Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

1962. január 7. TOLNA MEGYFT NIWJSAtí Január végén kormányfői értekezletet tartanak Lagosban Accra (MTI). Január 25-én 28 afrikai ország részvételével kor­mányfői értekezlet kezdődik Ni­géria fővárosában, Lagosban. Az értekezlet előtt két nappal kül­ügyminiszteri találkozót tarta­nak. A lagosi konferenciát a múlt év nyarán Monroviában összeült afrikai független államok határo­zata alapján hívták össze. A múlt évi értekezlet után az úgynevezett casablancai országok — Ghana, Guinea, Mali, Marok­kó és az Egyesült Arab Köztársa­ság — élesen támadták a monro­viai csoportot az imperializmus­sal megalkuvó politikájuk miatt. A lagosi értekezlet kísérlet lesz arra, hogy mindhárom nagy afri­kai csoportosulás — a casablan­cai, a monroviai és a brazzavillei államok — képviselőit közös ta­nácskozásra hívják össze, Az Algériai Köztársaság beje­lentette, hogy az algériai ideig­lenes kormány részt vesz az afri­kai kormányfők lagosi konferen­ciáját előkészítő külügyminiszteri értekezleten. Az idegen zsoldosoknak eszük ágában sincs, hogy távozzanak Katangából Leopoldville (MTI): Jelentések szerint a Katangában tartózkodó idegen zsoldosokat a tartomány és Rhodesia határán fekvő Kipu- si városába irányították, hogy itt átszervezzék őket. A hely kivá­lasztása nem véletlen. Ismeretes ugyanis, hogy a Katangában har­coló zsoldosokat Rhodesiából erő­sítették meg, és látták el fegy­verekkel A katangai szakadárok és a mögöttük álló gyarmatosítók most azon igyekeznek, hogy valaho­gyan kikecmeregjenek abból a helyzetből, amelybe a Katanga ügyeibe való idegen beavatkozás megszüntetését követelő ENSZ- határozat miatt kerültek. Miköz­ben Csőmbe a köponti kormány- nyál a „megbékélésről” tárgyal, teljes erővel folyik a katangai szakadárok katonai erejének nö­velése. A New York Times eli- sabethvillei tudósítója azt irja, „Csőmbe a Kitonában kötött megállapodást arra akarja fel­használni, hogy minél nagyobb fokú autonómiát mentsen meg magának”, tehát megőrizze cse­lekvési szabadságát, és így vé­delmezhesse azoknak az érdekeit, akiknek szolgálatában áll. Diplomáciai megfigyelők véle­ménye szerint az Egyesült Ál­lamok most azért gyakorol nyo­mást az ENSZ titkárságára, és a kongói központi kormányra, hogy biztosítsa Kongó és Katanga „sza­bad föderációjának” megterem­tését. Az Egyesült Államok sze­rint Katanga teljes különállásá­nak védelmezése — mint ahogy ezt Anglia, Belgium és Francia- ország követelte — túlságosan nagy kockázattal jár. Különben is az amerikai monopóliumok ab­ban reménykednek, hogy a „fö­deráció” létrehozásával megin­gathatják angol, belga és francia versenytársaik helyzetét, és sa­ját zsebükbe tömhetik Katanga kincseit. A gyarmatosítók üzelmei nyug­talanságot keltettek New York-i ENSZ-körökben. E körök hang­súlyozzák, hogy másfél hónap telt el azóta, hogy megszületett a kongói helyzettel foglalkozó ENSZ-határozat. Legfőbb pontját azonban az idegen zsoldosok le­tartóztatását és bíróság elé állí­tását még ma sem hajtották vég­re. Kerülik a „nehéz kérdéseket" a hatok brüsszeli tanácskozásán Brüsszelben harmadik napja ío lyik az európai gazdasági közös­ség hat tagállama minisztereinek tanácskozása a mezőgazdasági közös piac kérdéseiről. A francia küldöttség, amely a kormány több tagjának kijelentései szerint azzal az elhatározott szándékkal utazott Brüsszelbe, hogy nem en­ged álláspontjából. Abban bízik, hogy Nyugat-Németország a kö­zös piac megmentése céljából vé­gül is megnyitja sorompóit a fran cia mezőgazdasági termékfélesé­Szokatlan látvány volt ez az erőd. Egy domb tetején állt az őserdőben, körülötte több száz méteres körzetben minden fát ki­vágtak. Még egy bokor sem nőtt ezen a területen ... Olyan fur­csa volt ez a durva beavatko­zás a természet rendjébe. Az erőd tetején büszkén len­gett a francia lobogó. s „ Gazsóék is ugyancsak elcsodál­koztak amikor az őserdőből elő­bukkanva megpillantották a tar dombot és a tetején lévő erő­döt. A kocsisor lassan kanyarodott felfelé a keskeny úton. Az erőd­beliek már korábban meghallot­ták a tank vadonháborító zaját és valamennyien a bejárathoz tolongtak. Amint az utolsó ko­csi is felkapaszkodott a szerpen­tinen, az erődbeliek hatalmas üd- rivalgásba törtek ki, aztán öröm­mel siettek a kocsiról lekerülő légionistákhoz. Örömmel ölelget­ték egymást, pedig még so­ha az életben nem találkoztak. Kérdezgettek, válaszoltak, beszél­tek. Gazsó férehúzódott, s ameny- nyire a szürkület engedte, szé.i- jeínézett. Egy kőépületen kívül több. háncsból, fából épített, ki­sebb raktárszerűséget vett észre. Az erőd területe körülbelül ak­kora volt, mint egy laktanyáé. Csak a kerítése nem kőből volt, hanem deszákból. Gazsó közelebb ment a kerítés­gek előtt. A bonni kormány azon­ban mindeddig nem mutatott hajlandóságot, hogy az iparcik­kek közös piacából élvezett elő­nyök fejében a világpiaci árnál drágább francia mezőgazdasági terményeket vásároljon. A tanácskozás ezért egyelőre a technikai jellegű, másodrendű kérdésekről folyik. Bizonyos rész­leteredményeket értek el a tejter­mékek, a gyümölcs, zöldség és a bor forgalmának megkönnyítésé­ben. hez, mert nem tudta tisztán ki­venni mi van a karókon. Amikor három-négy méterre érkezett a deszkafalhoz, földbe gyökerezett a lába..; Úristen! Levágott emberfejek karóba húzva! S mennyi! ötven, vagy száz? Kétszáz. Borzalmas! A koponyák félig ki voltak szá­radva .: s Egyik arcon megdöb­benés, a másikon odafagyott mo­soly. Gazsó eltakarta szemét! Tehát úgy igaz, ahogy mondják. Itt életre-halálra megy a harc. Fo­goly nincs! A vietnamiak hite szerint az ember túlvilági bol­dogsága attól is függ, hogy ha­lála után a feje a törzsével ma­rad-e, vagy sem. Halottaikat tisz­telettel temetik el, de akit gyű­lölnek, levágják a fejét, s mesz- sze elviszik törzsétől, hogy még a túlvilágon se legyen nyugo­dalma. A légiósokat. pedig gyű­lölték! A legkegyetlencbb, a leg­szadistább hajlamú légiósok bosz- szúból ugyanezt csinálják. A viet­nami ellenállók, szabadságharco­sok fejét ők is kíméletlenül le­választják törzsétől, és a levágott fejeket karóba húzzák. S minél több fej díszeleg a kerítésen, an­nál büszkébbek. Az ő szemükben értékmérő ez. mint a légelhárító tüzéreknél az ágyú csövére fes­tett karika.. Nyugtalanul készülődött lefek­véshez az erőd udvarán. Néhány méterrel odébb magyar beszédet hallott, de nem volt kedve hon­Van-e kiút a győrkönyi zűrzavarból? Heves „pártharcok” tartják iz­galomban immár hónapok óta a győrkönyi Szabadság Termelőszö­vetkezet gazdáit A „Batyalik- párt” és a „Bese-párt” mérkőzik egymással a termelőszövetkezet elnöki székéért. Azt