Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

1962. január 3 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG HOI IYUKAS A ZSAKI Január 20-án tartották az apar hanti Búzavirág Tsz-ben a zár­számadó közgyűlést. A falu népe ünnepelte ezt a napot. Legszebb ruhájukat keresték ki a szek­rényből az asszonyok, ünneplőbe öltöztek a férfiak. 1 166 000 fo­rintot borítékoltak és osztottak ki. Volt olyan család, amelyik 18 000 forint készpénzt kapót' Nem csoda hát, hogy Aparhan- ton örömünnep számba ment és emlékezetes marad ez évben is a zárszámadás. Negyvenegy fo­rintra tervezték az egv-egy mun­kaegység értékét és 43 forintra teljesítették azt. Emellett termé­szetesen gondot és főleg számot­tevő pénzösszeget fordítottak szö­vetkezetük továbbfejlesztésére Mindez kiderült Papp József el­nök két és félórás, mindenre ki­terjedő, a hibákat sem takargató vezetőségi beszámolójából. Az aparhanti Búzavirág Ts2 szombati, zárszámadási közgyű­lése jó alkalom néhány lényeges kérdés felemlítésére. Tolna me­gye néhány termelőszövetkezeté­ben 20 forintot, vagy ennél is kevesebbet osztanak. Ezekben a közös gazdaságokban aligha me­gyen ünnepszámba a tavalyi esz­tendőt mérlegelő közgyűlés. Els’v sorban tehát éppen az aparhanti Búzavirág Tsz eredményeiből ki­indulva időszerű a gyengén záré tsz-ek tagjaihoz szélűi Náluk valahol lyukas az a bizo­nyos zsák, elszórják a forintokat, mert nem találják meg a lyukat. A gyengén, vagy rosszul záró tsz-ek gazdái olvassák az újságot; zárszámadásokról szóló beszá­molóit. Egyesek nem hiszik el, hogy 43 forintokat osztó termelő- szövetkezet létezik. Nem hiszik el, hogy van olyan család, ame­lyik év végén egy összegben még 18 000 forint készpénzt kapott, a már eddig hazaszállított javakon kívül. Azt mondják, csalás az egész és propaganda. Nos, aki kétségbevonja az aparhanti Bú­zavirág Tsz — és még több kö­zös gazdaság — szép eredményét, ne sajnálja a fáradságot, fogjon papirt, ceruzát és írjon levelet a szóbanforgó termelőszövetkezet vezetőinek, vagy bármelyik tag­jának. A jól záró tsz-ek bizonyítják, hogy az előrehaladás, a megszi­lárdulás a törvényszerű, nem pe­dig az egyhelyben topogás. S a gyengén záró tsz-ek gazdái eset­leg éppen az aparhanti Búzavi­rág Tsz példáján felbuzdulva próbálják megkeresni, a zárszám­adó közgyűlésen megbeszélni, hogy náluk I») Jaiyilf el a forint, s hol lyukas az a bizonyos zsák. Mert amit Aparhanton lehetett, azt másutt is lehet. Érdemes megtárgyalni hogyan, és meg­vizsgálni, miként lehet gátat vetni a pocsékolásnak, a nemtö­rődömségnek, a kapkodásnak és a hanyagságnak. Van olyan tsz, ahol a gépállomási munkadfiak összege szinte csillagászati szám. A tagok így beszélnek: »Mindent elvisz a gépállomás-*. — Elvisz? — Nos, nem az a baj, amit hasz­nos munka ellenében visz eL Ott a hiba, hogy egyik-másik tsz-ben százezrek úsznak el nagyvonalú­ságból, »kicsire nem adunk«-elv alapján. Hányszor látni évkör­ben a majorvégeken, vagy ai irodák előtt zetorokat puf fogni félnapokat. Dolgoznának. de nincs, aki irányítsa azokat. A tsz megrendelte, de kisegítő mun­kaerőről nem gondoskodtak. Vagy pedig a tagok 6 óra helyett nyolc órakor jelentek meg a gép mellé. A gépet pedig, ha egyszer ott van, fizetni kell, akár használják, akár nem. S a sok kicsi sokra megy. Ezekről is be­széljenek konkrét helyi példák­kal ott, ahol gyengén fizet a tsz. Nyomban kiderül, hol lyukas a zsák, hol és kinek a jóvoltából gurultak el esetleg százezrek. Az állattenyésztés adhatja a legtöbbet De abban a tsz-ben, ahol másfél évig hizlalgatják a disznókat, a hiz lalás bizony ráfizetéses. Amelyik tsz-ben két-három liter tejet fej­nek egy tehéntől, ott nem keres­hetik a hasznot. Ahol félévig tart felnevelni egy kilós súlyra a csirkét, ott a munkaegység so­sem lesz 40 forint. Ezek és az ilyen dolgok mind valakinek, vagy valakiknek a hibájából tör­ténnek. A munkaegység értéke pedig nem gyarapszik, hanem kopik. Hasonló a helyzet a nö­vénytermesztés területén. Nem lehet gyorsan hizlalni, bármilyen nagy is legyen az igyekezet, ha nincs elegendő és megfelelő ta­karmány. Viszont elegendő és megfelelő minőségű takarmány csak akkor lesz, ha a növény- ápolást idejében elvégzik, s anvt termelnek, azt jókor betakarít­ják. Ma még több terme1 őszö- vetkezetről el lehet mondani, hogy »termelő szövetkezet, de nem betakarító szövetkezet*. A szö­vetkezeti gazdák érdeke az ilyen állapotoknak végetvetni. A var­jú, a mezeiegér, a rossz tárolás, a gondatlan kezelés, a késleke­dés százezres károkat okozhat és zárszámadáskor csak csodálko­zunk, hogy hol a forint. Aparhanton ünnep volt a zárszámadás Ott idejében befoltoznak, jó erő­sen megvarrnak minden olyan lyukat, ahol elfolyna a forint. Ezt tegyék a gyengén záró tsz-e’; gazdái is. A zárszámadó körgyű­léseken derítsenek fényt a mu­lasztásokra és a mulasztókra Hozzanak szigorú és igazságos rendszabályokat, hogy 1962-ben eredményesen zárják az eszten­dőt. Az aparhanti Búzavirág Tsz bizonyítja, hogy mindez lehetsé­ges. A tbc elleni küzdelem 19S2. évi munkaterve a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt Dr. Tuska Pál vb-elnök elnök-j külözhetetlen felvilágosító mim­letével kedden délelőtt ülést tar­tott a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A vb. elfo­gadta a feladatkörben tett intéz­kedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló elnöki jelentést, majd meg­vitatta a tbc-elleni küzdelem 1962. évi munkatervét. A napi­rendi pont előadója dr. Reglődi József, a Tolna megyei TBC Gondozó Intézet vezetője volt. Az előterjesztett beszámoló a többi közt megállapította, hogy a fel- szabadulás óta sokat tettek u megyében a tbc leküzdésére. A gondozóintézetek száma meghá­romszorozódott, forgalmuk pedig tizenkétszeresére növekedett. Ma mar olyan korszerű gépe!;, bé­kát és a fertőző környezetben élő gyermekek sorsával kapcsolatos tennivalókat. A napirendi pont vitája során felszólalt Kovács V. Károly fő­orvos. Méltatta a tuberkulózis elleni küzdelem eredményeit. Dr. Medve László, az Egészségügyi Minisztérium képviseletében el­mondotta, hogy a megye eredményei meg­nyugtatóak, de további erő­feszítéseket kell tenni a be­tegség végleges leküzdésére. Párt- és kormányhatározat írja elő a tbc-elleni küzdelmet. A második ötéves tervben kiemel­kedő feladatként szerepel a tbc­rendezések segítik megyeszerte. küzdelem és ennek szello­a küzdelmet, amilyenek azelőtt még a nagyhírű fővárosi gyógy­intézetekben sem mindenütt vol­tak­A hathatós intézkedések kö­vetkeztében körülbelül egy­ötödére csökkent a tbc-s ha­lálozások száma, s 1957 óta évről évre jelentősen csök­kent a megbetegedések szá­ma is. Az 1962. évi munkaterv-javas­latot a tbc-törvény alapján ké­szítették el és terjesztették a végrehajtó bizottság elé. A mun­katerv magába foglalja a leg­szükségesebb tennivalókat, így a többi közt a BCG-oltások meg­szervezését és lebonyolítását, az — sz p — 1 intézetek korszerűsítését, a nél­Újfajta növényvédőszert készítettek a veszprémi nehézvegyipari kutatók A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet munkatársai több mint 80 vegyület kipróbálása után újfajta növényvédőszert ál­lítottak elő. A szemcsés halmaz- állapotú, poralakú vegyszer kis mennyiségben arzént tartalmaz, s néhány nap alatt megöli a be­tegségeket okozó gombákat, spó­rákat. A mezőgazdászokkal együtt elvégzett melegágyi kísérletek bebizonyították, hogy alkalmazá­sával az eddiginél jobban megold ható a vetőmagok fertőtlenítése, a csávázás. Kétszer-háromszor nagyobb hatása van a fertőzött magvakra, mint a hagyományos higanytartalmú szereknek és ez gazdaságossá teszi felhasználását. A kutatók a szőlészet megsegíté­sére is gondoltak. Az új anyagot az idén a szőlőkben is kipróbál­ják, mert elgondolásuk szerint az arzénes vegyszer elpusztítja a peronoszpórát is. A kísérletekkel megállapítot­ták, hogy a vegyület egyáltalán nem perzsel, ártalmatlan a növé­nyek sejtjeire. További előnye, | nyesebb megvalósítására, hogy a benne lévő anyagok ki­sebb mértékben serkentik a nö vények fejlődését. rnében kell e kérdéssel foglal­kozni. Szűcs Lajos mezőgazda- sági osztályvezető az állatte­nyésztés egészségügyi problémái­val és a tbc-elleni küzdelem kap­csolatával foglalkozott. Sári Jó­zsef tsz-elnök a grábóci szociá­lis otthon problémájáról és több aktuális kérdésről beszélt. Dr Pánczél Gézáné, a Vöröskereszt Tolna megyei titkára a tbc-ellen küzdő társadalmi bizottság mun­káját ismertette. Felszólalt dn Gulyás János, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető­je és dr. Deák Konrád, megyei csoportvezető ügyész. A vita tanulságait dr. Tuska Pál foglalta össze. A következő napirendi pont­ban Schwébl Károly, a tsz-beru- házási iroda vezetőjének beszá­molója alapján a múlt évi tsz- épitkezéseket értékelték, vala­mint az 1962. évi tsz-építkezések előkészítését. A vb. megállapí­totta, hogy noha helyenként vol­tak hiányosságok, de összesséirében eredményesen hajtották végre a múlt év­ben a termelőszövetkezetek­ben az építési feladatokat. A vita során felszólalt dr. Vígh Dezső vb-elnökhelyettes, Báli Zoltán tsz-elnök, Szűcs Lajos, mezőgazdasági osztályvezető és dr. Pánczél Géza, a Tolna me­gyei Rendőrfőkapitányság kép­viseletében. Az előző évek ta­pasztalatai alapján javaslatokat tettek a tsz-beruházások eredmé­40. Gazsó egy pillanatra meghök­kent. Látta, hogy a lány nem tré­fál. — Miért vagy ilyen titokzatos? — kérdezte. — Ne törődj vele. Egyelőre elégedj meg azzal, amit mond­tam. Amíg én a közeledben va­gyok, neked nem történhet ba­jod. Most pedig megyek, mert még gyanús lesz, hogy ilyen so­káig tartózkodom a szobádban. Gazsó először is a kígyót ta­karította el, majd rendbe szedte magát, és sietett a kezelőbe. A két német még a köszönését sem fogadta, de ő nem sokat törődött vele. Elkészítette a reggeli vizit­hez szükséges dolgokat és az udvarra sietett, ahol Szálait lát ta feltűnni. — No Tomi — kezdte azonnal — te az este sok Bá-káni él­ményt meséltél nekem. Most én is mondhatok neked egyet. S elmondta reggeli kalandját. Szalai hihetetlenül nézett rá, és csak akkor kezdett szörnyülköd- ni, amikor meglátta a kígyót. Az orvoskapitány közeledett a reggeli vizitre. Amint észrevette a két barátot, feléjük igyeke­zett, jókedvűen köszöntötte őket, és éjszakai nyugodalmuk felől ér­deklődött Gazsó neki is elmondta a tör­ténteket A kapitány elszörnyül- ködött, aztán elgondolkozva mondta. — Ha jól emlékszem... igen... az S7 óim: iígisolsla IIrta: GUZI MIHÁLY — BF.CZE KAROLY A lány gyengéden megfogta a fiú kezét. — Idefigyelj. Ebéd után gyere be a faluba. A falu kö2epén van egy üzletház. Menj be oda, és vásárolj saját részedre egy zseb­kendőt... Rendben van? Be­jössz? két éve történt. Engem is meg- parancs — mosolyodon el a má- Gazsó kérdezni akart: miért, támadott egy hatalmas kígyó, és sík. minek, és mi ez a titokzatosság engem is ez a lány mentett meg. ... Délben újabb meglepetés megint, de nem jött hang a tor- Szalai és Gazsó összsnéztek. érte Gazsót. Most már nemcsak kára. Egy pillanatra felötlött Úgy érezték megfejtették a tit- tisztaság és rend várta a szobá- benne az idősebb légiósok elbe- kot... Most már tudják, miért jában, hanem az asztalon virág, szélese, amely szerint a benn- csak ez a lány léphet be az erőd- rengeteg, számára ismeretlen vi- szülöttek fejét veszik annak, be a bennszülöttek közül... rág ... És Ti-ti. . ott állt az asz- akit maguk közé tudnak csalo­tal mellett hófehérben. .. Két gatni, de a lány tiszta szemé- A délelőtt eseményéhez tartó- nagy szemével elgondolkozva né- be nézett — és szótlanul igent zott még, hogy a kórház raktá- zett a belépőre. intett. ráért felelős fiatalabb németet Amint Gazsó közelebb lépett Kora délután izgatottan készü­két, állig felfegyverzett katona- hozzá, elmosolyodott, majd hír- lődött a faluba. Még egy utolsó rendőr vasraverte és elvitte az télén elkomorodott, s megragad- intézkedést tett, Szálainak meg- erőd pincéjébe... ta a fiú mellén az inget. Alig mondta, hogy az üzletházba megy. ...Dél felé a nyilvánosház Iá- hallható hangon mondta. — Minek? — kérdezte a tol­nyai jelentek meg az orvosnál. Tudom, hová mégy este... rnács. Gondtalan csivitelésük hallatán Jp? szemet mersz vetni — Tudod, végképp nincs zseb­akaratlanul is elmosolyodott az bármelyik lányra is, akkar... kendőm. S szeretnék venni. Meg- orvos is. Gazsó is. Pillanatok alatt előrántotta kérlek, tartózkodj itt addig a — Bizonyos időközönként vizs- hosszú kését. kórház körül, hátha valamelyik gálaton kell megjelenniük az — Látod. Nos, azonnal kiöl- betegnek szüksége lesz valami­anomita lányoknak — mondta az tóm vele életedet. re. orvos. Visszadugta kését hüvelyébe, — Rendben van Miska, menj Gazsó bólintott. amelyet nadrágján belül hordott, csak. — Tudja mit — folytatta a ka- aztán vonásai megenyhültek. Gazsó úgy találta, ez a leg­pitány —, ma este ön lesz ügye- Gazsónak mindinkább tetszett jobb elintézése az ügynek. Nem letes a nyilvánosházban. A fel- a bátor lány. Kedvtelve nézett mondta meg itteni legjobb ba­adata az, hogy megvizsgálja a rá akkor is, amikor a nagy fe- rétjának menetele igazi célját, lányok vendégeit: egészségesek-e? kete szemek szikrát hánytak, s (Igaz, ő sem tudta egészen pon­A lányok állandó orvosi ellenőr- akkor is, amikor ezek a szemek tosan), azt viszont elárulta, hogy zés alatt állnak, de a partneri telve voltak gyöngédséggel, me- ha eltűnne, hol keressék. csak így tudjuk ellenőrizni. Nos? legséggel. Csak az a titokzatos­— Kapitány úr, a parancs az ság... Az még mindig izgatta... (Folytatjuk.) „Törpe” víztárolókat építenek a mezőgazda­sági nagyüzemek Hazai vizsgálatok és bolgár ta­pasztalatok alapján a vízügyi szakemberek egyre nagyobb je­lentőséget tulajdonítanak a helyi „törpe” víztárolók építésének. A patakok, kisebb vízfolyások ugyanis hóolvadáskor és esőzé­sek után gyakran tízszerannyi vi­zet szállítanak, mint a szárazság idején, s ezt a vizet egyszerű völgyelzárógátak építésével meg lehet őrizni az aszály idejére. A 20—30 holdas víztárolók völgyzárógátját az állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek maguk megépíthetik. Nem kell hozzá semmiféle különleges épí­tési anyag, a föld szállításához szükséges gépek pedig rendelke­zésre állnak, s vannak olyan idő­szakok is, amikor más munkára amúgy sem tudják felhasználni a traktorokat. Az állami gazdaságok máris megkezdték a törpe víztárolók építését. Az első tároló Szőke­pusztán készült el és 500 hold ön­tözését teszi lehetővé. A másik tárolót Dalmand határában ala­kítják ki és ez 1500 hold öntözé­séhez biztosítja a vizet. A szak­emberek kiszámították, hogy a törpe víztárolókkal lehet a legol­csóbban és leggazdaságosabban öntözni, s emellett még lehetőség nyílik haltenyésztésre is. A táro- | lók építését ezért tovább folytat­ják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents