az együttesnek. Kor­mos például egyetlen gólt sem rúgott, pedig benne megvannak a képességek ahhoz, hogy ne csak előkészítő, hanem végrehaj­tó csatár is legyen. Egyedül Dó sai volt ebben a sóiban stabil pont. és az, hogy a csapat 21 góljából Dósai egymaga 11-e.t. lőtt a jobbszélső helyéről, ez mír önmagában is sokat mond. Egye­dül Dósai játszott a csapat min­den mérkőzésén, és minden mér­kőzésen a jobbszélső helyén ka­pott helyet. Nem kétséges, hogy ez a nagytudású játékos az NB III délnyugati csoportjában a mezőny kimagaslóan legiobb jobbszélsője volt még az 1961— 62. év őszi idényében is. összegezve mindezeket, az őszi Idény folyamán a Dózsa sport­szerű magatartásával (nem volt ősszel kiállított játékos a Dózsá­ból), szellemes, ötletes csatárjá­tékával, lelkesedésével a Tolna megyei csapatok között megér­demelten került az első helyre. Ennek ellenére semmivel sem kisebb küzdelem vár a Dózsára tavaszra, mint akármelyik má­sik együttesünkre. Alapos felké­szülésre, az ősszel mutatott lel­kes küzdeni akarásra, még szer­vezettebb védőjátékra, a helyze­tek jobb kihasználására lesz szűk ség tavasszal ahhoz, hogy a lé­nyegesen nehezebbnek ígérkező tavaszi sorsolásban is megállja a csapat a helyét és elérje a ma­ga elé tűzött célt: bentmaradni az NB Ill-ban. — T — K é pes-totó A totó 2-es számú szelvényén szereplő mérkőzésekre Leposa Dezső, a Szekszárdi Dózsa ököl­vívó-edzője tippel. 1. Intern.—Mantova 1 i 2. Juventus—Atalanta 1 X 3. Lanerossi—Fiorentina 2 X 4. Lecco—Spal 1 I 5. Palermo—Roma X 1 (i. Sampdoria—Catania 1 1 7. Udinese—Milan 2 X 8. Venezia—Torino X 1 9. Sedan—Re. Paris 1 2 10. Nancy—Reims X 2 11. Rennes—Monaco 1 í 12. Toulouse—St. Etienne 1 1 Pótmérkőzések 13. Bologna—Padova 1 X 14. Reggiana—Genoa 1 X 15. Novara—Bari X 2 16. Messina—Pro Patria 1 1 TOTÓZZON MAGA is: „Célunk: hogy minél több dolgozónk rendszeresen sportoljon" Hat szakosztályon belül rendszeres sportolást biztosít a Tolnai Textil az üzem dolgozóinak A Tolnai Textil Sportkör mind­össze egyéves múltra tekinthet vissza. Ez alatt az idő alatt a sportkör vezetői megteremtették dolgozóik számára a sportolási lehetőséget. Jelenleg már hat szakosztály működik — ha nem is vesznek részt rendszeresen minden szakosztállyal a bajnok­ságban — sportolásuk mégis rend szeresnek mondható. A Tolnai Textil Sportkör elnöke Pirgi Elek, valamint Pálfi Rudolf, a textilgyár üzemi bizottságának sportfelelőse a következő felvilá­gosítást adta lapunk munkatár­sának. — Amikor megalakult sport­körünk. a községben sokan úgy nyilatkoztak, hogy ez teljesen fe­lesleges, van már enélkül is hol sportolni a dolgozóknak. Mi tud­tuk, hogy a sportkör életrehívásá- ra szükség van. amit az elmúlt egy év is igazol. A gyár dolgozói közül egy­re többen kapcsolódnak be a rendszeres sportolásba, és több szakosztállyal már rend­szeres bajnokságban is szere­pelünk. A női kézilabda-csapattal részt veszünk a megyei kézilabda-baj­nokságban, a férfi csapatot a ta­vasz folyamán hívjuk életre. Ti­zes sakkcsapatunk van, és annak ellenére, hogy bajnokságban nem veszünk részt, megyei viszony­latban is egészen kiváló játéko­sok a csapat tagjai. Férfi teke- csapatunk a tavasszal megindu­ló megyebajnokságra készül, míg az atlétikai szakosztály tagjai kü­lönböző — különösen szakmakö­zi — versenyen vettek és vesznek részt. Labdarúgó-csapatunk inkább műkedvelőkből áll, de nem is szándékozunk súlyt helyez­ni ennek a szakosztálynak a megerősítésére. Megelégszünk azzal, hogy barát­ságos mérkőzéseket játszanak és részt vesznek a szakmaközi bi­zottság által rendezett kispályás labdarúgó-bajnokságban. Az at­létikai szakosztály kiváló ered­ményeket érhetne el. ha tagjai nem a labdarúgás felé ..kacsin­gatnának”. Például Széles, a Vö­rös Dobogó országos bajnoksá­gán a ICO méteres síkfutásban 11,7-es eredménnyel második tett, távolugrásban 585-ös eredmány- nyel szintén a második helyét szerezte meg — mondotta Pálfi Rudolf. — Tömegesítés és tömegsport szempontjából milyen eredménye­ket értek el? — Tettük lel a kérdést a sportkör elnökének. — Eredményesen működtünk, de a tömegesítés szempontjából még jobb eredményeket érhet­tünk volna el, ha a járási TST a megígért járási bajnokságokat — különböző sportágakban meg­rendezi. Mivel ezek a bajnoksá­gok elmaradtak (többszöri ígé­ret ellenére) a szakosztály tagjai­nak elment a kedvük, mivel nem elégszenek meg csak edzésekkel, hanem versenyezni is szeretné­nek. Ez különösen a női röplab­dátokra, asztaliteniszezőkre és a tekézőkre vonatkozik. A sportkör vezetői természe­tesen most arra törekszenek, hogy minden szakosztály tag­jainak biztosítsák a verseny­zési lehetőséget. Női röplabda-csapatunkat bene­veztük a téli teremröplabda-baj- nokságra, a többi sportágban vi­szont házibajnokságokat rende­zünk. A vezetőség soronkövetkező, egyben legfontosabb feladata, hogy a textilgyáron belül a Kilián testnevelési mozgal­mat népszerűsítse, és a je­lentkezéseket megkezdje. Ezek után különböző pontszerző versenyeket rendezünk. Nincse­nek olyan céljaink, hogy bárme­lyik sportágban is a bajnokság megnyerését tűzzük ki célul. A mi célunk az, hogy minél több dolgozónk rendszeresen sportol­jon — fejezte be nyilatkozatát Pirgi Eleit sportköri elnök. 1961 legjobb atlétikai eredményei VIII. 200 M GÁTFUTÁS Hármas Ötös Legjobb Tízéves átlag: 1960. évi eredmények: 1961. évi eredmények A sok, főleg a közép- és hosz- szútávokon tapasztalható vissza­esés után öröm számunkra, hogy végre ismét van egy verseny- szám, amelyben nem hátrafelé, hanem előreléptünk. Bien 1961. évi eredményénél csak Szabó ért el jobbat 1959-ben és a két átlag csúcsátlagnak számít, mert en­nél jobbat egyik esztendőben sem tudtunk felmutatni. Tizes átlag: 29.3 30.2 — 29,5 29.8 — 28.4 28,9 — Itt is elsősorban szekszárdi és bátaszéki versenyzőket találunk, csakúgy, mint a 110 méteres gát­futásban. Ezek közül a szekszár­di Bien jelentett külön számot. Nemcsak eredményes, de példa­mutató magatartású versenyző­nek is bizonyult az elmúlt évad folyamán, ezért minden dicsére­tet megérdemel. A közvéleménv nem érdemtelenül jutalmazta őt az évvégi szavazás alkalmával: eredmény: 28.4 28,7 27.4 1961. évj ranglista: 1. Bien János (Szekszárdi Dózsa) 2. Kovács Lajos (Bátaszéki VSK) 3. Garamvölgyi László (Bátaszéki VSK) 4. Harsányi László (Bátaszéki VSK) 5. Bodrogi István (Szekszárdi Dózsa) 6. Cih János (Bátaszéki VSK) 7. Kasza István ’(Szekszárdi Dózsa) 27,4 felnőtt 29,— ifjúsági 29,— felnőtt 29,6 felnőtt 29,9 ifjúsági .70,6 felnőtt 31,— felnőtt 3000 M AKADÁLYFUTÁS Ebben a versenyszámban ko­rábban nem tartottunk nyilván eredményeket, így nincs össze­hasonlítási alap. Bár sokat nem lehet összehasonlítani, hiszen az elmúlt esztendőben is mindösz- sze két versenyző akadt, aki megpróbálkozott ezzel a verseny­számmal. Mindketten a ■ Báta- széki VSK versenyzői. Közülük Lengyel Lajos érte el a jobb eredményt. 1961. évi ranglista: 1. Lengyel Lajos (Bátaszéki VSK) 2. Cih János (Bátaszéki VSK) 10:57.— felnőtt 12:21,4 felnőtt (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents