Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

2

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1961, december 10.

Kádár János elvtárs felszólalása a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén

(Folytatás az 1. oldalról.)

eszméink tisztaságát megóvjuk, politikai vonalunk, gazdasági és kulturális politikánk legyen jó, s akkor a kommunizmus híveinek a tábora hazánkban milliószámra növekszik, s szívvel-Iélek- kel dolgoznak a szocializmusért a nem párttagok is.

get is. Néha úgy, hogy mindenkinél radikálisabbak, másszor peszigorűan és helyesen megbírálta dig ők mondják; csak vigyáz- Sztálin hibáit, most előállhatnak, zunk, hogy kellő megföntoltság- s azt mondják: „Hiszen mi .is gal haladjunk. Valójában nincs ugyanezt bíráltuk, tehát tulaj- is világnézetük, nem is harcoltak bonképpen nekünk is igazunk soha. Ez amolyan politikai arcú- volt. Ezért adjatok nekünk möst lat. nélküli társaság,«' amelynek már nagyobb helyet meg teret a igazi elnevezésére a.« magyar szóműködésre. Azonban ők a hi- kincs már évszázadokkal ezelőtt bak elleni harc örve alatt a mun- megtalálta a megfelelő kifeje- Ez az egészséges fejlődés. De eh- káshatalmat támadták, a szocia- zést. Ezek a naplopók. tolvajok, hez szükség van a kommuniz- lizmus ellenségeinek uszályába szélhámosok. Farizeusok, akik a mus ügyébe vetett rendíthetetlen kerültek. közéletben néhol mégis szóhoz hitre, a munkásosztály, az egész

Mi két fronton harcolunk a jutnak, fellépnek és szentbeszé- magyar nép iránti bizalomra, balról és jobbról is támadó bö- deket tartanak, -a valóságban Mégiscsak az a normális, ha úgy golyók, legyek, meg mindenfé- csak a nozícióiukat és a zsebü- tartjuk, hogy száz ember közül lék ellen. De egy harmadik fé- hét nézik. Ezeknek a száma el- ie ilyen raj is létezik. Kikből áll enyésző, de az, ilyenek ellen is ez? Olyanokból, akik sem jobb- harcolnunk kell. oldaliak, sem baloldaliak, akikAI<< részt kér a közéletből, a társadalom életéből, legyen valóban olyan ember, aki akar és tud dolgozni, felelősséget vállalni és cselekedni a köz javára, terveink megvalósításáért.

Á szocialistabrigád-mozgaiom terjedése

hek voltaképpen nincs is semmiféle oldaluk, csak valahol ott vannak közéletünk polcéin, azokon helyet foglalnak, és hará- csolással. gazemberséggel foglalkoznak Idánként masukra ölte pék valamiféle politikai köpönye95—96 jóra törekszik, ennek az irányába halad szívesen, nem pedig fordítva, hogy száz közül csak kettőben bízhatunk meg.

