Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fA MAGYAR SZOCIALISTA 'MUNKÁSPÁRT-TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A JEGYET - fANACS- L.A'P J A (---------------------------------^ V a sárnap I 1961 I december 10. XI. évfolyam 291. szám ARA: 70 FILLER .LCR j fl Minisztertanács határozata egyes fogyasztási cikkek árának felemelésére, illetve leszállítására I A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács a belkeres­kedelmi miniszter és az Országos Árhivatal elnöke előterjesztése alapján határozatot hozott több fogyasztási cikk árának leszál­lítására és egyes fogyasztási cik­kek árának felemelésére. Az árváltozások december 10- én, vasárnap lépnek életbe. A kormány határozata értelmé­ben mától olcsóbb a kávé, a tea a kakaó, a csokoládé és cukorka, a narancs, citrom és más déli­gyümölcs, bors és más fűszerféle a vendéglátóiparban kiszolgálás­ra kerülő étel, továbbá a legtöbb cukrászsütemény, valamint né­hány iparcikk, viszont drágább lett a sör és a cigaretta. Az ár­emelés, illetve az árleszállítás ki­hatása kölcsönösen kiegyenlíti egymást. A kormány az árváltoztatás el­rendelésénél alapvetően abbói in­dult ki, hogy az árak alakításá­val is kedvező irányba befolyá­solja a lakosság fogyasztását. A mától kezdve olcsóbban vásárol­ható cikkek jelentős részénél a várhatóan megnövekvő fogyasz­tás kívánatos az egészségesebb táplálkozás szempontjából. A sör és a cigaretta árának emelése fedezi az egészségesebb táplálkozás céljából nagyobb mennyiségben eladásra kerülő élelmicikkek árának leszállítását Az áremelés a dohányipari ter­mékeknél átlagosan 17 százalé­kos. A „Terv” cigaretta ára 1° fillér, a „Munkás” cigarettáé 12 fillér a „Kossuth” cigarettáé 14 fillér lett. A szivarok ára dara­bonként átlag 30 fillérrel emel­kedett. A pikoló világos sör ára 20 fii? lérrel, a pohár söré 30 fillérrel, a korsó söré pedig 50 fillérrel lett magasabb. Valamelyest nagyobb mértékű a palackozott sörök árá­nak emelkedése. A déligyümölcsök közül a cit­rom ára 21 forint helyett 19, az első osztályú narancs 36 forint helyett 25, a banán 40 forint he­lyett 25 forint lett. 31 százalékkal csökkent a füge, 37 százalékkal a datolya, 20—22 százalékkal a mazsola ára. Jelentősen olcsóbb lett a kakaó és a csokoládéáru. A 130 forintos kakaópor ára ezután 100 forint, a 18 forintos csokoládéé pedig 11 forint. Egyidejűleg csökkent a kü lönböző táblás nougát-áruk, vala­mint a kimért és előrecsomagolt cukorkák ára. A 400 forintos pörkölfkávé ára 200 foript, a 360 forintosé 160 forint, a 320 forintosé pedig 130 forint lett. A vendéglátóiparban (eszpresszókban) kiszolgált dupla fekete új ára 3 forint, a szimpla adagé pedig 1,50 forint. A bors ára 500 forintról 300 forintra, a tea ára pedig 300 fo- rontról 200 forintra csökkent. 22 —33 százalékkal lett olcsóbb a szegfűszeg, a szegfűbors, és a fa­héj, Az osztályon felüli éttermek ki­vételével a vendéglátóiparban ki­szolgálásra kerülő ételek ára át­lagosan 10 százalékkal lett ala­csonyabb, A cukrászsütemények ára átla­gosan 5 százalékkal csökkent. Az árleszállítás kiterjed né­hány iparcikkre — közöttük az importált fényképezőgépekre — is. Politikánk az egész népé, s azt csak az egész nép valósíthatja meg Kádár János elvtárs felszólalása a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén Tizenötezer holddal csökkent a mélyszántásán terület megyénkben Az elmúlt hét kedvező időjárá sa kihatott a traktorosok munká­jára is, s jelentősen emelkedett a mélyszántott terület nagysága. Míg a korábbi héten mindössze 12 000 hold mélyszántást tudtak' végezni, az elmúlt hét eredmé­nye 15 000 hold. Ez azt jelenti, hpgy az átlagos 3 holdnyi műszak- norma helyett egy-egy gépre 5 hold mélyszántás jutott, s így a megyében 108 000 hold­ra emelkedett a mélyszántott terület. Ha ezt az eredményt a tavaly ilyenkori helyzettel vetjük egy­be, feltétlenül jobban állnak ter­melőszövetkezeteink, mert jelen­leg a mélyszántás tervteljesítése megközelíti a 68 százalékot, az elmúlt évben pedig December Kö­zepén az előirányzottnak mind­össze 40 százalékát végezték el. Munka azért még bőven van, mert a szövetkezeti földeken még 50 000 holdat kell mélyszántani. Maga a tervteljesítés azonban nem mutat egyenletes képet. A megye gépállomásai már meg­közelítették évi tervük teljesíté­sét, mert több mint százezer hold­nyi mélyszántást végeztek, a megyei terv azonban még csak 67,2 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy több mint 50 000 hold mé'yszántást ke’l még elvégezni. Ebben vannak egyénileg megmű­velt földek is, de jelentős terület1 A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja mondott politi­kai beszámolót. A vitában fel­szólalt Kádár János elvtárs, 0 forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa Elnökségének tagja is. — Tisztelt Országos Tanács, kedves elvtársak! Barátaim! Meghallgattam a beszámolót ét elolvastam a felhívás tervezetét. Mind a kettővel egyetértek. Né­hány kérdéshez szeretnék hozzá­szólni — kezdte beszédét Kádár János, s bevezetőben az időszerű külpolitikai kérdésekről szólt. Hangsúlyozta: — Meggyőződé­sünk, hogy külpolitikai irányvo­nalunk helyes, s olyan irányvo­nal, amelyet nagy erő támaszt alá. Célja: megőrizni népeink számára a békét, íékentartani az im­perializmus agresszív erőit, s állandóan harcolni az általá­nos és teljes leszerelésért. Külpolitikai céljaink vár mélyszántásra a szövetkeze­tekben is, amelyek a tsz-ek sa!át terveiben szerepelnek, tehát sa­ját gépeikkel kell elvégézniök Erre mutat az Is, hogy a hét vé­gére még mindössze 15 közös gaz­daság végzett a mélyszántással. A kukoricatörést gyakorlat’lag befejezték szövetkezeteink. Több mint 94 000 holdról takarították be a termést, a hátralék mindösz- sze 600 hold. Ez a mennyiség 11 közös gazdaság között oszlik meg s közöttük a szakcsi Uj Életnek 100, a bölcskei Rákóczi Tsz-nek és a sióagárdi Sió Gyöngyének 120?—120 hold kukoricája töret­len. A kukoricaszár-vág ást 75 kö­zös gazdaság fejezte be, s itt sokkal jobhan állunk, mint az elmúlt évben, mert a me­gyei tervteljesítés 92 száza­lék, Az elkövetkező napok legfon­tosabb feladata a mélyszántás meggyorsítása, hogy a nagyobb fagyok beállta előtt végezni le­hessen ezzel a fontos munkával A gépállomások ezért rendelték el a mai napra a kötelező mun­kát, amikor még azokat az erő­gépeket is kivezónylik a földek­re, amelyek eddig szállítottak vagy egyéb munkát végeztek. Igv vasárnap összesen 800 erőgép dolgozik majd a földeken, hét­főtől pedig á gépállomásokon megkezdődik a téli gépjavítás, s a leromlott gépeket folyamato­san kivonják a munkából, (i) I Külpolitikánk ; jejét elsősorban azzal növelhetjük, ha erősítjük belső egységünket, tovább szi­lárdítjuk rendszerünket. S azzal, ha azt a nemzetközi frontit, amelyhez tartozunk, tovább szi­lárdítjuk. Mindenekelőtt tovább mélyítjük a barátságot a Szov­jetunióval, hűen a varsói szerző­déshez, erősítjük a szocialista tá bor egységét, úgyszintén közösse­günket a nemzetközi munkásmoz­galommal és általában az impe­rializmus ellen harcoló minden erővel. Meggyőződésünk, hogy külpolitikai céljaink megvalósul­nak, az összes népekkel együtt végül is sikerül kivívni az álta­lános és teljes leszerelést, s sike­rül megszabadítani a háború át* hátéi az emberiséget. Kádár elvtárs elmondotta, hogy legközvetlenebb külpolitikai cé­lunk a német békeszerződés meg­kötése, az abnormális nyugat­berlini helyzet megszüntetése és általában a nyugat-németországi militarizmus visszaszorítása. Ez világos törekvés — mondotta —, és olyan, amelyet népünk helye­sel, szükségszerűnek, igazságos­nak talál és támogat. Érti és ér­zi, hogy külpolitikánk védi ha­zánk érdekeit, szocialista vívmá­nyainkat, függetlenségünket, bé­kénket. Belpolitikai kérdésekről szólva Kádár János elvtárs így folytat­ta: Belpolitikai irányvonalunkat, a párt politikai harcát úgy nevez­zük, hogy kétfrontos harc. Azon az úton megyünk előre, amelyet nekünk a marxista-leninista el­mélet, pártunk, kormányunk, né­pünk politikai tapasztalata su­gall. Közben — úgy oldalról — azért kísérgetnek bennünket az ilyen nagy »menetet-« rendszerint követő bögölvök jobbról is, bal­ról is, csipkednek bennünket Ezek ellen harcolni fogunk to­vábbra is. Mert meg kell monda­ni: bár felszámoltuk a személyi kultuszt, még nem végeztünk tel­jesen a dogmatikus gondolkodás- móddal, a szektás magatartással és a revizionizmussal sem. Van a személyi kultusznak egy olyan tapasztalata, amelyet továbbra is számon kell tartanunk most is, miután a személyi kultusz fáját gyökerestül kiemeltük és ledön­töttük. Lelkiismeretes emberek milliói foglalkoznak az ország sorsával A személyi kultusz idején a társadalmi tényezők tíz- és száz­ezrei felmentve érezték magukat a gondolkodás kötelezettsége és a felelősség alól. Ha ugyanis olyan helyzet van, hogy azt mondják: van az országban öt em­ber, vagy egy ember, aki min­denre gondol, akkor ez azt jelen­ti, hogy nekünk tulajdonképpen nem is nagyon kell törnünk a fejünket. A személyi kultusz ide­jén az ilyen gondolkodás nem volt véletlen, hiszen ha nine? széleskörű tanácskozás a dönté sekről, ha az embereknek Sem­milyen beleszólásuk sincs abbé, hogy mi a teendő, akkor azért a teendőért semmiféle felelősségei nem éreznek. Most, a személyi kultusz meg­szűnte után, új helyzet van:. az embereknek valóban gon? dolkozniuk kell, hogy kiala­kítsák helyes vélefnényüket, döntéseket kell hozniuk a ma­guk munkaterületén és eze­kért viselniük is kell a fele­lősséget. Végbement nálunk károm esz­tendő alatt egy nagy horderejű, az egész társadalmat érintő fo­lyamat: a falu szocialista átszer­vezése. Ennek egy vonását a ta­nulság miatt érdemes felidézni Miután megértek a feltételek, Központi Bizottságunk döntötte el, hogy hozzá kell látni a töme­gek szervezéséhez. A Központi Bizottság azonban ezúttal egyet­len alkalommal sem mondta ki, hogy hány százalékkal kell epre­men ni az egyes megyékben és az országban. Rájöttünk, hogy hiába mond­juk él az összes követelménye­ket —1 ne alkalmazzanak nyo­mást, csakis a meggyőzés eszkö­zével dolgozzanak, stb. — Ha elő­írjuk a százalékot. Mindenféle százalékos előírás országos mé­retben csak sablonra vezetett volna, holott ahány megye, já­rás, község van az országban, mindegyikében más-más az élet, a feltétel. Ezért minden megye maga készítette el a fejlesztési tervét. Figyelembe véve az ot­tani adottságokat, a járások köz­ti különbségeket is. A három év alatt a fejlődés egyenetlen volt, némelyik megye rendkívül gyor­san ment előre, mások lassab­ban, de egyetlen megye sem ka­pott emiatt szemrehányást Az idén jártam Zala megyé­ben, s erről beszélgettem Dara­bos Iván élvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával. Két dol­got mondott nekem. Először azt, hogy nagyon hálásak a Központi Bizottságnak, mert ők jó ideig le voltak maradva, s senki nem szégyenítette meg, senki sem ütötte őket menet közben. To­vábbá azt mondta: „Tudja Ká­dár elvtárs, milyen terhet rak­tak maguk reánk, amikor nem mondták meg, mennyivel kell előremenni?” (Derültség.) Mond­tam: tudjuk, mert e? bizony nem véletlenül történt így. Higgyék el, százszor nyugod- tabbak lehetünk az ország sorsa felől, ha tudjuk, hogy lelkiisme­retes emberek százezrei vagv — nyugodtan mondhatom — milliói foglalkoznak az ország sorsával, mintha csak tizenöt, öt, sőt eset­leg csupán egy ember foglalko­zik vele. A szocialista törekvés, amely az egész felszabadult nép energiáit mozgásba tudja hozni, óriási erőket szabadít fel, ha nem köti gúzsba a személyi kultusz. Politikánkat illetően még min­dig sokszor hallani, hogy azt mondják: ha mindenhol az len­ne, amit a Központi Bizottság, az országgyűlés meg a kormány mond, szívvel-lélekkel mellette volnánk, de nem mindenhol tör­ténik az. Vagyis még mindig van­nak olyanok, akik nem pontosan azt a politikát valósítják meg, amelyet a párt hirdet, amelyet a kormány realizálni akar, ame­lyet a Hazafias Népfront a párt­tal egyetértésben sajátjának tart Az ilyenek elten is harcolunk, s harcolni fogunk azok ellen is, akikben még mindig olyan né­zetek vannak, amelyek gátolják a fejlődést, akik Justák gondol­kozni és nem akácnak felelőssé­get vállalni. Természetesen tovább fogunk harcolni a jobboldali nézetek el­len is. Az ilyen nézetek képvi­selői között mostanában valami kis élénkülésfélét tapasztalhatunk. Persze azért ők is tudják nagy­jából, mih<*j tartsák magukat, (Derültség.) De mégis valahogy tüsszögnek, itt-ott köhintgetnek, mert azt hiszik, miután a XXTI. kongresszus ismét igen (Folytatás a 2. oldalon.) i

Next

/
Thumbnails
Contents