Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-06 / 4. szám

TOLNA HEGYÉI NEPÜJSAO 1962. január 9. Walter Ulbricht beszélgetése egy amerikai televíziés társaság képviselőjével Berlin (TASZSZ):' Walter Ulb­richt, az NDK Államtanácsának elnöké beszélgetést folytatott a Columbia Broadcasting System amerikai televíziós társaság kép­viselőjével, Schorr-ral. A beszél­getés az NDK biztonsága érde­kében hozott intézkedésekről, és a német kérdés megoldá­sáról folyt. Walter Ulbricht arra a kérdésre válaszolva, várható-e az NDK részéről újabb védelmi intézkedés, kijelentette: Ameny- nyiben felszámolják a második világháború maradványait, ameny nyiben megkötik a békeszerző­dést, Nyugat-Berlin pedig szabad, demilitarizált várossá lesz, akkor nem kényszerülünk semmilyen további védelmi intézkedésre. Ha azonban folytatódik a hideghá­borús politika, ha az Egyesült Államoknak és az NSZK-nak az NDK ellen tanúsított ellenséges magatartása és provokációi szük­ségessé teszik az újabb intézke­dések végrehajtását, akkor az NDK kormánya egyetértésben a varsói szerződés tagállamaival ké­sedelem nélkül fogja meghozni a szükséges intézkedéseket. Nem a határok kérdése a leglényege­sebb, hanem az, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal kapcsolatban tiszteletben tartsák a nemzetközi jog normáit. Schorrnak arra a megállapítá­sára, hogy ő tekintet nélkül az NDK államhatárának létezésére, megfelelő vízum nélkül átme­het Kelet-Berlinbe, Ulbricht azt válaszolta: hogy ez rendellenes állapot. Épp úgy, ahogy nekem szükségem van vízumra ahhoz — mondotta Ulbricht — hogy az Egyesült Államokba utazzam, az Egyesült Államok állampolgárá­nak is vízumot kell kapnia ah­hoz, hogy az NDK-ba, vagy fő­városába utazzék. Én • amellett vagyok, hogy például ön kapjon beutazási engedélyt az NDK-ba, és ismerkedjék meg az ott folyó építőmunkával. Másképp all a helyzet az autó- útjainkat használó amerikai csa­patokkal — folytatta Ulbricht. — Ez a provokációs felvonulás nyil­vánvalóan a kérdések békés meg­oldása ellen irányul. Hát ön iga­zán azt hiszi, hogy az Egyesült Államok bármit elér ezzel? Hi­szen az Egyesült Államok maga kelt amerikaellenes hangulatot az NDK lakosai között. Az egész­nek eddig ez az egyetlen eredmé­nye van. Mire jó ez az Egyesült Államoknak? Mi az amerikaiak­kal épp úgy békében akarunk él­ni. mint a többi néppel. ■ Németország újraegyesítésének reális lehetőségeit érintve az NDK Államtanácsának elnöke a következőket jelentette ki: A Németország újraegyesítésé­hez vezető út csak akkor válik szabaddá, ha az amerikai csapa­tok elhagyják Nyugat-Németor- szág területét, ha Nyugat-Német- ország kilép a NATO-ból, és né­pe leavűrte a militarista ural­mat, akkor a német nép majd utat és módot talál a két né­met állam közötti egyetértésre. Az Egyesült Államok kormá­nya — mondotta a továbbiakban Ulbricht — a potsdami egyez­ményre hivatkozik. De ennek az egyezménynek az alapelve ép­pen a német militaristák és fa­siszták befolyásának végleges felszámolása volt. Az Egyesült Államok sértette meg ezt az egyezményt, amely ennek követ­keztében érvényét is veszítette. Mindenkinek meg kell értenie, hogy mi .csak akkor beszél.hetühk újraegyesítésről, ha teljesen meg­szűnik annak lehetősége, hogy az újraegyesített Németország ismét agresszív háborút robbant ki á világ bármelyik országa élien. Ezért akarjuk mielőbb megköt­ni a német békeszerződést, mint a béke biztosításához vezető el­ső lépést. Azt akarjuk, hogy a második világháború nyomait el- törlő békeszerződés megkötése után folytassanak tárgyaíásókat a két német állam általános és teljes leszereléséről, és a terü­letükön állomásozó küföldi csa­patok kivonásáról. Ha az Egye­sült Államok és más nyugati ha­talmak nem kérnek a rendezés­nek ebből az egyetlen lehetsé­ges formájából — tette hozzá Ulbricht — akkor a békeszerző­I 1 dóst a Szovjetunió és azök az ál­lamok amelyek óhajtják, fogják aláírni az egyik részről és a Né­met Demokratikus Köztársaság a . másik részről, A nyugat-berlinj helyzet egész- ■ ségesebbé tételét érintő kérdések- j re válaszolva Ulbricht kíjeientét- | te: ha az ember figyelembe ve­szi a valóságos helyzetet, és egy | pillantást vet a térképre, akkor jírönnyen meggyőződik arról, • hogy Nyugat-Berlin a Német De­mokratikus Köztársaság központ- ■ já£ari fekszik A nemzetközi jog ’általánosán elfogadott normái szerint Nyltgat-Berlinnek szerző­déses kapcsolatban kell állnia az NDK-val. I Ha a nyugat-berlini lakosok az NDK-ba akarnák utazni, akkor | vízumot kell kérniük, és a hatá- | ron, ahogy ey, mindenütt szokás, | ellenőrizni kell őket. Mi csak azt ‘ akarjuk, hogy a nemzetközi jo- ; gi normákat az NDK-val kapcso­latban is tiszteletben tartsák. Do ' ez csak a kérdés egyik oldala. Másik oldala az a tény, hogy i Nyugat-Berltnt jelenleg az Egye­sült Államok és a NATO kato­nai támaszpontjaként használjak ' fel. Ennek következtében Nyugat- j Berlinből állandóan veszély fenye­geti az NDK és más szocialista ' országok biztonságát, és az euró- ' pai béltét. Annak a katonai tá­maszpontnak, amellyé Nyugat- Berlin lett. nincs semmi köze az Egyesült Államok biztonságá­hoz. Mj azt akarjuk, hogy szá­molják fel a nyugat-berlini meg­szállási rendszert, és szüntessék meg a nyugat-berlini központokból kiinduló NDK-ellénes felforgató tevékenységet. Azt akarjuk, hogy Nyugat-Berlint tárgyalások útján alakítsák át szabad, derriilitari- zált, semleges várossá. A beszélgetés végén Walíér Ulbricht az új év alkalmából jó­kívánságait fejezte ki minden amerikai állampolgárnak. Gaitskell: Lehetséges Kelet-Németország elismerése Berlin (MTI). A Nyugat-Be.-1 linben tartózkodó Gaitskell, az Angol Munkáspárt vezetője csü­törtökön sajtóértekezletet tartó t és ezen hangsúlyozta, lehetséges az NDK de facto elismerése. Az ellenzéki vezető szószerint a kö­vetkezőket mondotta: »-Vélemé­nyem szerint megvan annak a le­hetősége, hogy Kelet-Németorszá- got azon nemzetközi hatalmak egyikének ismerjük el, amelyek ellenőrzik a Nyugat-Berlinbe ve­zető közlekedési útvonalakat.« Bonn vonakodásával kapcsolat­ban Gaitskell kijelented-; *A szövetségi köztársaságnak rieg .kell fizetnie ezt az árat,« l Eckhardt bonni sajtófőnök — aki ugyancsak Nyugat-Berlinben tartózkodik — szintén a német kérdésről beszélt. A sajtófőnök hangoztatta, a Nyugatnak a kö­vetkező kérdésekben nem szabad engednie: »A frontváros jelenlegi státusa; a három nyugati meg­szálló hatalom csapatainak idő­höz nem kötött állomásoztatása; a bonni hatóságok jelenléte.« Eckhardt képmutatóan azt ál­lította, hogy a bonni kormány a nyugat-berlini kérdésről folyta­tandó tárgyalások őszinte híve. Jómagam azonban — fűzte hoz­zá — nem hiszek abban, hogy ha­marosan tárgyalások kezdődné­nek e kérdésről. Események SOROKBAN Milano (AP, Reuter). Vasúti szerencsétlenség ' történt péntek­re virradó éjszaka Milano közelé­ben. A nyílt pályán megállítot­ták a Velencéből Milanóba tartó gyorsvonatot, mért a sínek közölt egy ember .holtteste feküdt. A jelzést nem vette észre az ugyan­azon sínpáron haladó villanymoz­dony vezetője és a mozdony be­lerohant a veszteglő gyorsvonat ütólsó kocsijába. Három ember meghalt, és körülbelül negyve­nen megsebesültek. Tíz ember állapota súlyos. Havanna (TASZSZ). Mint a Prensa Latina hírügynökség je­lenti, Panamában fokozódik a nép elégedetlensége a csatorna- övezetben állomásozó amerikai katonaság magatartása miatt. Az Egyesült Államok katonai ható­ságai az 1959-eshez hasonló nagy­szabású amerikaellenes tünteté­sek megismétlődésének megaka­dályozására drótakadályokkal vet­ték körül a Panama-csatorna öve zetét. A panamai nemzetgyűlés nem­régiben tiltakozott az önkényes intézkedés ellen és követelte az amerikaiaktól, hogy »azonnal tün­tessék el ezeket az akadályokat, amelyeket a csatornaövezetben lé­tesítettek, s amelyekkel azt akar­ják megakadályozni, hogy a pa­namaiak szabadon járhassanak saját területükön.« Több pana­mai szervezet közölte, hogy tün­tetést készül rendezni a csatorna- övezetben. Beirut (MTI). A libanoni ható­ságok folytatják a kormánvelle- nes összeesküvés felgöngyölítését. Mint Reuter- és AP-tudósítés közli, csütörtökön letartóztatták a nacionalista szoc'ális párt újabb 268 tagiát. A letartóztatottak ra­kásán er*v gépfegyvert., néev gép­puskát, három géppisztolyt, több puskát, pisztolyt, kézigránátot és nagvmennviségű lőszert., valamint robbanóanyagot találtak. A va­sárnap -tnégkísérélt állpmésínv élföjtásá ótft> letartózt»tóttak< -szá­ma 2435 főre emelkedett. Moszkva (MTI). A Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese. útban a Guinea! Köz­társaság felé. csütörtökön kísére­tével a marokkó? Rabatba érke­zett. A. I. Mfko!an fanuár 5-én oénteken folytatta útját Rabat­bái Conakryba. New York (MTI). Mihail Menv- sikov, a Szovjetunió eddiei wa­shingtoni'nagykövete — aki más beosztása miatt távozik az. Enye-1 sült Államokból. — a Reuter-:ro- da jelentése szerint csütörtökön a Queen Elisabeth óceán iáró fe­délzetén visszaindult a Szovjet­unióba. SÁLÁN MOZGÓSÍT az OAS pedig fokozza a békés lakosság ellen indított terrorhad­járatát. Naponta robbannak a bombák Algéria különböző vá­rosaiban, világos nappal lincse­lik meg az arab lakosságot, de Gaulle pedig tehetetlen a fa­siszta bandák garázdálkodásai­val szemben. A jelek azonban arra is mutatnak, hogy a hiva­talos Franciaország nem is akar beavatkozni az OAS banditái­nak tevékenységébe: a hírügy­nökségi jelentések sorra arról számolnak be, hogy a banditáit a rendőrség szemeláttára hajt­ják végre merényleteiket, s a hivatalos közegek, ha időnként használják is fegyverüket, a golyó mindig az arab lakossá­got éri. Jazid, az algériai ideiglenes kormány tájékoztatási minisz­tere elmondotta, hogy csupán a szerdai embervadászatnak 127 algériai áldozata volt, amelyből azonban a francia hatóságok csak negyvenet val­lottak be. A miniszter ismét hangoztatta a francia hatósá­gok súlyos felelősségét, és rá­mutatott az algériai lakosság elleni irtóhadjárat beláthatat­lan következményeire. Közben tovább folytatódnak a fasiszta merényletek. Csütör­tökön a katonaság Oránban tűz alá vett egy épületet, amelyben algériaiak tartózkodtak, miköz­ben a többszáz főnyi fasiszta csőcselék tapssal, és „halál az arabokra” kiáltással fogadott minden találatot. Az OAS egyik terrorista cso­portja csütörtökön este Párizs központjában a Francia Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának székházát támadta meg. Amint az Humanité meg­állapítja, az autós merénylők közelében ott állt egy rendőr­autó, azonban nem vette üldö­zőbe a támadókat. A fasiszta terroristák me­rényletei, Sálán „mozgósítási parancsa” mind arra vall, hogy Franciaországban az új évben tovább bonyolódik a belpoliti­kai helyzet. A Francia Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának nyilatkozata joggal szö­gezi le: a francia nép súlyos megoldatlan problémák elé néz az új évben. A nyilatkozat fog­lalkozik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között meg­kezdődött tárgyalásokkal, s hangsúlyozza, valamennyi nép érdeke azt követeli, hogy a tár­gyalások a két német állammal kötendő békeszerződés aláírá­sával, Nyugat-Berlin demilita- rizált, szabad várossá nyilvání­tásával végződjenek. De Gaúlle azonban a nyugatnémet milita­ristákkal és revansistákkal kö­tött szövetségre alapozza poli­tikáját és visszautasítja a tárr gyalások lehetőségét. Ugyanez a merevség jellemzi De Gaulle politikáját az algériai helyzet­tel kapcsolatban is. Megvan a reális lehetősége — hangsúlyoz­za a politikai bizottság nyilat­kozata —hogy az algériai ideiglenes kormánnyal való tár gyalás útján létrejöjjön a béke Algériában. Azonban a jelek azt mutatják, és ez derül ki de Gaulle legutóbbi beszédéből is, hogy továbbra is érvényesülnek a neokolonialista törekvések, és ezek akadályozzák a békét. Sálán mozgósításával, az OAS fasiszta bandáinak terror­hadjáratával és de Gaulle te­hetetlenségével szemben mind nagyobb ellenállást tanúsít a francia nép. A Francia Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának nyilatkozata éppen ezért joggal hangoztatja: a francia munkásosztály és a francia nép egyesült erővél gá­tat tud vetni a degaullista poli­tikának és ki tudja vívni a szükséges politikai változáso­kat. Csőmbe dollárokkal akarja megvásárolni rendszerének elismerését New York (TASZSZ). A belga Michel Struelens, aki jelenleg az Egyesült Államokban Katanga úgynevezett tájékoztató szolgála­tát vezeti, újabb kísérletet tett Katanga diplomáciai elismerteté­sére. Mint a New York Times írja, Struelens elsősorban azon mesterkedik, hogy Costa Rica is merje el Katangát, mert az ő példáját esetleg néhány más or­szág is követné. Az amerikai lap szerint erre a vállalkozásra egymillió dollárt fordítanak. Nyolcszázötvenezer dollárt szántak a Costa Rica-i Iz 57B81-EI liglDüiSla llrta: GUZI MIHÁLY — BECZE KÁROLY 25. A karaván hamarosan megér­kezett arra a tisztásra, amelyen a támaszpont volt. Szépen zöl­dellő rizstábla volt a közelében. Az erőd udvarán létszámellen­őrzés következett, megállapították az eltűntek személyazonosságát, majd kiosztották a fegyvereket A kocsisor hamarosan megindult Ká-Bán, az ezredtörzs székhelye felé. Három napi fárasztó utazás után a gépkocsi begördült Ká- Bánba. Ez a helység Észak—Vietnam egyik virágzó kis városa, mo­dern házakkal, üzletekkel, szé­les utcákkal, sőt villasora is van. Mindebből keveset vettek ész­re a légiósok. Útközben vala­mennyien eltörődtek, és úgy szálltak le a kocsikról, mint meg- görhyedt, hatvan éves emberek. Arcuk gyűrött Volt és borotválat- lan. Az elmúlt két éjszaka alig aludtak valamit. A gépkocsi a három nap alatt csak néhány órára állt meg, ilyenkor a lé­giósok az útszéií fák alatt ütöt­tek tábort. A körleteket megerő­sített őrséggel vették körül, ne­hogy valami kellemetlenség ér­je őket; Az éjszaka így is ké­nyelmetlen, nyugtalanító volt..: Két órai pihenés "után a kara­ván tovább indult a szűk erdei úton ..: Az álmatlan, rosszkedvű a vietnami fogadtatás nyomasz­tó hatása alatt álló légiósok zú­golódtak, azonban a karaván pa­rancsnoka nem tűrt semmiféle ellenvetést... Az út sürgős volt. Délután ötöt mutatott az era, amikor valamennyien lekászálód­tak a kocsikról. Á több mint 700 ember egy részét a helyőrségen, másik részét pedig a bennszülöt­tek által elhagyott házakban és ázok udvarán szállásolták el. Gazsó is az utóbbiak közé ke­rült. Körülbelül negyvened ma­gával az éjszakai fekhely készí­tésén szorgoskodott, amikor egy hordó bort gurítottak az udvar­ra. Mindenki annyit ivott belő­le, amennyit akart. Hamarosan kihirdették, hogy 400 ember a lehető legsürgősebben útnak in­dul utánpótlásként a kínai határ­menti századokhoz, azután min­denki pihenőre tért. Gazsónak ud­vari fekhelyén az volt az utolsó gondolata, hogy vajon kié volt kormány képviselőinek, 150 000 dollárt pedig »közvetitőknek«. A New York Times rámutat, hogy bár az Egyesült Államok »tájékoztató szolgálat vezetésére« adott beutazási vízumot Strue- lensnek, ő »félig-meddig diplo­máciai tevékenységet fejt ki«. Az amerikai kormány azonban mind­eddig nem tett intézkedéseket Struelens kiutasítására, az ame­rikai külügyminisztérium csupán azzal törődik, hogy Struelens a nyilvántartásokban »propaganda­emberként« szerepeljen. ez a ház, és hol van most, aztán elnyomta az álom. Reggel korán volt az ébresz­tő. Gyors mosakodás, borotválko- zás után létszámellenőrzés követ­kezett, majd felolvasták azok ne­vét, akik a határmenti századok- hoz mennek a karavánnal. Ga­zsó is köztük volt. Parancskihirdetés után kiosz­tották a lőszert a karaván tag­jainak. Minden légiós annyi töl­tényt vett magához, amennyit akart, de a négyszáz kötelező volt. Ennél kevesebbel senki sem indulhatott útnak .;, Az ezredtörzs közben összeállí­totta a gépkocsikaravánt Har­minckét kocsi állt útrakéazcn. Elöl, az élen egy nehéz terepjá­ró tank vezette a sort, utána há­rom páncélkocsi következett, majd gépkocsik. Mindegyik tete­jén géppuska volt elhelyezve, éa minden ötödik kocsin aknávető, A parancs elhangzott, és a négyszáz légiós, valamint a kí­sérő század — amely majd visz- szakisért az autókaravánt — hú­szasával kocsira szállt. Néhány perc múlva egetverő zörej hal­latszott. A tank megindult, nyo­mában a páncélkocsik majd aa autók. Amint a karaván elhagyta Ká- Bánt, az út ismét az őserdőben folytatódott. Kétoldalt hegyek, szakadékok, hatalmas indával összefonódott fák. Úgy tízóratájt a karaván meg»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents