Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

1962. január 7.

TOLNA MEGYFT NIWJSAtí

Január végén kormányfői értekezletet tartanak Lagosban

Accra (MTI). Január 25-én 28 afrikai ország részvételével kormányfői értekezlet kezdődik Nigéria fővárosában, Lagosban. Az értekezlet előtt két nappal külügyminiszteri találkozót tartanak. A lagosi konferenciát a múlt év nyarán Monroviában összeült afrikai független államok határozata alapján hívták össze.

A múlt évi értekezlet után az úgynevezett casablancai országok — Ghana, Guinea, Mali, Marokkó és az Egyesült Arab Köztársaság — élesen támadták a monroviai csoportot az imperializmussal megalkuvó politikájuk miatt. A lagosi értekezlet kísérlet lesz arra, hogy mindhárom nagy afrikai csoportosulás — a casablancai, a monroviai és a brazzavillei államok — képviselőit közös tanácskozásra hívják össze,

Az Algériai Köztársaság bejelentette, hogy az algériai ideiglenes kormány részt vesz az afrikai kormányfők lagosi konferenciáját előkészítő külügyminiszteri értekezleten.

Az idegen zsoldosoknak eszük ágában sincs, hogy távozzanak Katangából

Leopoldville (MTI): Jelentések szerint a Katangában tartózkodó idegen zsoldosokat a tartomány és Rhodesia határán fekvő Kipu- si városába irányították, hogy itt átszervezzék őket. A hely kiválasztása nem véletlen. Ismeretes ugyanis, hogy a Katangában harcoló zsoldosokat Rhodesiából erősítették meg, és látták el fegyverekkel

A katangai szakadárok és a mögöttük álló gyarmatosítók most azon igyekeznek, hogy valahogyan kikecmeregjenek abból a helyzetből, amelybe a Katanga ügyeibe való idegen beavatkozás megszüntetését követelő ENSZ- határozat miatt kerültek. Miközben Csőmbe a köponti kormány- nyál a „megbékélésről” tárgyal, teljes erővel folyik a katangai szakadárok katonai erejének növelése. A New York Times eli- sabethvillei tudósítója azt irja, „Csőmbe a Kitonában kötött megállapodást arra akarja felhasználni, hogy minél nagyobb fokú autonómiát mentsen meg magának”, tehát megőrizze cselekvési szabadságát, és így védelmezhesse azoknak az érdekeit,

akiknek szolgálatában áll.

Diplomáciai megfigyelők véleménye szerint az Egyesült Államok most azért gyakorol nyomást az ENSZ titkárságára, és a kongói központi kormányra, hogy biztosítsa Kongó és Katanga „szabad föderációjának” megteremtését. Az Egyesült Államok szerint Katanga teljes különállásának védelmezése — mint ahogy ezt Anglia, Belgium és Francia- ország követelte — túlságosan nagy kockázattal jár. Különben is az amerikai monopóliumok abban reménykednek, hogy a „föderáció” létrehozásával megingathatják angol, belga és francia versenytársaik helyzetét, és saját zsebükbe tömhetik Katanga kincseit.

A gyarmatosítók üzelmei nyugtalanságot keltettek New York-i ENSZ-körökben. E körök hangsúlyozzák, hogy másfél hónap telt el azóta, hogy megszületett a kongói helyzettel foglalkozó ENSZ-határozat. Legfőbb pontját azonban az idegen zsoldosok letartóztatását és bíróság elé állítását még ma sem hajtották végre.

Kerülik a „nehéz kérdéseket" a hatok brüsszeli tanácskozásán

Brüsszelben harmadik napja ío lyik az európai gazdasági közösség hat tagállama minisztereinek tanácskozása a mezőgazdasági közös piac kérdéseiről. A francia küldöttség, amely a kormány több tagjának kijelentései szerint azzal az elhatározott szándékkal utazott Brüsszelbe, hogy nem enged álláspontjából. Abban bízik, hogy Nyugat-Németország a közös piac megmentése céljából végül is megnyitja sorompóit a fran cia mezőgazdasági termékféleséSzokatlan látvány volt ez az erőd. Egy domb tetején állt az őserdőben, körülötte több száz méteres körzetben minden fát kivágtak. Még egy bokor sem nőtt ezen a területen ... Olyan furcsa volt ez a durva beavatkozás a természet rendjébe.

Az erőd tetején büszkén lengett a francia lobogó. s „

Gazsóék is ugyancsak elcsodálkoztak amikor az őserdőből előbukkanva megpillantották a tar dombot és a tetején lévő erődöt.

A kocsisor lassan kanyarodott felfelé a keskeny úton. Az erődbeliek már korábban meghallották a tank vadonháborító zaját és valamennyien a bejárathoz tolongtak. Amint az utolsó kocsi is felkapaszkodott a szerpentinen, az erődbeliek hatalmas üd- rivalgásba törtek ki, aztán örömmel siettek a kocsiról lekerülő légionistákhoz. Örömmel ölelgették egymást, pedig még soha az életben nem találkoztak. Kérdezgettek, válaszoltak, beszéltek.

Gazsó férehúzódott, s ameny- nyire a szürkület engedte, szé.i- jeínézett. Egy kőépületen kívül több. háncsból, fából épített, kisebb raktárszerűséget vett észre. Az erőd területe körülbelül akkora volt, mint egy laktanyáé. Csak a kerítése nem kőből volt, hanem deszákból.

Gazsó közelebb ment a kerítésgek előtt. A bonni kormány azonban mindeddig nem mutatott hajlandóságot, hogy az iparcikkek közös piacából élvezett előnyök fejében a világpiaci árnál drágább francia mezőgazdasági terményeket vásároljon.

A tanácskozás ezért egyelőre a technikai jellegű, másodrendű kérdésekről folyik. Bizonyos részleteredményeket értek el a tejtermékek, a gyümölcs, zöldség és a bor forgalmának megkönnyítésében.

hez, mert nem tudta tisztán kivenni mi van a karókon. Amikor három-négy méterre érkezett a deszkafalhoz, földbe gyökerezett a lába..;

Úristen! Levágott emberfejek karóba húzva! S mennyi! ötven, vagy száz? Kétszáz. Borzalmas! A koponyák félig ki voltak száradva .: s Egyik arcon megdöbbenés, a másikon odafagyott mosoly.

Gazsó eltakarta szemét! Tehát úgy igaz, ahogy mondják. Itt életre-halálra megy a harc. Fogoly nincs! A vietnamiak hite szerint az ember túlvilági boldogsága attól is függ, hogy halála után a feje a törzsével marad-e, vagy sem. Halottaikat tisztelettel temetik el, de akit gyűlölnek, levágják a fejét, s mesz- sze elviszik törzsétől, hogy még a túlvilágon se legyen nyugodalma. A légiósokat. pedig gyűlölték! A legkegyetlencbb, a legszadistább hajlamú légiósok bosz- szúból ugyanezt csinálják. A vietnami ellenállók, szabadságharcosok fejét ők is kíméletlenül leválasztják törzsétől, és a levágott fejeket karóba húzzák. S minél több fej díszeleg a kerítésen, annál büszkébbek. Az ő szemükben értékmérő ez. mint a légelhárító tüzéreknél az ágyú csövére festett karika..

Nyugtalanul készülődött lefekvéshez az erőd udvarán. Néhány méterrel odébb magyar beszédet hallott, de nem volt kedve honVan-e kiút a győrkönyi zűrzavarból?

Heves „pártharcok” tartják izgalomban immár hónapok óta a győrkönyi Szabadság Termelőszövetkezet gazdáit A „Batyalik- párt” és a „Bese-párt” mérkőzik egymással a termelőszövetkezet elnöki székéért. Azt hittük: majd csak kitisztul a zűrzavar, anélkül, hogy a közvélemény ítélőszéke elé állítanánk a győrkönyi helyzetet. Nem! A zűrzavar nem tisztul, a válság mélyül, és ennek nem Batyalik István, volt tsz-el- nök, nem is Bese Sándor a mostani elnök, hanem elsősorban a györkönyiek, a Szabadság Termelőszövetkezet gazdái látják a kárát.

