Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-10 / 7. szám
1962. Január 10. TOLNA MEGYEI VRPÜJSAtí 3 Levelezőnk írja: Ösztönző prémiumrendszert dolgoztak ki a kistormást Dózsa Tsz-ben A kistormási Dózsa Tsz-ben eddig niég nem volt premizálás. Most, hogy a vezetőség újabb tartalékokat mozgósít a termelési eredmények fokozására, úgy döntött, hogy a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő prémium- rendszert dolgoz ki, hoffy ezáltal is jobban érdekeltté tegyen minden tsz-tagot a termelési eredmények növelésében. A vezetőség a javaslatot írásba foglalta, sokszorosította és eljuttatta minden egyes tsz-taghoz. A szövetkezet gazdái a javaslatot áttanulmányozták és a január 4- éii tartott közgyűlésen saját elgondolásaikkal kiegészítették. így alapos előtanulmányok és hasznos kiegészítések után emelte határozottá a közgyűlés a premizálási javaslatot, amelynek kedvező hatásához nagy reményeket fűznek a kistormási Dózsa Tsz-ben. Prémiumot csak az kaphat, aki jé munkát végez A növénytermelésben bizonyos módosításokkal a tamási termelő- szövetkezetek által alkalmazott premizálási módszert vezették be Kistormáson is. A területet családokra osztják fel és a kiosztott parcellán termelt termésnek egy bizonyos százalékát adják ki a tagoknak munkaegységeiken felül. Kukoricából a termés 10, burgonyából 5 százalékát adják majd ki jutalom gyanánt, természetben a művelőknek. Cukorrépából és a kertészeti termékekből a pénzbevétel 5 százalékát kapják meg az ott dolgozók. Tervteljesítéshez nem kötötte a tsz a premizálást, de jó munkához igen. így például csak az a kukoricatermelő kaphat jutalmat, aki a megjelölt határidőre kétszer elvégzi a kapálást, s eléri a 18 000—20 000 tőszámot. A kukorica-prémiumot csak a szárvágás után adják ki, akkor, ha a kukoricatermelő törés után négy nappal levágja a szárt. Aki nem tesz eleget a premizálási feltételeknek, aki hanyagul műveli meg a rábízott parcellát, az jutalmazás helyett büntetésben részesül: a 10 százaléknyi jutalom értékével megbüntetik a hanyag tagot. A burgonya, cukorrépa és a kertészet művelésében ugyancsak feltételekhez kötötték a prémium kifizetését. Az állattenyésztés hozamainak növekedését is jutalmazással ösztönzik nak jutalmul. Az eladott hízottdisznók után darabonként 3 forint illeti meg a hizlalásban dolgozó szövetkezeti gazdát. A gyapjúhozam emelését azzal ösztönzik, hogy a gyapjúért kapott bevétel 2 százalékát adják jutalomként a juhászoknak, akik ezt munkaegységeik arányában osztják el maguk között. A halászmester az értékesített hal egy százalékát kapja pénzben. I fogatosokat, éjjeliőröket, takarmányosokat, iparosokat és a vezetőket is premizálják A fogatospk a növénytermesztők prémiumából kapnák részesedést. Például a kukoricaterme- A fejőgulyások az értékesített lésben közreműködő fogatosok a tej 2 százalékát kapják jutalmul, kapások prémiumának 10 száza- Igy nemcsak a kifejt tejnek, ha-, lékát kapják, nem az értékesített tejnek a no- A takarmányosok az állatte- velésében is érdekeltek anyagi- nyésztők prémiumának afányá- lag. A növendékmarha-nevelők i ban részesülnek a jutalomból. Az minden tovább tenyésztésre át- éjjeliőrök, ha egész évben kifoadott növendék után 15 forint, j gástalanul végzik munkájukat, minden hizlalásra átadott nővén- 300—400 forint jutalmat kaphat- dék után 10 forint jutalmat kap- | nak. Az iparosok között a szövetnek. A sertéstenyésztők minden kezeiben kiadott összes prémiumötvenedik egészségesen leválasz- j nak egy része kerül kiosztásra, tott malacot kapják meg prémi- ha nem merül fel kifogás a mun- um címén. A hizlalásra átadott kájuk ellen. egyöntetű süldőkért darabonkénti A vezetők ugyancsak részesül- 5 forintot kapnak a tenyésztők. I nek a jutalmazási alapból a kis- A hizlalásban dolgozók a hízott | tormási Dózsa Tsz-ben. A szövetszarvasmarhák extrém minősége" után marhánként 30 forintot, minden