Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

rou'A 1 * ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! ■ A' M AGJTAR S.Z O CI A LISTA M U N KÄS PA ROLNA'■ ■M'E'‘G'YEt: BÍZO1 t-5'ÄG A---ÉS A> ;Mt.ó'Yí ; L r C s ü tö r tök 1962. január 11. XII. évfolyam L 8. szám * ARA: 50 FILLER Simonovits István tájékoztatója az egészségügy időszerű kérdéseiről Dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első he­lyettese szerdán a Magyar Sajtó .Házában tájékoztatta az újság­írókat az egészségügy időszerű kérdéseiről. Részletesen foglalkozott a me­zőgazdaság kollektivizálásának egészségügyi hatásaival. A to­vábbi feladatok között az első helyen a tuberkulózis elleni küz­delemmel és az anya- és gyer­mekvédelem fejlesztésével fog­lalkozott, majd arról szólt, hogy egyre inkább előtérbe kerül a szív- és érmegbetegedések, vala­mint a mozgásszervi megbetege­dések megelőzésének és gyógyí­tásának kérdése. A szocialista társadalom fejlődése, az emberi életkor határának kitolódása új feladatként állítja elénk a ger­ontológiai munkát. Az egészség­ügy fejlesztésének fő iránya — mondotta ezután —, hogy tovább dolgozzunk a város és a falu kö­zötti »különbség« eltüntetésén. Ezért az 1962-re tervbe vett 1600 új kórházi ágy legnagyobb részét járási kórházak kapják. A 25 új szakrendelő közül is húszat épí­tenek járási székhelyen. Borsod és Fejér megyében kísérletkép­pen bevezetik azt a rendszert, hogy a falu egészségügyének irá­nyítása a járási egészségügyi osz­tály feladata legyen. Új típusú intézményként épült gyermekek részére Sopronban egy százágyas szívszanatórium, amely lehetővé teszi a gyermek­szívkórházból kikerülő betegek utókezelését. Befejezésül elmondotta, hogy a minisztériumban külön bizott­ság foglalkozik az orvosképzés reformjával. Az egyetemek pro­fesszoraival együttműködve tisz­tázzák a magasabb színvonalú elméleti és gyakorlati képzés fel­tételeit. Az egészségügyi ellátás fejlesztését szolgálja az egyete­mi rangra emelt orvostovábbkép­ző intézet munkája. Tájékoztatója után dr. Simono­vits István válaszolt az újságírók kérdéseire. Antropológiai vizsgálattal azonosították Lőwy Sándornak, a munkásmozgalom mártírjának földi maradványait kegyelet megnyilatkozásai nem méltatlan hamvak fölé kerülnek, i a képviselők az elmúlt észtén dőben sokkal többször talólkoz Fiatalon, 23 éves korában, a váci fegyházban, éhségsztrájk kö­vetkeztében halt meg 1929-ben Lőwy Sándor, a magyar munkás- mozgalom nagy alakja. Holttestét is Vácott földelték el, mégpedig a nyilvánosság teljes kizárásával. Mindössze egy-két ember tudott arról, hova kerültek hamvai. A felszabadulás után valószí­nűsítették a sír helyét és emlék­művet állítottak a munkásmártír tiszteletére. Mindeddig azonban nem volt megnyugtatóan tisztáz­va, hogy a síremlék valóban Lőwy Sándor porai felett áll-e. A Pest megyei pártbizottság nemrég elhatározta, hogy ezt a bizonytalanságot megszünteti. Fel­kérte dr. Bartucz Lajos profesz- szort, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem Embertani Intéze­tének igazgatóját, állapítsa meg az igazságot. A professzor megvizsgálta a csontvázat és azon felismerhető jellegzetességeket összehasonlítot­ta a — sajnos — viszonylag cse­kély számú feljegyzéssel, ami Lőwy Sándor testi alkatáról fennmaradt. A legdöntőbb bizonyítékot azon­ban a munkásmártírról fennma­radt fényképek és a koponya­csontok jellegzetességeinek össze­hasonlítása hozta meg. Minden ember arcában vannak bizonyos apró, olykor szinte észrevehetet­len, csak a képzett antropológus számára felismerhető aszimetriák: amelyek azonban összességükben félreismerhetetlen jellemzést ad­nak róla. Ezek a kicsiny szabály­talanságok, valamint az arc álta­lános alakja, az orr, az áll, stb. r,alirfMnt(» minden kénviselő Apró kis jellegzetességei ponto- p,Jwm.hnn da isisekkel san egyeztek a fényképekről fel­ismerhető vonásokkal. Az Állatforgalmi, a Terményforgalmi, a Tejipari és a Baromfifeldolgozd Vállalat jelenti: 1962-ben télből 4 millió literrel ígérnek a tsz-ek - Előszerződés 45.2 A január 15-e után szerződött kenyérgabonára nem jár felár A Tolna megyei termelőszövetkezetek már az elmúlt év őszén hozzákezdtek az idei tervek elkészítéséhez. A szövetkezeti gazdák a különféle adottságokat figyelem bevéve betervezték, hogy miből mennyit adnak el a népgazdaságnak. Ezeket a mennyiségeket jó­részt szerződéses úton kívánják értékesíteni, a szerződések kötését a vállalatok máris végzik. A szerződtetés helyzetéről adott tájé­koztatót az Állatforgalmi, a Terményforgalmi, a Tejipari és a Baromfifeldolgozó Vállalat. ki kell használni. Tavaly még elég sok gondot okozott az ütemszerű teljesítés. Főleg az volt a baj, hogy az év első felében kevés termelőszövet­kezet teljesítette szerződéses kö­telezettségét. Ezért voltak bizo­nyos zökkenők a húsellátásban. 19G2-ben ez az állapot valame­lyest javul, legalább is az eddig megkötött szerződések javulást ígérnek. Az eddigi felmérések szerint az éves terv 55 százalé­kát az Állatforgalmi Vállalat az első félévben teljesíti. flliatforgalmi Vállalat Az ország húsellátásának biz­tosítása Tolna megye termelőszö­vetkezeteire is jelentős feladato­kat hárít. Az Állatforgalmi Vál­lalat dolgozói ennek megfelelően már 1961-ben megkezdték a hí­zósertések szerződtetését a tsz- ekkel. Jelenleg legfontosabb fel­adat a február hóra ütemezett mennyiségek biztosítása. Az Ál­latforgalmi Vállalat jelentése sze rint különösebb problémákra nem lehet számítani. Ez évben Tolna megyében a hízósertések zömét a tsz-ek adják a népgaz­daságnak. Eddig a leszerződött hízósertések 93 s^zaléka a tsz- eké, és csak 7 százaléka a ház­táji gazdaságoké. Ez az arány so­kat mondó, de egyúttal figyel­meztető is olyan vonatkozásban, hogy a háztáji árutermelésben Terményforgalmi Vállalat A Termény forgalmi Vállalat dolgozói most főleg azzal a cél­lal keresik fel a termelőszövet­kezeteket, hogy a vezetők figyel­mét felhívják egy fontos dátum­ra. A gabonaértékesítési szerző rejlő lehetőségeket még jobban 1 dések kötését január 15-ig meg­A képviselőcsoport 1961-es mérlege: 500 beszámolót, 600 fogadónapot tartottak, 100 000 választóval találkoztak képviselőink Milyen munkát végeztek az el- tek összefogása, több gazdaság és vadgazdálkodásról szóló tor- múlt esztendőben országgyűlési közös tevékenysége mellett állt vényt, elsősorban a választók ér­képviselőink, hogyan éltek válasz ki. Neki is része van abban, hogy deme, akik felhívták ezekre a tóik bizalmával, s milyen terveik megvalósult a Kaposmenti Víz- fontos és korábban elhanyagolt vannak az új esztendőre? — ezek gazdálkodási Társulás, amely igen kérdésekre a figyelmet. Ugyan­ról a kérdésekről beszélgetünk nagy jövő előtt áll, s ami leg- ilyen, még meg nem oldott kér- Kaszás Imrével, a megyei kép- fontosabb: új lehetőséget mutat dés, a termelőszövetkezeti nők viselőcsoport elnökével. Rövid a termelőszövetkezetek együtt- helyzete, s ezen ugyancsak vál- számolás után már kiderül, hogy működésére. Azt már talán nem toztatni kell. is mondom — folytatja Kaszás Imre —, hogy pedagógiai kér- . Az újesztendei tervek termé- tak választóikkal, lényegesen désekkel általában engem keres- szetesen az elmúlt évek tapasz­több üggyel foglalkoztak, mint a tek meg a választók. talataira épülnek. Jól bevált mód korábbi években. Ez azonban el- — A legörvendetesebb változás szere volt a képviselőcsoportnak, sősorban nem a képviselők, ha- azonban a képviselői munka más hogy rendszeres havi üléseit más­nem a választók nagyobb aktivi- területén van. Korábban az em- más községekben tartotta, s arra tását mutatja: megnövekedett a berek panaszkodtak, vádaskod- meghívta a szóbanforgó kérdés bizalom, az emberek őszintén tak, s általában egyéni sérelmeik, szakértőit is. Ezzel a viták szé- mondják el véleményüket, s en- s a legtöbb esetben vélt sérel- leskörű nyilvánosságot kaptak, nek következménye az is, hogy meik, orvoslását keresték. Az s számos hasznos, később meg is jóval többen keresték meg ke- egyéni panaszok az elmúlt év- valósult javaslat hangzott el eze­ben háttérbe szorultak, ellenben ken. Ezt a gyakorlatot az idén annál több társadalmi problémá- is fenntartják, a csoportülések rületük országgyűlési képviselő­jét így a professzor végül is azt jelentette a pártbizottságnak, — Körülbelül 500 beszámolót, val kerestek meg bennünket. Szó témakörét pedig bővítik, hisz a és 600 fogadónapot tartottunk — vá tették a termelőszövetkezetek tapasztalat azt mutatja, hogy mondja Kaszás Imre —, s az el- rósz munkaszervezését, a helyte- egy-egy ilyen vita utón megélén- múlt esztendő alatt hozzávetőleg len vezetést, hasznos tapasztala- kül a munka. Elég a decemberi százezer választóval találkoztak tokát, ötleteket mondtak el, hogy nagydorogi tanácskozásra utalni, csoportunk tagjai. Jártunk tér- miként lehetne megjavítani a mun ahol a megye gyümölcstermelése melőszövetkezetekben, üzemek- kát saját területükön, s ehhez volt napirenden. A megbeszélés ben, felkerestünk családokat, és kértek segítséget. Az emberek nemcsak a jelenlegi helyzetet kerestek fel magukénak tudják már termelő- tárta fel, hanem egyben azt is szövetkezetüket, s az a legfőbb megmutatta, hogy Nagydorogon — A képviselői munkában je- gondjuk, hogy megjavítsák a épp úgy, mint a megye többi lentős változás volt az, hogy munkafeltételeket, olcsóbban és részében hogyan és milyen gyü- munkánk nagy mértékben „spe- többet termeljenek. mölcsösöket lehet és kell telepí­— Képviselőcsoportunknak — teni. elsősorban azokkal a kérdésekkel folytatja Kaszás Imre — mind- Joggal mondhatják el képvise- foglalkozott, ami szakmájába vág. ezzel országos kérdésekben is lóink, hogy eredményekben gaz- a közgazdasági megkönnyítették munkáját a vá- dag esztendő áll mögöttük. Ez az lasztók. Nem egy helytelen ren- eredményes munka egyben bizto- deletre hívták fel a figyelmet, s sítek arra is, hogy az idén is főleg a választók bennünket. Bognár József kérdéseket intézte, Péti János a _ ________ _. .____|______ . termelőszövetkezeti ügyek szak- __ ......... — h ogy a munkásmozgalom mártír- értője, s nyugodtan mondhatjuk, az hogy az országgyűlés legutóbbi megfelelnek választóik bizalmá jának szánt virágokat nyugodtan hogy az országban is az elsők ülésszaka elfogadta a föld- és nak. helyezhetik el a síremléken: a egyike, aki a termelőszövetkeze- talajvédelemről valamint az erdő- (cs) hosszabbították, ez azt jelenti, hogy a 15-ig leszerződött minden mázsa kenyérgabona után tíz fo­rintos szerződéses felár illeti meg a tsz-t. Ez a külföldi és a hazai búzafajtákra egyaránt vonatko­zik. A kenyérgabona-értékesítési szerződések kötésében legjobb a szekszárdi járás. E járás terme­lőszövetkezetei az irányszámokat már túlteljesítették. Hasonló ered ményekkel dicsekedhet a dombó­vári járás, az ottani tsz-ek is egy­től egyig megkötötték az értéke­sítési szerződést. Elég nagy az el­maradás a paksi járásban. Tejipari Vállalat A Tejipari Vállalat—kettő ki­vételével — valamennyi Tolna megyei termelőszövetkezettel meg kötötte az idei évre szóló szerző­dést. A termelőszövetkezetek megszilárdulását és erősödését bizonyítja az a tény, hogy 1962- ben 4 millió literrel ígérnek több tejet, mint amennyit 1961-ben cdtak. Annyi tejet még soha nem vásárolt fel a Tejipari Vállalat, mint amennyire a szerződések alapján az idén számítanak. A szekszárdi Garay Tsz és a felső-- nánai Zöld Mező Tsz még nen> kötött szerződést. A szekszárdi Garay Tsz-ben enyhén szólva furcsán értelme­zik a tervfegyelmet. A tavalyt évről 33 516 literrel tartoznak és csak akkor hajlandók szerződést kötni, ha a vállalat eltekint a kötbértől. Tolna megyében számottevő a birkaállomány. Sajnos a terme­lőszövetkezetek vezetői juhtej- re nem szívesen kötnek szerző­dést, holott ez igen értékes ex­portcikk. Legtöbb tsz-ben arra hivatkoznak, hogy a birkák fe­jőse a gyapjúhozam rovására megy. Ezt a téves nézetet a já­rási állattenyésztés; szakemberek nek kellene megcáfolni. Egyálta­lán nem megnyugtató, hogy idá­ig a Tolna megyei tsz-ek mind­össze 446 hektoliter juhtejre szer­ződtek. Nagyon kevés. Baromfifeldolgozó Vállalat A Baromfifeldolgozó Vállalat egyelőre még csak előszerződé­seket kötött a tsz-ekkel. Ezek szerint eddig 45,2 vagon csirké­re, 2000 tyúkra, 18 900 kacsára, 1400 libára, 9160 pulykára van meg az előszerződés. Szembetű­nő, hogy a liba, a kacsa és a pulyka nagyon kevés. Nagyon alacsony a szerződött tojás meny. nyisége is, mindössze 260 000. A végleges szerződések kötésére még ezután kerül sor. A Baromfifeldolgozó Vállalat megkezdte a naposcsirkék szét­osztását is. Az ozorai Petőfi Tsz, a szekszárdi Jóreménység Tsz, a kajdacsi Aranykalász Tsz, a györ könyi Szabadság Tsz összesen 14 ezer naposcsirkét vásárolt. Je­lenleg 220 000 naposcsirkére van a Baromfifeldolgozó Vállalatnál a tsz-ek részéről megrendelés. A vállalat elsősorban azoknak a tsz-eknek a naposcsibe-igényét elégíti ki, amelyek szerződést kö­töttek. — szp —*

Next

/
Thumbnails
Contents