hittük: majd csak kitisztul a zűrzavar, anélkül, hogy a közvélemény ítélőszéke elé állítanánk a győrkönyi hely­zetet. Nem! A zűrzavar nem tisz­tul, a válság mélyül, és ennek nem Batyalik István, volt tsz-el- nök, nem is Bese Sándor a mos­tani elnök, hanem elsősorban a györkönyiek, a Szabadság Ter­melőszövetkezet gazdái látják a kárát. Vizsgáljuk meg hát tüzetesen a győrkönyi helyzetet, s amiben kötelességünk, mondjunk ítéletet, a többit pedig bízzuk az olvasó lelkiisrneretére, a györkönyiek józan eszére és belátására. Miért váltották le Batyalik Istvánt tsz- elnöki tisztéről? Batyalik István évek óta elnö­ke volt a győrkönyi Szabadság Tsz-nek. Ez év tavaszán a szö­vetkezet közgyűlése megfosztotta őt elnöki tisztétől, és még a veze­tőségből is kizárta. Helyette a termelőszövetkezet élére emelte Bese Sándort, a helyettes elnököt, aki — míg Batyalik István egy­éves tsz-elnöki iskolán volt — ve­zette a szövetkezeti gazdaságot Kutatjuk most Györkönyben. miért zúdultak a szövetkezeti gazdák a volt elnök ellen? Súlyos vádakat mondanak még most is. Kachstetter András állatgondo­zó: — Batyalik elnök sokat ígért, keveset adott. Nekem ígérgette többek között, hogy intézetben he­lyezi el beteg fiamat, de nem tet­te meg. A szava keveset ért... Szabó Sándorné tsz-tag, párt- titkár-helyettes: — Batyalik elvtárs nem fogad­ta el a bírálatot. Amikor például én megbíráltam, nekem támadt, és mindent megtett, hogy bosszút álljon bírSló szavaimért. Milyen kommunista vezétő az, aki nem fogadja el a bírálatot? Ez volt az egyik hiba. A másik meg az, hogy neki csak a funkció volt a fontos, állandóan saját személyéi állította előtérbe, és csalhatatlan­nak tartotta magát. Seres András tsz-brigádvezető. aki a járási pártbizottság tagja. — Nem bízott Batyalik elvtárs az emberekben, senkiben! Állan­dóan rendőrséggel, bírósággal fe­nyegetett Dr. Bartek Károly körzeti ál­latorvos : — Ahelyett, hogy állategészség­fitársaihoz csatlakozni. Az erőd néhány régi lakója beszélgetett az újonnan érkezett magyarok­kal. A régebbi magyarok élmé­nyeikről. kalandjaikról beszéltek. Gazsó füleit megütötte ez a rö­högés közben elhangzott két szó: — Fejvadászok vagyunk .. Undorral fordult másfelé, nem akart figyelni a beszédre. Fej­vadászok! Megölik az embert, és még ahhoz is van lelkierejük, hogy odamenjenek és levágják a fejét... Fuj!..; Sokáig nem tudott, aludni. Az a magyar beszéd különösen iz­gatta. Hát honfitársai ilyenek? Más körülmények között meg­örült volna a magyar beszéd hal­latán. Mi történt vele? Elfásult volna? Magába zárkózott, elvo­nult a közösségtől? Hm. közös­ség. Hát közösség ez? Bajtári kö­zösség? Az ivásban, a szórakozás­ban igen, de a veszélyben min­denki csak saját magával törő­dik ... Pedig ő úgy szeretne ba­rátokat, bajtársakat. Olyanokat, mint Vörös, vagy mint Vámos ... Vámos... A legjobb szándékkal, a legtisztább szívvel lépett a partra, és őt találta a gyilkos go­lyó ... Ha egyszer hazakerül, feltétlenül elmegy Kaposvárra, barátja szüleihez. .. Nem, nem vigasztalni. .. Sírni! Velük együtt sírni ... Ah!. .. Ha haza­kerül!... Milyen hiú ábránd!... (Folytatjuk.) ügyi intézkedéseimet végrehajtot­ta volna, fölényes, kioktató han­gon beszélt velem is. Nem tűrte a bírálatot. Csak írásos utasítá­sokkal tudtam boldogulni vele. Ezeket a súlyos vádakat Batya­lik Istvánnak még elnök korában kellett volna megszívlelnie, ami­kor még nem vádak, hanem bí­ráló szavak voltak. Mi történt az őrségváltás után? A közgyűlés tehát Bese Sándort tsz-elnöki tisztségbe helyezte, megtörtént az őrségváltás. Batya­lik István kitűnően elvégezte a tsz-elnöki iskolát, s visszatért on­nét sebzetten, sértődötten és dü­hösen. Első útja a paksi járási pártbizottságra vezetett és ott feltette a kérdést: „Mi lesz most énvelem?” Rév András titkár és a pártbizottság munkatársai a következőt tanácsolták: — Az a feladatod Batyalik elv­társ, hogy kommunistához híven, az új viszonyok között beleillesz­kedjél a termelőszövetkezeti élet­be, javítsd ki hibáidat, szerezd vissza az elveszett bizalmat és minden erőddel, gyarapodott tu­dásoddal támogasd az új vezető­séget, a termelőszövetkezet meg­erősítésében. Mit tett ennek ellenére Batya­lik István? Beadványokat, jelentéseket írt hosszú oldalakon, különböző szer­veknek, párt- és állami vezetők­nek. Egyéni igazságát kereste és másokat vádolt jogosan, jogtala­nul. Híveket toborzott magának, harcot indított az új vezetőség ellen, kihasználva a szövetkezet nehézségeit, az új elnök emberi és magatartásbeli hibáit. Lázított az új elnök és a falu több veze­tője ellen. Saját hibáit be nem ismerve, mások hibáit eltúlozva, veszélyes útra lépett, és szembe­került a Győrkönyi kommunis­tákkal, szembekerült a falu min­den vezetőjével. Nincs olyan tisztségviselő ember Györköny­ben, akivel ne veszett volna ösz- sze, akit ne fenyegetett volna Batyalik István. Szabó Sándorné párttikár-he- lyettest, akinek fiai jelentős be­osztásban Budapesten dolgoznak, azzal fenyegette, hogy kirúgatja állásukból a fiúkat. Bese Sándort, az új elnököt meg azzal, hogy valami régi ügyéért börtönbe csukatja. A tanácstitkárt, Dobai Károlyt ellenforradalmárnak tart­ja. Sokáig emlékezetes lesz Györ­könyben az a kocsma előtti ki­rohanása, ahol sok józan és ke­vésbé józan émber előtt gyalázta a községi vezetőket. A termelőszövetkezetnek a já­rási mezőgazdasági vezetők által is elismert és nagyra becsüli eredményeit semmibe véve arról beszél Batyalik István, hogy Be­se romlásba vitte, tönkretette a termelőszövetkezetet. Például a modern. Heathing-kályhás, lég­kondicionáló berendezéssel ellá­tott csirkenevelőt kritizálta, mondván: a vezetők ilyenbe ölik a pénzt, amikor ő azt tanulta, hogy enné! jobb a mélyalmos, műanyás csirkenevelő. Könnyű Katát táncba vinni Nem , lennénk igazságosak, ha azt állítanánk, hogy Bese Sán­dor, az új elnök angyal. Nagy érdemeket szerzett a termelőszö­vetkezet gazdasági vezetésében, de rosszul vizsgázott emberi ma­gatartásból., Bese Sándor az em­berekkel durván beszél, vezeté­si módszerei megsértik a szövet­kezeti demokráciát és az embe­rek méltóságérzetét. Az kétség­telen, hogy Bese Sándor elsősor­ban a rosszul dolgozók ellen lép fel, és azok ellen, akik kárt okoz nak a szövetkezetnek. Fellépése jogos, de ahogyan fellép, az sér­tő, az bántja az emberek önérze­tét. Kachstetter András állatgon­dozó a következőket mondja: — Velem még mindig udvarias volt,, engem még nem sértett meg Bese Sándor, pedig nem va­gyok se barátja, se rokona. De hallom a faluban, hogy sokan ki­fogásolják nyers modorát, go­romba beszédét. Ez a györkönyiek többségének a véleménye. Azt mondják: Jó elnök a Bese, jót is akar, igaz­ságos is, de legyen emberibb; Ezt elvárják a györkönyiek a Besétől azért is, mert bizalmu­kat adták neki, amikor elnöknek választották, meg azért is, mert Bese Sándor kommunista: rend­kívüli taggyűlésen vették fel tag­jelöltség nélkül a pártba. Hát ez az igazság a Bősével; Nem pedig az, amit Batyalik István terjeszt róla, hogy rossz­indulatú, hogy romlásba viszi a tsz-t, hogy neki köszönheti a nép azt, ha rossz lesz az idei zár­számadás. Nem igaz az utóbbi vád azért sem, mert Bese egy legyengült, zilált szövetkezet ve­zetését vette át. Az idei ross2 esztendő, meg a múlt átkos örök­sége — amiben jobban terheli a felelősség Batyalik Istvánt, mint Bese Sándort — az oka a múlt év vártnál gyengébb eredményei­nek. Csak egy véleményt állítsunk ide, azt, amit dr. Bartek Károly állatorvos mondott el: — összehasonlíthatatlanul fej­lődött az állattenyésztés a múlt évekhez képest Ezt csak az tud­hatja igazán lemérni, aki a múlt­ban is ismerte és ma is ismeri a Szabadság Tsz állattenyésztésé­nek a helyzetét. Persze a Katát táncba vinni könnyű, és a szövetkezeti gazdák­nak egy részét is könnyű most Bese elnök hibáinak megnagyítá- sával, a szövetkezeti gazdaság ne­hézségeinek eltúlzásával a veze­tőség ellen fordítani. A tagság­nak egy része könnyen hajlik arra, hogy a meglevő hibákért érzett felelősség terhe alól ki­vonja magát és mindent a veze­tésre hárítson. Ezt tudja Batya­lik István is, mert ez az igaz­ság. Éppen ezért tudja meg Ba­tyalik István azt is, hogy olcsó és nem tartós népszerűség most az övé és ezt a népszerűséget megengedhetetlen, kommunistá­hoz egyáltalán nem méltó esz­közökkel szerezte meg magának a szövetkezeti gazdák egy kisebb csoportjánál. Mi a tanulság? Távol áll tőlünk az, hogy mi döntsünk a györkönyiek ügyében; Tudjuk, hogy Batyalik István ké­szül a zárszámadási közgyűlésre, és hiszi, hogy ott ismét őt vá­lasztják meg elnöknek. Ezt a hi­tét az újságíróval is közölte. Le­het, hogy ez így lesz, de akár így lesz, akár nem így lesz, el kell marasztalnunk Batyalik Ist­vánt. El kell ítélnünk kommu­nistához nem méltó módszerei­ért. magatartásáért. Batyalik István akkor járt vol­na el helyesen, ha az iskolából hazajövet rögtön úgy cselekedett volna, ahogy azt neki a járási pártbizottság tanácsolta. Akkor nem lenne most Györkönyben zűrzavar és nem gyengítenék a tsz-t a dúló -pártharcok« sem. Most nem mondaná azt még La­katos István tanácselnök is, hogy -Batyalik még a munkakerülők­kel és lógósokkal is összefogott, hogy legyen aki igazat ad neki.« Bese Sándornak is el kellett volna fogadnia már előbb azokat a bírálatokat, amelyek magatar­tásával kapcsolatosan elhangzot­tak, akkor nem ingott volna meg sokak bizalma Bese Sándorban. Azt kérdeztük a címben, hogy van-e kiút, a győrkönyi zűrza­varból. Azt állítjuk, hogy van! Egyetlen kiút: viselkedjék Bese Sándor is, meg Batyalik István is úgy, ahogy az kommunisták­hoz illik, mindig a közösség és soha nem az egyéni, sokszor rosz- szul felfogott érdekeket tartva szem előtt. Viselkedjenek szeré­nyen. igazságosan, emberségesen, önkritikusan, áldozatkészen, úgy, ahogy azt a párt és a győrkönyi nép a kommunistáktól elvárja. Akkor majd megtisztul Györ­könyben a légkör, akkor majd lecsillapodnak a kedélyek és megszűnik a zűrzavar. Gyenis János

Next

/
Thumbnails
Contents