Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

2 TOLNA WEG VEI NEPÜJSAG 1962. január 23. i Á hétvégi algériai vérengzések mérlege: 49 halott, 80 sebesült Az Amerikai Államok Szervezetének értekezlete Párizs (MTI): Algériában az elmúlt hét végén ismét dühön­gött a terror. Bár a francia kor­mány legutóbbi ülésén ismét hangoztatta, hogy a legerélye­sebb eszközökkel lép fel az OAS ellen, a helyzet ■ semmit sem vál­tozott. A titkosszervezet tagjai és az ultra tüntetők ismét zavarta­lanul garázdálkodtak az algériai városok utcáin. Szombaton és vasárnap összesen 49 halott, és 80 sebesült áldozata volt a me­rényleteknek és a fegyveres ösz- szetüzéseknek. Különösen Bonéban volt fe­szült a helyzet, ahol egy fran­cia tiszt pénteken agyonlőtt egy francia fiatalembert, aki az OAS plakátjait ragasztotta a falra. Az ultrák szombaton és vasárnap gyásznapot tartottak. Ott, ahol a fiatalembert agyonlőtték, már­ványtáblát helyeztek el, amely körül díszőrség állt. A városban zárva maradtak az európaiak üz­letei. Többhelyütt az OAS zász­lóit és Sálán képét lehetett lát­ni. A rendőrség tétlenül nézte a fasiszta tüntetést, és csak éj­jel távolította el az emléktáblát. A városban több súlyos me­rényletet követtek el. Az OAS egyik bombája öt algériait ölt meg, huszonnégyet megsebesített. Az áldozatok között több kis­gyermek volt. Oránban is folytatódtak a fa­siszta tüntetések. A felvonulók Sálán és az OAS hatalomrajuttatá- sát követelték. A titkos szervezet egv oráni katonai raktárból, ame­lyet nigériai francia tartalékosok „őriztek”, nagy mennyiségű fegy­vert lopott. _ Az oráni börtönökben fogva tartott halálraítélt arabok közül kilencvenkilencet Franciaország­ba szállítottak. A foglyok elszál­lítására ügyvédeik és a nemzet­közi vöröskereszt közbenjárására került sor. Az OAS ugyanis több esetben elrabolta az algériai foglyokat, akiknek megcsonkított holttestét azután a város határá­ban találták meg. Franciaországban is folytatód­tak a fasiszták merényletei. Plasztikbombák robbantak Bor- deaux-ban, Marseille-ben, Tou- louse-ban. A Párizstól délkeletre fekvő Troyes városban 5000 fő­nyi tömeg tüntetett az OAS el­len. A Francia Kommunista Párt helyi szervezetei többhe­lyütt röplapokat adtak ki, ame­lyekben éberségre intik a fran­cia demokratákat, és megneve­zik az OAS helybeli híveit. A francia országos békebizottság el­határozta, hogy február 2-től 12- ig egész Franciaországban meg­rendezik a fasizmus elleni harc hetét. OÁS-gyűlés Brüsszelben Párizs (MTI): Mint a Le Monde brüsszeli tudósítója jelenti, a belga fővárosban a napokban a „polgári békemozgalom” nevű nemzetközi fasiszta szervezet égi­sze alatt nyilvános OAS-gyűlés zajlott le. Egy dr. Teichmann nevű orvos, az OAS külföldi szervezetének egyik vezetője ki­jelentette: Sálán titkos szerve­zetének Belgiumban is sok hí­ve van. „Az OAS-ra vár a fel­adat, hogy megmentse a Nyuga­tot — jelentette ki. — Az OAS- nak egyelőre nincs politikai programja, de eljön a nap, ami­kor nyilvánosságra hozza politi­kai célkitűzéseit, amelyek vak­merőségükkel mindenkit meg fognak lepni...” A gyűlés kétszáz résztvevője lábdobogással fejezte ki helyeslé­sét, majd elénekelték az ejtőer­nyősök indulóját.- Bár a sajtóban hasábos cikkek jelennek meg a francia fasiszták belgiumi szervezkedéséről, a fran cia-belga határon pedig minden­naposak a fegyver- és röplap­csempészések, a hatóságok tét­lenül nézik az összeesküvők te­vékenységét. A kommunista kép­viselők, akik emiatt írásos kér­dést intéztek a külügyminiszter­hez, mindeddig nem kaptak vá­laszt. Solan terve a hatalom megszerzésére Párizs (MTI): „A köztársaság védelmére alakult nemzeti bi- zotság” a degaulleista hatalom ellen OAS néven ismert titkos szervezete röplapot adott ki. amelyben ismerteti Sálán tervét a hatalom megszerzésére. Eszerint az OAS a francia kor­mány és az algériai kormány megegyezése esetén azonnal fegy­veres puccsot robbantana ki az algériai városokban. Ugyanakkor Sálán ex-tábornok, az OAS ve­zére felszólítaná az Algériában állomásozó franciaországi csapa­tokat, azonnal térjenek haza. Egyidejűleg a francia parlament mintegy kétszáz képviselője fel­hívásban foglalna állást a fran­ciák egymás közötti harca ellen. Ezzel egy időben egy ismert po­litikusokból álló küldöttség ke­resné fel de ÍJaulle-t, és felszó­lítaná az elnököt, a polgárhá­ború elkerülése érdekében mond­jon le. hétfőn megkezdte munkáját, bár ezen a napon csak a meg­nyitó ünnepségre került sor, mert Brazília kérésére csak ked­den kezdenek tanácskozni a külügyminiszterek. Az uruguayi Punta del Este-be már vasár­nap megérkeztek a küldöttsé­gek, közöttük Osvaldo Dorticos, kubai köztársasági elnök, vala­mint Rusk amerikai külügymi­niszter. Az Amerikai Államok Szer­vezetéhez tartozó országok kül­ügyminisztereit Columbia kéré­sére hívták össze, a sugalmazó azonban az Egyesült Államok volt. A Punta del Este-i érte­kezlet egyetlen célja ugyanis, hogy az amerikaiak nyomására egységfrontot alakítsanak ki a Kubai Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok célja, hogy gazdasági szankciókat szavaz­tasson meg Kuba ellen, vala­mint, hogy a latin-amerikai or­szágok kollektiven szakítsák meg diplomáciai kapcsolatukat Kubával. Ezzel kapcsolatban jellemző Claire Boothe Luce asszonv, az Egyesült Államok volt római követének jelentése, amely szerint az elavult Mon- roe-elv helvett új doktrínát kell elfogadtatni, hogy ez fel­hatalmazza az Ewesiilt Álla­mokat hadviselésre, minden olyan esetben, amikor az ame­rikai földrészen szocialista jel­legű állam létesül. Bár az Egyesült Államok min­dent elkövetett, hogy megvaló­sítsa a Kuba elleni egységfron­tot, megfigyelők a Punta del Este-i értekezlet első napján már valószínűtlennek tartják, hogy erélyes Kuba-ellenes in­tézkedések jöhessenek létre Hírügynökségi jelentések tudni vélik, hogy Brazília olyan ter­vet szándékozik beterjeszteni, amelynek értelmében a külügy­miniszterek legalább két hó­napig elhalasztanák a döntést a kubai kérdésben. Erre mu­tat az a tény is, hogy Dorticos elnök a kubai küldöttség vezetője, szombaton találkozott Goulart brazíliai elnökkel. A megbeszélésről kiszivárgott hí­rek szerint Goulart kifejtette Dorticosnak Brazília álláspont­ját, amely a be nem avatkozás és az önrendelkezés jogának elvére épül fel. A Pravda „Csődbejutottak összeesküvése” című cikkében foglalkozik az Amerikai Álla­mok Szervezetének értekezleté­vel. A lap emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok mái 1960-ban „kollektív” intézkedé­seket akart életbe léptetni Ku­ba ellen, a kísérlet azonban ku­darcba fulladt. Most nemcsak arról van szó, folytatja a Prav­da, hogy elbánjanak a forra­dalmi Kubával, hanem egyút­tal precedenst is akarnak te­remteni, amelynek alapján a jö­vőben beavatkozhatnak bárme­lyik önálló, a fejlődés útjára lépő latin-amerikai ország bel- ügyeibe. A forradalmi kubai nép elleni összeesküvés, a csőd­bejutottak összeesküvése, s mint a Pravda cikke megálla­pítja, a kubai nép, amely ké­szen áll megvédeni hazájának becsületét és méltóságát, bíz­hat a latin-amerikai milliók és a földkerekség minden szabad- sá gszerető népének támogatá­sában. a? afrikai áüMiíM fciiip^Sülsrtereí- nek értekezlete Lagos (Reuter). Hétfőn délelőtt megkezdődött Lagosban a függet­len afrikai államok külügyminisz­tereinek értekezlete, amelyen elő­készítik a csütörtökön sorra ke­rülő államfői tanácskozást. A »casablancai országok« — Ghana. Guinea, Mali, Marokkó és az FÁK — nem vesznek részt a megbeszéléseken, mert helyte­lenítik, hogy az algériai ideigle­nes kormány képviselőit nem hív­ták meg. Az algériai küldöttek meghívása mellett foglalt állást Szudán és Etiópia külügyminisz­tere is. Nagyarányú választási előkészületek az EAK-ban Kairó (MTI). A Men hírügy­nökség vasárnap részletes beszá­molót közölt a népi erők nem zeti kongresszusának meválasztá- sál célzó előkészítő munkáról. A viszonylag bonyolult válasz­tás megszervezésére a tisztviselők eeész hndát mozgósították. Az ő feladatuk, hogy kidolgozzák a szavazás nyolc egymást követe turnusának lefolyását. Külön jelölik ki ugyanis kép­viselőjüket a parasztok, a mun­kások a szakszervezetek, a „nem­zeti tőke” csoportiába sorolt ke­reskedők, bankárok, stb, a tiszt­viselők, a tanárok, a diákok és a nők. Az EAK minden 18 évét betöltő polgára szavazatköteles. A választási listák előkészíté­sével együtt jár azoknak az ál­lampolgároknak a listáról törlé­se, akik nem szavazhatnak, kép- viselőjelöltséget nem vállalhat­nak. A választási listákról törlendők között szerepelnek a volt föld- birtokosok, akiktől a két egymást követő agrárreform alapján egész­ben vagy részben elvették javai­kat, mindazok, akiket letartóz­tattak, felügyelet alá helyeztek, népbíróságok vagy a forradalmi bíróság elé állítottak. A népi erők nemzeti kongresz- szusánnk 1500 választott képvise­lője 'e-" továbbá 250 olyan tag­ja. akit a kormány nevez ki. A marokkói király fogadta AAikojant Fes (TASZSZ). Mikojan, a szov- amelynek során megvitatták a jet minisztertanács első elnök- helyettese kíséretével együtt ma­rokkói körútja során vasárnap este Fesbe, Marokkó régi kultu­rális központjába érkezett. Vasárnap este a királyi palo­tában II. Hasszán és Mikojan kö­zött hosszú megbeszélés folyt le, feleket kölcsönösen érdeklő kér­déseket. Később II. Hasszán vacsora! adott Mikojan tiszteletére. A meg­beszélés és a vacsora egyaránt meleg, barátj hangulatban folyt le Mikojan és kísérete hétfőn reg­gel Fesből visszautazott Rabatba. Elkerülhetetlenek a változások az ENSZ-ben Moszkva (TASZSZ). Viktor Ma- jevszkij, a Pravda szemleírója ■-Elkerülhetetlenek a változások« címmel cikket közöl az ENSZ-ben végbemenő változásokról. A szemleíró rámutat, hogy a szo­cialista tábor hatalmának növe­kedése, megszilárdulása, az ázsiai afrikai, latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmak nagy fel­lendülése a békéért, az általános és teljes leszerelésért, a különbö­ző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért küzdő ösz- szes haladó erők tömörülése mind tükröződik azokban a változások­ban, amelyeket az ENSZ-ben ta­pasztalhatunk. A függetlenné váll ázsiai és afrikai országokat szá­mításba véve a világszervezet kétszeresére növekedett. Nemzet­közi ügyekben, főként a gyarma­tosítás ellen, a békéért és a biz­tonságért vívott harcban ezek a népek mind gyakrabban hallat­ják szavukat. A továbbiakban a cikk hang­súlyozza, hogy a közgyűlés jelen­legi ülésszaka nagy haladásról tanúskodik annak az elvnek az elismerésében, hogy a szervezet­be tartozó három államcsoporto­sulás: a szocialista országok, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országai, valamint a nyugat-európai katonai tömbben részt vevő országok az ENSZ kü­lönböző szerveiben egyenjogú fél­ként vegyenek részt. A három államcsoportosulás tényleges egyenjogúságának elve a nyugati hatalmak mesterkedé­sei ellenére már az ENSZ szer­ves részét képezi, mert igazsá­gos, életrevaló és hatékony esz­me. Természetesen meg lehet ér­teni a nyugati államcsoportosu­lást, amely jobban szeretné, ha a nyugati országok lepnének a korlátlan urak az ENSZ vezető szerveiben. Ű|«8feb általános sztrájk Äve^ron megyében Párizs (MTI). A Decazeville-i bányászok 35. napja tartó föld­alatti sztrájkja mindinkább or­szágos mozgalommá növekszik. Vasárnap 17 megye, 80 szakmai és politikai szervezetének képvi­selő) gyűltek össze Rodezban, Aveyron megye székhelyén. Kö­zös nyilatkozatukban hangoztat­ják, szolidárisak a Decazeville-i bányászokkal. Az európai piac politikája következtében az avey- roní szénmedence sorsához ha­sonló veszély fenyegeti Francia- ország valamennyi fejlődésében elmaradt vidékét — hangoztatja a nyilatkozat. Aveyron megye dolgozói január 25-re újabb 24 órás általános sztrájkot hirdettek. A többi me­gyében ugyanakkor egyórás szim­pátia-sztrájkok lesznek. A parasz­tok élelmiszerküldeményekkel tá­mogatják a bányászok harcát. A párizsi munkások is nagymennyi­ségű élelmiszert küldtek Decaze- ville-be és átnyújtották a sztráj­kolok családjai javára rendezett gyűjtésük eredményét. Ä francia kormány továbbra is elzárkózik az elől, hogy tárgyaljon a bányászok jogos követeléséről. 91 37381-3!! lÜlillStl Irta: GUZI MIHALT — BECZF, KÁROLY 39. Én elvállaltam? Nem is be- ségbe! la. Az állta tekintetét. A lány lassan elmosolyodott és megszó­lalt. — Nem kell félni... amikor fél­ni kell, majd én szólok. összeszedte a vacsorás edény! és kisietett a szobából. Gazsó el­gondolkozva nézett utána... Ki ez — Gazsó pedig nem megy őr- a lány? Miért olyan titokzatos körülötte minden? széltem vele erről!! De most már Elhangzott már a takarodó, az Szalai lepett be a szobába, aki értem, miért üzen erről ilyen ké- erőd elcsendesedett. Ezen az éj- az erőd nyilvános haza fele sie- sőn. Azért, hogy ne tehessek a szakán is Gazsó vállalt éjszakai tett. Megkérdezte Gazsot, nem döntés ellen semmit... Pedig az ügyeletet, így szobájában cs'k akar-e vele tartam, éjt bőrömet nem fogja őrségben úgy ruhástól dőlt le, hogy ha kilyukasztani! mennie kell a betegekhez, azon­— Mit beszélsz? — hűlt el a nal mehessen. __ . . ., , , , m ásik. Alig szenderedett el. amikor — Mindegy — idegesen ledob- megkezdődött a lövöldözés. Szinte „ ™ efgyho|y iobban^ui én s™- ta magáról a feher köpenyt. — öntudatlanul kiugrott ágyából, le- "JfaTi időd§y ■)0bban teljen szo‘ Hányi^l,mOSt? kap,a Z tíS Gazsó unottan hallgatta a hát­y . racsatolt egy ta • 8 , borzongató történeteket, az erő­— Azonnal megyek a kapitány- a kijárat fele í u ■ sen feinagyított és eltúlzott ese­h°z , -etnarm lány su a t - a s - m£nyeket. Gondolatai egészen — Ne menj. Hátha ott van mar bába. Gazso e e lepett so ecye- másfelé jártak Amikor Szalai be. ila a mi kedves nővérkénk. nesen a fegyver o e e e. §? fejezte elbeszéléseit, elgondolkoz­pillanatig farkasszemet néztek. A yaJ megkérdezte: — Éjszakai ügyeletes vagyok válaszolta amaz. — No, akkor, ha nem rúgsz ki. nála a mi — Nerp bánom. A kapitánynál nem volt sen fiú még sohasem látta ilyen el- !. szántnak a lányt. Mondd Tomi, tudnál te ne­ki, de várt valakit, mert az asz- b“c“' « "“v- kém őszinte választ adni? tai meg volt terítve. Amikor meg- Néhány másodperc után a lány A másik kuncogott, hallotta a tizedes intézkedését, egy villámgyors mozdulattal fél- — A bennszülött lánnyal kap­felugrott és a németek szállásáig reütötte a fegyver csövét és el- csolatban? Látom, ő is érdeklő­futott. SZÓ nélkül belépett a szó- ragadta a fiú kezéből. Pillanat dik irántad. Hát... én sem tudok bába, felráncigálta a ruhástól h-- alatt kiszedte belőle a tárat és az sokkal többet, mint te. Amióta verő tizedest és két akkora po- ágyra dobta, a fegyvert pedig fel- én a bá-káni kórházban vagyok font adott neki. hogy az megtán- akasztotta a helyére. — 16 hónapja —, ő is itt van. torodéit. Már kifelé rohant, ami- Felemelte fejét büszkén, és úgy Minden nap becsülettel elvégzi a kor a tizedes felé ordította: állt a fiú előtt, mint egy kőszik- dolgát, de szót egyikünkkel sesa

Next

/
Thumbnails
Contents