Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1962. január 27. Dorticos kubai elnök beszéde a Punta del Este-i értekezlet ülésén Puntá del Este (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az Amerikai Államok Szerveze­tének külügyminiszteri értekezle­tén folytatódott a kubai kérdés megvitatása. A csütörtök délelőtti ülésen Rusk amerikai külügymi­niszter után a perui, a venezuelai és a panamai külügyminiszter szólalt fel. Mindhárman csatla­koztak a Kubát rágalmazók tá­borához, támadták a forradalmi Kubát és követelték kizárását az Amerikai Államok Szervezetéből. A csütörtök délutáni ülésen Mi­guel Angel Carcano argentin kül­ügyminiszter körvonalazta ismét hazája álláspontját. Az amerikai­ak várakozásával ellentétben azonban a külügyminiszter nem javasolt semmiféle akciót Ku­ba ellen. Noha egyrészt kormá­nya nevében elvben elhatárolta magát Kubától és arról beszélt, hogy Kuba jelenléte nem kívána­tos az amerikai államok közössé­gében, másrészt azonban Kuba önrendelkezési joga mellett és a beavatkozás ellen foglalt állást A miniszter kifejtette, nézete sze­rint nem erélyes szankciókkal, hanem gazdasági és társadalmi reformokkal kell „a kommuniz­mus ellen harcolni”. A csütörtök délutáni ülés után hat közép-amerikai ország — Costa Rica, Salvador, Guatema­la, Honduras, Nicaragua és Pa­nama — határozati javaslatot ter­jesztett be, amelyben szigorú szankciók alkalmazását, a diplo­máciai, konzuláris és kereskedel­mi kapcsolatok megszakítását kö­veteli és sürgeti, rekesszék ki Ku bát az Amerikai Államok Szer­vezetének intézményeiből. Magyar idő szerint pénteken hajnalban 2 órakor a külügymi­niszterek újabb ülést tartottak. Az ülésen Dorticos kubai elnök két és háromnegyedórás beszédet mondott. ..... ’•úri”! B eszédében rámutatott, az Egye sült Államok nyomására a Punta del Este-i külügyminiszteri érte­kezletet azzal a céllal hívták egybe, hogy újabb katonai ag­ressziót készítsenek elő Kuba el­len. Pontról pontra megcáfolta a Kubára szórt rágalmakat, s han­goztatta, hogy az értekezlet ösz- szehívása törvénytelen, jogtalan volt. Az értekezlet szembenáll a kubai néppel és szembenáll La- tin-Amerikq valamennyi népével. A latin-amerikai reakciós kö­rök azzal vádolják Kubát, hogy elnyomja az emberi jogokat — mondotta Dorticos. Az emberi jogok azonban az egész amerikai féltekén csak Kubában érvényesülnek hiánytalanul. Tény az, hogy a kubai forrada­lom szigorúan eljár a Batista- rendszert visszaállítani akaró há­borús bűnösökkel szemben, az Egyesült Államok kémszolgálatá­nak ügynökeivel, a bérgyilkosok­kal és terroristákkal szemben. Másrészt azonban Kuba nagylel­kűséget tanúsított azokkal az el­lenforradalmárokkal szemben, akiket az amerikaiak szervezte támadás idején ejtettek foglyul. A kubai elnök itt rámutatott, arra, hogy az Egyesült Államok képviselőinek, valamint a csat­lós-országok küldötteinek kijelen­téseiben kiáltó ellentmondások vannak. Kubát azzal vádolják, hogy agresszióra készül, holott Kubát érte agresszió. A tavalyi Kuba-ellenes támadást az Egye­sült Államok „szervezte, pénzelte, készítette elő és irányította”. A kubai nép új támadás ese­tén kész vérét ontani, hazája védelmében szembeszáll min­den támadással. Dorticos arra is figyelmeztetett, hogy bármilyen Kuba-ellenes tá­madás veszélyezteti a világ bé­kéjét. Egyébként igen furcsa* — mu­tatott rá az elnök —, hogy az emberi jogok bajnokai nem néz­nek körül saját portájukon. Co­lumbia képviselője hevesen tá­madta Kubát, pedig Columbiában az ország lakosságának fele írás­tudatlan, a hatalom birtokában az oligarchiát képviselő pártok vannak, az országban szüntelenül ostromállapot uralkodik. Az Egyesült Államokban, „az emberi jogok hazájában” a né­gerekkel embertelenül bánnak és a kormányban egyetlen képvise­lőjük sincs a dolgozóknak. Dorticos elnök ezután hitet tett a kubai forradalom mellett. Han­goztatta, hogy Kuba végérvényesen rálépett a szocializmus útjára, és nincs erő, amely meghátrá­lásra késztethetne bennün­ket.” A kubai forradalom elpusztítha­tatlan. „Hazám — hangoztatta Dorti­cos — az első amerikai ország, amely a szocializmus útján jár, de a történelem megmutatja majd hogy nem lesz az utolsó”. Ha a reakciós erők harcot indítanak Kuba ellen, a latin-amerikai né­pek felszabadító háborúban száll­nak szembe a vérengző imperia­lizmussal. Ez nem jelenti azt, hogy Kuba terjeszti a kommunizmust Latin- Amerikában, hiszen egyetlen or­szág sem fogadná el az „impor­tált forradalmat és sohasem tö­rekedünk majd forradalmunk ex­portálására” — hangoztatta. Ami a latin-amerikai országokkal és az Egyesült Államokkal támadt nézeteltéréseket illeti, Kuba kész bármikor tárgyal­ni, hajlandó áthidalni ezeket a nézeteltéréseket, de soha­sem hajlik meg idegen hata­lom akarata előtt. Kuba tiszteletben tartja más or­szágoknak azt a jogát, hogy ka­pitalista úton fejlődjenek, de el­várja, hogy azok is tiszteletben tartsák Kubának azt a jogát, hogy a szocializmust válassza. A kubai vezető rámutatott arra is, hogy hazáját a reakciós körök azzal rágalmazzák, támaszponto­kat ad idegen, „kontinensen kí­vüli” hatalmaknak. Ez a rágalom teljesen alaptalan — mondotta. Kubában nincsenek külföldi tá­maszpontok, csak egyetlen egy támaszpont van, ezt is az ameri­kai imperialisták tartják fenn Guántanámóban, a kubai nép akarata ellenére. „Most hivatalo­san is tiltakozom e támaszpont fenntartása miatt és kijelentem, ha eljön az ideje, követelni fog­juk megszüntetését” — mondotta Dorticos. Hírügynökségi jelentések sze­rint a kubai elnök beszédének elhangzásakor zsúfolásig megtelt a tanácskozási terem, mindenki feszülten hallgatta Dorticos sza­vait. A beszéd elhángzása után Dantas brazíliai külügyminiszter odament Raul Roa kubai külügy­miniszterhez, melegen megszorí­totta kezét és kérte, tolmácsolja gratulációját az elnöknek. Hollanctok a Sukarno silón elkövetett merénylet tettesei kőzett Djakarta (MTI): Mint az Uj Kína közli, Jusuf Hasanuddin ezredes, a dél-sulawesi (Celebes) katonai körzet parancsnoka, csü­törtökön Makassarban bejelen­tette, hogy a Sukarno elnök el­len elkövetett merénylet háttere már csaknem teljesen tisztázó­dott, és az eddig letartóztatott hat személyről, akik közül kettő holland, bebizonyosodott, ők a gyilkossági kísérlet bűnrészesei. — A tetteseket a hollandok Nyugat-Iriánból küldték Makas- sarba másfél hónappal a me­rénylet elkövetése előtt azzal a céllal, hogy a nép körében foly­tatott felforgató tevékenységük­kel eltérítsék Indonéziát attól a szándékától, hogy visszaszerzi Nyugat-Iriánt. A hollandok azon­ban rosszul számítottak, mert minél több kézigránátot hajigái­nak, annál szilárdabb lesz né­pünk elhatározása — fejezte be szavait Jusuf ezredes. Zairin Zain Indonézia wa shingtoni nagykövete Reuter-Je- lentés szerint nyilatkozott azok nak a tárgyalásoknak az ered­ményéről, amelyek a nyugat- iriáni kérdésben New Yorkban és Washingtonban folynak. Arra a kérdésre, közelebb ke­rült-e a holland—indonéz köz vetlen tárgyalások lehetősége, ki­jelentette. a tárgyalások létre­jöttéért még nagyon sokat kell tenni, mivel a közelmúltban tör- tént_ holland tengeri provoká­ció megnehezítette a megegye­zést. Indonéziában erős felháboro­dást keltett, hogy a Life című amerikai folyóirat nyíltan felszó­lította az Egyesült Államok kor­mányát, küldje el a 7. amerikai flottát hollandba támogatására a Nyugat-Iriánért, folyó küzdelem­ben. — A Life kétségtelenül az amerikai monopoltőke vélemé­nyét tükrözi, azt az óhaját jut­tatja kifejezésre, hogy a holland gyarmatosítók továbbra is ma­radjanak Nyugat-Iriánban — írja vezércikkében a Merdeka. — Luns holland külügyminiszter nyilván újabb engedményeket tett az amerikai nagytőkések­nek, felajánlottá, hogy széleskö­rű lehetőségeket nyit számukra Nyugat-Irián kincseinek kiakná­zására. A Berita Indonesia így ír: — A washingtoni kormány természetesen nem lép fel olyan nyíltan, mint a Life. Szíveseb­ben jár el leplezett formában, például pilótákat küldt, mint Allan Pope esetében, fegyvere­ket, hadianyagot szállít, de ma­ga nem avatkozik be a csetepa­téba, mert az igen kockázatos. — A jogaiért küzdő indonéz nép felkészült minden követ­kezményre. Nem fél a 7. ameri­kai flottától sem. Indonézia nincs egyedül, mert jogaiért harcol. Katonai előkészületek Nyugat-Irián felszabadítására . _______________«s N agy érdeklődés kíséri az indonéz hadsereg gyakorlatait. Önkén­tesek ezrei jelentkeztek a felszabadító hadsereg soraiba. A fel­tétel Djakarta utcáin készült. Kuba népe nincs egyedül az egész szocialista tábor, a vi­lág minden szabadságszerető népe Kuba oldalán áll és szo­lidáris Latin-Amerika még el­nyomott népeivel — válaszolt;! Kádár János elvtárs a Revolu- cion című kubai lap kérdésére. A magyar Minisztertanács el­nöke hangsúlyozta, hogy az Amerikai Államok Szervezeté­nek mostani ülésszakán az Egyesült Államok kormánya is­mét összeesküvést szervez a Kubai Köztársaság függetlensé­ge ellen. Ez‘ az összeesküvés nemcsak Kuba, hanem vala­mennyi latin-amerikai nép, a népek szabadsága, a társadalmi haladás és a béke ügye ellen irányul. Míg Punta del Este-ben né­hány latin-amerikai állam az Egyesült Államok nyomására megpróbál szankciókat elfogad­tatni a Kubai Köztársaság el­len, Latin-Amerika valameny- nyi országában tiltakozó gyűlé­seket tartanak az amerikai ak­ció ellen. A Panamai Szocia­lista Párt nyilatkozatban jelen­tette ki, hogy támogatja a for­radalmi Kubát, Uruguay fővá­rosában, Montevideóban pedig a különböző társadalmi szervek rendeztek kongresszust, melyen kinyilvánították, hogy szembe­helyezkednek a Kuba elleni újabb imperialista beavatko­zással. Chilében latin-amerikai írók és közéleti személyiségek tiltakoztak a Punta del Este-i értekezlet ellen, Bolíviában pe­dig a kőolajipari dolgozók szak szervezete követelte, a kor­mány utasítsa az értekezleten részt vevő küldöttségét, hogy támogassa a néöek önrendel­kezési jogának és a be nem avatkozásnak elvét. Amíg Punta del Este-ben az Amerikai Állantok Szervezete ülésezik, a kubai fő'várösban r. latin-amerikai népek tartanak tanácskozást. A küldöttek egy­hangú határozatban vállaltak szolidaritást Dorticos kubai el­nökkel, aki Punta del Este-ben védelmezi hazája jogait és el­ítélték a forradalmi Kubára szórt rágalmakat. Az egyik ülé­sen Árbenz, volt guatemalai elnök arra figyelmeztetett, hogy Punta del Este-ben az amerikai imperializmus nem­csak Kuba, hanem valamennyi latin-amerikai állam ellen ké­szít elő agressziót. A népek azonban hősies harcban előbb- utóbb kivívják a végső győzel­met — mondotta a volt guate­malai elnök. Dorticos nagy beszédben lep­lezte le az Egyesült Államok és a latin-amerikai reakciós kő rök ■ mesterkedéseit, amelyek nyílt beavatkozással szeretnék megdönteni Kuba forradalmi rendszerét. Dorticos elnök is­mertette Kuba politikáját, s hangsúlyozta, hogy a kubai nép kész vérét ontani, ha újabb ag­resszió érné. Ugyanakkor a ku­bai elnök arra is rámutatott, hogy országa bármikor kész tárgyalni, de soha nem hajlik meg idegen hatalom akarata előtt. A Punta del Este-i értkezle- tet az amerikaiak hívták ösz- sze, és csatlósaikkal olyan ha­tározatot szeretnének elfogad­tatni, amely elszigetelné a Ku­bai Köztársaságot. Kuba népe azonban, amely az amerikai kontinensen elsőnek lépett a szabadság és függetlenség út­jára nincs egyedül. Szolidáris vele Latin-Amerika minden né­pe, s a világ valamennyi sza- bádságszerető országa. Erről beszélt nyilatkozatában a Re- volucion című lapnak Kádár János, így nyilatkoztak a szo­cializmust építő országok veze­tői és népei, de ugyanígy szo­lidaritást vállal a bés kubai néppel Latin-Amerika minden v szabadságszerető embere. Á hitleri birodalom 1937-es határai érvényesek az új bonni vámtörvény szerint Berlin (MTI). Az MTI berlini tudósítója jelenti: A Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa új vámtörvény-javaslatot terjesztett a népi kamara elé. A törvényja­vaslat első paragrafusában le­szögezi, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság területe egysé­ges vámterületnek számít, a vámhatár egyezik az NDK hatá­rával. Nyugat-Berlin az NDK vámterülete és felségterülete kö­zépen fekszik, tehát nem tarto­zik a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság vám- és felségterü­letéhez. Ennéf fogva Nyugat- Berlin vámjogi Helyzetét egyez­ménnyel kell majd szabályozni. Amíg azonban erre sor kerül, Nyugat-Berlin az ez idő szerint érvényben lévő rendelkezések alapján bonyolítja le áruforgal­mát az NDK-val, az NSZK-val és más országokkal. A törvényjavaslatot a Minisz­tertanács nevében Julius Bal- kow külkereskedelmi és belné- met kereskedelmi miniszter ter­jesztette az NDK legfelsőbb nép- képviseleti szerve elé. »A Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya elvárja az Amerikai Egyesült Államok, Franciaor­szág és Anglia kormányaitól, hogy megakadályozzák a nem­zetközi joggal ellentétes nyugat­német vámtörvény kiterjesztését Nyugat-Berlinre, vessenek véget annak, hogy a nyugat-benini vámigazgatás alá legyen rendel­ve a nyugatnémet vámhatósá­goknak és hassanak oda, hogv Nyugat-Berlin szenátusa saját vámigazgatást létesítsen« — mon­dotta többek között beszédében Balkow miniszter. A Német Szövetségi Köztár­saság ugyanis 1962. január 1-én új vámtörvényt léptetett életbe, e törvény alkotásánál azonban figyelmen kívül hagyták a reális helyzetet. A nyugatnémet vám­törvény kimondja, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság vám­területének határai megegyeznek az egykori hitleri birodalom 1937 évi határaival. Vagyis a nyugat­német militarista körök revan- sizmusának szellemében Bo; in saját vámterületének tekinti nem­csak a Német Demokratikus Köz­társaságot, hanem azokat a te­rületeket is, amelyek szerinte most »ideiglenesen« a Szovjet­unióhoz és Lengyelországhoz tartoznak, sőt a német—francia határ mentén egy kisebb francia területet is. A Német Demokratikus Köz­társaság új vámtörvénye megfe­lel a reális helyzetnek. Az új vámtörvény lényegében nem vál­toztat semmit az NDK eddigi vámigazgatásában és nem lesz kihatással a két német állam közötti kereskedelemre sem, amely a két német állam közötti egyez­mény értelmében vámmentesen bonyolódik. A lottó e heti nyerőszámai: 3,28, 43, 46,86 saoocooooooooooooooooo

Next

/
Thumbnails
Contents