Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

■MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁS VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! n*...n 1962. január 26. XII. évfolyam Kisült a finom házikenyér a Tamási Sütőüzemben. Nemcsak pék- kenyér *és sütemény készül az öt évvel ezelőtt épült üzemben, ha­nem a község lakosai közt még sokan vannak — bár számuk egyre kisebb — akik szívesebben dagasztanak otthon, és a házi­kenyeret nem cserélik fel a kényelmesebben beszerezhető bolti kenyérrel. Megjavult az idő — megélénkült az építkezés A kedvező időjárás következté­ben az elmúlt napokban megye- szerte megjelentek a határban a mezőgazdasági munkát végző em­berek: több helyen szórják a mű­trágyát, dolgoznak a gyümölcsö­sökben, s több helyen munkába állították a szántótraktorokat is. De nemcsak a mezőgazdaságban mutatkozik ilyen élénkülés, ha­nem az építkezéseknél is. Az eny­he időjárás kedvez az építőmun­kásoknak, s most ott is nagy lendülettel folynak a munkála­tok, ahol hideg téli napokon nem dolgozhattak, vagy csak csökken­tett kapacitással, belső munkála­tokat tudtak végezni. Szekszár- don javában folynak a munkála­tok mindhárom bérház építkezé­sénél, a 16, a 10 és a 8 lakásos bérháznál. Dolgoznak a kórházi konyha építésénél is, amely je­lenleg a megye egyik legnagyobb beruházása. A Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetében évről év­re nagy összeget fordítanak az erózió elleni védekezésre. Az el­múlt években is építettek már terméskövekből támfalakat s je­lenleg is készül ilyen. Itt azon­ban az építkezést nagyban befo­lyásolja az időjárás, hiszen min­den munkát a szabad ég alatt kell végezni. Ezért ezek az enyhe napok nagyon kedveznek a bak- tai építkezésnek, s nagy kapaci­tással folyik a munka. Dolgoznak a Béri Balogh Adám Tsz 100 fé­rőhelyes istállójánál is. Nemcsak Szekszárdon, hanem a megye más részeiben is meg­élénkült az építkezés. Bonyhádon 35—40 fő dolgozik a szennyvíz­elvezető csatorna építkezésén. A kedvező időjárás következtében a napokban megkezdhették a tol- nanémedi termelőszövetkezet is­tállójának építését. Dolgoznak a kétyi és bikácsi termelőszövetke­zeti építkezésnél is. A Tanácsi Építőipari Vállalat mintegy 300 fős gárdával dolgozik. A vállalat azonban nagyobb kapacitással is dolgozhatna, ha már megkötöt­ték volna a szerződéseket. A Kom lói Építőipari Vállalat is dolgozik az adottságok szerint a Tolna megyei építkezésein. Az aparhanli tsz-ben is megindul a szocialistabrigád-mozgalom Lelkes hangulatú községi nép­front-bizottsági ülést tartottak hétfőn este Aparhanton. Ismer­tették az elmúlt évi munkát, majd a hozzászólók külpolitikai és nemzetiségi kérdésekkel fog­lalkoztak. Sor került az új tit­kár megválasztására és a könyv­barát mozgalom problémáinak megbeszélésére. A bizottsági ülésen felmerült a mezőgazdasági üzemekben is beinduló szocialistabrigád-mozga­lom kérdése. Papp József, a Búzavirág Ter­melőszövetkezet elnöke elmon­dotta, hogy az adottságok Apar­hanton is megvannak. A bizott­ság elhatározta, hogy a dombó­vári járás mintájára itt is meg­kezdik az előkészületeket a bri­gádmozgalom beindítására. A szocialista üzemrész címért indítanak versenyt a Tolnai Selyemgyárban A szocialista brigád címért fo­lyó munkaverseny három év óta szép eredményeket hozott a Tol­nai Selyemgyárban. Jelenleg hét brigád hatvankilenc tagja vesz részt ebben az új