Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 1961. december 31. (Tomiié panaszkodik — )r az Egyesült Államok tiltakozik Elisabethville (MTI). Csőmbe pénteken sajtóértekezletet tar­tott és »felháborodottan« nyilat­kozott arról, hogy ENSZ-lökhaj- tásos gépek támogatásával a központi kormány csapatai Észak- Ka tangában megtámadták a katangai csapatokat. Közölte, hogy táviratot küldött Kennedy elnöknek, U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkárnak és Home an­gol külügyminiszternek. Az ame­rikai elnökhöz intézett üzeneté­ben Csőmbe arról panaszkodik, hogy Gullion amerikai nagykövet tevékenységével aláássa az ő (Csőmbe) »békés törekvéseit«. Hasonló tartalmú a másik két távirat is. Csőmbe mindegyikben saját jószándékáról bizonykodik és azt állítja, hogy törekvéseit részint az ENSZ, részint a kon- mány, részint az Egyesült Ál­lamok elgáncsolja. tan cáfolta Csombénak azt az ál­lítását, hogy az ENSZ-erők bár­miféle támadásban vennének részt a katangai erők ellen. A szóvivő nyilatkozatában elhatá­rolta magát a kongói központi kormánytól, mondván, »semmi­képpen nem működünk együtt a központi kormánnyal Katanga ellen indított bármiféle katonai tevékenységében«. Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője visszautasította a Gullion nagy­kövét ellen hangoztatottakat. Ugyanakkor azonban felhívja Csombét, »használja fel az al­kalmat a kitonai egyezmény végrehajtására és Katangának Kongóhoz való visszacsatolására«. Home angol külügyminiszter is részt vesz az általáncsr üzenet­váltásban. Az angol politikus sürgeti Csombét, »tegyen meg Az ENSZ szóvivője határozót- minden erőfeszítést a központi üi európai közös piac miniszteri tanácsa mm minisig nem intett megállapodásra a käzös gazdasági struktúra misedül szakaszának bevezetésükén Brüsszel (MTI): Az európai közt a közös mezőgazdasági poll gazdasági közösség (közös piac) tika kérdésében felmerült ellen­kongói kormánnyal történő ki­egyezésre«. Az angol kormány Kongóval kapcsolatos álláspont­jának és kongói tevékenységé­nek ismeretében ennek a felszó­lításnak értéke legalább is kétes­nek mondható. U Thant, ENSZ-főtitkár már nem Csombénak válaszolt, üze­netét a Kongóban és Katangá- ban állomásozó ENSZ-esapatok- hoz és tisztviselőkhöz intézte, köszönetét fejezve ki tevékeny­ségükért, amelyet állandó élet­veszélyben, támadások és sérté­sek közepette fejtenek ki. Egy kis ízelítőt ad a katangai fehér zsoldosok lelkivilágából az a nyilatkozat, amelyet Grif­fiths, Csőmbe egyik fehér tisztje adott a BBC-nek. A többi között elmondta, parancsot kaptak arra, hogy válogatás nélkül lőj- jenek férfira, asszonyra és gye­rekre, ha pedig lövésre nem nyí­lik alkalom, hát éheztessék ki őket. E parancs végrehajtása kü­lönösebb lelkifurdalást nem oko­zott, hiszen a balubák úgyis csak »kannibálok és vadak«. Amíg de Gaulle beszél, az ultrák cselekednek miniszteri tanácsa pénteken egész napon át értekezett, hogy elhá­rítsa a közös gazdasági struktú­ra második szakasza bevezetésé­nek útjában álló akadályokat. A római szerződésben lefektetett „menetrend” értelmében ugyanis a közös gazdasági struktúra má­sodik szakaszának a — „hatok” egymás közötti vámtarifája to­vábbi leszállításának — decem­ber 31-én éjfélkor kellene élét- belépnie. Amennyiben azonban addig nem sikerül megegyezés­re jutni a még vitás kérdések­ben — elsősorban a közös me­zőgazdasági politikában — ak­kor ennek a szakasznak beveze­tését legalább egy évvel el kell halasztani. Hírügynökségi jelentések sze­rint az értekezlet résztvevőinek köréből kiszivárgott értesülések arra mutatnak, hogy a döntés a legjobb esetben szombaton szü­lethet meg, de — mint a DPA tudósítója jelentette — egy szil­veszter éjszakai ülés sincs kizár­va. Az MTI londoni tudósítója az európai közös piac tagállamai léteket kommentálva rámutat, hogy azok legfőbb oka a nyu­gatnémet mezőgazdaság lemara­dásában, illetve korlátozott ter­melőképességében rejlik. Jólle­het a bonni kormány közvetlen és közvetett, államsegélyek révén próbálja a bajt orvosolni, még­is tény, hogy a nyugatnémet me­zőgazdaság jóval drágábban ter­mel, mint a francia, ahol vi­szont termékfeleslegek jelentkez­nek. A római szerződés rendel­kezései értelmében azonban Nyu- gat-NémeÍQi:?éágnak js _ vámmen­tesen kell beengednie a mező- gazdasági termékeket, ha élet­be lép a közös gazdasági struk­túra második szakasza. Ebben az esetben az olcsó francia mező­gazdasági termékek csapást je­lentenének a nyugatnémet mező- gazdaság számára. Bonn tehát ellenáll sőt olyan javaslat is el­hangzott, hogy egyelőre tegyék félre a mezőgazdasági problé­mát és más területeken folytas­sák a gazdasági integráció elő­készítését. Ehhez viszont Francia- ország nem hajlandó hozzájárul­ni. Az Algériai Kommunista Párt központi bizottságának határozata Párizs (TASZSZ): Az Algériai Kommunista Párt vezetősége köz­zétette a központi bizottság ha­tározatát az SZKP XXII. kong­resszusáról. Bevezetőben a határozat mél­tatja az SZKP-nak a szocializ­mus építésében elért hatalmas eredményeit és az új program jelentőségét. Az Algériai Kommunista Párt a nemzeti felszabadító forrada­lom erősítése érdekében arra fog törekedni, "flogy dnövelje az algé­riai munkásosztály szerepét, minthogy „a munkásosztály — a forradalom végigvitelének legkö­vetkezetesebb harcosa. A mun­kásosztály hozzájárulása a nem­Párizs (MTI): Azokban a per­cekben, amikor de Gaulle fran­cia államelnök pénteken este új­évi beszédét mondta a francia rádióban és televízióban, kije­lentvén, hogy „Franciaországban a dolgok jól állnak”, hatalmas bombarobbanások reszkettették meg a levegőt, az algériai utcá­kon összecsapások történtek, me­lyeknek ismét emberéletek estek áldozatul. Bordeaux közelében két 'bombarobbanás megrongálta a helyi televíziós adó vezetékét, és így megszakadt az elnök be­szédének közvetítése. Bombák robbantak a touloni, toulouse-i és Nimes-i rádió és televízió ál­lomások közelében is, azonban a beszéd közvetítését nem sikerült megzavarni; Oran algériai városban de Gaulle beszédének közvetítését félbeszakították és helyette az OAS titkos rádióállomása két rövid adásban a Francia-Algériát éltette. Magában Párizsban is bombák robbanása kísérte de Gaulle be­szédét. Egy jótékonysági intéz­mény épülete előtt plasztikbom­ba robbant, ugyanakkor a dél­franciaországi Avignonban is egymást követően több bomba robbant- Jelentős anyagi károk keletkeztek, de emberéletet a robbanások nem követeltek áldo­zatul. Oran algériai városban vi­szont fegyveres összecsapás során három ember vesztette életét. Miközben a fenti események lezajlottak, de Gaulle arról igye­kezett meggyőzni Franciaország népét, hogy „Franciaország tud­ja hol áll jelenleg, , milyen ügyet képvisel és mire törekszik.” A francia társadalom széles rétegei mélységes csalódással fo­gadták de Gaulle elnök újévi be­szédét. Ezt a csalódást tükrözik vissza a párizsi reggeli lapok első kommentárjai is. A Combat című polgári lap megállapítja? „de Gaulle tábornok beszéde semmilyen új elemet nem tar­talmaz, amelyet pedig türelmet­lenül várnának mindazok, akik a . Földközi-tenger kát odalán az algériai konfliktus gyors rendezé­sében reménykednek”. „De Gaulle ismét tanúj elét ad­ta annak a veszélyes vakságá­nak, amely négy év óta egyre in­kább elszigeteli és arra a tragi­kus sorsra juttatja Franciaorszá­got, hogy az adenaueri Németor­szág oldalán a hidegháború egyik bajnokaként tetszelegjen” — han­goztatja a Liberation. A francia demokratikus köz­véleményt felháborították a fran­cia államfő ismételt szovjetelle­nes kirohanásai. Az Humanité vezércikkében hangsúlyozza: „Az államfő beszédét az jellemzi, hogy a kegyes újévi jókívánsá­gokon és az immár hagyomá­nyossá vált szovjetellenes szó- áradaton kívül nem mondott fe­leletet egyetlen olyan kérdésre sem, amellyel a francia társada­lomnak az év végén szembe kell néznie.” „Minden jól megy”’ — ez jel­lemezte de Gaulle beszédének az ország belső helyzetével foglalko­zó részét. Gazdasági fejlődésről, a nemzeti egység megszilárdítá­sáról és erős államról beszélt. Ez a dicsekvés sohasem volt ilyen alaptalan” — állapítja meg aa Humanité, és rámutat az orszá­got fenyegető összeesküvés ve­szélyére, az OAS büntetlen ter­rorjára Franciaországban és Al­gériában. Események SQHOKBAN Kairó (TASZSZ). A kairói sáj- 1 mesterével. Kir kanonok ki jelen« tó élénk figyelemmel követi a közeikéi éti angol katonai pro­vokációkat. Az A1 Gumhurija felhívja a zeti felszabadító harchoz, szoros j figyelmet arra a tényre, hogy »a szövetsége a szegényparasztság- CENTO fegyveres erőinek a gal, döntő szerepet játszik a | Perzsa-öböl térségébe való visz­nemzetj demokratikus állam — az Algériai Köztársaság felépí­tésében, amely a jövőben az ösz- szes hazafiak, haladó erők szö­vetségén alapul majd.” Az Algériai Kommunista Párt ezután elítéli az Albán Mun­kapárt vezetőinek dogmatikus alkalmából beszélgetést folytatott és kalandor politikáját. I Kir kanonokkal, Díjon polgár' szatérése közvetlenül követi Ken­nedy és Macmillan bermudai ta­lálkozóját, Husszein király ang­liai tárgyalásait«. i| Párizs (TASZSZ). A TASZSZ párizsi tudósítója a közelgő újév Surján a harmadik cipőbolt előtt állt meg ezzel a behemót kocsival. Úgyis várnia kellett leg­alább fél órát a rakodásra, meg­veszi addig a cipőt. Az útvonal­ról nem tér le, nem lesz több kilométer, de kell már a cipő. “Zjl’ZL Jó alkalom ez, máskor úgy sem a n°> mástk Pár apot hoz­ér rá próbálgatni. Mert nehéz ci- . ... __. p ót találni a lábára. Nemcsak f eleje a jobblábast azért, mert negyvenötös, hanem u”0.1? . Cipőpróba Jó másfél perc múlva előkerül bér, hogy ilyen sokáig vesződnek nő, másik pár cipőt hoz. vele. — Ezt tessék megnézni — tart- Sietve jön ki a nő, útközben Nagyon nyitja fel a dobozt, amit hoz. cipőt feltétlenül félre tapossa az ember, az ilyen testhez kényel­mes cipő kell. — Hiszen ön, amint nézem, megvan legalább kilencvenöt ki ló. — Kilencvennyolc — jegyzi meg szerényen Surján és mozgat­ja lábujjait az áttetsző zokniban. A kis nő pedig diadalmasan ~ Nta’ talán «*' “ és Surján ^zza a következődpői. ami hosszában jó. az bő, ami elég szűk, az rövid. Ül most itt egy széken, egy körúti boltban, szemben az ajtó­val, jól látja innen a kocsit és Benkőt,, Juhost az ablakon át. Azok ketten ülnek, és esznek. Ö meg itt vesződik a cipőkkel. Egy szál ujjatlan trikó van rajta, rop­pant karjai barnák, szőrösek. A nő, aki már a harmadik cipőt kínálja neki, akkora, hogy így, ülő helyzetben is egy magasság­ban van a fejük. — Sajnos, ez szorít — mondja Surján megint szelíden mosolyog, elé tartja a cipőt — Tessék csak meg se kérdi az árát, csak elveszi megpróbálni, tőle, megforgatja, és máris pró- Surján elveszi tőle, bólint. la" bálja. szemre tetszik neki a cipő. De A nő ott áll előtte, de most új mielőtt lehajolna, hogy felpróbál- vevő érkezik, megkérdi tőle, mi ja, odasúgja zavartan, a kívánsága. Aztán lenéz Surján — Aztán ne tessék tovább fá­lábára. — Jó? — kérdi anyáskodva. — Hát... — húzza el a szót — Itt elöl... A nő beleszól: — Ha rövid, ne tessék megven­— Hót ha ez se jó, — mondja derűs fölénnyel — akkor meg­eszem a kalapomat! Erre már föláll a nő is, aki az előbb türelmetlen, nagyot léleq zett és odaáll bámészkodó1 Surján nagyot fúj és belecsúsz tatja lábát a cipőbe. — Jó? — kérdi a nő, mintha az előbb nem is türelmetlenkedett radni. Ha nincs, nincs. Nem aka­rom itt várakoztatni a többieket. A kis nő perdül egyet, körül­néz. — Azonnal — mondja a négy volna, vevőnek. — A kartárs, amint — Ha, ez talán nem szűk — ni. Azt nem szabad — és már tetszik látni — és kifelé int a jegyzi meg a férfi, és le is hajol, nyúl is a cipőért, amit Surján fejével — éppencsak beugrott, és hogy jobban lássa a próbát. Sut ián szégyenlős mosollyal és tnegforgat a kezében, aztán visz- sajnos, elég különleges lába van Surján feláll a cipőben. A fér ■ v - - ■ - - - szaad neki. ------------*-*■ 11L n ézegeti a szép barna cipőt, fel neki. finél is magasabb jó fél fejjel. is áll benne egy pillanatra, ide- ~ SaÍnos, amint látom, nem Most feláll egy középkorú férfi, Lép a szőnyegen kettőt, hármat, oda fordítja és szinte bocsánat- \eszpópája Surján es mar fél aki c legrégebben várakozik, nyomogatja a cipőt, behajlitja, kérőn ismétli. Hiába szorít. IS a*car állni. Odamegy Surjánhoz, nézi a cl- ránehezedik az orrára is. Min­_ Hozok másikat _ mondja — Tessék csak maradni — tar- pőt, amibe éppen belebújtatta a denki várakozón nézi ezt a mű­e rre a kis vékony nő, és eltűnik fiatja a nő. - Ha egy mód van lábát veletet. az üzlet végében rá> ,en eredem ki ont innen — Nem lesz jo — mondja — — Ez stimmel! — mondja fel­Surján kinéz a kocsira, aztán le- C*P® nélkül. Látom, ez szűk önnek. Szélesebb szabadulton, és visszaül, gyorsan veszi lábáról a cipőt, maga elé Nagyon kedves — hajol meg kellene. leveti a cipőt. — Tessék megírni tartja előbb egészen közel, aztán ültében Surján és megint a kocsit — Talán ki lehetne taposni — a blokkot. Fizetek. távolabb. Látszik az arcán, hogy nézegeti. Vár türelmesen. jegyzi megSurján, és kicsit za­tetszik neki. Megcsóválja a fejét: A vevők közül az egyik, aki vartan, hálásan néz fel ra. de kár, hogy szorít! Leteszi a sző- éppen szemben ül Surjánnál, na- — Nem, kérem — mondja er- nyegre, sarkára illeszti a felhú- gyot lélegzik. Surján meglátja re a vékony kis nő. — Tessék zó kanalat, megint beleerőlteti a ezt, keresi szemével a cingár nőt; csak levenni. Hozok még. lábát, ráállítja a sarka élére és menni akar. Miatta ne sóhajtoz- Amíg odavan az újabb cipőért, és gyerekes boldogsággal siet a billegeti: ez igen. ez cipő! Csak zék itt senki. Nincs, hát nincs, a vevő szakszerűen magyarázza kocsihoz. m szorítaná Ki tehet róla.. Szegyei)* az em~ már Surjánnak, hogy az ilye® **" O. G, Amikor aztán megkapja a ci­pőt, odamegy mindenkihez, nyújt ja a nagy kezét. — Hát akkor, köszönöm a szí­ves türelmet. Surján vagyok — tette: »Tudom, újabb erőfeszíté­seket tesz .Hruscsov elnök a béke megteremtése érdekében és meg vagyok győződve, hogy iiy irányú tevékenysége 1962-ben is gyümölcsöző lesz«. Hangot adott Kir kanonok azon reményének is, hogy nemsokára befejeződik Franciaország algériai háborúja. * Canberra (MTI). Menzies auszt­ráliai miniszterelnök fogadta In­donézia Canberrái nagykövetét, és átnyújtotta az ausztráliai kor­mány _ jegyzékét Nyugat-Irian kérdésében. A jegyzék tájékoz­tatja Indonéziát, hogy az erő­szak alkalmazását Nyugat-Iri- annal kapcsolatban az ausztrá­liai kormány helytelenítené. A jegyzék felszólítja Indoné­ziát és Hollandiát, rendezzék békés úton a vitás problémákat. * Moszkva (TASZSZ). Egy IL— 18-as repülőgépen szombaton se­bészek, gyermekorvosok és .,ár- ványszakorvosok csoportja re­pült Moszkvából Leopoidvillehe, hogy segítséget nyújtson az ár« vízsújtotta lakosságnak. A Szovjetunió gyógyszer- és élelmiszerszállítmányt Is küldött. Kongóba. A gyógyszerek között értékes antibiotikumok, vitami­nok és maláriaellenes szerek van­nak. Stevenson támadja — Kennedy felesége meglátogatja Indiát Washington (MTI). Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-kép- viselője jelentést készített Ken­nedy elnök részére az ENSZ te­vékenységéről. Stevenson jelen­tésében élesen elítélte Goa fel­szabadítását és veszélyes tény­nek minősítette azt, hogy a Biz­tonsági Tanács nem lépett fel az indiai hadsereg felszabadító ak­ciója ellen. Ettől függetlenül az AP amerikai hírügynökség je­lentése szerint Palm Beach-ben Salinger, az elnök sajtófőnöke, közölte; továbbra is szó van u> ról, hogy az elnök felesége eset­leg januárban Indiába látogat.

Next

/
Thumbnails
Contents