Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-23 / 18. szám
Eredményeink, gondjaink (Gy. J.) Szocialista fejlődésünk során barátainkká válnak a számok. Nemcsak szakemberek, hanem mindenki érdeklődéssel olvasgatja a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, amely számot ad múlt évi munkánkról, országunk fejlődéséről. A számok a mi életünket, eredményeinket, gondjainkat idézik, sok szép emlékünket elevenítik. Mert kevés olyan ember van ebben az országban, aki valamit ne tett volna, valamilyen formában azokhoz a vagonokhoz, tonnákhoz, millió forintokhoz, amelyekről a jelentés beszél. Munkásosztályunk minden egyes tagját, a műszaki értelmiséget, az ipar minden dolgozóját örömmel tölti el az, amiről az iparról szóló számok beszélnek. Az, hogy iparunk 12 százalékkal több terméket adott az országnak, mint 1960-ban, s 3,5 százalékkal teljesítette túl termelési tervét. Az, hogy a tervnek megfelelően a termelékenység egészségesen emelkedett, a termelés emelkedésének kétharmadát a termelékenység emelkedéséből nyertünk. Az, hogy csökkent az önköltség, emelkedett a műszaki színvonal, helyes, a hazai adottságoknak megfelelő arányok alakulnak ki az ipar szerkezetében. Jó, hogy gyorsan fejlődik gépiparunk, különösen híradástechnikai gépeket és készülékeket a vacuumtechnikai termékeket és műszereket gyártó ágak, hogy csaknem másfélszeresére emelkedett gyógyszertermelésünk, a könnyűiparon belül pedig leggyorsabban a bútoripar fejlődött, az élelmiszeriparon belül meg a konzervek és félkész ételek termelése emelkedett leginkább. Mezőgazdaságunk gondján enyhít, hogy jelentősen emelkedett a műtrágyagyártás. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai is méltán örvendenek, hogy olyan magas volt idén a gabonák termésátlaga, mint még soha: őszi búzából 11,1, őszi árpából 12.5 mázsás termésátlagot értünk el. A szocialista gazdálkodás fölényét bizonyítja, hogy megszilárdult, korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemeinkben, az állami gazdaságokban, majdnem 16 mázsa búzát és több mint 16 mázsa őszi árpát takarítottak be minden holdról. A nagy aszály súlyosan érintette az őszi betakarítású növényeket, főleg a kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó termésátlagait vetette vissza. Mezőgazdasági össztermelésünk emiatt ugyan nem érte el a tervezettet, de az egyéb növények magasabb hozamai és az állattenyésztés fejlődése nyomán azért nem maradt el az 1960. évitől. Ez okozza, hogy a felvásárlások mennyisége nem csökkent, sőt 6 százalékkal emelkedett. Különösen kedvező volt — és ez nagyon jó jel — a kenyérgabona-, tojás- és baromfifelvásárlás. Iparunk egyre többet ad a mezőgazdaságnak. A múlt évben 26 százalékkal több műtrágyát, 12 százalékkal több gépi munkál kapott a mezőgazdaság. Az elmúlt évben a gabonabetakarítás gépesítése 15 százalékkal emelkedett. az összes gabonának 67 százalékát aratták géppel. Örömmel értesülünk arról, hogy két új repülőjárat indult, a londoni és a római. Arról is, hogy kedvezően alakult külkereskedelmi mérlegünk, a kivitel 50 millió deviza forint többlettel zárult a behozatallal szemben. Uj létesítményeket helyeztünk ismét üzembe, bővítettük meglévő üzemeinket. Százhúsz községben gyulladt ki a villany. Életünk javulását mutatja, hogy növekedett a takarékbetét-állomány, hogy 13 százalékkal több lakás épült a tervezettnél, hogy 700 ezerrel nőtt a biztosítottak száma, és csökkent a halandóság. A dolgozók átlagkeresete tovább javult az elmúlt esztendőben, és növekedtek a béren kívüli juttatások is, nyugdíj, családi pótlék, stlx Az év második felében azonban az aszály következtében egyes élelmiszerek, a zöldség, burgonya, hagyma, bab szabadpiaci ára emelkedett. Elsősorban ez volt az oka, hogy a tervezett reálbérjavítást, a dolgozók reáljövedelmének növelését nem sikerült úgy elérni, ahogy azt elterveztük. Az életszínvonal emelkedésének azonban tanújele a tartós fogyasztási cikkek keresletének növekedése. 1961-ben a kereskedelem 8—10 százalékkal több bútort, 7 százalékkal több mosógépet, 80 százalékkal több televíziót, 75 százalékkal több személygépkocsit adott el, mint 1960-ban. Az OTP-'kölcsön- nel épített házak száma 12 százalékkal haladta meg az 1960-as évit. Eredményeink nem tesznek bennünket elbizakodottá, ismerjük gondjainkat is, érezzük, hogy hol szorít a cipő. Amikor az ipar eredményeiről beszélünk, tudjuk azt is, hogy baj volt az anyagtakarékossággal, a tervszerű termeléssel. Sok olyan cikket gyártott az ipar, amely csak feleslegesen növelte a készleteket. Ugyanakkor sok export- és belső igényt nem tudott kielégíteni. A mezőgazdaságban is sok még a teendő, több műtrágya kell még, több gép, több épület a nagyüzemi mezőgazdaság mind megannyi feltétele. Több szorgalom és lelkiismeretesebb munka is kell még sok termelőszövetkezetünkben, hogy tovább javuljanak az eredmények, hogy a termelőszövetkezet betöltse hivatását: több árut adjon a népgazdaságnak, és magasabb életszínvonalat a tagságnak. Közlekedésünkön is sokat kell javítani, gyorsítani kell a személyszállító eszközöket, hogy megakadályozzuk a keresztszállításokat, csökkenteni kell az üresjáratokat, és korszerűsíteni a közlekedési eszközöket. A beruházások megvalósítása 1961-ben szervezettebben folyt, mint an- nakelőtte, de még mindig drágán építkezünk, nem takarékoskodunk eléggé az anyaggal és sok a rossz terv is, amiből sok kárunk származik. Ahogy miénk az eredmény úgy a miénk a gond is. Ahogy elértük eredményeinket, gondjainkat is tisztázzuk, mert jó úton haladunk. Az egészséges politikai légkör segíti kibontakozni az ember alkotó vágyát, szebbre, jobbra, célszerűbbre való törekvését. Segít gondjainkban az is. hogy egyre nagyobb hozzáértéssel fogunk munkához, egyre több a középiskolát, egyetemet végzett ember hazánkban, amiről ugyancsak számot ad a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Számot vetünk eredményeinkkel és gondjainkkal,áz elmúlt esz tendővel, ötéves tervünk első évével. Ugyanakkor kitűzzük magunk elé a célt: valóravált- juk ötéves tervünk irányszámait ebben az évben is. Az elkövetett hibákból okulunk, eredményeink kedvet adnak a további munkához. Ttiszelep-üzem és átmeneti gyermekotthon létesül Gyünkön Kérdés: — Mi tette szükségessé a gyönki járás megszüntetését? Dr. Tuska Ptíl megyei vb-elnök nyilatkozata a gyönki járás megszüntetéséről tekbe is javasoltunk közülük. Gondoskodás történt mindenki elhelyezéséről. A közeljövőben megkezdi működését Gyönkön egy tűszelep-üzem. Ez mintegy 50— 60 főnek biztosít majd munka- lehetőséget. Említésre méltó, hogy ez elsősorban a nők foglalkoztatását segíti, mert az üzemben sok lesz a viszonylag könnyű, ülőmunka. Az ikladi gyár tűszelep- részlegét helyezik át Gyönkre. Már 23-an a gyárban tanulják a szakmát, hogy mire Györkre kerül az üzem, ne legyen hiány a betanított szakmunkásokból. Az üzem a Szekszárdi Vasipari Vállalat részlegeként működik majd valamelyik most felszabaduló épületben. A tervek szerint február 19-én már meg is kezdi működését, és az országban csak Gyönkön gyártják majd a gumikhoz szükséges tűszeleceket. Létesítünk Gyünkön egy 40 ágyas átmeneti gyermekotthont is. Ez a tavasszal kezdi meg működését s ugyancsak sejtit a most felszabaduló munkaerő elhelyezésében. Kérdés: — Megnagyobbodtak a járások, egyes községek így most távolabb esnek a járási székhelyVálasz: — A megyei szervek értékelték a gyönki járás helyzetét. Úgy látták, hogy ez a járás nem képez gazdasági egységet éppen a járás területére jellemző földrajzi adottságok miatt. A járási székhely, Gyönk is olyan viszonyok közt van, hogy nincs különösebb lehetőség fejlesztésére. A többi községektől mindössze az különböztette meg, hogy közigazgatási központ volt, de egyébként nem vonzotta a környéket. Mindenekelőtt tehát a gazdasági szempontok tették szükségessé a járás megszüntetését. De nc-mcsak ezek. Kulturális, szociális és néprajzi vonatkozásban ugyancsak széttagolt ez a járás: egyes részei más járásokhoz gravitáltak. Ezek a szempontok késztették a megyei szerveket arra, hogy a népgazdaság szempontjait figyelembe véve előterjesztést tegyenek az Elnöki Tanácshoz a gyönki járás megszüntetésére. Amint az közismert, a múlt év végén az Elnöki Tanács határozatot is hozott a gyönki járás felszámolására 1962. február l-i hatállyal? Kérdés: — Hogyan számolják fel a járást? Válasz: — A gyönki járás egyes részeit a környező járásokhoz csatoljuk. Pálfa a paksi járáshoz kerül, Kölesd, Kistormás a szekszárdi járáshoz, Hőgyís7, Kalaz- nó és Alsónána a bonyhádi járáshoz, a többi község, vagyis a járás nagy része a tamási járáshoz. Kérdés: — Mi lesz a járási szervek dolgozóinak sorsa? Válasz: — Minden megyei szerv köteles gondoskodni a saját embereiről. Elmondhatom, hogy gondoskodásban nincs hiba, mert minden szerv szívügyének tekinti a hozzátartozó járási dolgozói: sorsát. A gyönki járási dolgozók egy részével megerősítettük a környező járásokat. A tanácsi apparátusból többen kerültek községekbe és a terme1 ő:zövetkezetől. Ezek most hátrányos helyzetbe kerülnek? Válasz: — Természetesen szem előtt tartottuk ezt a változást is. Ezért javasoltuk a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak, hogy változtassa meg az autóbusz-járatok menetrendjét, hogy ne Gyönk legyen a központ, mert erre a járási székhely megszűnésével nem lesz szükség, hanem inkább az egyes községeknek azt tegyék lehetővé, hogy a járási székhelyt a lehető legkönnyebben megközelíthessék. A KPM képviselői már vizsgálták is az ügyet, és reméljük, hogy rövidesen megoldódik ez a kérdés. Másrészt pedig a területrendezéssel fokozódott a községi vezetők felelőssége is: úgy kell dolgozniok, hogy minél kevesebb alkalommal kelljen az egyes dolgozóknak a járási székhelyre utazniok. Ezért tehát hátrányról nem beszélhetünk. — Meg kell még jegyezni, hogy a területtel együtt a járási szervek felelőssége is növekedett: nagyobb területen kell dolgozniok a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért. B. A falusi népfront-bizottságok segítik a tsz zárszámadások politikai előkészítését A falusi népfront-munka a téli hónapokban talán nagyobb teret és lehetőségeket kap, mint az év más szakában. Kevesebb a munka a termelőszövetkezetekben ás így az aktíváknak is több idejük van a társadalmi