versenyformá­ban. Négy brigádnak már a ter­melési tanácskozások megad­ták a jogot a megtisztelő cím viselésére, két brigád értékelését pedig ezekben a napokban végzik, s terjesztik majd jóváhagyásra a jövő héten kezdődő termelési ta­nácskozások elé. Szocialista módon élni, dolgoz­ni és tanulni jelszó népszerű a gyárban, sok követője van. A munkabrigádok, melyek célul tűzték a cím elnyerését, külön­böző feltételek teljesítése révén, vasárnap tartották első nagysza­bású értékelő, feladatmeghatáro­zó gyűlésüket. Ezen a vasárnapon határozták el a dolgozók, hogy javaslatot tesznek a gyár veze­tőinek, hogy vezessék be a szo­cialista üzemrész címért folyó versenyt is. A gyár vezetői meghallgatták a dolgozók javaslatát, és segítsé­get nyújtanak a feltételek kidol­gozásához, a verseny beindításá­hoz. A szocialistabrigád-versenyfor- ma magasabb, fejlettebb fokára léptek a selyemgyáriak. Ezekben a napokban üzemrészenként megkezdték a verseny beindítá­sának előkészítését. Véleménye­ket gyűjtenek a szakszervezeti, KISZ- és pártaktivisták, majd ezeket összesítik a gyár vezetői­nek javaslataival, és így indít­ják be a versenyt. A megyében első ilyen kezdeményezés elindí­tása nagy feladatot ró a gyári szakszervezeti alapszervezetre. A napokban már több alkalommal tárgyaltak a gyári vezetők a ver­seny beindításáról, és úgy hatá­roztak, hogy a jövő héten kezdődő terme­lési tanácskozásokon beindít­ják a versenyt. A szocialista üzemrész címért folyó versenyt a szövődé, fonoda, festődé, cérnázó és a selyemtisz­títóknál vezetik be. A versenyt az év végén értékelik, és majd 1963-ban, termelési tanácskozáso­kon határoznak a dolgozók ar­ról, melyik üzemrész jogosult vállalásai teljesítése után a meg­tisztelő szocialista üzemrész cím viselésére. Á termelőszövetkezetek több mint 8 000 hold zöldségféle megtermelésére szerződtek eddig A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjától tájékoz­tatást kaptunk, hogy megyénk közös gazdaságai, *a most folyó esztendőben mennyi zöldségfélét termelnek szerződés alapján. Eszerint az ország lakossága el­látása érdekében a mezőgazdaság központi irányító szervei Tolna megye közös gazdaságaitól azt kérik, hogy szerződés alapján 9230 holdon termel jenek burgo­nyát és konyhakerti zöldségfé­léket. Ezen túlmenően 130 vagon étkezési babot adjanak el a fel­vásárló szerveknek. A szerződéskötések határideje még nem járt le, s a számok se minden vonatkozásban megnyug­tatóak. Nagy a lemaradás spenótból, hiszen ilyen vonatkozásban a MÉK szerződéskötési tervé­nek csak 57,7 százalékát tel­jesítette. Nem állunk jól a zöldbab, kés Ji kelkáposzta és sárgarépa szerző- déskö.tésekkel sem. örvendetes viszont, hogy paradicsomul, ubor­kát és zöldhagymát — már a mostani kimutatás szerint is na'"-óbb területen termelnek szerződés alapján a termelőszö­vetkezetek, mint amennyit a me­gyei terv előír. Előreláthatólag nem lesz hi­ány korai étkezési burgonyá­ból sem, mert a termelőszö­vetkezetek 45 százalékkal nagyobb terület beültetésére szerződtek a tervezettnél. Az étkezési bab megtermelése viszont ez idő szerint még ebben az évben sem látszik biztosított­nak. Nem, mert szerződéskötési tervének a MÉK alig több, mint 50 százalékát teljesítette. A fentiekből tehát látszik, hogy a közeli napokban melyik zöld­ségféle szerződéskötését kel1 szorgalmazni. Ezt a MÉK ter­meltetési szakemberei teszik isi Nap raiiyt nap járnak a termelő- szövetkezetekbe, s okos szóvá? magyarázzák, hogy a közös gaz­daságok tagjaira is nagy felelős­ség hárul az ország zöldségellá­tásában, ami csak úgy biztosí­tott, ha a tsz-ek szerződés alap­ján kötelezettséget vállalnak ar­ra, hogy meghatározott területen megtermelik a zöldségféléket éa átadják a MÉK-nek. Ugyanakkor megkezdődött a zöldségfélék ez évi termelésének előkészítése. A vetőmag egy részét a MÉK már eljuttatta a termelőszö­vetkezetekhez. De gondoskodik a vállalat' arról is, hogy minden közös gazdaság idejében megkapja a ma még központi raktárakban lévő vető­magokból azt a mennyiséget, amennyire a gazdaságnak szük­sége van. R. É. A tsz-beruházások előkészületei Újfajta köföltcipő gyártására készülnek a Paksi Cipész Kisz-ben Közel tíz éve annak ,hogy a Paksi Cipész Ktsz-ben megkezd­ték a kötöttcipők, a „tutyik” gyártását. Ezt az olcsó, praktikus lábbelit az országban egyedül itt állították elő egy sajátos techno­lógiával, főképp ipari gyapjúma­radékból és egyéb hulladékanya­gokból. Évente több tízezer da­rabot szállítottak belőle az ország különböző részeibe, főleg Tolna, Baranya és Somor-" megyébe, Bu­dapest és Kecskemét környékére Az utóbbi időben azonban csök­kent az igény a paksi szövetke­zet e gyártmányából. 1960-ban érte el a gyártás a tetőpontot, eb­ben az évben 85 ezer párat készí­tettek. Tavaly már mintegy húsz­ezerrel kevesebbet, az idén még ennél is alacsonyabb az igény. A változás a lakosság igényeinek növekedésére mutat, hiszen ma már főleg csak az idősebb falu­si asszonyok vásárolnak és hasz­nálnak tutyit. A szövetkezet az idén új fa­zonnal gyártja majd a kötöttci­pőket. -—.-a­ÍV A múlt évi tapasztalatok alap­ján nagy ütemben folynak Tolna, megyében a tsz-építkezések elő­készületei. A múlt évi tervek si­keres végrehajtása után most megvetik az alapját az idei nagy­méretű építkezési munkának. Az építkezés egyik fontos előfeltéte­le a tervdokumentáció. Az előző években gyakran éppen a terv­dokumentáció hiánya késleltette a munkát. E tekintetben jelenleg sokkal jobb a helyzet, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Tavaly ilyenkor például csak 30 dokumentációval rendelkezett a megyei tsz-beruházási iroda, je­lenleg pedig ennek mintegy há­romszorosa áll rendelkezésre. A tavalyinál sokkal jobb a helyzet a kivitelezési szerződéskötések terén is. Az idei évi szövetkezeti épít­kezéseknél új problémaként mu­tatkozik a szakosítás. Egy-egy major nyilván nemcsak néhány éves célt szolgál, hanem hosszabb időre létesül. Márpedig mint nép­gazdasági probléma, egyre inkább előtérbe kerül a szakosítás kér­dése a mezőgazdasági üzemek­ben. Ezt tehát feltétlenül figye­lembe kell venni a majorok he­lyének kijelölésénél és az épít­kezéseknél. A tervek szerint mintegy 5000 férőhelynyi növendékistálló és borjúnevelő létesül az idei évben. Mintegy 115 magtár és góré épül a termény tárolására. Nagyon sok helyen gondot jelent a gazdaság vízellátása. Ezért megyeszerte ku­takat létesítenek. Körülbelül 50 vízellátással kapcsolatos létesít­mény lesz. Tovább növekszik az öntözött terület nagysága, s min­denekelőtt a csőkutas rendszer alapján. A csőkutak igen bevál­tak az állami gazdaságokban s az idén negyvenhatot létesítenek a tsz-ekben is. Kilenc halastó léte­sül az idén 270 holdnyi terüle­ten. Általános tapasztalat, hogy a tsz-beruházások előkészületei jobb ütemben haladnak a múlt évinéi.

Next

/
Thumbnails
Contents