I. osztályú hízottmarha után 20 forintot, a II. osztályú után darabonként 10 forintot kapkezet vezetői az iparosokhoz hasonlóan az összes kiadott prémiumnak egy részét kapják meg az év végén. Rozsó János Befejeződött Bonyhádiul a középiskolai KISZ-vezetök tanfolyama A bonyhádi fiúkollégiumban háromnapos továbbképzési tanfolyamon vettek részt a megye Óvoda nyílt az év elején — híd épül a Koppányon Koppányszántón szép létesítmény kezdte meg működését az új év elején, megnyílt a 35 fős óvoda. Még a múlt évben vásárolt a tanács egy házat, 119 000 forintért és be is rendezték a célnak megfelelően. A berendezésre 36 000 forint póthitelt kapott a tanács. Az óvoda sok előnyt nyújt — nyolc hónapon keresztül napközis óvodaként működik majd — azzal is, hogy a szülők nyugod- tabban mehetnek dolgozni, és azzal is, hogy több nevelést ad a gyerekeknek WVWW' A tavasszal kezdődik meg egy több mint félmillió forintos létesítmény építése; új hidat kap a község a Koppányra, az elavult régi helyett. A jelenlegi már olyan rossz állapotban van, hogy — mint a falubeliek mondják — már akkor is félteni kell a leszakadástól, ha egy csapat liba átmegy rajta. A híd annakidején még a kocsiforgalomnak megfelelően épült, ma pedig vontatók, traktorok járnak rajta, és így megnövekedett a baleseti veszély. I középiskolai KISZ-vezetői. Ezen ' a tanfolyamon a részvevők tájékoztatást kaptak a Tolna megyei középiskolák eddigi KlSZ-mun- kájáról és az iskolai titkárok és propagandisták kicserélték tapasztalataikat. A részvevőkkel ismertették a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának határozatait és irányelveit, amelyek a középiskolai szervezeti munkával foglalkoznak. A kiszesek megvitatták a tanulóifjúság világnézeti fejlődésének problémáit, a tanulmányi eredmények és a fegyelem megszilárdításának kérdéseit. A részvevők ígéretet tettek, hogy hazatérve ennek a tanácskozásnak a szellemében fogják folytatni tevékenységüket. A tanfolyamot szombaton jól sikerült, vidám búcsúesttel zárták be a fiatalok, ben nem emlékeztek majd Fu- tlngrára. — Tévedsz, nagyon is sokszor emlékezünk majd rá, hiszen Vietnamban ezen az erődön lengett először a francia zászló helyén vietnami lobogó. — Rendben van. Elbeszélem. — Még csak azt mond meg, láttad, vagy hallottad az eseményeket? — Láttam? ... Ugyan ... ! Hisz magad is tudod, hogy itt minden légiós elesett... azaz, Somogyi Gyuszi honfitársunk, aki megsérült (gerinctörést szenvedett) a földön fekve akaratlanul is végig látott mindent. Egyedül ő menekült meg az erődből, és egy német, aki viszont megbolondult ... Szinte egyetlen tanú tehát Somogyi Gyula. Szavaiban én hiszek.., — Mi is — válaszolták Ga- zsóék szinte egyszerre. — Hát akkor igyunk, és kezdem ... Ebédig talán meg is leszek .., Néhány hónappal ezelőtt történt .., 1947 szilvesztere volt, A jókedv tetőfokára hágott. Boros- üvegqk dugója klattyant, sőt egy- egy pezsgősüveg is durrant. A futingraj erőd lakói az óévet búcsúztatták, s készültek az új esztendő köszöntésére. Az erődben huszonkilenc magyar téliesített szolgálatot, akik együtt voltak már valamennyien a kis Kovács kivételével. — Te, Jóska, szólt a sarokban szöszmötölő fiúhoz Almási Pali, aki a legidősebb volt a magyarok között — miért nem jössz már asztalhoz? Kovács felegyenesedett. — Mert még dolgom van — válaszolta határozott hangon — meg kell látogatnom valakit. Almási felugrott. — A szentségit neki, fiúk! — mondotta. — Szégyelhetjük magunkat. Leültünk volna nyugodtan ünnepelni, amikor egyik társunk súlyos sebesült, öt meglátogatni nemcsak bajtársi, hanem honfitársi kötelességünk is. Valamennyien felszedelőzköd- tek és elindultak Bató Mihály szobája felé, aki két nap óta fekszik mozdulatlanul. Két nappal előbb, december 29-én egy felderítő különítmény indult el Na-Fac irányába a vadon szélén. Ezzel volt Mihály is. Az út ember nem járta területen vezetett ezeréves fák. sűrű Indák, folyondárok között. Néhol valóságos harcot kellett vívni a természettel, hogy előre haladhassanak. Keservesen haladtak előre, minden méterért alaposan megküszködtek. Egy órai út után a tizenkét tagból álló különítmény egy tagja hiányzott. Az egység visszaindult keresésére. Hamarosan megtalálták társuk fejét, karóba húzva... Mindenkiben meghűlt a vér, csak a parancsnokban, az őrmesterben nem. Gödröt ásott, eltemette Rolé fejét... Az egység tagjai óvatosan tovább irtdultak. Csőre töltött automata fegyvert szorongattak kezeik között, és riadtan néztek minden irányba. A vadon azonban néma, mozdulatlan volt. •— Az indák, folyondárok nehezen leküzdhető akadályként tornyosultak előttük. Csak néha jutottak ki az őserdőből egy-egy tisztásfélére, hogy megpillanthatták az égboltot. Azonban ez a tisztás mégsem volt egészen tiszta, buja növényzet borította: a legkisebb fűszál is az ember állát simogatta... Az egyik ilyen tisztáson Bató, aki hetedikként ment a sorban, egyszerre, szinte emberfeletti hangon üvöltötte: — Segítség! A légiósok a magas fűben a hang irányába fordultak. Bató a földön fetrengett. Az egység tagjai hozzá rohantak. Ekkor derült ki hogy négy fő ismét hiányzik. No és Bató súlyos sebesült. A vietnami harcos kése. nem tudni miért, célt tévesztett: Bató fejét nem választotta el törzsétől csak súlyos sebet ejtett rajta (Folytatjuk.) A BRIGÁD (2) Vizsgamunka Dunaföldváron Az egyik nyári reggelen az egész brigád izgatottan várta Du- naföldváron az átvevő bizottságot. Volt ok az izgalomra. Egyikük már tudni vélte, hogy van egy-két tagja a bizottságnak, akik semmiképpen sem egyeznek majd bele az átadásba. Valaki saját fülével hallotta két nappal előbb az áramszolgáltató vállalat egyik szakemberének kijelentését: nehogy azt higgyétek, hogy be lesz kapcsolva, ha nem lesz minden szabványos a trafóállomáson. Már pedig abból nagy baj lehet, ha nem kapcsolják be. Hétfőre volt kitűzve az átadás, szom baton, amikor a gépek leálltak a Dunaföldvári Kendergyárban, lebontották a régi trafót. Ha most nem veszik át az újat, nem kapcsolják be az áramot, nem Indulhat a gyár, többnapos termeléskiesés lehet, a gyár kártérítést, kötbért követel, még gondolni is rossz a következményekre. És nemcsak az anyagi kárról van szó, hanem a szégyenről, ts. hogy egy szocialista brigád nem végezte el jól a munkáját. Ilyet még soha nem csináltak. A villanyszerelő mesterségen jelül külön szakma a beltéri trafószerelés. Egy önálló, erre specializált budapesti vállalat végzi az Ilyen szereléseket országszerte. Az Orbán-brigádnak egyetlen tagja sem dolgozott még ilyen munkán. Persze, Ofbánék nemcsak izgultak, nemcsak vártak. Szombat délutántól hétfő reggelig csaknem éjjel-nappal talpon volt az egész brigád. Még egyszer ellenőrizték a bekötéseket, furatokat, hegesztéseket, kapcsolókat. És takarítottak. Adott volna a gyár is munkást a takarításhoz, de a brigád visszautasította a felajánlott segítséget. Hogyne!... Hogy a meszeléskor befröcsköljék a berendezéseket?. Peilig a meszelés a kőművesek dolga lett volna. Kiadták a jelszót: Hétfő reggelre egy patika legyen a trafóház. Egész vasárnap subickoltak, takarítottak. Angi Jóska a kilincseket szidolozta, Revnák Jóska a falakról távolította el az olajos kéznyomokat, de akadt mindnek munkája. És hétfőn reggel nyolckor tényleg »patika«« várta az átvevő bizottságot. Csak a brigádvezető mehetett velük, a többi egy kicsit távolabb ról nézte, hogy haladnak előre a szigorú bírálók. Lassan szivárogtak a hírek az izguló fiatalokhoz. Féltizenegy... még semmi hibát nem találtak... Közben Revnák Jóska megjegyzi: Most tarthatnak az alumíntumfuratoknál. Ezeket én csináltam, mindent beleadtam. Már elmúlt dél, mire megjö't a brigádvezető a jó hírrel: Gyerekek, minden rendben van. Egyetlen hibát találtak, a kapcsolók karja felfele áll, amikor ki van kapcsolva az áram, lefele kell