munkában vállalt népfront-ügyekkel foglalkozni. A községi népfront-bizottságok jelenlegi legfontosabb munkája közé tartozik a zárszámadások politikai előkészítése és minden irányú megsegítése. Ezzel a gondolattal foglalkoztak a megye községi népfront- bizottságai az elmúlt napokban Ötszörösére növelik a kárpitozott bútorok gyártásút a Szekszárdi Faipari Vállalatnál Talán nincs még egy iparág, amely olyan gyorsütemű fejlődésen ment volna keresztül az elmúlt években, mint a bútoripar. A bútorgyártás azonban még ma sem tudja kielégíteni az egyre növekvő igényeket, ezért a második ötéves tervben is a termelés nagyarányú növelését irányozták elő a bútoriparban. A Szekszárdi Faipari Vállalat termelése öt esztendő alatt négyszeresére nő. A tervidőszak végéig megépül a vállalat új te1 epe a város ipari övezetében. Valóságos bútorgyár lesz ez a korszerű, tízmillió forintos beruházással épülő üzem, a számítások szerint mintegy háromszáz dolgozót foglalkoztat majd. Az idén azonban csak a tervek készülnek el — ez több, mint negyedmillió forintba kerül — az építkezést csak a jövő évben kezdik meg. A kapacitás növelésére azonban már most is szükség van Ezért a vállalatnál nem várják meg a nagy beruházást, hanem a jelenlegi adottságok közt is minden lehetőt megtesznek a termelés növelésére. A jelenlegi üzemben egy új épület emelésével, egy másik meglévőnek az átalakításával enyhítik a zsúfoltságot. A korszerű technológia követelményeinek megfelelő átszervezéssel megrövidülnek a gyártási utak, termelékenyebbé válik a munka. Ugyan akkor az egyik felszabaduló épületben fürdőt, öltözőt létesítenek. Jelenleg ugyanis szociális létesítményekkel nincs ellátva a vállalat. A termelés növelését szolgálja a vállalat Tolnán működő részlegének létrehozása. Egy korábban leállított malom épületét bocsátották a vállalat rendelkezésére, itt rendezik majd be a kárpitos részleget. Ezzel a nagyon keresett kárpitozott bútorok termelését a tavalyinak ötszörösére növelik. Az új üzemrészben a tavaszi hónapokban indul meg a_ termelés, Izményben emellett megtárgyalták a munkafegyelemmel kapcsolatos problémákat és a könyvbarát mozgalom helyzetét. Závodon új elnök választására került sor. Gerjenben a zárszámadás előkészítésének megbeszélésén kívül előadás hangzott el a társadalmi tulajdon védelméről és a községfejlesztésről. Pakson megalakult a könyvbarát mozgalom akcióbizottsága, amelynek tagjai egy-eey községet patronálnak, segítik a könyvterjesztés, munkáját. Időszakos kampánymunkát fejtenek ki a községi népfront-bizottságok a Népfront újság olvasótáborának kiszélesítésére. Előfizetőket gyűjtenek és az ed* digiekben igen szép eredményeket értek el. Olyan kis községek, mint Ozora és Tolnanémedi 10 példány felett vásárolják meg a lapot. Bölcskén és Dunaföldvá- ron 15—15 példánynak akadt előfizetője, de Paks is élen jár a tervezett 5 helyett 20 olvasót toboroztak. Élménybeszámoló Csatáron A Hazafias Népfront Szekszárd Városi Bizottsága Csatáron január 24-én este élménybeszámolót tart. A helyi iskolában Tolnai Ferencné mondja el tapasztalatait Szovjetunióbeli látogatásáról. További jelentős esemény lesz e héten a Hazafias Népfront Városi Bizottsága elnöki ülése is. Ezen a város tisztaságának helyzetét vitatják meg, valamint azt, hogy segítségként a bizottság mit tegyen e területen. Ugyanekkor könyvjutalmat kap nak a legjobban működő bizottsági tagok és népfront-aktívák.
