Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961, december 10. Kádár János elvtárs felszólalása a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) eszméink tisztaságát megóv­juk, politikai vonalunk, gaz­dasági és kulturális politi­kánk legyen jó, s akkor a kommunizmus híveinek a tá­bora hazánkban milliószám­ra növekszik, s szívvel-Iélek- kel dolgoznak a szocializmu­sért a nem párttagok is. get is. Néha úgy, hogy minden­kinél radikálisabbak, másszor pe­szigorűan és helyesen megbírálta dig ők mondják; csak vigyáz- Sztálin hibáit, most előállhatnak, zunk, hogy kellő megföntoltság- s azt mondják: „Hiszen mi .is gal haladjunk. Valójában nincs ugyanezt bíráltuk, tehát tulaj- is világnézetük, nem is harcoltak bonképpen nekünk is igazunk soha. Ez amolyan politikai arcú- volt. Ezért adjatok nekünk möst lat. nélküli társaság,«' amelynek már nagyobb helyet meg teret a igazi elnevezésére a.« magyar szó­működésre. Azonban ők a hi- kincs már évszázadokkal ezelőtt bak elleni harc örve alatt a mun- megtalálta a megfelelő kifeje- Ez az egészséges fejlődés. De eh- káshatalmat támadták, a szocia- zést. Ezek a naplopók. tolvajok, hez szükség van a kommuniz- lizmus ellenségeinek uszályába szélhámosok. Farizeusok, akik a mus ügyébe vetett rendíthetetlen kerültek. közéletben néhol mégis szóhoz hitre, a munkásosztály, az egész Mi két fronton harcolunk a jutnak, fellépnek és szentbeszé- magyar nép iránti bizalomra, balról és jobbról is támadó bö- deket tartanak, -a valóságban Mégiscsak az a normális, ha úgy golyók, legyek, meg mindenfé- csak a nozícióiukat és a zsebü- tartjuk, hogy száz ember közül lék ellen. De egy harmadik fé- hét nézik. Ezeknek a száma el- ie ilyen raj is létezik. Kikből áll enyésző, de az, ilyenek ellen is ez? Olyanokból, akik sem jobb- harcolnunk kell. oldaliak, sem baloldaliak, akik­AI<< részt kér a közéletből, a társadalom életéből, legyen valóban olyan ember, aki akar és tud dolgozni, felelős­séget vállalni és cselekedni a köz javára, terveink megva­lósításáért. Á szocialistabrigád-mozgaiom terjedése hek voltaképpen nincs is semmi­féle oldaluk, csak valahol ott vannak közéletünk polcéin, azo­kon helyet foglalnak, és hará- csolással. gazemberséggel foglal­koznak Idánként masukra ölte pék valamiféle politikai köpönye­95—96 jóra törekszik, ennek az irányába halad szívesen, nem pedig fordítva, hogy száz közül csak kettőben bízhatunk meg. Erősítenünk ke!l a párttagok és pártonkívüíiek összefogását Azt mondják a nyugati pub­licisták — mert ők is böködnek minket, s ez nem is baj, mert mi úgy vesszük őket, mint in­gyen munkatársakat, akiket az imperializmus fizet (derültség), hogy folyton keresgéljék a kom­munisták hibáit — nos, most ők azt mondják: ezek a Kádárék rendkívül ravaszak, mindenkit be akarnak csapni. Mert Ráko- siék azt mondták régen: aki nincs Kádár János elvtárs beszédé- nagyon jól tudják, hogy én kom- velünk, az ellenünk van. (Derült­nek következő részében a köz- munísta vagyok, azért harcolok, ség.) Ilyen ..hibákat” említenek élet, a nemzeti egység további hogy a párt befolyása érvénye- mostanában a nyugati publicis- erősítéséről beszélt. — -Erősíte- süljön az egész társadalom éle- ták. Mi ezt teljes nyugalommal nünk kell a párttagok és a pár- tében De tudom, ez nem attól vállalhatjuk. Igenis úgy vesszük: tonkívüliek összefogását — mon- függ,' vajon egy nyolctagú testű- aki nincs a Magyar Népköztár- dotta, — erősíteni kell a nép- letben nyolc párttag ül-e, vagy saság ellen, az vele van, aki front-gondolatot, befolyását a tö- csak négy. Emlékszem rá, ami- nincs az MSZMP ellen, az vele megekre, g különböző bizottsá- kor az összes bizottságokban va- van, és aki nincs a népfront el- gokat és azok munkáját. Ez lamennyi résztvevő formálisan ]eni az vele van. alapjában azt jelenti, hogy to- párttag volt ugyan, de a kommu- Persze, az egyetértőknek egy vább kell mélyítenünk a. törne- nista befolyás annyi, sem volt, része öntudatosabb, s a távoli gek iránti bizalmat, mert ez a mintha csak a fele fett volna célokban is egyetért velünk, egy mi politikánk alapja. Enélkül. a párttag. Azokat, akik nem meg- része pedig az egyszerű minden­tömegek iránti bizalom nélkül győződéses kommunisták, mi az nap{ dolgokban van velünk. Pél­nem létezhetünk. És erősítenünk ördögnek kellene behuzigálni a dául van sok százezer olyan em- kell az egyes emberek iránti bi- pártba? Attól pártunk nem lesz ber- ahi nem marxista, de be- zalmat is. erősebb, és ők sem lesznek kom- Csüli pártunkat, kormányunkat Itt volt például a kormány munisták. Meg kell végre érte- azért, mert törvényes rendet és újjáalakítása. Ennek, mint tud- nünk. hogy a Kommunista Párt normális légkört teremtett az or- ják, olyan vonása is volt. hogy befolyása nem ilyen ’külsődleges szagban, ök velünk vannak, és fiatalabb korosztályhoz tartozó tényezőktől’ függ. hanem attól, ilyen szellemben kell politikán- néhány kommunista vezetőt „na- .^ogy -»■ • - kát .továbbfejlesztenünk gyobb feladattal bíztunk meg. Ez természetesen az illető iránti . :, . . r. bizalom jele és annak követkéz- Népünk ugyenek szolgálata Kádár elvtárs ezután hangsú­lyozta, hogy a mérték az: ki meny nyíre törekszik, mit és mennyit alkot, akármilyen foglalkozási ághoz tartozik is. — Én például nagyon nagyra becsülöm a szocialista brigádok tagjait — folytatta. — Nem is csak azért, amit ma csinálnak, hanem azért is, aminek az útját egyengetik, hogy . tömegméretek-. ben termeljünk jobban, kulturál­tabban és neveljünk szocialista embereket. A szocialistabrigád- mozgalmat a munkások kezdemé­nyezték, de örvendetes, hogy már nemcsak a munkások mozgalma ez, hanem falun is, sőt az értel­miség soraiban is követőkre ta­lál. A parasztok között sokan tu­lajdonképpen már szocialistabri- gád-vezetők vagy tagok, bár még talán nem is tudják, s nem is nevezik magukat annak, mert nem szerveztek ilyen brigádot. Itt találkoztam a szünetben ba­rátommal, Kelemen elvtárssa!, aki termelőszövetkezeti elnök. Csak pár szót tudtunk egymás­sal váltani. Két évvel ezelőtt te­remtették meg termelőszövetke­zetüket, és így nevezték el: Pa­rasztbecsület. Nekem ez a név nagyon rokonszenves. De hallom, hogy otthon, a tsz-ben ők is mon­dogatják: úgy dolgozzanak, hogy a névnek ne csak az első fele maradjon meg. a paraszt, s köz­ben elvesszen a becsület. (Derült­ség.) Ez a szövetkezet még nem tartozik a legerősebbek közé, de az a nézet, amelyet vallanak, már előrevetíti a szocialista pa­rasztot, segít kialakítani gondol­kodását. Kétségtelen, hogy ugyanez a- folyamat megy végbe az értelmi­ség soraiban is. Nemrég levelet kaptam egy pedagógustól, s, azt írta: ők is törik a fejüket, ho­gyan alakíthatnának szocialista brigádot. Elképzelésük szerint új ember kovácsa néven alakítaná­nak szocialista jellegű’ brigádot az oktatói karban, hogy megmu­tassák, milyen az igazi szocialis­ta közoktatás, pedagógia Azért említem mindezt,, mert szerintem ez az áramlat, a szó, cialistabrigád-mozgalom. nagy­szerű dolog, s még inkább azzá lesz, ha majd áthatja a varost és a falut, a munkásokat, a pa-? rasztokat és az értelmiségiek >t. Ebben kovácsolódik az új ember, aki megteremti az új társadal­mat. A Központi Bizottság a leg­utóbbi határozatában felvetette azt a gondolatot, jó lenne, ha a szocialistabrigád-mozgaiom ; to-, vábbfejlődnék, s brigádok arra törekednének, hogy egy-egy mű­hely, vagy gyár, akár egész fal­vak, termelőszövetkezete,- állami gazdaságok ilyen jellegűvé válja­nak. Nem tudom, lesz-e ilyen forma és mikor, de az biztos, hogy ha'majd kialakul, a szocia­lista munka műhelye, gyára, vagy gazdasága, olyan cím lesz: amely népünk szemléletében a legnagyobb társadalmi rangot vívja ki. Politikai irányvonalunk kiállta a próbát ménye is, hogy megint csak fel­nőnek az emberek közül többen olyanok, akiknél ezt észre sem vesszük. Az egyik miniszterelnök­helyettesről például nem is tud­tuk; csak éppen a kinevezése és az eskütétele- napján, hogy • már negyven éves lett: Mondtam: üd­vözlöm magát, mert egy kicsit jobban hangzik egy államférfi­nál, hogy negyven éves. Nemrég haláleset következtében megüresedett az országgyűlés egyik alelnöki tisztsége. Ahogy önök is tudják, Beresztóczy Mik­lós barátunkat javasoltuk erre; a párt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront közös javaslata volt ez, amelyet az országgyűlés egyetértéssel elfogadott. Nem a személyről beszélek, hiszen mind­nyájan tudjuk Beresztóczyról, hogy nem kommunista, de olyan ember, aki a szocializmusért és a békéért harcol. Ezért javasol­tuk e megtisztelő tisztségre. Vol­tak, akik a javaslat hallatán azt mondták: „Jó lesz ez?” Miért ne lenne jó kérdezem. „Hát még­is, most pap lesz az országgyű­lés alelnöke” — tették hozzá. „Lesznek olyanok, akik ezt majd félremagyarázzák, s lehet, hogy a templomba járás mbst egy kis­sé erősödni fog.” (Derültségé) Nem tudom, több ember jár-e most templomba, vagy sem, de egészen másról van szó: politi­kánk lényegéről. Ha mi tudunk tíz esztendőn át együtt dolgozni jó harcos­társként emberekkel az or­szág szocialista jövőjéért, a nép békéjéért akkor miért ne lennének jók bármiféle : közéleti tisztségre? Megmondom őszintén: hogy ha az országgyűlés ülésén néhány óra hosszáig á csengő egy pá’p kezében van, én Attól nem fél­tem a magyar proletárdiktatúrát. (Derültség.) S aki ettől félti, az mondhat akármit, nem hisz ab­ban az elvben, amelyet — úgy mondja — minden nap szolgál. Azt hiszem világos, mit akarok ezzel a példával mondani. Önöl$ Kádár elvtárs ezután a veze­tés jellegéről, a nép ügyének szolgálatáról beszélt. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusán na­gyon fontos elvi megállapítások hangzottak .el erről,,— folytat­ta — s ott kimondtuk, hogy a marxizmus—leninizmus tisztasá­gára vigyáznunk kell, mert az a mi iránytűnk. Vigyáznunk kell pártunkra, a munkásosztály .for­radalmi pártjára, amely a ma­gyar nép társadalmi életének ve­zető ereje, és a szocialista jövő egyik fő biztosítéka. Kimondtuk azt is, hogy a Hazafias Népfront a mi társadalmi életünknek, és törekvéseink valóraváltásának fontos része. Ezt helyesen csak úgy értel­mezhetjük, hogy a marxista-le­ninista elmélet, a párt. a Haza­fias Népfront külön-külön és együtt csak harci eszköz. A párt­nak, továbbá bizonyos értelem­ben a Népfrontnak is fő feladata a vezetés, a mozgósítás, a szer­vezés. Éppen az MSZMP VII. kongresszusa nagy gondot fordí­tott arra, hogy ezt világossá te­gye: ezek nem önmagukért való dolgok, hanem alá vannak rendelve a nagy célnak, né­pünk jobb élete, szocialista jövője biztosításának. K Nem azért építünk szocialista tár sadalmát, mert van marxizmus- leninizmus, amely ázt előírja, vagy 'mert van párt, s annak va­lahová vezetnie kell a hépet; vagy van Hazafias Népfront, amely segít valamilyen irányba vezetni a néptömegeket, hanem fordítva azért kell a jő elmélet, a jó párt és a jó Népfront, azért kell nekünk felépítenünk a szocialista társadalmat, mert ez biztosítja az emberek jobb életét, a haza és a • nemzet virágzását Ha ez a szemlélet érvényesül százezrekben, akik munkálkod­nak, s a párt vagy a Népfront nevében az emberek előtt fellép­nek, akkor erősödni fog mun­kánknak ez a vonása és növek­szik tömegereje, erősödik a nép tömörülése és ez a nemzeti egy­ség, amelynek fejlesztését szor­galmazzuk. A vezetés nem ural­kodás, és az a munka, amelyet mi végzünk, olyas valaminek a szolgálata, aminél szentebb szá­munkra nincs: a szocialista ha­za, a Magyar Népköztársaság és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell len­nünk, hogy mi nem uralko­dásra elhivatott új kiválasz­tottak, hanem a nép szolgá­latára rendelt emberek va­gyunk. Kádár elvtárs rámutatott, hogy a közélet minden fórumán, min­den tanácskozáson ezt a célt, a nép ügyének legjobb szolgálatát kell szem előtt tartani, s a ta­nácskozások eredményességét eh­hez kell mérni. — Mindenféle ta­nácskozásnak, amint az életnek is, nem a szép szó az értelme — folytatta —, hanem az, amit el tudunk érni általa. Annak az ér­zésnek kell áthatnia az effajta tanácskozásokat, hogy segítségé­vel egy kicsit több búza, talán több kukorica, több hús, több tej vagy egy pár jobb könyv vagy — uram bocsá’ — néhány közért­hető és helyes irányzatú vers lesz. Akkor a tanácskozásnak van értelme. A mi egész politikánk tömeg­bázisának növekedése ezekben aa években elsősorban azon dől el, hogyan tudjuk megoldani a gaz­dasági és kulturális építés fel­adatait. A nép annak alapján ítél, hogyan fejlődik a népgazda­ság és a kultúra, mert ez érinti legközvetlenebbül az életet. Tisztelt Országos Tanács! Leg­jobb meggyőződésünk és lelkiis­meretünk szerint úgy hisszük, és tudjuk: bel- és külpolitikai vona­lunk, gazdasági, politikai, kultú­ráiig politikai, közművelődési cél­kitűzéseink helyesek; olyanok, amelyek, a nép érdekeinek meg­felelnek, és a szocialista fejlő­dést, a szocialista jövőt szolgál­ják. Ez nagyon fontos feltétele annak, hogy az ember szívvel-lé- lekkel tudjon dolgozni. Ha vilá­gos célt és olyan irányvonalat lát amely kiállta a gyakorlati pró­bád és helyesnek bizonyult, teljes odaadással dolgozik érte. Kik a hívei ennek a politiká­nak? Először is a szocializmus tudatos, igaz, őszinte, szilárd hí­vei. Azonkívül rengeteg olyan ember, aki nem marxista gondol­kodású, de aki közeledik a szo­cializmushoz. Politikánk azért le­nini politika, mert mi is úgy dol­gozunk, s úgy kell dolgoznunk, hogy az összes dolgozó osztályo­kat tömöríteni tudjuk a szocia­lista társadalom építésére, öt esz tendős hazai gyakorlatunk feltét­lenül azt mutatja mindenkinek, hogy igenis, kezdjük megtanulni ezt a politikát, ezt a munkát, s hogy nemcsak a mevovőződéses kommunisták támogatják a pár­tot, vagy a népfrontot, hanem a pártonkívüíiek nagy tömegei is Ök is értik, hogy mi az egész nép javát akarjuk, az övékét is. Akik pedig megértik, hogy politikánk az egész népé, az egész népnek szól, akkor azt is megértik, hogy ezt a po­litikát csak az egész nép va­lósíthatja meg a gyakorlat­ban, a szocializmust csak az egész nép építheti fel. Nálunk sok éven át vitatott probléma volt, hogy mi is a Ha­zafias Népfront. Most már min­denki kezdi látni, hogy újjáala­kulása óta a népfront mindennap létezett, tevékenykedett, alkotott, s a szocialista építés javára sok újat hozott létre, segítette és segí­ti a falu szocialista átalakításá­nak nagy ügyét. Nyugodt lelkiis­merettel állhat a nép elé min­denki, aki az elmúlt években a népfront-mozgalomban tevékeny­kedett. Egész fejlődési szakasz van mögöttünk, nagy es fontos dolgok történtek hazánkban ezekben az esztendőkben. Tevékenységünkről a nép mindé- nek előtt az eredmények alapját) alkot véleményt: de nemcsak az eredmények alapján, hanem rfiég-' ítéli a szándékot, a törekvést is' Mert az emberek megértik, hogy ha egyszer aszály volt, nem tud tak vizet húzni az égből, és emiatt kevesebb lett a kukorica. De hogy az adott körülményei) között, és az adott lehetőségekhez mérten megvolt-e mindenkiben a szándék és a törekvés, hogy a le­hető legtöbbet és legjobbat hozza létre, ami csak lehetséges — ez is mértéke a mi munkánkról al­kotott véleménynek. Amikor olyan idők jártak nálunk, hogy egyesek azt mondták: „Mi álta­lában olyanok vagyunk, mint a félistenek” — az emberek akkor is tudták, hogy bizony földön já: ró emberek vagyunk, és most is tudják ezt. Velünk szemben csak olyan követelményeket támaszta­nak, amilyeneket emberekkel szemben támasztani lehet és kell; Olyant, hogy elég lelkiismerete­sek vagyunk-e, amikor elhatáro­zásokat kell megfontolnunk, s eléggé vállaljuk-e azt a felelőssé­get, amely elől nem térhetünk ki-’ Az emberek e szerint ítélnek meg minden vezetőt, az országgyűlés elnökét, a minisztert, a termelő- szövetkezet elnökét, a műhely főnökét és másokat. Úgy dolgoz­zunk, hogy ha lehet, az eredmé­nyek is dicsérjenek bennünket, de a szándékot, a törekvést ille­tően akkor se legven semmi hi­ba, ha eredményeink némelykor szerényebbek. Ezért kevésbé ha­ragudnak az emberek. De ha a szándékban és a törekvésben van a hiba, azt nehezen bocsátják meg. Azt hiszem, ilyen módon kell gondolkodni mindnyájunknak; együtt és egyenként is, hogy nyu­godt lelkiismerettel állíthassuk-: amit ránk bíztak, azt igyekeztünk becsületesen elvégezni. És ismét­lem, soha ne feledjük, hogy amit úgy nevezünk: vezetés, azt úgy is számon kell tartani, mint köte­lességet és szolgálatot. Azt hi­szem, a Hazafias Népfrontnak nem rossz a számvetése. Dolgoz­zunk úgy valamennyien, hogy még jobb legyen ez a számvetés — fejezte be hosszantartó taDssal fogadott beszédét Kádár János elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents