Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-22 / 301. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO 1961. december 22. Véget ért Adoula és Csőmbe tárgyalása Megkezdődtek a helyreállítási Biankák Goában, Damaebaa és Diában Leopoldville (MTI). Csütörtök­re virradó éjjel Adoula kongói miniszterelnök és Csőmbe, Ka­tanga tartomány elnöke között végétért a tanácskozás az ENSZ kitonai támaszpontján. A tárgya­lás rövidebb-hosszabb megszakí­tásokkal 15 órán át tartott. Köz­leményt nem adtak ki és csütör­tökön hajnalban Adoula Leopold- villebe, Csőmbe pedig úton Eli- sabethville felé, az Észak-Rhode- sia-i Ndolába repült. Az AP és a Reuter arról tudó­sítanak, hogy a két kongói politi­kus maratoni hosszúságú megbe­szélése idején a tárgyalószoba Leopoldville (MTI). Leopoldvil- leben csütörtökön közzétették azt a nyilatkozatot, amelyet Csőmbe írt alá az Adoula miniszterelnök­kel folytatott tárgyalások nyo­mán. A nyilatkozat a következőkép­pen hangzik: „A katangai kormány elnöke 1. elfogadja az 1960. május 19-i alaptörvény alkalmazását; 2. elismeri a Kongói Köztársa­ság oszthatatlan egységét; 4. elismeri Kaszavubu elnököt államfőnek; 4. elismeri a központi kormány fennhatóságát a köztársaság minden része fölött; 5. beleegyezik abba, hogy a ka­tangai tartomány képviselői résztvegyenek az új alkot­mányt kidolgozó kormánybi­zottságban; 6. mindent megtesz annak biz­tosítására, hogy a katangai tartomány szenátorai és kép­viselői gyakorolják országos funkciójukat (vagyis: vegye­nujtuunek' részt a parlament mun­kájában. Szerk.); 7. beleegyezik abba, hogy a ka- fangai csendőrséget a köztár­sasági elnök fennhatósága alá helyezzék; 8. tiszteletben tartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának és közgyűlésének határozatait és megkönnyíti végrehajtásu­kat”. A nyugati hírügynökségek tu­dósítói rámutatnak arra, hogy Csőmbe júniusban lényegében már hasonló kötelezettségeket vállalt, amikor a központi kor­közvetlen szomszédságában ame­rikai és ENSZ-tisztviselők sürög- tek, forogtak, s az alkudozások egyes szakaszaiba be is avatkoz­tak. Jellemző, hogy Adoula és Csőmbe helyett az ugyancsak je­lenlévő Gullion leopoldvillei amerikai nagykövet tett nyilatko­zatot. Kijelentette, hogy Adoula és Csőmbe között megegyezés jött létre, Katanga tartomány el­szakadt helyzetének megszünteté­séről, mely szerint Csőmbe alá­vetve magát a kongói törvények­nek, hozzájárult Kongó újraegye­sítéséhez és elküldi képviselőit a parlament új ülésszakára. mány szabadon bocsátotta, ígé­reteit azonban nem tartotta be. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy ez az egyezmény sem old meg minden kérdést, noha Csőm­be nyilatkozata tulajdonképpen kapitulációt jelent, — a katangai tartomány elnöke lényegében fel­adta az eddigi követeléseit. A hírügynökségek beszámolnak arról, hogy Csőmbe hangsúlyoz­ta: az ideiglenes egyezményt előbb ratifikálnia kell a katan­gai „kormánynak” és „tartomá­nyi gyűlésnek”. Az ENSZ egyik szóvivője viszont rögtön kijelen­tette: „Szó sincs ratifikációról. Ami bennünket illet, a nyilatko­zatot aláírták és átnyújtották ne­künk.” A jelentések szerint Ado­ula és Csőmbe megbeszélései többször is majdnem megszakad­tak. Éjfél felé Adoula kijelentet­te, hogy visszautazik Leopoldvil- lebe, megegyezés nélkül, de — mint a Reuter írja — a tárgya­lásokat Gullion amerikai nagykö­vet, Kennedy személyes megbí­zottja, valamint az ENSZ-tiszt­viselők közbenjárására folytatták. A megegyezéssel mind Gullion,- mind pedig az ugyancsak ameri­kai Bunche, aki az ENSZ képvi­seletében kísérte el Adoulát, igen elégedett volt. Ileo, a központi kormány tájé­koztatási minisztere kijelentette: „Nem akarjuk, hogy ismét be­csapjanak — Csőmbe a múltban nem tartotta be a megállapodáso­kat” Ndolai jelentés szerint Csőmbe, aki azon a repülőgépen utazott, amelyet valaha Kennedy és Ei­senhower használt, visszaérkezett a rhodesiai Ndolába. A lengyel szejm megkezdte a jövő évi népgazdasági terv és költségvetés vitáját Varsó (MTI). December 20-án a lengyel szejm megkezdte az 1962. évi népgazdasági terv és költségvetés tervezetének vitáját. Eddig több mint harminc kép­viselő jelentkezett hozzászólásra, tehát a vita, amelyen szóbakerül majd a lengyel gazdasági, társa­dalmi és kulturális élet csaknem minden területe, előreláthatólag három napig tart majd. Mozgó járda, elektromos gépkocsi, egysínű gyorsvonat A moszkvai városi közlekedés tervei Moszkva (MTI). Galonen, a szovjet községgazdálkodási aka­démia munkatársa újságíróknak elmondotta, hogy Moszkva utcá­in a következő években új típusú közlekedési eszközök: elektromos személygépkocsik és autóbuszok jelennek meg. Nemsokára megkezdődik az egysínű magasvasutak építése is A gumikerekű függővasút órán­ként 150 kilométeres sebességgel szállítja majd az utasokat Moszk­va külvárosaiba, a repülőterekre, valamint keresztül-kasul az 1967- ben megnyíló világkiállítás terü­letén. Galonen közölte még, hogy a szovjet főváros sok gyalogos alul­járójában nemsokára mozgójár­dák jelennek meg, amelyek órán­ként 10 000 gyalogost szállíthat­nak. Az egy méter széles moz­gójárda a metrókból ismert moz­gólépcső vízszintes változata. Elfogták a brazíliai cirkusz gyújtogatóit Niteroi (MTI). Jelentések sze­rint elfogták azokat a suhanco- kat, akik vasárnap délután Nite- roiban felgyújtották az óriás sá­torcirkuszt, amelynek kétezeröt­száz főnyi közönsége közül mint­egy ötszáz ember a tűz halálos áldozatává vált. A főbűnös Adil- son Marcelino Alves, a cirkusz volt alkalmazottja. Beismerte, hogy bosszúból követte el tettét, mert a cirkusz igazgatósága nem akart ingyen belépőjegyet adni neki és társainak. »A század el­ső számú gonosztevőjét« a ható­ságok más, meg nem nevezett vá­rosba szállították, mert az áldo­zatok hozzátartozói meg akarták lincselni. A UPI értesülése sze­rint a sebesültek száma nyolc­száz főre emelkedett. Ezek kö­zül mintegy kétszáz ember álla­pota válságos. A rendőrség le­tartóztatta Marcelino Alves hat bűntársát is. Földrengés Kolumbiában Bogota (Reuter). Kolumbia nagy részében szerdán erős földrengés pusztított. Különösen erős föld­lökéseket észleltek Sonson váro­sában, ahol a helyi katedrális két tornya összeomlott. A 45 másod­percig tartó földrengés központ­ja Bogotától 200 kilométerre nyu­gatra volt. Az első jelentések sze­rint az elemi csapásnak húsz ha­lálos és sok sebesült áldozata van Tűz a Casino de Paris színpadán Párizs (MTI). Szerdán este rö­viddel az előadás befejezése előtt tűz ütött ki a Casino de Paris, Párizs egyik leghíresebb és leg­régibb revűszínházának színpa­dán. A műsor szereplői a finálé­hoz sorakoztak fel és a műsor sztárja éppen trapézra szállt, hogy azon lendüljön lse a színpadon felsorakozott meztelen táncosnők közé, amikor lángok borították el a zsinórpadlást. A vasfüggönyt azonnal leeresztették, így a né­zőközönség nyugodtan távozha­tott. A színpadon viszont pánik tört ki: a ruhátlan görlök, a ze­nészek, a technikai személyzet a szomszéd kávéházba menekült — Belgaum (TASZSZ): A goai ha­tár mentén fekvő Belgaum város napok alatt világhírnévre tett szert. December 18-án 0 óra 30 perckor itt jelentették be, hogy az indiai fegyveres erők meg­kezdték a hadműveleteket az ősi indiai területek, Goa, Damao és Diu felszabadítására. „A győzelem hadművelet” fe­dőnevet viselő támadás során a Belgaumba összpontosított indiai egységek három oldalról indultak Goa fővárosa, Pangim felé, és megadásra kényszerítették a por­tugál csapatokat. Belgaum ma még katonai tá­borra emlékeztet. Az országuta­kon katonai gépkocsik, és más szállítóeszközök rohannak a goai határ felé. A tartományt már megtisztították az idegenektől, de volt gyarmatukat elhagyva a portugálok aljas hitszegéshez fo­lyamodtak. Képletesen szólva dü- hödten vágták be maguk mögött az ajtót. Az indiai kormány szer­dán helyszínre érkezett megbí­zottja a nagyszámú indiai és külföldi újságíróknak elmondot­ta, hogy a portugálok aláaknáz­ták a közlekedési vonalakat, a kikötőket és egyéb intézménye­ket, felrobbantották a hidakat, megbénították a távíró- és tele­fonösszeköttetést. Marmagao, a volt gyarmat leg­nagyobb kikötője — mondotta a kormányszóvivő — kedden az indiai katonai hatóságok kezére került. Több mint háromezer portugál katona és zsoldos esett fogságba. Az indiai csapatok tan­kokat, ágyúkat, gépfegyvereket és nagy mennyiségű lőszert zsák­mányoltak — mindezeken a NATO bélyegzője áll. A portu­gálok fejvesztettségükben úgy látszik már nem tudták hajóra rakni ezeket a felszereléseket, amelyeket NATO-partnereik bo­csátottak rendelkezésükre a né­pi felszabadító mozgalom szét­zúzására. A katonai parancsnoksághoz közelálló köröktől származó ér­tesülések szerint a portugálok ál­tal lerakott aknák többnyire an­gol eredetűek. Goában, Damaoban és Diuban az élet visszaterelődik szokott medrébe. Az indiai csapatok hely­reállítják a megrongált összeköt­tetést, az utakat, a folyókon kom­pokat építenek. Szerdán Bel- gaumból helikopteren Pangimba utozott Naronha, a polgári ad­minisztráció vezetője, aki Can- deth vezérőrnagy helyett átveszi Goa vezetését. Szerdán délután külföldi — köztük szovjet — újságírók a volt gyarmat határához érkeztek. Két-három napon belül az indiai katonai parancsnokság engedélyt ad a belépésre, miután befejezik a feltétlenül szükséges helyreál­lító munkákat és felszedik aknákat. Az NDK kormányának emlékirata Berlin (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztériuma, a külképviseletek, illetve a baráti országok diplo­máciai kirendeltségei útján em­lékiratot juttatott el minden or­szág kormányához. Az emlékiratban az NDK kor­mánya dokumentumokkal bizo­nyítja, hogy az NSZK kormánya és a nyugat-berlini szenátus visz- szaélt Berlin nyitott határaival, több mint egy évtizeden át szer­vezett akció folyt annak érdeké­ben, hogy ígéretekkel, zsarolás­sal, fenyegetéssel szakembereket csalogassanak át Nyugat-Német- országba. Ezeket a megtévesztett embereket a Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország közötti há­rom légifolyosón csempészték át a bonni állam területére. — A szervezett emberkereske­delem legfőbb célja az volt, — hangzik az emlékirat —, hogy aláássák az NDK és más baráti ország társadalmi rendjét és ilyen módon előkészítsék a nyu­gatnémet militaristák tervezett támadását az NDK ellen. Az emlékirat nemzetközi meg­állapodásokra hivatkozva kimu­tatja a három nyugati hatalom felelősségét, majd leleplezi a nyu gatnémet kormány és Nyugat- Berlin szenátusának bűnös tevé­kenységét. Az adatokból kitűnik, hogy a szervezett emberkereske­delmet az NSZK össznécnetügyi minisztériuma, továbbá az átte­lepítettek ügyeivel foglalkozó mi­nisztérium, valamint a munka­ügyi és szociális ügyek minisz­tériuma pénzelte. — Az utóbbi években — olvas­ható az emlékiratban — az össz- németügyi minisztérium költség- vetési keretét például 5 685 200 márkával növelték, és a költség- vetési összeg ezzel 146 030 400 márkára növekedett Az áttelepí­tettek ügyeivel foglalkozó minisz­térium költségvetését 38 521 300 márkával, 107 036 000 márkára emelték. A munkaügyi és szociá­lis ügyek minisztériumának az emberkereskedelem céljaira 1961- ben egy 4 257 086 000 márkás ke­ret állt rendelkezésére. Az emlékirat végül megállapít­ja: — A bonni kormány úgy ter­vezte, hogy a végletekig feszíti a húrt és bomlasztó tevékenysé­gével olyan helyzetet teremt, hogy a nyugatnémet parlamenti választások, vagyis szeptember 17 után megkezdhesse a nyílt kato­nai provokációt. Az NDK ezért nem halogathatta tovább a szük­séges óvintézkedéseket. Az au­gusztus 13—i intézkedések kizáró­lag a német militarizmus és re- vansizmus, illetve annak képvi­selői ellen irányultak. Ezek az intézkedések az NDK polgárai­nak védelmét, Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország polgárainak biztonságát szolgálják. csupán egy-két sebesülés történt,! kain — kérdi a lap, Miért nem Praszad elnök rádióbeszéde Mint az AP jelenti, Praszad indiai elnök szerdán rádióbeszéd­ben üdvözölte Goa hős népét, amely indiai honfitársaival összefogva véget vetett a több mint négy évszázadon portugál gyarmati uralomnak. India terü­letén a gyarmatosítás utolsó bás­tyájának ledőltével megszűnt egy régi igazságtalanság” — mondot­ta. ... Otto Grotewohl, a Német De­mokratikus Köztársaság minisz­terelnöke csütörtökön táviratban üdvözölte Nehru indiai kormány­főt Goa felszabadítása alkal­mából. Grotewohl táviratában rámutat arra, hogy az indiai nép goai győzelme jelentékenyen hozzájárul a gyarmatosítás fel­számolásához világszerte. A Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya és lakossága teljes szívvel az indiai nép oldalán áll, Joa Elmano Valera, a Portu­gália felszabadításáért küzdő né­pi mozgalom elnöke a Respub- lica című lapnak adott nyilatko­zatában kijelentette: „Nagy öröm töltött el, amikor megtudtam, hogy végeszakadt a Salazar-dik- tatúra által Goa, Damao és Diu lakosságára kényszerített kegyet­len redszernek.” A Novoje Vremja cikke A Novoje Vremja szerdai szá­mában üdvözli Goa, Damao és Diu felszabadítását. A lap rá­mutat, hogy bár a Szovjetunió, a szocialista országok, valamint Ázsia és Afrika független álla­mai üdvözölték Indiát ősi terü­letének felszabadítása alkalmá­ból, voltak, akik egyáltalán nem fogadták örömmel a hírt. Anglia és az Egyesült Államok kormá­nya elítélte Indiát, amiért erő­szakot alkalmazott Goa, Damao és Diu felszabadítására. Washing­ton, London és Párizs egységes visszhangja India jogilag és er­kölcsileg teljességgel indokolt intézkedésére ismételten bizonyít­ja, milyen áthidalhatatlan sza­kadék választja el Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeit az im­perialista hatalmaktól. Ezzel kap­csolatban a lap rámutat, hogy Nehru indiai miniszterelnök washingtoni látogatásakor olyan ígéreteket kapott, mintha nem lenne hívebb védelmezője a sza­badságnak, mint az Egyesült Ál­lamok. Amikor azonban kenyér­törésre került sor, az Egyesült Államok nem a szabadságot, ha­nem a gyarmati rabságot vette védőszárnya alá, és támogatta Iráni lapvélemény A legszélesebb iráni közvéle­ményt tükrözve számos teherá- ni lap foglal állást India mel­lett a területén fekvő volt por­tugál gyarmatok felszabadítása ügyében. A Keihan például azt írja, hogy Stevensonnak volt mersze azzal vádolni Indiát, hogy állítólag megtagadta Por­tugáliával szembeni ellentétek bé­kés megoldását Vajon Portugália békés eszkö­zöket alkalmaz-e afrikai birto­Portugália javaslatát hogy, a Biz­tonsági Tanács „ítélkezzék” In­dia felett, A Novoje Vremja rámutat, hogy az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország állásfoglalá­sát az imperialista rendszer meg­gondolásai diktálták. A gyarma­tosítók Ázsia nagy részének el­vesztése után nem mondtak le a gyarmati viszonyok visszaállítá­sának reményéről. Éppen ezekkel a tervekkel kapcsolatos az a te­vékenységük, hogy a gyarmati területek megmaradt darabjain, Nyugat-Iriánban, Brit-Borneon és Szingapúrban katonai támasz­pontokat hoztak létre. Ez volt a helyzet Goában is. A nyugati hatalmak reagálása Goa felszabadítására még egy vonatkozásban figyelemreméltó. Elgondolkoztató a kialakult hely­zet: Az imperialista hatalmak elítélnének egy országot, amely nemrég még gyarmat volt, azért, mert fegyveres erőt alkalmaz a gyarmatosítók ellen, és a bizton­sági Tanácshoz szaladnak panaszt tenni ellene. Lámcsak, hogy vál­tozik a világ! szólítja fel Portugáliát, hogy bé­késen rendezze vitás kérdéseit Angolában és más területeken, ahol állati kegyetlenséggel hajt végre megtorlásokat a békés la­kosság ellen. Miért érzi Amerika jogosultnak magát arra, hogy a függetlenség védelmének ür­ügyén elküldje flottáját Szíria és Libanon partjaihoz. Vajon az európai gyarmatosítók védelmez­ték-e az ENSZ tekintélyét a kon­gói események folyamán? Ste­venson ne hallott volna a Csőm­be körüli aljas Vomfttiértll Csőmbe „kapituláoiós0 nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents