Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-26 / 21. szám
9 TOLNA MEGYF1 NÉPÜJSAO 1962. január 26. Hz indonéz kormány jóváhagyta az áltaianos mozgósításról szóló törvényjavaslatot U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkár közvetítő tárgyalásai Djakarta (MTI): Az AP jelentése szerint szerda éjjel az indonéz kormány jóváhagyta az általános mozgósításról szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében a köztársaság valamennyi 18 és 40 év közötti állampolgárát mozgósítani fogják „az állam biztonságának érdekében.” A kabinet ezenkívül elfogadott egy másik törvényjavaslatot is az előkészítő védelmi hadgyakorlatokról. A javaslatokat Su karno elnöknek még jóvá kell hagynia. Abdulgani, a legfelsőbb tanácskozó testület elnökhelyettese — mint az AP közli — kijelentette, hogy a jelenleg holland igazgatás alatt álló volt holland érdekeltségek automatikusan indonéz tulajdonná válnak, tekintettel „az indonéz haditengeri egy ségek ellen elkövetett holland provokációkra és arra, hogy a hollandok meggyilkolták Sudarsót, a haditengerészet helyettes vezérkari főnökét.” Sukarno dandártábornok, a nyugat-iriáni felszabadítási hadsereg parancsnoka, a Sulawes-i (Celebes) Makassarban tett 48 órás látogatása befejeztével, amelynek során a helyi katonai parancsnokokkal tárgyalt, jelentéstételre visszaérkezett Djakar- tába. Sukarno szerdai napiparancsában hangsúlyozta, hogy a tizenegy nap előtti holland tengeri akció olyan kihívás volt, amelyre Indonéziának válaszolnia kell. A hadseregnek bíznia kell erejében — mondotta. A Reuter New York-i jeleiité- se szerint U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára szerdán tovább folytatta közvetítő tárgyalásait a nvugat-iriáni kérdésben. Először Schurmann holland ENSZ-delegátust, majd Wirjopra- notot, Indonézia állandó ENSZk.üldcttét fogadta. A hírügynökség jóltájékozott forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a főtitkár még hosszadalmas tárgyalásokat fog folytatni a két féllel. Az utóbbi napokban néhány ausztrál lapban olyan cikkek jelentek meg, amelyek arra engednek következtetni, hogy Ausztrália megváltoztatta Nvugat-Irián- nal kapcsolatos eddigi álláspontját. Ezért a hollandok több ízben kifejezték nyugtalanságukat. Van Roijen. Hollandia washingtoni nagykövete — jelenti a Reuter — kijelentette, kételkedik az Ausztráliából érkezett hírek hitelességében. Fenner Brockway angol munkáspárti képviselő szerdán az alsóházban magára zúdította a tory-képviselők haragját, amikor kijelentette, még Hollandiában és Ausztráliában is elismerték, hogy a törvény és a történelem hagyománya szerint Nyugat- Iriánnak Indonéziához kell tartoznia. Az Uj Kína hírügynökség közli, hogy Amer marsall, az EAK elnökhelyettese, aki január 16-a óta Indonéziában tartózkodott, szerdán elhagyta az országot. Elutazása előtt Sukarno elnök fogadást adott tiszteletére. Kijelentette, hogy az EAK Indonéziának nyújtott baráti segítsége a Nyugat-Irián visszaszerzéséért folytatott harcban a két ország baráti kapcsolatainak eredménye. Újabb bombamerényietek Párizsban — provokatív OAS-tüntetés Algériában Párizs (MTI). A francia kormány szerdán de Gaulle elnökletével ülést tartott, amelyen az OAS növekvő terrortevékenységével foglalkozott. Terrenoire, tájékoztatási miniszter, az ülés után ismét azt állította, a kormány »erélyes intézkedéseket tett az összee-küvők ellen«. Konkréten azonban csak anrjvit jelentett be, hogy a kormány ötmillió frankos hitelt szavazott meg a bombamerényietek áldozatainak kártalanítására és, hogy a sajtó és rádió a jövőben nem adhat helyet azOAS-vezetők nyilatkozatainak. felhívásainak. A miniszter elismerte, hogy a merényletek száma növekszik, de hoz záfűzte »5C0 bombamerénylő jelenléte Párizsban még nem jelent fasiszta veszélyt«. Végül bejelentette, hogy de Gaulle enök február 5-én ismét beszédet mond a televízióban. A kormányülés tartalma alatt ismét egy sor plasztikbomba robbant a francia fővárosban. Az OAS merénylői ezúttal főleg haladó újságírókat vettek célba. Szerdán délután és csütörtökre virradó éjjel összesen tizenkét plasztikbombás merényletet követett el Párizsban az OAS. A robbanások igen nagy anyagi ká'ht okoztak, emberáldozatoi azonban szerencsére nem követeltek. A CGT felhívást tett közzé a merényletekkel kapcsolatban. A legnagyobb francia szakszervezet felszólítja a francia dolgozókat, fokozzák harcukat a fasiszták, cinkosaik és mindazok ellen akik elnéző magatartásukkal támogatják az összeesküvőket. Algériában az OAS hívei nagyszabású tüntetéseket rendeztek az 1960. január 24-i algíri barri kád-lázadás évfordulóján. Az OAS utasítására valamennyi város európai negyedében fellobogózták a házakat. Algírban ünnepi szentmisén emlékeztek meg az »OAS hősi halottairól«. A szertartás alatt a titkosszervezet tagjai fegyveresen álltak őrt a templom előtt. Az OAS eleseti tagjainak emléktábláit megkoszorúzták, az egyik koszorút két ejtőernyős katona helyezte el. A tüntetések mindenütt a rendőrök és csendőrök sorfala között játszódtak le. Oranban hasonló volt a helyzet. Az ultrák az OAS-t és Salant éltetve vonultak végig az utcákon. Délután öt órakor az európai lakosság egész Algériában egyórás általános sztrájkkal és csenddel tüntetett, az utcákon leállt a forgalom, az üzleteket, ablakokat bezárták. Az OAS kalóz-rádiója két ízben szólalt meg az évforduló napján. Oranban és más helyeken ösz- szetűzésekre került sor az arab lakosság és az ultrák között. Ezeknél hét személy életét vesztette, kilenc pedig megsebesült. Kennedy elnök sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). Kennedy elnök szerdán este sajtóértekezletet tartott, amelyen csaknem kizárólag az Egyesült Államok belpolitikai és gazdasági kérdéseivel foglalkozott. Tudósítók kérdéseire válaszolva két külpolitikai jellegű észrevételt tett. Amikor megkérdezték, hogy ő és tanácsadói teljes mértékben meg vannak-e elégedve a NATO jelenlegi harci felkészültségével, Kennedy azt válaszolta, hogy r felkészültséget fokozni is kell Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja többek között a NATO hagyományos fegyveres erőinek növelését. Az elnök a továbbiakban közölte, felkérte Eugene Black-et, a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank igazgatóját, hogy járjon el közvetítőként India és Pakisztán kasmiri vitájában. Az egyik tudósító megkérdezte Kennedyt, hogy az Egyesült Államok mit akar elérni az amerikai államok külügyminisztereinek Punta del Este-i tanácskozásán. Kenned-/ rövid válaszában rendkívül óvatos formában kifejezte azt a reményét, hogy ez az értekezlet „hatékony nvilatkoza- tot” fogad majd el arról a nyugtalanságról, ami eltölti az Egyesült Államokat és az elnök állítása szerint a latin-amerikai országokat „a kommunizmus támadása miatt a nyugati féltekén”. Á nézeteltérések jegyében folytatódik Punta de! Este-ben az amerikai államok szervezetének külügyminiszteri értekezlete Punta del Este (MTI). Szerdán Punta del Este-ben az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletén megkezdődött az általános vita. A vitában felszólaló columbiai külügyminiszter durva rágalmakkal illette a forradalmi