Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

ÍOtiNA MEGYEI VEPÜJSAO

1961. december 31.

LEGHŐBB VÁGYUNK Ä BÉKE

Riadómé

simontornyai óvónő

Nagy izgalom«

&- ■ jr, ban van, akár■-'ú csak a gondjaira bízott gyerekek a sok új játék között, amelyet karácsonyra kaptak. Látszik, nagy-nagy öröm számára a gyerekek öröme.

— Hogy mit várok az új esztendőtől? Mit kívánhat az óvónő, aki már húsz év óta neveli a legkisebbeket?

— Azt, hogy még szorosabb kapcsolatunk legyen a szülőkkel, a szülői munkaközösséggel válaszol pillanatnyi habozás utón.

— Nem azért, mintha nem segítenének... Mert a szülői munkaközösség segített a karácsonyi ünnep megrendezésében. A községi tanács kétezer forintért vásárolt játékokat a gyerekek részére. A szülői munkaközösség az Ezeregy éjszaka meséi című könyvvel lepte meg az óvodát. Nagyon sokat segítenek — mégis, azt mondom, szorosabb kapcsolatot, több támogatást akarok.

— Nem anyagiakra gondolok most, hanem az erkölcsi . támogatásra. Az anyagi feltételek megvannak; a neveléshez kpll nagyobb segítség.

— Hatvanhárom gyereket gondozunk. Nagyon sok verset tanulnak, éneket, és szófoga- dóak is. Csak sokszor tapasztaljuk, hogy a szülőktől egészen más szellemű nevelést ■kap a gyerek, mint itt, az óvodáiban._____________.

Fritz Más, a oyanki gépállomás traktorosa

>3 — Igen, én

vagyok a harmadik a gépállomás traktorosai közül az1 őszi versenyben. Dolgoztam is sokat! Nem volt könnyű 119 műszaknormát, 645 nor- ’. málholdat tel11 jesíteni. No, de

® hát kellett is dolgozni, a szövetkezetek időben akartak vetni, és minden talpalatnyi földet mélyszántani. Csak még egy hétig tartott volna a jó idő, akkor a mélyszántást is teljesen befejeztük volna a járásban.

A gépállomás javítóműhelyében dolgozik Fritz András, aki öt éve traktoros, a szakadáti Aranykalász Tsz tagja, és három éve ül szép piros Beloruszának a nyergében. Ezzel a géppel nyerte a harmadik helyezést az őszi versenyben.

— Jó kis masina ez, a jövő évben is ezzel keresem majd a kenyerem. Mennyi a keresetem? Elégedett vagyok, mert volt idén olyan hónap is, hogy 3400 forintot kerestem. A jövő évben is szeretnék jól keresni, mert kellene venni egy Pannóniát.

— Mit várok az újévtől? Sok munkát. Remélem ez lesz is — mosolyog —, de nem baj, legyen, jövőre első akarok lenni a munkaversenyben.

— Van egy családi tervünk is, aminek teljesedését az új esztendőben várjuk. Lányom a bajai gimnáziumba jár, most negyedikes, a jövő évben érettségizik. Eddig jó tanuló volt, várjuk, hogy jól sikerül az érettségije is, és felveszik egyetemre. Tanárnőnek készül.

— Rendkívüli kívánságon’ nincs Tartós béke, növekvő! jólét kell. további előrehalad?" ezen az ' en, amelyen járun’-. és. akko. 'ooldog lesz az új-í esztendő.

— Mi a célunk? Az, hogy mire az általános iskolába kerül, rendelkezzen olyan szellemi, testi felkészültséggel, amellyel eredményesen nleg- birkózhat az iskolaj ’ feladatokkal. Azon fáradozunk, hogy ne csupán a gyerek szellemi fejlődését segítsük, hanem a közösségi tudatot, az érzést is felkeltsük benne. Viszont kevés szülőtől tapasztaljuk még ugyanezt. De tapasztalunk már önzést és helytelen magaviseletét. Látunk gyerekeket, hogy minden lelkiismeretfurdalás nélkül letörik az utcára kiültetett fiatal fákat, letapossák a parkot.

— Már az óvodáskorban tanítani kell a gyereket arra, hogy megbecsülje a más munkáját, fáradságát.

— Ehhez kell a szülők támogatása, az, hogy abbán. a szellemben neveljék otthon a gyerekeket, amelyben itt, az óvodában részesülnek. Ezt, csupán ezt várom ettől az évtől, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz a szülőkkel a gyereknevelés alapvető kérdéseiben.

Link Péter tervezőmérnök, a tanácsi tervezőiroda dolgozója

Sok jó mun- rült ki, hogy nem kerül sor kát, főképp új kivitelezésre, munkákat vá- No, azért nem panaszkodha- rok az új esz- tóm. Három évvel ezelőtt, ami- tendőtől — kor elvégeztem az egyetemet, mondja a fia- Szerettem volna Pesten maradtai mérnök. — ni. Nem fogadtam valami nagy És főképp örömmel, amikor megtudtam,

olyan tervezé- hogy vidéken helyeznek el. si megbízáso- Komlóra kerültem, építkezésre, kát, amely tér- És az itt eltöltött év nagyon vekből valóság, jól jött. Olyan fogásokat ta- épület lesz. nultam meg kint a munká- Mert mi ta- kon, amit mint tervező, hasz- gadás, nagyon elkeserítő, ami- nosíthatök. És azt sem hiszem, kor az ember az asztalfióknak hogy mint tervező, jobb mun- dolgozik. No, a fizetést azért kákát kaptam volna a főváis megkapjuk, a tervezőiroda rosban, mint itt. Megtaláltam sem ingyen szállítja le a ter- a számításomat, feleségemmel vet, de azért mégis jó lenne, együtt is, aki szintén itt dol- ha nem kellene felesleges mun- gozik a tervezőirodában, kát végezni. A tervező ami- — Milyen egyéni , tervei

kor megálmodja az épületet, vannak az 1962-es évre? szeretné minél előbb a való- — Szeretnék lakáshoz jutni. Ságban látni. És akkor jön Most tnég csak valahogy meg- a hideg zuhany, kiderül, hogy vagyunk albérletben, de ápri- nincs pénz az építkezésre. Saj- lisra várjuk a kisbabát, akkor

nos, az idén ért egy ilyen csa- már jó lenné saját lakásban

lódás, megterveztem a paksi lakni.

járási tanácsház bővítését, — Fiút. vagy lényt „terveztek”?

teljes tervdokumentáció egy — örülni fogunk neki minember háromhavi munkája — denképpen, akér fiú lesz, akár és amikor a terv elkészült, de- lány.

Horváth Lajos nyugdíjas, simoiítornyai tanácstag

— Mostani Újévünk plyan, amely után sorsdöntő év következhet. Sorsdöntő .lehet ez. áz év a világra, az egész emberiségre. Várjuk, hogy a külpolitikai helyzetben bekövetkezzen az a fordulat, amely meghozza a békét mindenki számára.

— Sokat küzdöttünk azért — már 1919-ben is —, hogy végre szebb legyen az életünk. Most megvalósíthatjuk régi vágyainkat, de ehhez az is kell, hpg.y béke legyen.

— Jó érzés most látni, hogy munkásaiány van. Jó érzés azt tudni, hóiy az iskofát “felhagyó gyerekek kész állást találnak Ezért várom az új éytől, hogy meghozza az igazi békét.

Stróbl József

a Tolnai Selyemgyár újítója

A műhelyiro- pes ez a tíztagú kollektíva. Perdán meglátszik, sze, elkéne nekünk is egy-két hogy újító a új masina, nagyon elavult már művezető. A. a marógépünk, gyalugépünk" szerszámok — pedig valószínűleg Noé tette ki menetvágók, fú a bárkájából. Otthon pedig? —

rók, _ példás Szeretném tovább csinosítani.

r

endben sora- családi házunkat, békében felkoznak a fából nevelni gyermekeimet, készült tartó-J

— A saját kívánságaim? Nincs sok már ... A kis családi ház, az udvar, a gyümölcsfák... megadnak mindent. November elején mentem nyugdíjba a bőrgyárból. A gyerekeket — két. fiút,. ;két lányt — már szárnyra eresztettem. Az egyik lány az Akadémiai Könyvkiadó nyomdájában tördelő. Most 'harminc" éves fejjél a képzőművészeti ’ főiskolán tanul ösztöndíjjal. A másik lány a Hazai Pamutszövőben textilszövő. Közben középiskolában tanul. Áz idősebbik fiam se«éd- művezető. A III. osztályt járja a szervesvegyipari technikumban. A kisebbik fiam a Chinoin gyógyszergyárban technikus Mindegyik tud érvényesülni boldogulni, a tehetsége szerint Ném féltem a jövőjüket. De ép pen a jövőjük érdekében kívá nőm a békét, ezért várom, hogy ebben az évben talán megtörténik a nagy fordulat az általános leszerelés felé.

Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnöke

— Az elmúlt két esztendő nagy változásokat hozott itt Pálfán. Nem véletlen az a megtiszteltetés, amely ért bennünket, hogy a múlt évi zár- számadási közgyűlésünkön részt vett Kádár János elvtárs is. Szövetkezetünk rövid idő alatt szilárd nagyüzemmé fejlődött, gyarapodott közös vagyonunk, és külön-külön minden szövetkezeti gazda. Az elmúlt évben is többet osztottunk, idén is többet osztunk a munkaegységre a tervezettnél.

Sorolja Lakos József elvtárs az Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke a számokat, miből, mennyit termeltek a pálfaiak régen, az egyéni gazdaságok ide jén, és mennyit termelnek ma a szövetkezetben.

— Búzából hat mázsával többet, árpából, kukoricából még- egyszer annyit, burgonyábóL cukorrépából több mint a kétszeresét termeljük egy holdon ma Pálfán a szövetkezetben, mint amennyit három esztendővel ezelőtt az egyéni gazdaságok termeltek. Jövőre még többet termelünk. Minden tavaszi alá mélyszántottunk, nemesített vetőmagokat vetettünk és vetünk, hatszáz holdat istállótrágyáztunk és tavaszig még négyszáz holdra szórunk istállótrágyát. Az új - esztendőben csak jó időjárás kell, csak azon mú- iik a jó termés.

— A jó termésből nemcsak nekünk, hanem egész néoünk- nek haszna van. Azelőtt 25—28 vagon búzát adott Pálfa az országnak, idén a szövetkezet 50 vagont adott, és 65 vagont adunk jövőre. Azelőtt 500—600 sertést, adtak el a pálfai gazdák, idén ezret, jövőre 1100— 1200 sertést ad Pálfa az országnak.

— Mit várok az új esztendőtől? Jó terméseredményeket a szövetkezetben, és békét a világban. Akkor nem lesz semmi hiba. Akkor elégedettek és boldogok lesznek az emberek, mert így 1962-ben is közelebb kerülünk egy lépéssel a kommunizmushoz.

ban. Ahol egy- egy szerszám hiányzik a sorból, a lyuk mel letti szegen kerek fémlapka lóg, amiből meg lehet állapítani, pillanatnyilag kinél van a szerszám.

— Ezt akkor vezettük be — mondja Stróbl elvtárs — amikor nemrég megbíztak a műhely vezetésével. Tíz dolgozója van a műhelynek, mindegyikük kapott egy számot, számjával tíz-tíz ilyen bilétát. Ha valaki bejön szerszámért, számját az elvitt szerszám helyére akasztja. Ha visszahozza a szerszámot, elviszi a bilétát. így számon tudjuk tartani a szerszám- készletet, nem kallódnak el a szerszámok.

— Tehát ez egyike az idei újításainak?

— Ö, ilyet csak nem adok be újításnak. Bár ez az év gyen ge volt, de azért volt egvpár újításom. A legjelentősebb a szövődé felvetőgépének olyan átalakítása, hogy az eddigi ezer méter helyett 1500 méteres láncot tudnak csinálni. Ezzel megrövidítjük a szerelés idejét, javul a gépkihasználás. 500 forintot kaptunk fejenként az úji tásért.

Az új esztendőtől azt várom

’'"tv kapjunk már valami igazi '•"moly munkát. Ka”hik meg a megígért szövőgépeket, ahol meg tudjuk mutatni, mire kéNagy tervek „apró66 végrehajtói

r\lőadó a tanácsnál. Soha p. nem nyilatkozott még, talán furcsállaná is, ha egyszer erre kérnék fel. Pedig a kulturális tevékenységnek talán egyetlen mozzanata sem kerüli el a figyelmét járásában, mindenről tud, de nemcsak tud, hanem tevékeny részese is a feladatok megoldásának. Egy fogaskerék a szerkezetben.

Előadó. Nem foglalkozását jelöli ez a szó, hanem tényleg előadásokat tart. Ismereteket terjeszt. Sok községben már jól ismerik, várják előadásait. Lemérni, milyen eredményeket hoz a munkája, ki tudná, így nem is lehet. 6 is fogaskerék, amelynek beiktatásával a különböző ismeretek könnyebben, gyorsabban jutnak el az emberekhez.

Kultúrmunkás. Csúnya kifejezés, de ezt használják, hát legyen, ö soha nem szerepel a színpadon, nem színjátszó, nem is népi táncos, a kulisszarendezés a feladata. Csak a felvonásközti szünetekben a függöny mögül kihallatszó kopácsolás ad jelt róla. Nélküle megakadna az előadás, nem lenne díszlet. Mert ő is egy csavar a gépezetben, amelynek nem szabad eltörnie, vagy ha mégis eltörik, feltétlenül ki kell cserélni.

És még hosszan lehetne sorolni. Ott van a gépírónő, az egyszerű könyvelő, az adminisztrátor, a tanító, a beosztott munkás, a szövetkezeti gazda, akinek semminemű, „rangja” nincs. Lehetne sorolni hosszan, hiszen belőlük tevődik ki a többség. Ritkán szerepelnek a nyilvánosság előtt, többségük soha. Nem nyilatkoznak, nem tesznek ígéreteket és nem cáfolnak. Munkájukról ritkán esik szó, pedig közvetetten mindig róluk beszélünk. Feloldódnak a nagy egészben, amely nélkülük hiányos lenne. A tervezésben, a tervkészítésben is csak közvetett úton vesznek részt, a végrehajtás viszont rajtuk múlik, mert a rájuk eső rész hiányában nem lenne teljes az egész.

Hány ember munkálkodott azon, hogy az elmúlt évet a mi megyénkben is eredményesen zárjuk? Talán százezer, de inkább több. S az ő munkájuk nyomán születtek az iparcikkek, termett ■ a kenyér, gyarapodott a tudás. Jövőre a jó tervek birtokában megint csak ók termelik meg, teszik közkincs- csé az anyagi és kulturális javakat.

Minden embert nincs hely nyilatkoztatni, pedig mindenki mögött — vagy legtöbbjük mögött — eredményes esztendő áll és mindenki dédelget magában terveket. A köz terveiből, szándékaiból reá eső részt és egyéni terveket is. De nem is szükséges, hogy mindenki nyilatkozzék, hiszen eddigi és jövőbeni munkájuk egyszersmind választ ad a fel nem tett kérdésekre, nyilatkozatra is. Ezek a válaszok, amint a tavalyi év eredményei mutatják, igenlőek voltak, és a jövő év programjának alapos, realitásokon alapuló előkészítése, megszervezése azt mutatja, hogy a jövőt illetően is igenlőek. Már pedig ha a terv jó, alapos, végrehajtható és az találkozik a végrehajtók egyetértésével, akkor a siker sem maradhat el.

Nem „főemberek”, nem is irányítanak a szorosan vett értelemben — noha a tervezésből mindjobban kiveszik részüket —, ők végrehajtják az utasításokat. F'•u-egy csavar, fogaskerék abban a bonyolult szerkezetben, amit társadalomnak hívunk. De hiszen az egész szerkezet ilyen „apró” alkotóelemekből tevődik össze.

I 0V-