Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-25 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TO’ A HEG. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA ME'GYEi b:ZCí i SAG A tS A VEG^ti TANÁCS.' IA.PJ A találós kérdés: milyen traktor javítását végzi a szerelő? Elárul- uk — DT—413-asét. Úgy szétszedték, a laikus iá sem ismer. 682 mázsa kenderrost — megtakarított anyagból Eredményesen zárta az 1961-es esztendőt a Duna,"áldván Kendergyár. A gyár éves termelési tervét 110,4 százalékra teljesítette. Szép eredményeket értek el a gyárban az anyagkihasználás terén is. Míg a terv szerint — éves átlagban — 21,14 százalékos rosthozamot kellett volna elérni, tehát egy mázsa kenderkóróból 21 kiló 14 deka rostot nyerni, a tény leges eredmény a rosthozamnál 22,38 százalék. Ez azt jelenti, hogy egyedül a rosthozam tervének túlteljesítése 682 mázsa rostot eredményezett. Február: Mezőgazdasági könyvhónap Az idén február hónapban rendezik meg a Mezőgazdasági könyvhónapot. A konyvhónap szervező bizottsága elkészítette programját, amely számos rendezvényt helyez kilátásba február hónapra. Az ünnepélyes megnyitóra február 5-én kerül sor Szekszár- don a Garay János Termelőszövetkezet székházában, ahol Sárközi Péter, a Mezőgazdasági Könyvkiadó munkatársa tart előadást a mezőgazdasági szakkönyvek szerepéről, jelentőségéről, a nagyüzemi gazdaságok fejlesztésében. Ugyanitt a könyvesbolt könyvkiállítást rendez szakkönyvekből és árusítást tart. Az ünnepélyes megnyitót minden járási székhelyen megtartják, ezenkívül kiemelkedik a rendezvények sorából az a tizenegy író—olvasó találkozó, ahol mező- gazdasági szakkönyvek szerzői találkoznak a községek szövetkezeti gazdáival és szakkérdéseket vitatnak meg, tanácsokat adnak a közös gazdaságok számára. Jelentős eseménynek ígérkezik az a sajtóértekezlet, amelyet február 6-án Tolnán tart a „Magyar Mezőgazdaság” szerkesztősége mezőgazdasági szakemberek részére. A SZEKSZÁRDI PIACON Téli gépjavítás a nagydorogi gépállomáson « knm« 38 ezerrel gyarapodik a könyvtári könyvek száma "üüll. 1000 lakosra több mint 900 kötet könyv jut .........——»■« Még egy művelődési autót kap Tolna megye A megnövekedett igények kielégítésére mind nagyobb lendületet vesz megyénkben is az olvasómozgalom kiszélesítése és a könyvtárhálózat fejlesztése. Számottevően emelkedik az idén is a könyvtári kötetek száma. Az 1962-es évben mintegy harmincnyolcezer kötet lesz a gyarapodás, közel háromezerrel több, mint a megelőző esztendőben. Ez azonban csak az egyik oldala a fejlesztésnek és az igények kielégítésének előfeltételét jelenti. A megyei könyvtár vezetőinek tájékoztatása szerint: — Fő cél az új olvasók bevonása. Az ötéves könyvtárfejlesztési program szerint a terv végére el kell érni, hogy minden ezer lakosra ezerkétszáz kötet könyv jusson. Ez a tervidőszakban megvalósul. Az idén ezer lakosra már több mint kilencszáz kötet fog jutni, szemben a például 1960-as adattal, amikor ez a szám még csak 767 volt Folyamatosan emelni kell azonban a beiratkozott olvasók számát is. Erre elsősorban a Könyvbarát-mozgalom hivatott, amely a könyvpropagandával, a házról házra árusítással, ankétok. író-olvasó találkozók szervezésével el akarja érni, hogy megyénk minden házára legalább egy beiratkozott olvasó jusson. Az 1962-es fejlődéshez hasonló a tervidőszak következő éveinek fejlődési üteme is. Évente átlag 39 ezer kötettel gyarapodnak könyvtáraink. Uj könyvtárak létesítése az idén nem szerepel a tervben, mert a könyvtárhálózat mer gyénkben lényegében kiépült. Vagy tanácsi, vagy szakszervezeti könyvtár minden községben, településen van. Ehelyett főcél a könyvtárak berendezésének korszerűbbé, otthonosabbá tétele, a könyvtár tartalmi munkájának további javítása. Még hét olyan település van a megyében, ahol nem működik könyvtár. Ezeket a helyeket a művelődési autó látogatja. Az idén megyénk még egy művelődési autót kap. Tekintettel arra, hogy a művelődési autó látogatottsági körének kiszélesítésére nincs szükség, a második művelődési autóval elérik, hogy egy-egy helyre gyakrabban jusson el a könyv, a filmvetítés és az ismeretterjesztő előadás. Sorakozót rendeltek el — a kultivátoroknak. A gépállomás munkagépei megjavítva várják a tavaszi munka megkezdését. Szerdán nem volt túl élénk a szekszárdi piac. Szombaton mozgalmasabb. Néhány bazáros kitartó türelemmel, ám annál kevesebb eredménnyel kínálgatta portékáját. Az egyik késes és műköszörűs majdnem eladott egy bicskát, csupán azon bukott el a dolog, hogy a vevőjelölt negyedórás nézelődés után kijelentette, csak nézelődik. Nem akar vásárolni. Egy kiskereskedő fésűket kínált. A válogató asz- szonyokra indulatosan szólt. „Az Tíz tsz-akadémiának 700 hallgatója van a megyében Az idei télen 10 termelőszövetkezet gazdái számára rendeztek kétéves akadémiát, amelynek egyenként 15—15 előadása a szakmai műveltség mellett az általános tudást, a szövetkezeti tagok más irányú tájékozottságát is bővíti. A termelőszövetkezeti akadémiák előadóit mindenütt a TIT biztosítja, amelynek 14 szakosztálya bőven rendelkezik kitűnő előadókkal. Érdekes vonása a tsz-akadé- miáknak, hogy sehol sincs lemorzsolódás, sőt a hallgatók száma az előadások következtében a legtöbb helyen még emelkedett is. Ehhez hozzájárul az is. hogy a legtöbb közös gazdaság érdekeltté tette tagjai számára az aka4 démia elvégzését. Bár vizsgát nem kell a hallgatóknak tenniök. mégis a termelőszövetkezetek számolnak azzal, hogy a kétéves akadémia előadásaival nagyobb tudást szereznek a hallgatók Ezért a legtöbb helyen az akadémiák legjobb hallgatóiból kerülnek ki a brigádvezetők. A tsz-akadémia természetesen egymagában nem tudja megoldani a mezőgazdasági szakmunkás- képzést, azonban nagymértékben hozzájárul azzal, hogy mind az ezüstkalászos tanfolyamok, mind pedig az egyéb mezőgazdasági szaktanfolyamok tanulmányi anyagát kiegészíti. — A tsz-akadémiák megszervezéséhez nagy segítséget kaptunk — mondja Szállási Ernő, a TIT megyei titkára — a Hazafias Nép fronttól, a Nőtanácstól, a ME- POSZ-tól és a megyei tanács mezőgazdasági osztályától. Mindez arra Ösztönzött bennünket, hogy már most, a jelenleg folyó tsz- akadémiák tapasztalatai alapján megkezdjük az 1962—63-as tanév akadémiáinak előkészítését. Számításunk szerint körülbelül kétszeresére fog emelkedni a tsz- akadémiák száma, a hallgatók számának emelkedése pedig ennél is nagyobb lesz. Bár az idén is már nagy gondot fordítottunk a szemléltetésre, amit elsősorban ismeretterjesztő filmekkel oldottunk meg, a jövőben ezt még bővíteni kell. A tsz-akadémiákat megszerették a szövetkezeti tagok, s hasznát látja az egész közös gazdaság. Ezt mutatja a fokozódó érdeklődés, amit a TIT azzal segít elő, hogy minden előadás”^ jól felkészült szakelőadót biztosi* (MM) alku kérem már húsz éve megszűnt” — az asszonyok erre otthagyták. A bazárosoknak nem nagyon ment a bolt. Kellemetlen színfoltja a piacnak az egyik sátor alatt ékeskedő giccskiállítás. Falvédők ilyen feliratokkal kaphatók. „Az én jó istenemet könyörögve kérem, hogy az én családomat őrizze meg nékem”. — Elvtársam nem akar egy szép új holmit — intett felém a giccstulajdonos, és díszes portékájára mutatott. — Nem. — válaszoltam neki. és gyorsan tovább álltam, nehogy rám találjon sózni valamit. * Megemeltem egy pár csirkét. Soványak. Mellcsontjukkal akár borotválKozni is lehet. — Tessék kedves, fogja. Fogja csak bátran — biztatott a menyecske. Fogom, mustrálgatom a csirkéket, s az asszonyka úgy veszi észre, árujával a vevőjelölt nincs nagyon megelégedve. Gyorsan rábeszéli a csirkékre a minőséget. Áradozik. — Igaz-e, milyen gyönyörűek? Súlyosak, akár a sár. ötven forintot még a bolondnak is megér. Komoly vevő? Na, akkor odaadom negyvenötért. Nem viszem, mert sókkal szebb pár csirkét kaphatok három-három és félkilósakat, ötven-hatvan forintért. Az élőbaromfi ára csökkent. A tojás is olcsóbb lett. Egyhatvan darabja a szabadpiacon. Az fmsz fevásárlója 8 óráig két láda tojást vásároi. — Na viszi? — kérdi az asz- szony. — Soványak — mondom bátortalanul. — Legközelebb majd megtörnöm. Szeretné ugye? — mér végig az asszony, és rám sem néz többé. * Nagy szeme van a babnak és a krumplinak. Az eladók egyike sem szívbajos. Négy forintért kínálják a krumplit, hatért a babot. A kukorica háromötven. Az egyik öregasszony háromhuszat kért a krumpli kilójáért. Szomszédai majd megették. — Mit gondol maga Rozi néni, nincs magának szeme? — korholták szegény Rozi nénit, aki a bírálatra gyorsan négy húszra emelte a krumpli árát. — Van ezeknek a városiaknak pénzük, fizessék meg, ha enni akarnak — harciaskodott az egyik szüle. Csak akkor csendesedett meg, amikor Szombati Istvánná piacügyi előadó az őstermelői igazolványt kérte tőle. — Jaj, kedveském, az elnökünk azt mondta, addig nem csinál semmit, amíg nem megy le a zárszámadás — mondta a nénike. A piac az piac, a vevőnek mindig drága, az eladónak mindig olcsó a portéka. Tíz filléreken szinte bírókra kelnek. Ez már inkább afféle szokás. Annyi bizonyos, akinek eladni valója van, annak érdemes beutazni a szekszárdi piacra. Nem jár rosz- s-mi. s a vevő? Hát az más kérdés. — szp — er "n Csütörtök 1962. január 25. XII. évfolyam L 20. szám * ARA: 30 FILLER