Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-16 / 296. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSAG 1961. december 16. Megkezdődött esz országgyűlés ülésszaka 1 (Folytatás az 1. oldalról) a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásával le kell sújtani társadalmunk és államrendünk tudatos ellenségeire, az állam elleni, valamint egyéb súlyos bűntettek elkövetőire, a több szőrösen visszaesőkre, a garázda, huligán elemekre, a társadalmi tulajdon fosztogatóira és a spekulánsokra; ezzel szemben a kisebb súlyú bűntettet elkövetőkkel, a megtévedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb bűncselekmények miatt először kerülnek bíróság elé, elsősorban nevelő jellegű büntetést, vagy intézkedést kell alkalmazni. A javaslat — a konok bűnözők elleni nagyobb szigor szükségszerűségéből kiindulva — sokkal több bűntett esetében állapít meg szigorúbb büntetést a visszaesőkkel szemben, mint a jelenlegi jog; így különösen a népgazdaság elleni, és más gyakori bűntettek esetében a már egyetlen korábbi elítélést is kellő alapnak tekinti a visszaesés megállapítására. A visszaesőkkel szemben a javaslat az eddiginél szigorúbb álláspontra helyezkedik a feltételes szabadságra bocsátás szempontjából is. A törvényjavaslat a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét egyes gazdasági bűncselekményeknél megszünteti, egyébként azonban a jelenlegi jognak megfelelő körben tartja fenn. A halálbüntetést a javaslat kivételesen alkalmazandó büntetési nemnek tekinti, és ennek kifejezést is ad, amikor hangsúlyozza, hogy halálbüntetést akkor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el. Az új törvényjavaslat kimondja. hogy olyan személyre, aki a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét még nem töltötte be, halálbüntetést nem lehet kiszabni. A javaslat nem ismeri az életfogytiglani szabadságvesztést, ha ' a bűntett elkövetőjét szabadság- ! vesztésre ítélik, nem ítélték ha- | Iáira, ez azt jelenti, hogy a bíróság az elítéltet a társadalom- 1 ba visszavezethetőnek tartja. Ha | pedig remény van az elkövető megnevelésére, csak határozott tartamú szabadságvesztés lehet a i helyes büntetés. — Bíróságaink most is gyakran élnek azzal a törvényes lehetőséggel, hogy börtönbüntetés helyett javító-nevelő munkát alkalmazzanak. Ez igen jó eszköznek látszik a kisebb súlyú bűntettet elkövető dolgozók megjavítására, a további helytelen magatartástól való visszatartásra. A javaslat ezért a javító-nevelő munka alkalmazásának lehetőségeit kiszélesíti. — Jelenlegi jogunk szerint csupán az egy évet meg nem haladó tartamú börtönbüntetés végrehajtását lehet három évi próbaidőre felfüggeszteni. A felfüggesztett börtönbüntetés hatása tekintetében általában jó tapasztalatokra tettünk szert, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében, kivételesen ez egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehaj tását is felfüggeszthesse. Ebben az esetben azonban a próbaidő nem hárem, hanem öt év. — Uj rendelkezése a törvénynek. hogy az a magyar állampolgár, akit külföldi kémszervezet' beszervezett, nem büntethető, ha azonnal és önként jelentkezik a hatóságoknál, és a kémszervezettel való kapcsolatát — mielőtt bármilyen kémtevékenységet folytatott volna — teljes egészében feltárja. A „tevékeny megbánás" intézménye A büntető politikánk fokozott érvényesülését célzó új rendelkezések közül kiemelem még a társadalmi tulajdon és a személyek javai elleni bűntettek körében bevezetésre kerülő úgynevezett tevékeny megbánás intézményét. Ennek értelmében a büntetés korlátlanul enyhíthető; sőt különös méltánylást érdemlő esetben teljesen mellőzhető is lesz, ha az elkövető — mielőtt cselekményét felfedezték volna — a kárt megtéríti és cselekményét a hatóságnak bejelenti. Ez a rendelkezés kétségkívül nevelő hatású lesz és egyben célszerű is, mert megszünteti a felesleges eljárásokat. — A törvényjavaslat másik alapvető jellemző vonása — folytatta —, hogy az eddiginél hatékonyabban védi állami, társadalmi és gazdasági rendünket és fokozott védelemben részesíti a szocialista gazdaság fejlődését, másrészről pedig ugyancsak nagyobb védelemben részesíti a szocialista gazdaság fejlődését, ugyancsak nagyobb védelemben részesíti a társadalom egyes tagjait a bűnözőkkel szemben. A javaslat a tervgazdálkodás érdekeit sértő magatartást konkrét káros megnyilvánulásaiban vonja büntetés alá. Ezek közül kiemelem a pazarló gazdálkodásnak nevezett új bűn- tetti tényállást, amely azokat fenyegeti büntetéssel, akik az észszerű gazdálkodás követelményeit súlyosan vagy rendszeresen megszegve jelentős pénz-, anyag-, energia- vagy munkaerőpazarlással járó gazdasági tevékenységet fejtenek ki. Hasonló büntetést érdemlő magatartás a népgazdaság szerveinek megtévesztése, valótlan tények közlésével beruházás vagy hitel engedélyezéséért, illetve gazdasági terv jóváhagyásának kieszközléséért, valamint a beruházási és a pénzügyi fegyelem megsértése, stb. Ezeket a magatartásokat a javaslat csak akkor bünteti, ha jelentős, vagy számottevő gazdasági hátrányt okoztak; tehát lehetővé teszi, hogy a csekély jelentőségű eseteket fegyelmi vagy szabálysértési úton bírálják el. — A gazdasági életben vannak azonban olyan negatív jelenségek, amelyek elsősorban nem a népgazdaság, hanem a társadalom egyes tagjainak, a fogyasztóknak az érdekeit sértik. Ilyen elsősorban az üzérkedés, ami alapjában véve kapitalista jellegű gazdasági tevékenységet jelent szocialista gazdálkodás formái között. Az üzérkedést a javaslat megfelelően szigorú büntetés alá vonja. A fogyasztók, a dolgozók érdekét szolgálja a vásárlók megkárosításának nevezett új bűntetti tényállás is. Ezt azok követik el, akik a kereskedelemmel hamis méréssel, számolással, vagy az áru minőségének megrontásával károsítják a vásárlókat. A törvényjavaslat készítésekor tehát figyelemmel voltunk a gazdasági élet különböző negatív jelenségeire, az ezekkel kapcsolatos jelzésekre, az egészséges közvéleményre és a gazdasági szakemberek megfontolt javaslataira, — A javaslat fontos rendelkezése az ittas állapotban elkövetett bűntettek szigorúbb megítélése. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a bűncselekmények jelentős részét követik el alkoholtól befolyásolt állapotban. Nagyon jelentős tehát, hogy a büntető törvénykönyv miképpen értékeli az ilyen cselekményeket, és milyen büntetéssel fenyegeti azokat. Javaslatunk kimondja: az a körülmény, hogy a tettes a cselekményt önhibájából eredő ittas állapotban követte el, büntetőjogi felelősségét nem csökkenti. Az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények szigorúbb megítélésében, valamint a büntetés végrehajtása során alkalmazott kényszerelvonó kezelésben — a javaslat számos más rendelkezéséhez hasonlóan — a bűncselekmények megelőzésére irányuló törekvés, valamint államunknak az emberről való gondoskodása jut kifejezésre. A miniszter a továbbiakban kiemelte: míg anyagi büntető jogszabályainkat ez idő szerint több mint 950 paragrafus foglalja magába, addig az új javaslat ösz- szesen 340 paragrafust tartalmaz, — tehát lényegesen közérthetőbb, s könnyebb eligazodást biztosít. Az új büntető törvénykönyv alapvető célja — folytatta a miniszter —, hogy minden ellenséges támadással szemben hozzájáruljon Népköztársaságunk rendjének védelméhez, és védelmet nyújtson az állampolgároknak is a személyüket és jogaikat sértő bármiféle támadással szemben. — A törvényesség szigorú betartásának a követelményei szükségessé teszik, hogy még tovább javítsuk a nyomozóhatóságok és a bíróságok munkáját. A tényállás helyes megállapítása érdekében növelni kell a tárgyalásokon a népi ülnökök aktív közreműködését, és adott esetben fokozottabban kell igénybe venni a modern kriminalisztikai eszközöket is. A büntetés kiszabásánál abból a lenini tanításból kell kiindulnunk, hogy a büntetésnek az elkerülhetetlensége, nem pedig a szigorúsága az, ami a megelőzést szolgálja. — Tisztelt országgyűlés! Abban a szilárd meggyőződésben javaslom a Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyve javaslatának elfogadását, és törvényerőre emelését, hogy ez az új törvény alkalmas eszköz lesz nyomozó hatóságaink és bíróságaink kezében arra, hogy a bűnözőkkel szemben megvédjék állami, társadalmi és gazdasági rendünket, hogy védelmezzék az állampolgárok életét, egészségét, és jogait, hogy elősegítsék a szocialista törvényesség és jogrend további megszilárdítását hazánkban. (Nagy taps.) Az igazságügyminiszter beszéde után Molnár Erik a jogi és igazságügyi bizottság előadója hangsúlyozta.“'hogy a törvényjavaslat tartalmában, felépítésében és szövegezésében egyaránt kiváló alkotás. Bejelentette, hogy a jogi és igazságügyi bizottság csak néhány módosítást tart szükségesnek, amelyekkel a javaslat egyes szakaszát kívánják kiegészíteni A törvényjavaslat vitájában ezután Nagy Mária, dr. Bárczi Gusztáv és Varga István képvi selő szólalt fel. Kaszás Imre Tolna megyei képviselő a törvényjavaslatnak azokkal az előírásaival foglalkozott, amelyek a fiatalkorúakra vonatkoznak. A törvényjavaslat mesz- szemenően aláhúzza a felnőttek felelősségét, a társadalom kötelességét. A pártszervezetednek, a tömegszervezeteknek, s általában mindazoknak, akik neveléssel fog lalkoznak, igen sokat kell még tenniök, hogy a szülők, általában a felnőtt társadalom erkölcsi felfogását fejlesszék, alakítsák a szocialista erkölcs szellemében A felnőttek magatartásának, vi selkedésének óriási hatása van a gyermekekre. Az a szülő, aki félvállról veszi a gyermekek kisebb vagy nagyobb csínytevését, vagy súlyosabb hibáját, akarva, nem akarva a lejtőre csúsztatja a fiatalt. Mi nevelni akarjuk a társadalmat, nevelni akarjuk a fiatalokat. Mindenekelőtt nevelni és nem büntetni. A törvényjavaslatot a Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Az elhangzott felszólalásokra Nezvál Ferenc igazságügyminiszter válaszolt, majd az országgyűlés a Magyar Népköztársaság bűn tető törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot a jogi és igazságügyi bizottság által előterjeszteti módosító javaslatokkal együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Szünet után az országgyűlés megkezdte a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelynek első felszólalója Lo- sonczi Fél földművelésügyi miniszter volt, ; A KISZ feladatai a középiskolákban A KiSZ Központi Bizottságának pénteki ülése A KISZ Központi Bizottsága pénteken folytatta tanácskozását. Az ülésen — amelyen Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője és Lugosi Jenő művelődésügyi miniszter- helyettes is részt vett, a középiskolai KISZ-szervezetek munkájának irányelveit vitatták meg. Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának titkára tartott előadást „A KISZ feladata a középiskolákban” címmel. — A KISZ Központi Bizottságánál: irányelvei a középiskolai KISZ szervezetek elé legfőbb feladatként az iskola oktató, nevelő tevékenységét állítja — mondotta. A KISZ is segítse elő, hogy a középiskolás diákok szakmailag és politechnikailag egyaránt jól felkészüljenek az életre. Ezért a tanulást elsőrendű politikai feladatnak kell tekinteni. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője felszólalásában nagyjelentőségűnek mondotta a középiskolai KISZ-munkára vonatkozó irányelvek kidolgozását, mert számos tapasztalat bizonyítja, hogy a feladatokhoz képest a KISZ középiskolai tevékenységét tovább kell javítani. Nagyjelentőségű a középiskolai KISZ-munka irányelveinek kidolgozása azért is, — mondotta a továbbiakban Orbán László, — mert szocialista társadalmunkban hatványozott szerepe lesz a tanulásnak, a szakmai és az általános műveltség megszerzésének. Több hozzászólás után Várnai Ferenc válaszolt az elhangzott észrevételekre, majd a KISZ Központi Bizottsága a középiskolai ifjúsági munkára vonatkozó irányelveket egyhangúlag elfogadta. Befejeződött az V. szakszervezeti világkongresszus j Moszkva (MTI): Pénteken ünnepélyesen befejeződött Moszkvában az V. szakszervezeti világ- kongresszus, amely két hétig ülésezett a Kreml kongresszusi palotájában. Az ülés elején Guiseppe Casa- dei, a Szakszervezeti Világszövetség titkára bejelentette, hogy az SZVSZ főtanácsa és végrehajtó bizottsága csütörtökön ülést tartott és megválasztotta az elnökséget, a titkárságot, az elnököt és a főtitkárt. Közölte, hogy az SZVSZ főtitkárává ismét Louis Saillant-t választották meg, 5 azonban betegsége miatt nem vehet részt a kongresszus záróülésén. Rennto Bitossi. az SZVSZ új elöke nagy taps közepette foglalta el helyét az elnöki emelvényen. _____________________ S orra emelkedtek ezután szólásra a kongresszus egyes bizottságainak előadói. Beszámoltak a bizottságok munkájáról és előterjesztették a megszövegezett okmányokat. Ezután a kongresszus jóváhagyott több táviratot, üzenetet, tiltakozást. A táviratokban a világkongresszus tiltakozik szakszerve zeti vezetők cs dolgozók üldöztetése miatt. Ezután teljes egyhangúsággal és ismét csupán egyetlen ellen- szavazattal elfogadták a gyarmati rendszer ellen küzdő népek és a szakszervezetek szolidaritásáról szóló határozatot. Egyhangúlag fogadták el a világ dolgozóihoz intézett felhívást is. Az okmányok megszavazása után Renato Bitossi, az SZVSZ elnöke mondott záróbeszédet. Köiéiálíafi halálra ítélték Eichmann náci tifmewiSfcost Jeruzsálem (MTI). Pénteken ismét összeült az Eichmann ügyével foglalkozó bíróság, hogy ítéletet hirdessen a náci tömeggyilkos fölött. Az ítélet a következőképpen hangzott: „A zsidó nép és az emberiség ellen elkövetett bűntények miatt a bíróság halálra ítéli önt, Adolf Eichmann.” Az izraeli törvények értelmében a legsúlyosabb büntetés kötéláltali halált jelent. A tömeggyilkos állva hallgatta az ítélethirdetést és közben megkövültén nézte a bírákat. D. Servatius, Eichmann védője ugyanakkor már többször bejelentette, hogy fellebbez a halálos ítélet ellen. A vádirat 12 pontja halálbüntetést jelent, és a bíróság Eich- mannt mind a 12 pontban vétkesnek találta. Az Eichmann-per tárgyalása augusztus 14-én ért véget. A bíróság összesen 114 ülést tartott és 393 órán át tárgyalta az ügyet. A bíróság 1961. december 11-én ült össze ítélethirdetésre. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJ A lottó e heti nyerőszámai: 14, 53, 65, 74, 82 3CGOOOOOOQOOOOOOOOOOOO Figyelem. I Méretes divatos cipőjét olcsón és szépen állítjuk elő. Gyors és megbízható munkát biztosítunk. Figyelem ! ■ ■ ■ ■ Most is rövid határidőre 1 vállaljuk ■ ■ ■ mindenféle gumi és gumiáruk j javítását, vulkanizálását (jelenleg ■ még Zetorgumi kivételével) és j bármilyen külső gumi futózását. ! Vasúton szállított megrendelésü- ■ két elfogadjuk, és azonnal vissza- : szállítjuk. o w Dunaföldvári Cipész Ktsz j UIMIHUMH (30) __,