Vizsgáljuk meg hát tüzetesen a győrkönyi helyzetet, s amiben kötelességünk, mondjunk ítéletet, a többit pedig bízzuk az olvasó lelkiisrneretére, a györkönyiek józan eszére és belátására.

Miért váltották le Batyalik Istvánt tsz- elnöki tisztéről?

Batyalik István évek óta elnöke volt a győrkönyi Szabadság Tsz-nek. Ez év tavaszán a szövetkezet közgyűlése megfosztotta őt elnöki tisztétől, és még a vezetőségből is kizárta. Helyette a termelőszövetkezet élére emelte Bese Sándort, a helyettes elnököt, aki — míg Batyalik István egyéves tsz-elnöki iskolán volt — vezette a szövetkezeti gazdaságot

Kutatjuk most Györkönyben. miért zúdultak a szövetkezeti gazdák a volt elnök ellen? Súlyos vádakat mondanak még most is.

Kachstetter András állatgondozó:

— Batyalik elnök sokat ígért, keveset adott. Nekem ígérgette többek között, hogy intézetben helyezi el beteg fiamat, de nem tette meg. A szava keveset ért...

Szabó Sándorné tsz-tag, párt- titkár-helyettes:

— Batyalik elvtárs nem fogadta el a bírálatot. Amikor például én megbíráltam, nekem támadt, és mindent megtett, hogy bosszút álljon bírSló szavaimért. Milyen kommunista vezétő az, aki nem fogadja el a bírálatot? Ez volt az egyik hiba. A másik meg az, hogy neki csak a funkció volt a fontos, állandóan saját személyéi állította előtérbe, és csalhatatlannak tartotta magát.

Seres András tsz-brigádvezető. aki a járási pártbizottság tagja.

— Nem bízott Batyalik elvtárs az emberekben, senkiben! Állandóan rendőrséggel, bírósággal fenyegetett

Dr. Bartek Károly körzeti állatorvos :

— Ahelyett, hogy állategészségfitársaihoz csatlakozni. Az erőd néhány régi lakója beszélgetett az újonnan érkezett magyarokkal. A régebbi magyarok élményeikről. kalandjaikról beszéltek.

Gazsó füleit megütötte ez a röhögés közben elhangzott két szó:

— Fejvadászok vagyunk ..

Undorral fordult másfelé, nem akart figyelni a beszédre. Fejvadászok! Megölik az embert, és még ahhoz is van lelkierejük, hogy odamenjenek és levágják a fejét... Fuj!..;

Sokáig nem tudott, aludni. Az a magyar beszéd különösen izgatta. Hát honfitársai ilyenek? Más körülmények között megörült volna a magyar beszéd hallatán. Mi történt vele? Elfásult volna? Magába zárkózott, elvonult a közösségtől? Hm. közösség. Hát közösség ez? Bajtári közösség? Az ivásban, a szórakozásban igen, de a veszélyben mindenki csak saját magával törődik ... Pedig ő úgy szeretne barátokat, bajtársakat. Olyanokat, mint Vörös, vagy mint Vámos ... Vámos... A legjobb szándékkal, a legtisztább szívvel lépett a partra, és őt találta a gyilkos golyó ... Ha egyszer hazakerül, feltétlenül elmegy Kaposvárra, barátja szüleihez. .. Nem, nem vigasztalni. .. Sírni! Velük együtt sírni ... Ah!. .. Ha hazakerül!... Milyen hiú ábránd!...

(Folytatjuk.)

ügyi intézkedéseimet végrehajtotta volna, fölényes, kioktató hangon beszélt velem is. Nem tűrte a bírálatot. Csak írásos utasításokkal tudtam boldogulni vele.

Ezeket a súlyos vádakat Batyalik Istvánnak még elnök korában kellett volna megszívlelnie, amikor még nem vádak, hanem bíráló szavak voltak.

Mi történt az őrségváltás után?

A közgyűlés tehát Bese Sándort tsz-elnöki tisztségbe helyezte, megtörtént az őrségváltás. Batyalik István kitűnően elvégezte a tsz-elnöki iskolát, s visszatért onnét sebzetten, sértődötten és dühösen. Első útja a paksi járási pártbizottságra vezetett és ott feltette a kérdést: „Mi lesz most énvelem?” Rév András titkár és a pártbizottság munkatársai a következőt tanácsolták:

— Az a feladatod Batyalik elvtárs, hogy kommunistához híven, az új viszonyok között beleilleszkedjél a termelőszövetkezeti életbe, javítsd ki hibáidat, szerezd vissza az elveszett bizalmat és minden erőddel, gyarapodott tudásoddal támogasd az új vezetőséget, a termelőszövetkezet megerősítésében.

Mit tett ennek ellenére Batyalik István?

Beadványokat, jelentéseket írt hosszú oldalakon, különböző szerveknek, párt- és állami vezetőknek. Egyéni igazságát kereste és másokat vádolt jogosan, jogtalanul. Híveket toborzott magának, harcot indított az új vezetőség ellen, kihasználva a szövetkezet nehézségeit, az új elnök emberi és magatartásbeli hibáit. Lázított az új elnök és a falu több vezetője ellen. Saját hibáit be nem ismerve, mások hibáit eltúlozva, veszélyes útra lépett, és szembekerült a Győrkönyi kommunistákkal, szembekerült a falu minden vezetőjével. Nincs olyan tisztségviselő ember Györkönyben, akivel ne veszett volna ösz- sze, akit ne fenyegetett volna Batyalik István.

Szabó Sándorné párttikár-he- lyettest, akinek fiai jelentős beosztásban Budapesten dolgoznak, azzal fenyegette, hogy kirúgatja állásukból a fiúkat. Bese Sándort, az új elnököt meg azzal, hogy valami régi ügyéért börtönbe csukatja. A tanácstitkárt, Dobai Károlyt ellenforradalmárnak tartja. Sokáig emlékezetes lesz Györkönyben az a kocsma előtti kirohanása, ahol sok józan és kevésbé józan émber előtt gyalázta a községi vezetőket.

A termelőszövetkezetnek a járási mezőgazdasági vezetők által is elismert és nagyra becsüli eredményeit semmibe véve arról beszél Batyalik István, hogy Bese romlásba vitte, tönkretette a termelőszövetkezetet. Például a modern. Heathing-kályhás, légkondicionáló berendezéssel ellátott csirkenevelőt kritizálta, mondván: a vezetők ilyenbe ölik a pénzt, amikor ő azt tanulta, hogy enné! jobb a mélyalmos, műanyás csirkenevelő.

Könnyű Katát táncba vinni

Nem , lennénk igazságosak, ha azt állítanánk, hogy Bese Sándor, az új elnök angyal. Nagy érdemeket szerzett a termelőszövetkezet gazdasági vezetésében, de rosszul vizsgázott emberi magatartásból., Bese Sándor az emberekkel durván beszél, vezetési módszerei megsértik a szövetkezeti demokráciát és az emberek méltóságérzetét. Az kétségtelen, hogy Bese Sándor elsősorban a rosszul dolgozók ellen lép fel, és azok ellen, akik kárt okoz nak a szövetkezetnek. Fellépése jogos, de ahogyan fellép, az sértő, az bántja az emberek önérzetét.

Kachstetter András állatgondozó a következőket mondja:

— Velem még mindig udvarias volt,, engem még nem sértett meg Bese Sándor, pedig nem vagyok se barátja, se rokona. De hallom a faluban, hogy sokan kifogásolják nyers modorát, goromba beszédét.

Ez a györkönyiek többségének a véleménye. Azt mondják: Jó elnök a Bese, jót is akar, igazságos is, de legyen emberibb; Ezt elvárják a györkönyiek a Besétől azért is, mert bizalmukat adták neki, amikor elnöknek választották, meg azért is, mert Bese Sándor kommunista: rendkívüli taggyűlésen vették fel tagjelöltség nélkül a pártba.

Hát ez az igazság a Bősével; Nem pedig az, amit Batyalik István terjeszt róla, hogy rosszindulatú, hogy romlásba viszi a tsz-t, hogy neki köszönheti a nép azt, ha rossz lesz az idei zárszámadás. Nem igaz az utóbbi vád azért sem, mert Bese egy legyengült, zilált szövetkezet vezetését vette át. Az idei ross2 esztendő, meg a múlt átkos öröksége — amiben jobban terheli a felelősség Batyalik Istvánt, mint Bese Sándort — az oka a múlt év vártnál gyengébb eredményeinek.

Csak egy véleményt állítsunk ide, azt, amit dr. Bartek Károly állatorvos mondott el:

— összehasonlíthatatlanul fejlődött az állattenyésztés a múlt évekhez képest Ezt csak az tudhatja igazán lemérni, aki a múltban is ismerte és ma is ismeri a Szabadság Tsz állattenyésztésének a helyzetét.

Persze a Katát táncba vinni könnyű, és a szövetkezeti gazdáknak egy részét is könnyű most Bese elnök hibáinak megnagyítá- sával, a szövetkezeti gazdaság nehézségeinek eltúlzásával a vezetőség ellen fordítani. A tagságnak egy része könnyen hajlik arra, hogy a meglevő hibákért érzett felelősség terhe alól kivonja magát és mindent a vezetésre hárítson. Ezt tudja Batyalik István is, mert ez az igazság. Éppen ezért tudja meg Batyalik István azt is, hogy olcsó és nem tartós népszerűség most az övé és ezt a népszerűséget megengedhetetlen, kommunistához egyáltalán nem méltó eszközökkel szerezte meg magának a szövetkezeti gazdák egy kisebb csoportjánál.

Mi a tanulság?

Távol áll tőlünk az, hogy mi döntsünk a györkönyiek ügyében; Tudjuk, hogy Batyalik István készül a zárszámadási közgyűlésre, és hiszi, hogy ott ismét őt választják meg elnöknek. Ezt a hitét az újságíróval is közölte. Lehet, hogy ez így lesz, de akár így lesz, akár nem így lesz, el kell marasztalnunk Batyalik Istvánt. El kell ítélnünk kommunistához nem méltó módszereiért. magatartásáért.

Batyalik István akkor járt volna el helyesen, ha az iskolából hazajövet rögtön úgy cselekedett volna, ahogy azt neki a járási pártbizottság tanácsolta. Akkor nem lenne most Györkönyben zűrzavar és nem gyengítenék a tsz-t a dúló -pártharcok« sem. Most nem mondaná azt még Lakatos István tanácselnök is, hogy -Batyalik még a munkakerülőkkel és lógósokkal is összefogott, hogy legyen aki igazat ad neki.«

Bese Sándornak is el kellett volna fogadnia már előbb azokat a bírálatokat, amelyek magatartásával kapcsolatosan elhangzottak, akkor nem ingott volna meg sokak bizalma Bese Sándorban.

Azt kérdeztük a címben, hogy van-e kiút, a győrkönyi zűrzavarból. Azt állítjuk, hogy van! Egyetlen kiút: viselkedjék Bese Sándor is, meg Batyalik István is úgy, ahogy az kommunistákhoz illik, mindig a közösség és soha nem az egyéni, sokszor rosz- szul felfogott érdekeket tartva szem előtt. Viselkedjenek szerényen. igazságosan, emberségesen, önkritikusan, áldozatkészen, úgy, ahogy azt a párt és a győrkönyi nép a kommunistáktól elvárja. Akkor majd megtisztul Györkönyben a légkör, akkor majd lecsillapodnak a kedélyek és megszűnik a zűrzavar.

Gyenis János