bekapcsolni. Fordítva kellett volna felszerelni. Dehát ez nem található a szabványokban, csak így szokás. így hát tulajdonképpen nem is hiba. Elkészült az átvételi-átadási jegyzőkönyv, benne harmincsoros dicséret a Tolna megye} Tanácsi Építőipari Vállalat, a vállalat szocialista villanyszerelő brigádjának jó munkájáról. Bekapcsolták az áramot, indulhattak a gépek... Utána pedig jöttek a Dunántúl} Rostkikészítő Vállalat szakemberei: Volna egy ennél nagyobb, de ugyanilyen trafó-munkánk Drávaszabolcson. Megcsinálnák-e? — Szívesen, de ennek akadálya van. A megyén kívülre nem kaphatunk kijelölést. Pedig a földvári munka elvállalását nem kis vita előzte meg A vállalat vezetősége is csak akkor merte megkötni a szerződést, amikor a brigád már beleegyezett. De itt már becsületbeli dologról volt szó. Hogy jóformán még nem is láttak ilyet?... Annyi baj legyen. Majd megtanuljuk. Ilyen anyagok még nem is voltak a kezünkben?... Mire való az a sok szakkönyv, amit eddig ösz- szegyűjtöttünk? Azokban majd választ találunk a problémákra. — Esetleg túl sok lesz a »tanulópénz««, a keresetveszteség? Ha új dologról van szó, amin tanulni lehet, még ingyen is érdemes megcsinálni. Meg aztán úgysem férünk el mind a tizenheten egyszerre ezen a munkán, a brigád közben majd dolgozik másutt* hálózatépítésen is. Itt pedig lehet váltani az embereket. Hadd kóstoljon bele mindenki az újba^ Korábban legfeljebb 80—100 kilós kapcsolókkal volt dolguk Orbánőknak. Itt négymázsás olaj- kapcsolót kellett felszerelni. Alumíniumsínekkel, idomokkal eddig nem dolgoztak, itt a belső szerelések anyaga az aluminium« Jónéhány nehézséget kellett az öt hét alatt — amíg az ötszázas trafóállomás elkészült — leküzdeni. A szakkönyvekből például azt megtudták, hogy az alumíniumot ötszáz fokon kell hajlítani. Különben vagy törik, vagy deformálódik a sín. Jó, rendben van, felmelegíteni ötszáz fokra nem nehéz. De miből állapítják meg a felmelegített alumínium hőfokát? Hogyan lehet megmérni? — Erre még a vállalat mérnökei sem tudtak válaszolni. Napokon keresztül bújta a szak- könyveket az egész brigád (jó pár kiló szakkönyvet vittek el Földvárra), míg a 899-es szabványkönyvben rátaláltak a »titok«»' nyitjára: A fenyő fűrészpor 500 foknál megfeketedik. Tehát a felmelegített alumíniumra fűrészport kell szórni. Ha feketedik, ez ötszáz fokot jelent, lehet hajlítani. Itt tanulták meg az alumínium-hegesztést is. Bár a gyárban dolgozó budapesti szerelővállalatnak volt egy hegesztője, aki eldicsekedett alumínium-hegesztési tudományával, meg is hívták egy-két órára, hogy segítsen* de hamarosan eltűnt, azóta sem látták. Maguktól kellett rájönni« Nehézséget okozott az is, hogy hegeszteni csak a Duna-parton volt szabad, tűzoltó felügyelete mellett, mindig előre kellett engedélyt kérni. Elkészült öt hét alatt a trafó- állomás, a brigád »vizsgája« jól sikerült. Sikerülnie kellett, hiszen egy szocialista brigád nem fél az újtól, különösen, amikor a brigádvállalás egyik legfontosabb pontjának a szakmai tanulást tekintik. Legközelebb erről számolunk be. Jantner János Befejezés előtt a vízvezetéképítés — salakos járdák készültek a Kertvárosban Két nagy problémája volt a kertvárosi sorházak lakóinak hosszú időn keresztül, a vízellátás és a járda. A vízvezeték már épül, illetve befejezés előtt áll már az építése, a Tarcsav Vilmos, a Prantner János, az Alpár} Gyula, a Cséby fiúk. a Halasi Andor, a Köver.di Sándor utcákban. A vÍKvezetéképitésre 306 000 forintot biztosított a megyei tanács. A járdaépítéshez nem állt rendelkezésre nagyobb összeg, betonjárda építésére nem voit lehetőség. A városi tanács — hogy addig is segítsen az ottiakékon — salakos járdákat készíí tetett több utcában. így, ha ismét sáros idő köszönt be, nem kell a gyermekeknek iskolába menet feneketlen sarat iánvok. A járdaépítéshez a salakot a város vállalata'. in'é-ményei bocsátották rendelkezésre,