Erősítenünk ke!l a párttagok és pártonkívüíiek összefogását

Azt mondják a nyugati publicisták — mert ők is böködnek minket, s ez nem is baj, mert mi úgy vesszük őket, mint ingyen munkatársakat, akiket az imperializmus fizet (derültség), hogy folyton keresgéljék a kommunisták hibáit — nos, most ők azt mondják: ezek a Kádárék rendkívül ravaszak, mindenkit be akarnak csapni. Mert Ráko- siék azt mondták régen: aki nincs Kádár János elvtárs beszédé- nagyon jól tudják, hogy én kom- velünk, az ellenünk van. (Derültnek következő részében a köz- munísta vagyok, azért harcolok, ség.) Ilyen ..hibákat” említenek élet, a nemzeti egység további hogy a párt befolyása érvénye- mostanában a nyugati publicis- erősítéséről beszélt. — -Erősíte- süljön az egész társadalom éle- ták. Mi ezt teljes nyugalommal nünk kell a párttagok és a pár- tében De tudom, ez nem attól vállalhatjuk. Igenis úgy vesszük: tonkívüliek összefogását — mon- függ,' vajon egy nyolctagú testű- aki nincs a Magyar Népköztár- dotta, — erősíteni kell a nép- letben nyolc párttag ül-e, vagy saság ellen, az vele van, aki front-gondolatot, befolyását a tö- csak négy. Emlékszem rá, ami- nincs az MSZMP ellen, az vele megekre, g különböző bizottsá- kor az összes bizottságokban va- van, és aki nincs a népfront el- gokat és azok munkáját. Ez lamennyi résztvevő formálisan ]eni az vele van. alapjában azt jelenti, hogy to- párttag volt ugyan, de a kommu- Persze, az egyetértőknek egy vább kell mélyítenünk a. törne- nista befolyás annyi, sem volt, része öntudatosabb, s a távoli gek iránti bizalmat, mert ez a mintha csak a fele fett volna célokban is egyetért velünk, egy mi politikánk alapja. Enélkül. a párttag. Azokat, akik nem meg- része pedig az egyszerű mindentömegek iránti bizalom nélkül győződéses kommunisták, mi az nap{ dolgokban van velünk. Pélnem létezhetünk. És erősítenünk ördögnek kellene behuzigálni a dául van sok százezer olyan em- kell az egyes emberek iránti bi- pártba? Attól pártunk nem lesz ber- ahi nem marxista, de be- zalmat is. erősebb, és ők sem lesznek kom- Csüli pártunkat, kormányunkat

Itt volt például a kormány munisták. Meg kell végre érte- azért, mert törvényes rendet és újjáalakítása. Ennek, mint tud- nünk. hogy a Kommunista Párt normális légkört teremtett az or- ják, olyan vonása is volt. hogy befolyása nem ilyen ’külsődleges szagban, ök velünk vannak, és fiatalabb korosztályhoz tartozó tényezőktől’ függ. hanem attól, ilyen szellemben kell politikán- néhány kommunista vezetőt „na- .^ogy -»■ • - kát .továbbfejlesztenünk

gyobb feladattal bíztunk meg.

Ez természetesen az illető iránti . :, . . r.

bizalom jele és annak követkéz- Népünk ugyenek szolgálata

Kádár elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a mérték az: ki meny nyíre törekszik, mit és mennyit alkot, akármilyen foglalkozási ághoz tartozik is.

— Én például nagyon nagyra becsülöm a szocialista brigádok tagjait — folytatta. — Nem is csak azért, amit ma csinálnak, hanem azért is, aminek az útját egyengetik, hogy . tömegméretek-. ben termeljünk jobban, kulturáltabban és neveljünk szocialista embereket. A szocialistabrigád- mozgalmat a munkások kezdeményezték, de örvendetes, hogy már nemcsak a munkások mozgalma ez, hanem falun is, sőt az értelmiség soraiban is követőkre talál. A parasztok között sokan tulajdonképpen már szocialistabri- gád-vezetők vagy tagok, bár még talán nem is tudják, s nem is nevezik magukat annak, mert nem szerveztek ilyen brigádot.

Itt találkoztam a szünetben barátommal, Kelemen elvtárssa!, aki termelőszövetkezeti elnök. Csak pár szót tudtunk egymással váltani. Két évvel ezelőtt teremtették meg termelőszövetkezetüket, és így nevezték el: Parasztbecsület. Nekem ez a név nagyon rokonszenves. De hallom, hogy otthon, a tsz-ben ők is mondogatják: úgy dolgozzanak, hogy a névnek ne csak az első fele maradjon meg. a paraszt, s közben elvesszen a becsület. (Derültség.) Ez a szövetkezet még nem tartozik a legerősebbek közé, de az a nézet, amelyet vallanak,

már előrevetíti a szocialista parasztot, segít kialakítani gondolkodását.

Kétségtelen, hogy ugyanez a- folyamat megy végbe az értelmiség soraiban is. Nemrég levelet kaptam egy pedagógustól, s, azt írta: ők is törik a fejüket, hogyan alakíthatnának szocialista brigádot. Elképzelésük szerint új ember kovácsa néven alakítanának szocialista jellegű’ brigádot az oktatói karban, hogy megmutassák, milyen az igazi szocialista közoktatás, pedagógia

Azért említem mindezt,, mert szerintem ez az áramlat, a szó, cialistabrigád-mozgalom. nagyszerű dolog, s még inkább azzá lesz, ha majd áthatja a varost és a falut, a munkásokat, a pa-? rasztokat és az értelmiségiek >t. Ebben kovácsolódik az új ember, aki megteremti az új társadalmat.

A Központi Bizottság a legutóbbi határozatában felvetette azt a gondolatot, jó lenne, ha a szocialistabrigád-mozgaiom ; to-, vábbfejlődnék, s brigádok arra törekednének, hogy egy-egy műhely, vagy gyár, akár egész falvak, termelőszövetkezete,- állami gazdaságok ilyen jellegűvé váljanak. Nem tudom, lesz-e ilyen forma és mikor, de az biztos, hogy ha'majd kialakul, a szocialista munka műhelye, gyára, vagy gazdasága, olyan cím lesz: amely népünk szemléletében a legnagyobb társadalmi rangot vívja ki.

Politikai irányvonalunk kiállta a próbát

ménye is, hogy megint csak felnőnek az emberek közül többen olyanok, akiknél ezt észre sem vesszük. Az egyik miniszterelnökhelyettesről például nem is tudtuk; csak éppen a kinevezése és az eskütétele- napján, hogy • már negyven éves lett: Mondtam: üdvözlöm magát, mert egy kicsit jobban hangzik egy államférfinál, hogy negyven éves.

Nemrég haláleset következtében megüresedett az országgyűlés egyik alelnöki tisztsége. Ahogy önök is tudják, Beresztóczy Miklós barátunkat javasoltuk erre; a párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront közös javaslata volt ez, amelyet az országgyűlés egyetértéssel elfogadott. Nem a személyről beszélek, hiszen mindnyájan tudjuk Beresztóczyról, hogy nem kommunista, de olyan ember, aki a szocializmusért és a békéért harcol. Ezért javasoltuk e megtisztelő tisztségre. Voltak, akik a javaslat hallatán azt mondták: „Jó lesz ez?” Miért ne lenne jó kérdezem. „Hát mégis, most pap lesz az országgyűlés alelnöke” — tették hozzá. „Lesznek olyanok, akik ezt majd félremagyarázzák, s lehet, hogy a templomba járás mbst egy kissé erősödni fog.” (Derültségé) Nem tudom, több ember jár-e most templomba, vagy sem, de egészen másról van szó: politikánk lényegéről.

Ha mi tudunk tíz esztendőn át együtt dolgozni jó harcostársként emberekkel az ország szocialista jövőjéért, a nép békéjéért akkor miért ne lennének jók bármiféle : közéleti tisztségre? Megmondom őszintén: hogy ha az országgyűlés ülésén néhány óra hosszáig á csengő egy pá’p kezében van, én Attól nem féltem a magyar proletárdiktatúrát. (Derültség.) S aki ettől félti, az mondhat akármit, nem hisz abban az elvben, amelyet — úgy mondja — minden nap szolgál.

Azt hiszem világos, mit akarok ezzel a példával mondani. Önöl$

Kádár elvtárs ezután a vezetés jellegéről, a nép ügyének szolgálatáról beszélt.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán nagyon fontos elvi megállapítások hangzottak .el erről,,— folytatta — s ott kimondtuk, hogy a marxizmus—leninizmus tisztaságára vigyáznunk kell, mert az a mi iránytűnk. Vigyáznunk kell pártunkra, a munkásosztály .forradalmi pártjára, amely a magyar nép társadalmi életének vezető ereje, és a szocialista jövő egyik fő biztosítéka. Kimondtuk azt is, hogy a Hazafias Népfront a mi társadalmi életünknek, és törekvéseink valóraváltásának fontos része.

Ezt helyesen csak úgy értelmezhetjük, hogy a marxista-leninista elmélet, a párt. a Hazafias Népfront külön-külön és együtt csak harci eszköz. A pártnak, továbbá bizonyos értelemben a Népfrontnak is fő feladata a vezetés, a mozgósítás, a szervezés. Éppen az MSZMP VII. kongresszusa nagy gondot fordított arra, hogy ezt világossá tegye:

ezek nem önmagukért való dolgok, hanem alá vannak rendelve a nagy célnak, népünk jobb élete, szocialista jövője biztosításának. K

Nem azért építünk szocialista tár sadalmát, mert van marxizmus- leninizmus, amely ázt előírja, vagy 'mert van párt, s annak valahová vezetnie kell a hépet; vagy van Hazafias Népfront, amely segít valamilyen irányba vezetni a néptömegeket, hanem fordítva

azért kell a jő elmélet, a jó párt és a jó Népfront, azért kell nekünk felépítenünk a szocialista társadalmat, mert ez biztosítja az emberek jobb életét, a haza és a • nemzet virágzását

Ha ez a szemlélet érvényesül százezrekben, akik munkálkodnak, s a párt vagy a Népfront nevében az emberek előtt fellépnek, akkor erősödni fog munkánknak ez a vonása és növekszik tömegereje, erősödik a nép tömörülése és ez a nemzeti egység, amelynek fejlesztését szorgalmazzuk. A vezetés nem uralkodás, és az a munka, amelyet mi végzünk, olyas valaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Népköztársaság és népünk szolgálata.

Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagyunk.

Kádár elvtárs rámutatott, hogy a közélet minden fórumán, minden tanácskozáson ezt a célt, a nép ügyének legjobb szolgálatát kell szem előtt tartani, s a tanácskozások eredményességét ehhez kell mérni. — Mindenféle tanácskozásnak, amint az életnek is, nem a szép szó az értelme — folytatta —, hanem az, amit el tudunk érni általa. Annak az érzésnek kell áthatnia az effajta tanácskozásokat, hogy segítségével egy kicsit több búza, talán több kukorica, több hús, több tej vagy egy pár jobb könyv vagy — uram bocsá’ — néhány közérthető és helyes irányzatú vers lesz. Akkor a tanácskozásnak van értelme.

A mi egész politikánk tömegbázisának növekedése ezekben aa években elsősorban azon dől el, hogyan tudjuk megoldani a gazdasági és kulturális építés feladatait. A nép annak alapján ítél, hogyan fejlődik a népgazdaság és a kultúra, mert ez érinti legközvetlenebbül az életet.

Tisztelt Országos Tanács! Legjobb meggyőződésünk és lelkiismeretünk szerint úgy hisszük, és tudjuk: bel- és külpolitikai vonalunk, gazdasági, politikai, kultúráiig politikai, közművelődési célkitűzéseink helyesek; olyanok, amelyek, a nép érdekeinek megfelelnek, és a szocialista fejlődést, a szocialista jövőt szolgálják. Ez nagyon fontos feltétele annak, hogy az ember szívvel-lé- lekkel tudjon dolgozni. Ha világos célt és olyan irányvonalat lát amely kiállta a gyakorlati próbád és helyesnek bizonyult, teljes odaadással dolgozik érte.

Kik a hívei ennek a politikának? Először is a szocializmus tudatos, igaz, őszinte, szilárd hívei. Azonkívül rengeteg olyan ember, aki nem marxista gondolkodású, de aki közeledik a szocializmushoz. Politikánk azért lenini politika, mert mi is úgy dolgozunk, s úgy kell dolgoznunk, hogy az összes dolgozó osztályokat tömöríteni tudjuk a szocialista társadalom építésére, öt esz tendős hazai gyakorlatunk feltétlenül azt mutatja mindenkinek, hogy igenis, kezdjük megtanulni ezt a politikát, ezt a munkát, s hogy nemcsak a mevovőződéses kommunisták támogatják a pártot, vagy a népfrontot, hanem a pártonkívüíiek nagy tömegei is Ök is értik, hogy mi az egész nép javát akarjuk, az övékét is. Akik pedig megértik, hogy

politikánk az egész népé, az egész népnek szól, akkor azt is megértik, hogy ezt a politikát csak az egész nép valósíthatja meg a gyakorlatban, a szocializmust csak az egész nép építheti fel.

Nálunk sok éven át vitatott probléma volt, hogy mi is a Hazafias Népfront. Most már mindenki kezdi látni, hogy újjáalakulása óta a népfront mindennap létezett, tevékenykedett, alkotott, s a szocialista építés javára sok újat hozott létre, segítette és segíti a falu szocialista átalakításának nagy ügyét. Nyugodt lelkiismerettel állhat a nép elé mindenki, aki az elmúlt években a népfront-mozgalomban tevékenykedett.

Egész fejlődési szakasz van mögöttünk, nagy es fontos

dolgok történtek hazánkban ezekben az esztendőkben.

Tevékenységünkről a nép mindé- nek előtt az eredmények alapját) alkot véleményt: de nemcsak az eredmények alapján, hanem rfiég-' ítéli a szándékot, a törekvést is' Mert az emberek megértik, hogy ha egyszer aszály volt, nem tud tak vizet húzni az égből, és emiatt kevesebb lett a kukorica. De hogy az adott körülményei) között, és az adott lehetőségekhez mérten megvolt-e mindenkiben a szándék és a törekvés, hogy a lehető legtöbbet és legjobbat hozza létre, ami csak lehetséges — ez is mértéke a mi munkánkról alkotott véleménynek. Amikor olyan idők jártak nálunk, hogy egyesek azt mondták: „Mi általában olyanok vagyunk, mint a félistenek” — az emberek akkor is tudták, hogy bizony földön já: ró emberek vagyunk, és most is tudják ezt. Velünk szemben csak olyan követelményeket támasztanak, amilyeneket emberekkel szemben támasztani lehet és kell; Olyant, hogy elég lelkiismeretesek vagyunk-e, amikor elhatározásokat kell megfontolnunk, s eléggé vállaljuk-e azt a felelősséget, amely elől nem térhetünk ki-’ Az emberek e szerint ítélnek meg minden vezetőt, az országgyűlés elnökét, a minisztert, a termelő- szövetkezet elnökét, a műhely főnökét és másokat. Úgy dolgozzunk, hogy ha lehet, az eredmények is dicsérjenek bennünket, de a szándékot, a törekvést illetően akkor se legven semmi hiba, ha eredményeink némelykor szerényebbek. Ezért kevésbé haragudnak az emberek. De ha a szándékban és a törekvésben van a hiba, azt nehezen bocsátják meg.

Azt hiszem, ilyen módon kell gondolkodni mindnyájunknak; együtt és egyenként is, hogy nyugodt lelkiismerettel állíthassuk-: amit ránk bíztak, azt igyekeztünk becsületesen elvégezni. És ismétlem, soha ne feledjük, hogy amit úgy nevezünk: vezetés, azt úgy is számon kell tartani, mint kötelességet és szolgálatot. Azt hiszem, a Hazafias Népfrontnak nem rossz a számvetése. Dolgozzunk úgy valamennyien, hogy még jobb legyen ez a számvetés — fejezte be hosszantartó taDssal fogadott beszédét Kádár János elvtárs.