Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
6 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1962. január 21, SPORT Felhívás a termelőszövetkezetek sportmunkájának segítésére A szocializmus építésének előrehaladásával a dolgozók igénye a hasznos szórakozások, az egészséges életmód és sportolás iránt is növekszik. Ezek az igények a termelőszövetkezetek tagjai, különösen a termelőszövetkezeti fiatalok körében is egyre erőteljesebbek. A sportolás közösségformáló erejét a termelőszövetkezetek vezetőségeinek egy része már felismerte. Eddig mintegy 600 községben a termelőszövetkezetek vették át az ott működő sportköröket, több termelőszövetkezetben pedig új sportkör alakult. Számos helyen a vezetőség vagy a szövetkezet KISZ-szervezete sportszereket vásárolt, sportpályákat épített, sportolásra alkalmas helyeket jelölt ki. Egyre többen kapcsolódnak be a labdarúgásba, röplabdáznak, asztaliteniszeznek, sakkoznak és más sportágak elterjedése is mindinkább gazdagítja a termelő szövetkezeti tagok testkultúráját. Sok városi sportkör és neves sportoló segíti a termelőszövetkezetek sportmunkáját. A járási sportéletet irányító szervek — a testnevelési és sporttanácsok — évről évre egyre több sportköri vezetőt, edzőt, játékvezetőt és versenybírót képeznek ki a termelőszövetkezeti tagok sportolásának szervezésére, a sportolók oktatására, termelőszövetkezetekben rendezett sport- versenyek vezetésére. A falusi értelmiséget képező főiskolákon — általában — ismertetik néhány sportág oktatásának módszerét, hogy végzett hallgatók a termelőszövetkezetekbe kerülve hasznos vezetői lehessenek a sportkörnek. A járási TST-k mind több versenyt írnak ki a termelőszövetkezeti sportkörök számára, illetőleg részvételére is. A termelőszövetkezeti sport lehetőségeinek bővítése érdekében a Magyar Testnevelési és Sport Tanács — a Földművelésügyi Minisztériummal és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben — a termelőszövetkezetnek és a falusi sportélet irányító szerveinek a következő irányelvek szem előtt tartását javasolja: 1. A községi sportkört a helybeli termelő- szövetkezet (ha több termelőszövetkezet van, közösen) vegye át. A termelőszövetkezet, a tagok érdekeinek megfelelően segítse a sportkört a tervszerű, rendszeres sporttevékenység kialakításában, a sportkör céljára rendelkezésre álló eszközökkel és javakkal való célszerű és takarékos gazdálkodásában. i,. — ... Olyan községekben, ahol eddig nem működött sportszervezet, helyes, ha a termelőszövetkezet kezdeményezésére és a KISZ-szervezet, valamint az illetékes járási Testnevelési és Sport Tanács segítségével sportkört alakítanak. Ha egy községben több termelőszövetkezet van, illetőleg ha egy termelőszövetkezet több község területén működik, az erők összevonása érdekében mindkét esetben azt az elvet helyes követni, hogy csak egy sportkör működjön, és a sport kör keretében az egy községben működő termelőszövetkezeteken belül, illetőleg a nagy termelőszövetkezet által egybefoglalt községekben sportcsoportok alakuljanak. 2. A termelőszövetkezetekben a sportmunkát választott Vezetőség irányítsa. E választott vezetőség a községi és egyéb szervekkel, valamint a termelőszövetkezet szerveivel összehangolt éves munkaterv és program alapján működjék. 3. A termelőszövetkezeti sportkörökben — annak érdekében, hogy a termelőszövetkezet tagsága, elsősorban ifjúsága lehetőséget és kedvet kapjon a sportkörben való tevékenykedéshez — arra kell törekedni, hogy a helyileg hagyományos sportágakban minél több helyi versenyt rendezzenek, emellett ismertessenek és szerettessenek meg új sportágakat és szervezzék a Kilián Testnevelési Mozgalmat. 4. A falu sportjának fejlődéséhez az szükséges, hogy a helyi sportkörök élén iól képzett vezetők álljanak. A termelőszövetkezetek ezt azzal segíthetik elő, hogy a különböző sportszervek által rendezett iskolákra, tanfolyamokra elküldik a legjobban rátermett, a sportmunka szervezéséhez kedvet érző dolgozóikat, gondoskodva arról, hogy őket a tanfolyamon való távollétük miatt anyagi hátrány ne érje. 5. A termelőszövetkezeti sportkörök szakmai és szervezeti megsegítése céljából helyes, ha a termelőszövetkezeti sportkörök patronálási szerződést kötnek különféle sportegyesületekkel, intézményekkel, vállalatokkal stb. illetőleg ezek sportköreivel. 6. A rendszeres tevékenység, a különböző sportágakban szervezett versenyeken való részvétel igen gyakran utazással jár és a falusi sportkörökben az utazási költségek előteremtése sokszor gondot okoz. Segítsék a termelőszövetkezetek a sportköröket azzal, hogy ilyen alkalmakkal közlekedési eszközeiket (teherautó, vontató, stb.) rendelkezésre bocsátják. 7. Sok községben még nincs sportlétesítmény, vagy ha van, a kor korszerűtlen. Ezt a lemaradást a legtöbb helyen közös erőfeszítéssel igyekeznek pótolni. A termelőszövetkezetek azzal adhatnak nagy segítséget, hogy sportlétesítmény építésére alkalmas területet jelölnek ki, valamint, hogy társadalmi munkával, pénzbeli hozzájárulással kiveszik részüket a sportlétesítmény létrehozásából. Helyes, ha a termelőszövetkezetek a rendelkezésükre álló kultúrottho- nokat, sporttevékenységre alkalmas más helyiségeiket — főleg a téli időszakban — egyes alkalmakra a sportköröknek átengedik . Helyes, ha a termelőszövetkezetek a szociális-kulturális alapból meghatározott összeggel hozzájárulnak a helybeli sportkör, illetve a helyi sporttevékenység költségeinek fedezéséhez. Hegyi Gyula s. k. Tóth Mátyás s. k. MTST elnöke Szöv. pol. főoszt. vezető h. Zoványi István s. k. Termelőszövetkezeti Tanács Titkárság vez. h. 1961 legiobb atlétikai eredményei DISZKOSZ VETÉS Legjobb eredmény: Hármas Ötös Tizes átlag : Tízéves átlag: 37,27 35,92 34,78 32,78 1960. évi eredmények: 44,36 41,56 38,02 35,86 1961. évi eredmények: 45,56 43,49 40,33 36,21 Végre egy versenyszám, amelyma már a megyei legjobb ges elsősorban robbanékonyságá- nál fogva, de technikája korszerűtlen, és ezért lényeges javulás tőle nem várható. (Folytatjuk) ben zavartalan lehet örömünk. Sok éven át a diszkoszvetésben nem sikerült számottevő eredményt elérnünk. Akadt ugyan 1—2 olyan versenyzőnk, akik úttörőknek számítottak ebben a ver senyszámban is. így pl. a tolnaiszekszárdi Hohsteiger, aztán a gyönki Kiss, majd a dombóvári Róth, de ezt a versenyszámot mégiscsak Doszpod, Takács és Kun vitte a fejlődés útjára, és elsősorban ennek a három versenyzőnek van része abban, hogy mény közel 10 méterrel jobb, mint a korábbi évek legjobb megyei eredménye. Éppen ezért nem meglepő, hogy pl. a szekszárdi Doszpod az atléták között igen előkelő helyet verekedett ki magának ezzel a 45 méteren felüli eredményével, amely 20 esztendővel ezelőtt versenyzőjének és elérőjének a magyar élgárdában biztosított volna helyet. De mielőtt tovább megyünk az értékelésben, lássuk csak az 1961. évi legjobb eredményeket. 1961. évi ranglista: 1. Doszpod András (Szekszárdi Dózsa) 45,56 f (44,36) 2. Takács József (Bátaszéki VSK) 44 20 f (37.80) 3. Kun János (Dunaföldvár) 40,72 f (42,54) 4. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dózsa) 36,92 i ( — ) 5. Bucsányi Kálmán (Palánki technikum) 34,25 i ( — ) 6. Bogdán Lajos (Bonyhádi Gimnázium) 33,59 i ( - ) 7. Abaházi István (Szekszárdi Gimn.) 32,94 i ( — ) 8. Tarr János (Szekszárdi Dózsa) 32.40 f (30,22) !). Serfőző Zoltán (Szekszárdi Dózsa) 32,12 f (30,07) 10. Tóth József (őcsény) 29,56 f ( - ) Ha összevetjük a tavalyi ranglistát az ideivel, azt látjuk, hogy idén hiába keressük már a névsorban Bakót, a szekszárdi Sza- kályt, vagy a dunaföldvári Békefyt és mégis van fejlődés, amelyet a zárójelben feltüntetett tavalyi eredmények alakulása is mutat. A fiatalok közül Tóth tehetséÚjjáválasztotta vezetőségét az MHS modellező szakosztálya Az MHS Tolna megyei modellező szakosztálya Szekszárdon a repülőklub helyiségében január 21-én taggyűlést tartott, ahol az 1961. évi munkát vitatták meg. A beszámolót Kovács Ottó, az őcsényi repülőtér parancsnoka tartotta. Az előadó foglalkozott a modellező szakkör elmúlt évi országos és megyei eredményeivel. Kijelentette: az MHS Tolna megyei modellezői országos viszonylatban a csapatversenyben a hetedik, egyéni versenyben pedig a hetedik, nyolcadik és a kilencedik helyezést érték el. Ezenkívül a megyében tizenkét III. osztályú, nyolc II. osztályú, és három I. osztályú minősítést értek el. Kiemelkedő eredményt értek el: Kiss János, Parragi Zoltán. Keresztes József, és Hoós Ernő modellezők. A beszámoló után a modellező szakosztály t^gjai^^Tiegválasztot ták az új yfzéfőf^^k és az ellenőrző bizottságot, v Ismerkedés a labdarúgó-szabályokkal Kezdésről és a játékvezetői labdáról Mivel a mérkőzés a sípjelzés után a szabályos kezdőrúgással indul, a sípjel elhangzása után kiállított játékos is cserélhető — más játékos játszhat helyette —. ha a szabályos kezdőrúgás még nem történt meg. Az ellenfél csapatához tartozó játékos, aki a kezdőrúgáskor, mielőtt a labda még játékba került volna, nem tartózkodik saját térfelén a kezdőkörön kívül, és ezt a szabálysértést figyelmeztetés után is megismétli, kiállítható. Az így kiállított játékos helyett más játékos állhat be. Ha a kezdést végző játékos hátrafelé rúgja a labdát, és ezt figyelmeztetés után is megismétli, kiállítható. Az emiatt kiállított játékos helyett más játékost lehet szerepeltetni. Játékvezetői labdaejtés esetén, ha egy játékos akkor vét a szabály ellen, midőn a labda még nem ért földet, szabálysértését nem lehet szabadrúgással büntetni. Büntetése lehet: figyelmeztetés — amennyiben erre rászolgál —, vagy pedig kiállítás, ha súlyos hibát követett el (pl. szándékosan megüti ellenfelét). A játékvezetői labdaejtést pedig meg kell ismételni. Ha két ellenfél a játék hevében kisodródik a játéktér határvonalán a pályáról, s ott az egyik például elgáncsolja, vagy megrúgja ellenfelét, de ugyanakkor a labda a játéktéren játékban van, a játékot meg kell állítani. A vétkes játékos büntetése figyelmeztetés, vagy kiállítás. A labdát azon a helyen kell játékba hozni — játékvezetői labdával —, ahol a játék megszakításának pillanatában volt. Mikor van a labda játékban és játékon kívül A labda a mérkőzés kezdetén a szabályosan végrehajtott kezdőrúgással kerül játékba. Ettől kezdve játékon kívül kerül: a. ha teljes terjedelmével áthalad a játéktér valamelyik határvonalán, akár a földön, akár a levegőben: b. ha a játékvezető bármilyen ok miatt sípjellel megállítja a játékot. A játék kezdetét jelentő szabályos kezdőrúgástól az egyes félidők befejezését jelentő sípszóig — fenti eseteket leszámítva — mindenkor játékban van a labda, még akkor is: a. ha a kapufáról, szemöldökfáról — ezek belső, illetve alsó lapjáról — vagy a szögletzászlóról pattan vissza, és továbbra is a játéktéren marad: b. ha a játéktéren lévő játékvezetőt, vagy a játék közben a játéktérre belépő partbírót érinti, és továbbra is a játéktéren marad: c. és még szabálysértés, vagy vélt szabálysértés esetén is mindaddig, amíg a játékvezető sípjele megszólal. A határvonalak — az alapvonal a kapuvonallal és a partvonal — a játéktér területéhez tartoznak. Természetes tehát, hogy a labdát csakis akkor kell játékon kívül levőnek tekinteni, amikor már teljes terjedelmével áthaladt valamelyik határvonal teljes szélességén. Ha tehát a labdának akármilyen kis része is érinti a vonalat, még mindig játékban van. Mindebből következik az is, hogy gól csakis akkor ítélhető, ha a labda teljes terjedelmével áthaladt a kapuvonal teljes szélességén, vagyis azon a síkon, amelyet a két kapufa és a szemöldökfa, továbbá a kapuvonal háló felé eső széle határol. Ha elkésetten, akkor érkezik ki a játéktérre egy játékos, amikor a mérkőzés kezdetére jelt adó sípszó elhangzik, de a kezdés még nem történt meg, vagy pedig a játékvezető szabálytalan kezdés miatt rendeli el a kezdőrúgás megismétlését, joga van még cserét eszközölnie. A pályán levő játékost lehívhatja, és az elkésetten érkezőt beállíthatja helyette. Ha a szabálvos kezdés megtörténte előtt kiállított, vagv lecserélt játékos helyet mást állít be. játékjogosultságát igazoló fénvké- nes igazolványt kell bemutatni, a versenyjegyzőkönyvet pedig ennek megfelelően ki kell javítani. A sínjelzés csupán jeladás a kezdőrúaásra. A játékosok tehát nem léphetik át a sípjel után a felezővonalat, illetve nem léphetnek a kezdőkörbe a nem kezdő csapat tagjai, amíg a labda elrúeása meg nem történt, és kerületének megfelelő távolságot meg nem tette. A kezdésre vonatkozó szabályokat kivétel nélkül be kell tartani. mert ezek bármiféle megsértéséért figyelmeztetés jár, ismétlődés esetén pedig ki is állítható a játékos. Nem szabad hátrafelé kezdeni, mert ez szabálytalan. Felesleges időhúzást is jelent. Addig ne érintse újból a labdát kezdőrúgás után, amíg más játékos nem érinti — akár saját, akár ellenfél csapatbeli — mert kétszeri érintés miatt közvetett szabadrúgás jár érte. Játékvezetői labdaejtés alkalmával ne nyúljon addig a labdához, amíg az a talajt nem érin ti. Játékvezetői labdánál nincs előírva, hogy milyen közel mehet a játékvezetőhöz. Mindenesetre úgy helyezkedjék, hogy a játékvezető számára megfelelő téT álljon rendelkezésre az ejtés céljára. Mivel a kapuvonal jelentősége kimagaslóan fontos a gól megítélése eseteiben, arra kell törekedni, hogy az alapvonal és a kapuvonal szélessége pontosan megegyezzék a kapufa szélességével. Ne álljon meg a játékos, ha a labda a határvonalon gurul. Akkor se álljon meg, ha a labda nagy része már túl van a vonalon, de kis részével még érinti, mert addig játékban van, így nyugodtan továbbjátszható. Ne álljon meg, ha a játékvezetőt, vagy a játéktérre behúzódott partbírót érinti a labda. Őket ugyanis úgy kell tekinteni, mintha nem is ért volna hozzájuk a labda. Ne álljon meg addig, amíg meg nem szólal a síp, akármilyen feltűnő szabálysértést is észlel. Lehetséges ugyanis, hogy a játékvezető az előnyszabályt alkalmazza, az is előfordult, hogy éppen ő nem látta a szabálysértést, vagy másképpen értékeli az esetet. Ha a sípjel előtt megáll, súlyos helyzetbe kerülhet saját kapuja, vagy gólhelyzet mehet veszendőbe. A szögletzászló, mivel a vonalra van beszúrva, úgy tekintendő, mintha a játéktérhez tartozna, tehát az arról visszapattanó labda játékban van továbbra is, ha a játéktéren marad. Ha rosszul helyezkedő játékvezetőről a kapuba pattan a labda, gólt kell ítélni. Kár tehát ilyenkor a reklamálás, a játékvezető nem dönthet másképpen. (Kivétel, amikor közvetett szabadrúgásból érinti őt a labda.) ___ íFolvtatiulO TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkásáén Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapjo Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kladla* a Néaúiság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó- Szekszórd. Móriírok tere 15—17. TelefonSzerkesztőség : 20—ti kiadóhivatal 20—10 Késről a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—77 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta =i6fizethető a helyi pcsto'l-etnloltnőf és kézbesftőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 F) \L A'