Kubát és felszólította az Amerikai Államok Szervezetének tagállamait, szakítsák meg diplomáciai, kon- zuláris és gazdasági kapcsolataikat Fidel Castro kormányával. A columbiai álláspontot támogatta a guatemalai külügyminisz- ier is, sőt ő még szigorúbb szankciók alkalmazását követelte. Sürgette a kubai kormány erélyes elítélését, Kubának az Amerikai Államok Szervezetéből való kizárását, a diplomáciai, konzulá- ris és gazdasági kapcsolatok megszakítását, valamint a Kubának szánt fegyverszállítások betiltását. Ydigoras Fountes guatemalai elnök táviratot küldött az értekezleten részt vevő küldöttségnek, felszólította arra, hogy hatékonyan védelmezze a latin-ame rikai jobboldali diktatúrák érdekeit. A távirat bírálja az úgynevezett semlegesek, a nagy latinamerikai köztársaságok „közömbösségét”, szemükre veti, hogy nem szállnak szembe hatékonyan Kubával, segédkezet adnak a kubai forradalmi kormány helyzetének megszilárdulásához. Manuel Tello mexikói külügyminiszter viszont felszólalásában nem volt hajlandó csatlakozni az Egyesült Államok diktálta állásponthoz. Kijelentette, az Amerikai Államok Szervezete módot ad arra, hogy szembeszálljanak bármely ország agressziós cselekedeteivel, viszont Kubáról nem lehet azt állítani, hogy ilyen cselekedeteket követett volna el. A külügyminiszter ellenezte, hogy Kuba ellen szankciót alkalmazzanak, mert egy ilyen eljárás jogtalan lenne. A chilei külügyminiszter a mexikói álláspontot támogatta. Kijelentette, jóllehet, nézete szerint Kuba nem az Amerikai Államok Szervezetének céljait követi, semmi sem jogosít fel politikai szánk ciók alkalmazására. A vitában utoljára Brázília külügyminisztere szólalt fel. Isméi hitet tett a be nem avatkozás elve mellett, hangoztatta, hogy Brazília szilárdan kitart ezen álláspontja mellett. A külügyminiszter egyrészt hangot adott flZ 5Í081-85 lÉOilBilta llrta: GUZI MIHÁLY 42. A kubai Forradalmi Pioní k palotájában kiállítás nyílt m azokból az árukból, amelyeket a pionírok készítettek a forradalom iránti hűségük jeléül. Gazsó az ágyra vetette magát... Feje majd szétpattant az izgalomtól. A bolt, a folyosó, a pince... olyan álomszerűnek tűnik minden. Felugrott, idegesen cigarettára gyújtott, s fel-alá járkált szobájában. A kedves bútordarabok... a virágok... az otthona... Oh mily messze van mindez hozzá! Úgy érezte, becsapta azokat, akik bíztak benne, akik szép szobát, kellemes beosztást adtak neki Bá-Kán-ban. Földhöz vágta cigarettáját. De vajon becsapta-e? Nem őt csapták-e be Bécstől kezdve folyton- folyvást? Eddig lázongott, meg akart szökni és itt megnyugodott volna, mert egészségügyi lett?... ! igaz, szereti ezt a foglalkozást | de ő ettől légiós maradt továbbra 's... Légiós, semmi más, aki gyű- -öli ezt az egész bandát, ugyan- I így, mint két héttel, két hónapnál ezelőtt. Hát akkor?... Most ! miért mászkál szobájában fel-le? ! Miért? Mert olyanokkal találko- j zott, akik szintén gyűlölik a légiónak még az irmagját is?... Kezet kellene velük szorítani, nem idegeskedni miatta! Leült az asztalhoz, fejét tenyerébe hajtotta. Igen. Itt dönteni kell határoznia. Talán az lenne a aki talán a legtisztábban látott mindent — meghalt... Egyedül kel határoznia. Talán az lenne a legjobb, ha itthagyna mindent: légiót, szabadságharcosokat, izgalmat. Igen, itthagyni mindent, de hogyan? Szinte alig van rá mód! És Ti-tit?... Itt tudná hagyni?... A virágokra tekintett, melyeket a lány a nap folyamán hozott a szobájába. S egyszerre meg elevenedett előtte Ti-ti ragyogó rajongó fekete szeme, máskor őszintén aggódó tekintete... Felugrott. Nem, nem tudná itthagyni... Szereti a lányt. És Ti- ti? Nem csupán érdekből csinálta-e az egészet, hogy becsalja a faluba, s elvégeztesse vele a műtétet? De nem! Ez két különböző dolog! Úgy érzi, Ti-ti sem közömbös iránta. Ami pedig a műtétet illeti, hát kihez fordulhatott volna szegénv leány? A tizedeshez? A másik némethez? Nem emberek azok! Kiadták volugyan annak, hogy Brazília Kubától eltérő nézeteket vall, másrészt azonban az önrendelkezés és a be nem avatkozás elve alapján védelmezte Kuba jogait. Hangoztatta még, hogy az amerikai népek demokratikus törekvéseiért vívott harcát több tényező gátolja. Gátolja a nemzeti javak elosztásában megmutatkozó egyen lőtlenség, az egy főre eső jövedelem igen alacsony szintje és az, hogy különféle nemzeti és nemzetközi gazdasági érdekeltségek és csoportok szüntelenül beavatkoznak az egyes országok életébe. A brazíliai külügyminiszter beszédének elhangzása után Dorti- cos kubai elnök felállt, odament a külügyminiszterhez, kezet nyújtott neki, s köszönetét mondott felszólalásáért. Az AFP megjegyzi, hogy a Kubával szembenálló latin-amerikai országok küldöttségei a brazíliai külügyminiszter kijelentéseit nem fogadták túlságosan nagy lelkesedéssel. Az AFP és a Reuter arról is tájékoztat, hogy a vitát követően Columbia beterjesztette öt pontból álló határozati javaslatát, amely szerint Kuba „fen vegeit az amerikai államok politikai füg getlenségét.” Columbia kéri egy hattagú állandó bizottság megalakítását, amelynek feladata az „agressziós cselekmények és más fenyegetések” megakadályozása A határozati javaslat követeli Kubától, tartsa be az A -rikai Államok Szervezetéből reá háruló szerződéses kötelezettségeket. Az AP hírügynökség közlése szerint Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön szólalt fel a külügyminiszteri értekezlet vitájában és kifejtette kormánya álláspontját. A Reuter jelentése szerint egy hete Montevideóból kétszáz , főnyi tüntető tömeg indult el a 160 kilométernyire fekvő Punta del Este-be. A felvonulók tiltakoznak az amerikai nyomásra összehívott külügyminiszteri értekezlet ellen és tüntetnek Kuba jogainak védelmében. A tüntető menetet Maldonadónál (az értkezlet színhelyétől nyolc kilométernyire) a rendőrség feltartóztatta, megakadályozta továbbvonulásukat. Ekkor a tüntetők tíztagú küldöttsé get menesztettek az értekezleten részt vevő Dorticos kubai elnökhöz, hogy tolmácsolja a kubai politikusoknak szolidaritásukat. na a sebesültet, s még jutalmat is kaptak volna érte... A bennszülöttekkel tilos kapcsolatot fenntartani... Tilos nekik fegyvert, vagy gyógyszert adni... így írják ezt elő a légiós parancsok... A parancs megszegéséért pedig halál jár... De neki gyógyszert kellett adnia! És ad holnap is, és mindaddig, amíg arra szükség lesz! Az emberség, a humanizmus, a lel- kiismeret nevében! Lelkiismeret? Emberség? Hát van a légióban ilyesmi? Ha megtudják, mit tettél, megfognak, kitekerik a nyakad és kész! A lánynak pedig még az irmagját is kiirtják!... A lány... Ti-ti... Az erődbeliek ezzel a csúnya szóval illetnék: spion. Kém. Pedig övéi szempontjából a legszentebbet, a legértékesebbet teszi. 16 hónap óta. élete kockáztatásával hozza, viszi a hírt... Mindent tud, ami az erődben történik, s így minden bizonnyal tudnak a szabadság- harcosok is. Ti-ti... Törékeny, fiatal lány... Mégis, mennyi akarat, erő lakozik benne, ha hazájáról, övéiről van szó! Nem kétséges, gondolkozás nélkül odadobná életét, ha szeretett hazája így kívánná... Nem tudta, mit tegyen. Forrott, kavargóit benne minden. Újabb cigarettára gyújtott. Ekkor jutott
