Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1962. január 27. Dorticos kubai elnök beszéde a Punta del Este-i értekezlet ülésén Puntá del Este (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletén folytatódott a kubai kérdés megvitatása. A csütörtök délelőtti ülésen Rusk amerikai külügyminiszter után a perui, a venezuelai és a panamai külügyminiszter szólalt fel. Mindhárman csatlakoztak a Kubát rágalmazók táborához, támadták a forradalmi Kubát és követelték kizárását az Amerikai Államok Szervezetéből. A csütörtök délutáni ülésen Miguel Angel Carcano argentin külügyminiszter körvonalazta ismét hazája álláspontját. Az amerikaiak várakozásával ellentétben azonban a külügyminiszter nem javasolt semmiféle akciót Kuba ellen. Noha egyrészt kormánya nevében elvben elhatárolta magát Kubától és arról beszélt, hogy Kuba jelenléte nem kívánatos az amerikai államok közösségében, másrészt azonban Kuba önrendelkezési joga mellett és a beavatkozás ellen foglalt állást A miniszter kifejtette, nézete szerint nem erélyes szankciókkal, hanem gazdasági és társadalmi reformokkal kell „a kommunizmus ellen harcolni”. A csütörtök délutáni ülés után hat közép-amerikai ország — Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama — határozati javaslatot terjesztett be, amelyben szigorú szankciók alkalmazását, a diplomáciai, konzuláris és kereskedelmi kapcsolatok megszakítását követeli és sürgeti, rekesszék ki Ku bát az Amerikai Államok Szervezetének intézményeiből. Magyar idő szerint pénteken hajnalban 2 órakor a külügyminiszterek újabb ülést tartottak. Az ülésen Dorticos kubai elnök két és háromnegyedórás beszédet mondott. ..... ’•úri”! B eszédében rámutatott, az Egye sült Államok nyomására a Punta del Este-i külügyminiszteri értekezletet azzal a céllal hívták egybe, hogy újabb katonai agressziót készítsenek elő Kuba ellen. Pontról pontra megcáfolta a Kubára szórt rágalmakat, s hangoztatta, hogy az értekezlet ösz- szehívása törvénytelen, jogtalan volt. Az értekezlet szembenáll a kubai néppel és szembenáll La- tin-Amerikq valamennyi népével. A latin-amerikai reakciós körök azzal vádolják Kubát, hogy elnyomja az emberi jogokat — mondotta Dorticos. Az emberi jogok azonban az egész amerikai féltekén csak Kubában érvényesülnek hiánytalanul. Tény az, hogy a kubai forradalom szigorúan eljár a Batista- rendszert visszaállítani akaró háborús bűnösökkel szemben, az Egyesült Államok kémszolgálatának ügynökeivel, a bérgyilkosokkal és terroristákkal szemben. Másrészt azonban Kuba nagylelkűséget tanúsított azokkal az ellenforradalmárokkal szemben, akiket az amerikaiak szervezte támadás idején ejtettek foglyul. A kubai elnök itt rámutatott, arra, hogy az Egyesült Államok képviselőinek, valamint a csatlós-országok küldötteinek kijelentéseiben kiáltó ellentmondások vannak. Kubát azzal vádolják, hogy agresszióra készül, holott Kubát érte agresszió. A tavalyi Kuba-ellenes támadást az Egyesült Államok „szervezte, pénzelte, készítette elő és irányította”. A kubai nép új támadás esetén kész vérét ontani, hazája védelmében szembeszáll minden támadással. Dorticos arra is figyelmeztetett, hogy bármilyen Kuba-ellenes támadás veszélyezteti a világ békéjét. Egyébként igen furcsa* — mutatott rá az elnök —, hogy az emberi jogok bajnokai nem néznek körül saját portájukon. Columbia képviselője hevesen támadta Kubát, pedig Columbiában az ország lakosságának fele írástudatlan, a hatalom birtokában az oligarchiát képviselő pártok vannak, az országban szüntelenül ostromállapot uralkodik. Az Egyesült Államokban, „az emberi jogok hazájában” a négerekkel embertelenül bánnak és a kormányban egyetlen képviselőjük sincs a dolgozóknak. Dorticos elnök ezután hitet tett a kubai forradalom mellett. Hangoztatta, hogy Kuba végérvényesen rálépett a szocializmus útjára, és nincs erő, amely meghátrálásra késztethetne bennünket.” A kubai forradalom elpusztíthatatlan. „Hazám — hangoztatta Dorticos — az első amerikai ország, amely a szocializmus útján jár, de a történelem megmutatja majd hogy nem lesz az utolsó”. Ha a reakciós erők harcot indítanak Kuba ellen, a latin-amerikai népek felszabadító háborúban szállnak szembe a vérengző imperializmussal. Ez nem jelenti azt, hogy Kuba terjeszti a kommunizmust Latin- Amerikában, hiszen egyetlen ország sem fogadná el az „importált forradalmat és sohasem törekedünk majd forradalmunk exportálására” — hangoztatta. Ami a latin-amerikai országokkal és az Egyesült Államokkal támadt nézeteltéréseket illeti, Kuba kész bármikor tárgyalni, hajlandó áthidalni ezeket a nézeteltéréseket, de sohasem hajlik meg idegen hatalom akarata előtt. Kuba tiszteletben tartja más országoknak azt a jogát, hogy kapitalista úton fejlődjenek, de elvárja, hogy azok is tiszteletben tartsák Kubának azt a jogát, hogy a szocializmust válassza. A kubai vezető rámutatott arra is, hogy hazáját a reakciós körök azzal rágalmazzák, támaszpontokat ad idegen, „kontinensen kívüli” hatalmaknak. Ez a rágalom teljesen alaptalan — mondotta. Kubában nincsenek külföldi támaszpontok, csak egyetlen egy támaszpont van, ezt is az amerikai imperialisták tartják fenn Guántanámóban, a kubai nép akarata ellenére. „Most hivatalosan is tiltakozom e támaszpont fenntartása miatt és kijelentem, ha eljön az ideje, követelni fogjuk megszüntetését” — mondotta Dorticos. Hírügynökségi jelentések szerint a kubai elnök beszédének elhangzásakor zsúfolásig megtelt a tanácskozási terem, mindenki feszülten hallgatta Dorticos szavait. A beszéd elhángzása után Dantas brazíliai külügyminiszter odament Raul Roa kubai külügyminiszterhez, melegen megszorította kezét és kérte, tolmácsolja gratulációját az elnöknek. Hollanctok a Sukarno silón elkövetett merénylet tettesei kőzett Djakarta (MTI): Mint az Uj Kína közli, Jusuf Hasanuddin ezredes, a dél-sulawesi (Celebes) katonai körzet parancsnoka, csütörtökön Makassarban bejelentette, hogy a Sukarno elnök ellen elkövetett merénylet háttere már csaknem teljesen tisztázódott, és az eddig letartóztatott hat személyről, akik közül kettő holland, bebizonyosodott, ők a gyilkossági kísérlet bűnrészesei. — A tetteseket a hollandok Nyugat-Iriánból küldték Makas- sarba másfél hónappal a merénylet elkövetése előtt azzal a céllal, hogy a nép körében folytatott felforgató tevékenységükkel eltérítsék Indonéziát attól a szándékától, hogy visszaszerzi Nyugat-Iriánt. A hollandok azonban rosszul számítottak, mert minél több kézigránátot hajigáinak, annál szilárdabb lesz népünk elhatározása — fejezte be szavait Jusuf ezredes. Zairin Zain Indonézia wa shingtoni nagykövete Reuter-Je- lentés szerint nyilatkozott azok nak a tárgyalásoknak az eredményéről, amelyek a nyugat- iriáni kérdésben New Yorkban és Washingtonban folynak. Arra a kérdésre, közelebb került-e a holland—indonéz köz vetlen tárgyalások lehetősége, kijelentette. a tárgyalások létrejöttéért még nagyon sokat kell tenni, mivel a közelmúltban tör- tént_ holland tengeri provokáció megnehezítette a megegyezést. Indonéziában erős felháborodást keltett, hogy a Life című amerikai folyóirat nyíltan felszólította az Egyesült Államok kormányát, küldje el a 7. amerikai flottát hollandba támogatására a Nyugat-Iriánért, folyó küzdelemben. — A Life kétségtelenül az amerikai monopoltőke véleményét tükrözi, azt az óhaját juttatja kifejezésre, hogy a holland gyarmatosítók továbbra is maradjanak Nyugat-Iriánban — írja vezércikkében a Merdeka. — Luns holland külügyminiszter nyilván újabb engedményeket tett az amerikai nagytőkéseknek, felajánlottá, hogy széleskörű lehetőségeket nyit számukra Nyugat-Irián kincseinek kiaknázására. A Berita Indonesia így ír: — A washingtoni kormány természetesen nem lép fel olyan nyíltan, mint a Life. Szívesebben jár el leplezett formában, például pilótákat küldt, mint Allan Pope esetében, fegyvereket, hadianyagot szállít, de maga nem avatkozik be a csetepatéba, mert az igen kockázatos. — A jogaiért küzdő indonéz nép felkészült minden következményre. Nem fél a 7. amerikai flottától sem. Indonézia nincs egyedül, mert jogaiért harcol. Katonai előkészületek Nyugat-Irián felszabadítására . _______________«s N agy érdeklődés kíséri az indonéz hadsereg gyakorlatait. Önkéntesek ezrei jelentkeztek a felszabadító hadsereg soraiba. A feltétel Djakarta utcáin készült. Kuba népe nincs egyedül az egész szocialista tábor, a világ minden szabadságszerető népe Kuba oldalán áll és szolidáris Latin-Amerika még elnyomott népeivel — válaszolt;! Kádár János elvtárs a Revolu- cion című kubai lap kérdésére. A magyar Minisztertanács elnöke hangsúlyozta, hogy az Amerikai Államok Szervezetének mostani ülésszakán az Egyesült Államok kormánya ismét összeesküvést szervez a Kubai Köztársaság függetlensége ellen. Ez‘ az összeesküvés nemcsak Kuba, hanem valamennyi latin-amerikai nép, a népek szabadsága, a társadalmi haladás és a béke ügye ellen irányul. Míg Punta del Este-ben néhány latin-amerikai állam az Egyesült Államok nyomására megpróbál szankciókat elfogadtatni a Kubai Köztársaság ellen, Latin-Amerika valameny- nyi országában tiltakozó gyűléseket tartanak az amerikai akció ellen. A Panamai Szocialista Párt nyilatkozatban jelentette ki, hogy támogatja a forradalmi Kubát, Uruguay fővárosában, Montevideóban pedig a különböző társadalmi szervek rendeztek kongresszust, melyen kinyilvánították, hogy szembehelyezkednek a Kuba elleni újabb imperialista beavatkozással. Chilében latin-amerikai írók és közéleti személyiségek tiltakoztak a Punta del Este-i értekezlet ellen, Bolíviában pedig a kőolajipari dolgozók szak szervezete követelte, a kormány utasítsa az értekezleten részt vevő küldöttségét, hogy támogassa a néöek önrendelkezési jogának és a be nem avatkozásnak elvét. Amíg Punta del Este-ben az Amerikai Állantok Szervezete ülésezik, a kubai fő'várösban r. latin-amerikai népek tartanak tanácskozást. A küldöttek egyhangú határozatban vállaltak szolidaritást Dorticos kubai elnökkel, aki Punta del Este-ben védelmezi hazája jogait és elítélték a forradalmi Kubára szórt rágalmakat. Az egyik ülésen Árbenz, volt guatemalai elnök arra figyelmeztetett, hogy Punta del Este-ben az amerikai imperializmus nemcsak Kuba, hanem valamennyi latin-amerikai állam ellen készít elő agressziót. A népek azonban hősies harcban előbb- utóbb kivívják a végső győzelmet — mondotta a volt guatemalai elnök. Dorticos nagy beszédben leplezte le az Egyesült Államok és a latin-amerikai reakciós kő rök ■ mesterkedéseit, amelyek nyílt beavatkozással szeretnék megdönteni Kuba forradalmi rendszerét. Dorticos elnök ismertette Kuba politikáját, s hangsúlyozta, hogy a kubai nép kész vérét ontani, ha újabb agresszió érné. Ugyanakkor a kubai elnök arra is rámutatott, hogy országa bármikor kész tárgyalni, de soha nem hajlik meg idegen hatalom akarata előtt. A Punta del Este-i értkezle- tet az amerikaiak hívták ösz- sze, és csatlósaikkal olyan határozatot szeretnének elfogadtatni, amely elszigetelné a Kubai Köztársaságot. Kuba népe azonban, amely az amerikai kontinensen elsőnek lépett a szabadság és függetlenség útjára nincs egyedül. Szolidáris vele Latin-Amerika minden népe, s a világ valamennyi sza- bádságszerető országa. Erről beszélt nyilatkozatában a Re- volucion című lapnak Kádár János, így nyilatkoztak a szocializmust építő országok vezetői és népei, de ugyanígy szolidaritást vállal a bés kubai néppel Latin-Amerika minden v szabadságszerető embere. Á hitleri birodalom 1937-es határai érvényesek az új bonni vámtörvény szerint Berlin (MTI). Az MTI berlini tudósítója jelenti: A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa új vámtörvény-javaslatot terjesztett a népi kamara elé. A törvényjavaslat első paragrafusában leszögezi, hogy a Német Demokratikus Köztársaság területe egységes vámterületnek számít, a vámhatár egyezik az NDK határával. Nyugat-Berlin az NDK vámterülete és felségterülete középen fekszik, tehát nem tartozik a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság vám- és felségterületéhez. Ennéf fogva Nyugat- Berlin vámjogi Helyzetét egyezménnyel kell majd szabályozni. Amíg azonban erre sor kerül, Nyugat-Berlin az ez idő szerint érvényben lévő rendelkezések alapján bonyolítja le áruforgalmát az NDK-val, az NSZK-val és más országokkal. A törvényjavaslatot a Minisztertanács nevében Julius Bal- kow külkereskedelmi és belné- met kereskedelmi miniszter terjesztette az NDK legfelsőbb nép- képviseleti szerve elé. »A Német Demokratikus Köztársaság kormánya elvárja az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Anglia kormányaitól, hogy megakadályozzák a nemzetközi joggal ellentétes nyugatnémet vámtörvény kiterjesztését Nyugat-Berlinre, vessenek véget annak, hogy a nyugat-benini vámigazgatás alá legyen rendelve a nyugatnémet vámhatóságoknak és hassanak oda, hogv Nyugat-Berlin szenátusa saját vámigazgatást létesítsen« — mondotta többek között beszédében Balkow miniszter. A Német Szövetségi Köztársaság ugyanis 1962. január 1-én új vámtörvényt léptetett életbe, e törvény alkotásánál azonban figyelmen kívül hagyták a reális helyzetet. A nyugatnémet vámtörvény kimondja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság vámterületének határai megegyeznek az egykori hitleri birodalom 1937 évi határaival. Vagyis a nyugatnémet militarista körök revan- sizmusának szellemében Bo; in saját vámterületének tekinti nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságot, hanem azokat a területeket is, amelyek szerinte most »ideiglenesen« a Szovjetunióhoz és Lengyelországhoz tartoznak, sőt a német—francia határ mentén egy kisebb francia területet is. A Német Demokratikus Köztársaság új vámtörvénye megfelel a reális helyzetnek. Az új vámtörvény lényegében nem változtat semmit az NDK eddigi vámigazgatásában és nem lesz kihatással a két német állam közötti kereskedelemre sem, amely a két német állam közötti egyezmény értelmében vámmentesen bonyolódik. A lottó e heti nyerőszámai: 3,28, 43, 46,86 saoocooooooooooooooooo
