Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPtTJSAO 1962. január 24. Megkezdődött Punta del Estében az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete Punta del Este (MTI). Mint a Reuter hírügynökség jelenti, hét­főn este Punta del Esté-ben meg­kezdődött az amerikai államok 21 országot tömörítő szervezeté­nek külügyminiszteri értekezlete. Az ünnepélyes megnyitót Jósé Móra, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára tartotta A megnyitó alkalmával felvonták a 21 tagállam lobogóját. Az értekezletet az Egyesült Ál­lamok nyomására hívták össze, azzal a céllal, hogy a latin-ame­rikai országokat állásfoglalásra bírják Kuba ellen, sőt, hogy Ku­bát kirekesszék az Amerikai Ál­lamok Szervezetéből. Az értekezlet színhelyét uru­guayi katonák és rendőrök ve­szik körül és a hatóságok rend­kívüli intézkedéseket tettek az esetleges tüntetések megakadá­lyozására. Rusk amerikai külügyminisz­ter a hétfői napot arra használta fel, hogy tárgyaljon a latin-ame­rikai országok vezetőivel és meg­nyerje őket Kuba-ellenes állás­pontjának. Bármilyen Kuba-elle­nes akció megszavazásához azon­ban kétharmados többség szűk­ül Izvesztyija az amerikai költségvetési tervezetről Moszkva (TASZSZ): Az Izvesz­tyija az új amerikai költségveté­si tervezetet kommentálva rámu­tat, hogy Washingtonban újabb nagyszabású áldozatot készülnek elhelyezni Mars hadisten oltá­rán. Ennek az áldozatnak a tel­jes összege meghaladja az 58 milliárd dollárt, tehát az egész költségvetés 63 százalékát. Ilymódon a költségvetési terv új hatalmas megrendeléseket, és ennek megfelelően óriási profi­tot biztosít az amerikai fegyver- gjíártS’ Cégeknek és társaságok­nak, elsősorban azoknak, ame­lyek a nukleáris rakétafegyverek előállításával foglalkoznak. Az amerikai kormány az ország pénzügyi készleteit a fegyverke­zési hajsza további fokozására, a katonai tömbök megszilárdításá­ra, a politikai és gazdasági ter­jeszkedés folytatására fordítja. Az elmúlt évet a hagyományos és nukleáris fegyverkezésre for­dított összegek növelése, a hábo­rús hisztéria, és az atompszichó­zis szítása jelezte. Az utóbbihoz az úgynevezett „berlini válság” szolgált ürügyül. Ennek segítsé­gével az amerikai gazdaság nagy adag életelixirhez jutott katonai megrendelések formájában. Egy ilyen adag doppingolószer beadá­sát tervezik a jövő pénzügyi év­ben is. séges, az Egyesült Államoknak tehát a maga voksa mellé még 13 szavazatot kell szereznie, hogy keresztül hajszolhassa javaslatait A nyugati hírügynökségek je­lentéseiből azonban kitűnik, hogy az Egyesült Államok szándékai­nak megvalósításában lépten- nyomon akadályokba ütközik. Több latin-amerikai ország el­lenzi az amerikaiak törekvéseit. Mint az AFP megjegyzi, Punta del Esté-ben hétfőn este »a bi­zonytalanság és zűrzavar légköre uralkodott«. Az AP is hozzáfűzi hogy az Egyesült Államok latin­amerikai szövetségeseinek köré­ben egyre inkább megbomlik a? egység. Az amerikaiaknak egyre kevesebb kilátásuk van arra, hogy elfogadtassák a külügymi­niszteri értekezlettel azokat a Kuba-ellenes szankciókat, ame­lyeket annyira kívánatosnak tai- tanak. Eddig ugyanis az Egyesült Államok a magáéval együtt 13 biztos szavazatra számíthatott, de hétfőn Haiti váratlanul meg­változtatta álláspontját és csat­lakozott a be nem avatkozás po­litikáját követő Mexikóhoz, Ar­gentínához, Brazíliához és Chilé­hez. Haiti pálfordulására az adott okot, hogy a közelmúltban kevés segítséget kapott az Egyesült Ál­lamoktól és szolgálatainak fejé­ben most újabb dollárokat sze­retne kicsikarni. A hivatalos megnyitó ünnepség után Jósé Fellman Valverde, bo­líviai külügyminiszter kijelen­tette; » A helyzet rendkívül sú­lyos. Az Amerikai Államok Szervezete katasztrofális válság küszöbén áll«. Nem lehet tudni, mennyire si­kerül az amerikaiaknak megpu- hítaniok még ingadozó szövetsé­geseiket. Jólértesült körök sze­rint az Egyesült Államok zsaro­lással, nyomással akarja »jobo belátásra« bírni á tétovázókat. Ennek megfelelően azzal fenye­getőzik, ha az értekezlet' mem fordul erélyesen szembe Kubá­val, akkor nem indítja be időben a latin-amerikai országoknak szánt 20 milliárd dolláros segély- programját. Az UPI is annak a nézetének ad hangot, hogy az Egyesült Államok »-nemigen nyit­ja meg a pénztárcáját« azok­nak az államoknak, amelyek Fi­del Castro oldalára állnak, vagy semlegességet tanúsítanak. Az Egyesült Államok nemcsak elítéltetni szeretné Kubát, hanem ki akarja közösíteni az Amerikai Államok Szervezetéből is. Egy újságíró megkérdezte az ameri­kai küldöttség egyik tagját, mi­képp lehetséges ez, hiszen az Amerikai Államok Szervezeté­nek alapokmányában nincsen olyan cikkely, amelynek értel­mében tagállamokat ki lehetne zárni. Az amerikai tisztviselő erre azt válaszolta, olyan köve­teléseket kell elfogadtatni a tagállamokkal, amelyeknek két hónapon belüli nem teljesítése a szervezetből való automatikus kiválásukat vonná magával. Ha tehát Kuba hatvan napon belül nem tesz eleget a megszavazott követeléseknek, »kiváltnak ke'l tekinteni«. Mint az Uj Kína hírügynökség jelenti, szerte Latin-Amerikában megmozdulnak a haladó szerve­zetek, tiltakoznak az amerikai nyomásra összehívott Punta del Esté-i értekezlet ellen és szoli­daritást vállalnak Kuba népével. Argentínában a kereskedelmi alkalmazottak 200 000 tagot szám­láló szervezete nyilatkozatban ítélte el a Punta del Esté-i érte­kezletet. A nyilatkozathoz csat­lakoztak az argentin egyetemi hallgatók és más haladó körök is Chilében 13 szakszervezet és ifjúsági szervezet adott ki közös közleményt, amelyben tiltakozik a kubai nép önrendelkezési jo­gának tervezett elfojtása ellen. A bolíviai szakszervezetek fel­hívásban tiltakoztak a Kuba el­len előkészített gazdasági ag­resszió és katonai intervenció miatt. A határozat a bolíviai munkásság nevében erkölcsi és anyagi támogatást ígért a kubai népnek. Kolumbiában az olaj munkások szakszervezete vállalt szolidari­tást a kubai forradalommal és síkraszállt a be nem avatkozás elve, valamint a népek önrendel­kezési joga mellett. Peruban a haladó tömegszer­vezetek bejelentették, hogy a fő­városban tömeggyűlést fognak tartani, tüntetnek az Amerikai Államok Szervezetének külügy­miniszteri értekezlete ellen, tün­tetnek a kubai nép jogainak vé­delmében. A venezuelai Caracasban — jelenti a Reuter — a haladó erők szintén tiintetést rendeztek. A tüntetést támogató közlekedési dolgozók ugyanakkor sztrájkba léptek, s ezzel teljesen megbéní­tották a város forgalmát. U Than! megkezdte közvetítő tárgyalásait a nyugat-iriáni kérdésről A Bolgár Távirati Iroda közleménye Szófia (MTI); Amint a Bolgár Távirati Iroda jelenti, január 20- án helyi idő szerint 12.55 órakor a bolgár légierő egy lökhajtásos gépe, amelyet Milus Kirov Szo- lakov alhadnagy, egy fiatal piló­ta vezetett, a gyakorlórepülés so­rán tájékozódási zavarba került, és az olasz sajtó jelentése sze­rint Bari olasz város közelében leszállást kísérelt meg. A leszál­lásnál a repülőgép erősen meg­rongálódott, a pilóta megsebesült. A Bolgár Népköztársaság római követsége megtette a szükséges lépéseket a pilóta szabadon bo­csátására, és a repülőgép marad­ványainak visszaszállítására. Á nyugati sajtó az esettel kap­csolatban nagy lármát csapott. Fantasztikus koholmányokat ter­jeszt nyilván azzal a céllal, hogy élezze a feszültséget, és meg­rontsa a viszonyt az érdekelt or­szágok között. A Bolgár Távirati Irodát fel­hatalmazták annak közlésére, hogy az olyanféle külföldi jelen­tések, amelyek szerint a repü­lőút célja felderítés volt, min­den alapot nélkülöző durva ha­zugságok. New York (MTI): Mint az AP jelenti, U Thant ügyvezető ENSZ- főtitkár megkezdte közvetítő tár­gyalásait: külön-külön fogadta Hollandia és Indonézai képvise­lőit U Thant több mint egyórás megbeszélést folytatott Sudjarwo Thondronegoro-val, Sukarno elnök küldöttével, aki vasárnap érke­zett New Yorkba. A megbeszé­lésen részt vett Sukarjo Wirjob- ranoto indonéz ENSZ-küldött is. Az ENSZ-küldött a tárgyalás után hangsúlyozta, Sukarno to­vábbra is követeli, hogy a tár­gyalások előfeltételeként Hollan­dia ismerje el Nyugat-Iriánt In­donézia egy részének. Az AFP jelentése szerint a Nyugat-Irián felszabadítására ala kult vezérkar parancsnoka, Ah­med Jani tábornok bejelentette, hogy a január 15-i fegyveres összecsapás óta Indonézia sűrí­tette a nyugat-iriáni tengerészeti és légijárőrök számát. Mikoion nyilatkozata a rabat! repülőtéren Rabat (TASZSZ): Mikojan Rá­báiból való elutazása előtt a re­pülőtéren nyilatkozatot adott a megjelent újságíróknak. Nyilat­kozatában csodálattal emlékezett meg Marokkó természetbeni gaz­dagságáról, fejlett földművelési kultúrájáról, a marokkóiak ven­dégszeretetéről, szorgalmáról, és művelődési szomjáról. A Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese vége­zetül köszönetét mondott a ma­rokkói népnek, a kormánynak és a királynak azért, hogy megis­merhette az ország népét. Tol­mácsolta a szovjet vezetők, és a szovjet emberek őszinte baráti üdvözletét, és azt kívánta, hogy váljék Marokkó minden részé „földi paradicsommá”. Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese hétfőn délután afrikai látogatásából visszatérő­ben Prágába érkezett. Mikojant a csehszlovák fővárosban a párt és kormány vezetői fogadták, majd Antonin Novotny köztársa­sági elnök baráti megbeszélésen látta vendégül a szovjet minisz­terelnök-helyettest. Zorin felszólalása az ENSZ-közgyűlés angolai vitájában New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlés hétfői ülésén folytatta az angolai kérdés vitáját A kül­döttek előtt a bolgár és a lengvel küldöttség határozati javaslata fekszik, amely elítéli a portugál gyarmatosítókat, felszólítja a vi­lág országait, ne nyújtsanak Por­tugáliának semmiféle támogatást, fogadjanak el szankciókat Portu­gáliával szemben és az a külön­bizottság, amely megvizsgálja, ho­gyan valósítják meg a gyarma­tok függetlenségére vonatkozó ENSZ-deklarációt, fordítson kü­lönleges figyelmet Angola függet­lenségének kérdésére. Az ülésen felszólalt Zorin, a Szovjetunió ENSZ-ben működő állandó képviselője is. Rámuta­tott arra, hogy az ENSZ néhány hónap leforgása alatt már ne­gyedszer foglalkozik az angolai kérdéssel. Ez azt bizonyítja, hogy e kérdés a legégetőbb nemzetkö­zi problémák közé tartozik. — Több mint egy évvel ezelőtt — folytatta Zorin — az ENSZ történelmi jelentőségű nyilatko­zatot fogadott el, amelynek értel­mében meg kell adni a függet­lenséget a gyarmati országoknak és népeknek. Ezek után az ENSZ politikai és erkölcsi kötelessége, hogy határozott intézkedéseket te gyen e nyilatkozat megvalósítá­sára, elsősorban Angolát illetően, mert itt bestiális gyarmati rend­szer uralkodik, könyörtelenül irt­ják a bennszülött afrikai lakos­ságot. Zorin utalt az angolai helyzet kivizsgálására kiküldött ENSZ- bizottság jelentésére, amelynek alapján megállapítható, hogy a lisszaboni kormány angolai üzel- mei a népirtás jellegét öltötték. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azoknak az államok­nak a magatartását sem, amelyek Portugáliával fennálló szövetsé­güket az ENSZ. alapokmányában foglalt követelmények fölé he­lyezik — fűzte hozzá Zorin, majd így folytatta: — Salazar diktátor fasiszta kor­mánya nem tarthatná fenn ural­mát sem Angolában, sem Mo- cambique-ben, sem más gyarma­tain, — hiszen e gyarmatokon 12 millió ember él — az Egyesült Államok, Anglia, a Német Szö­vetségi Köztársaság és más NA- TO-országok támogatása nélkül. Azzal, hogy Portugáliát védelme­zik, fegyverekkel látják el, az Egyesült Államok és más NATO- tagországok igyekeznek monopó­liumaik számára megőrizni az Angolából és más afrikai orszá­gokból kisajtolt óriási nyeresége­ket. Hivatalos amerikai adatok szerint az utóbbi 15 év alatt egye­dül az amerikai részvénytársasá­gok egymilliárd 234 millió dollár nyereséghez jutottak afrikai ér­dekeltségeik révén. Zorin hangsúlyozta: nem ele­gendő az, ha az ENSZ szónoki emelvényéről csupán megbélyeg­zik a gyarmatosítókat. Határozott intézkedésekkel kell hatni Por­tugáliára, mert csak így lehet megakadályozni, hogy a lisszaboni kormány továbbra is gyarmati rablóháborút folytasson Angolá­ban, csak így lehet elérni, hogy a portugál kormány megadja An­gola népének az önrendelkezési jogot. — Az angolai kérdés az egyik legégetőbb gyarmati kérdés — mondotta befejezésül Zorin. — Az ENSZ-közgyűlés idevágó ha­tározatától sokban függ, hogyan tekintenek majd a gyarmati né­pek az Egyesült Nemzetek Szer­vezetére, hogyan értékelik e vi­lágszervezet szerepét a nemzetkö­zi ügyekben. Ha az ENSZ csődöt mond, és nem tud határozott in­tézkedéseket tenni a gyarmati népek és országok függetlenségé­re vonatkozó történelmi nyilatko­zatának megvalósítása céljából, ha az ENSZ nem állítja meg az angolai gyarmati háborút és nem támogatja az angolai nép nemzeti felszabadító harcát, akkor Ango­la és a többi gyarmat népei két­ségtelenül végleg csalódni fognak az ENSZ-ben. Síremléket állítanak a Vörös Brigád hősi halált halt tagjainak A Magyar Partizán Szövetség Országos Bizottsága és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága síremléket állított a Vörös Brigád hősi ha­lált halt tagjai emlékére. A fő­városi tanács által adományo­zott díszsírhelyen a Kerepesi te­metőben január 29-én leplezik k a síremléket. Májusban ismét kelet-nyugati kerekasztal értekezletet tartanak Párizs (TASZSZ): Párizsban befejeződött a kelet-nyugati * ke­rékasztal értekezletek szervező bizottságának ülése. Szovjet rész­ről Hja Ehrenburg szovjet író vett részt a bizottság munkájá­ban. Ehrenburg közölte, hogy a szer­vezőbizottság döntése értelmében a 3. kerekasztal értekezletet má­jus 4 és 7 között Brüsszelben tart­ják meg. Ez alkalommal a ke­leti és nyugati országok értel­miségének képviselői megtár­gyalják a leszerelés kérdését, a különböző társadalmi és gazda­sági rendszerű országok gazda­sági és kulturális kapcsolatainak fejlesztését, az Egyesült Nemze­tek Szervezete egyetemessé téte­lének módozatait. JlöoliíiLiizb cl \ Robert Kennedy, az Egyesült Államok igazságügyminisztere ingerültséggel és csodálkozással vegyes hangon bejelentette, hogy az országban tovább emelke­dett a bűncselekmények száma. A statisztikában New York áll a nem éppen irigylésre méltó első helyen: 9 nap alatt 351 gyilkosságot, 601 nemi erősza­kot, 4478 rablást, 9255 útonál­lási, 27 640 betöréses lopást, 41 018 tolvajlást, s 16 306 gép- kocsilopást követtek el. Mi az oka ennek? Az Egyesült Álla­mok kormánya természetesen rendőrhadsereggel és börtönök­kel igyekszik útját állni a bű­nözés elharapódzásának. Ezt teszi az egyik kezével... és a másikkal? A bűnre oktató és csábító szennyirodalom, mozi és a televízió szinte egymással versenyeznek. Hatásuk? — Oroville város­ban egy televízió-kritikusnak annyira elege volt az ízlésrontó rengeteg vadnyugati filmből, hogy nem bírta tovább — elő­kapta a pisztolyát és hatszor belelőtt a képernyőbe. A new- orleansi televíziós társaság egy műsora előtt pedig a bemondó a következő figyelmeztetést in­tézte a nézőkhöz: „Figyelem< kedves nézőink!... ne felejtsék el a kutyákat eltávolítani ab­ból a helyiségből, ahol a tele­víziós készülék áll, mert ellen­kező esetben az adás során nem kívánatos események történ­hetnek.” A növekvő bűnözésen csodál­kozik Kennedy? Hiszen az idé­zet szerint az amerikai televí­zió adása még a kutyáknak is árt.„ M. B.

Next

/
Thumbnails
Contents