Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-03 / 285. szám
rÓl.MA MÍG it! 8IÍÖ1 : SÁG A ÉS a: MBGYt' TANÁCS l A^lA sa Á -MAGYAR *sh- -• • ' S ZOCI A Él STA MUNKA S PA R 1 vn,\r. protetArjai, egyesüljetek; '■tár a. 3« sz, ' .-----1 a s a r n a p 1961. december 3. XI. évfolyam 285. szám * ÄRA; 70 FILLÉR ,LÉR ^ Népünk egyetértésével, a szocialista tábsr összefogásával minden feladatot megoldhatunk Kádár János elvtárs beszéde a csepeli dolgozók pénteki nagygyűlésén Mint már jelentettük, Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben, ahol délután nagygyűlésen találkozott a dolgozókkal. Az alábbiakban ismertetjük Kádár elvtársnak a nagygyűlésen elhangzott beszédét. Kádár elvtárs beszédének elején beszámolt gorkiji- látogatásáról és átadta a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a dicső forradalmi hagyományokra visz- szatekintő gorkiji Vörös Szormo- vo Gyár munkásainak testvéri üdvözletét és ajándékait: egy vörös zászlót és a gyárukban készült egyik hajó modelljét. Kádár János elvtárs ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. A jelenlegi nemzetközi helyzetet — mondotta — a két társadalmi rendszer: a születő új, a szocialista társadalmi rendszer és a halódó régi, a kapitalista társadalmi rendszer harca határozza meg. Ma a nemzetközi helyzet fő jellemzője: a szocializmus, a béke erőinek harca az imperializmussal, a háború erőivel. A szocializmus ma már a világesemények alakulásának döntő, meghatározó tényezője. A szocializmus és a béke erői ma már hatalmasabbak, mint az imperializmus és a háború erői. Az imperializmus azonban még létezik, s ezért fennáll a háború veszélye is. Ez a nemzetközi helyzet fő jellemzője A XXII. kongresszus jelentősége Ezután az utóbbi időszak legjelentősebb nemzetközi eseményéről a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusáról beszélt: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, egész pártunk fenntartás nélkül és teljes mértékben egyetért a XXII. kongresszus irányvonalával, a kongresszuson elfogadott új pártprogrammal. Szilárd meggyőződésünk, hogy pártunk, kormányzatunk a inarxizmus-leninizmus szellemében dolgozik, s tevékenységét immár több mint öt esztendeje áthatják azok a forradalmi elvek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa állapított meg. továbbfejlesztve ezzel a marxiz- mus-leninizmust. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa a XX. kongresszus irányvonalát követi és fejleszti tovább. Következésképpen az a meggyőződésünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának fő irányát ez a kongresszus is megerősítette. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán a központi kérdés az új pártprogram, a kommunizmus felépítésének elvi és gyakorlati programja volt. Az új pártprogram megvalósításával a kommunista társadalom nem ábránd többé, nem utópista elképzelés, hanem az élet valóságává válik. A Szovjetunióban 20 esztendő múlva kommunista társadalom lesz! A kommunizmus, a kommunista társadalom azonban nemcsak a szovjet nép jövőjét mutatja; a kommunizmus az egész emberi társadalom fejlődésének útja. A kommunista társadalom megvalósítja az emberek és népek igazi egyenlőségét, testvériségét, a béke és a boldogság világát a dolgozó ember számára: kialakul az a társadalom, amelyben mindenki képességei szerint dolgozik és az anyagi javakból szükséglete szerint részesül. — A Szovjetunió Kommunista Pártja új programja, a kommunizmus megvalósításának terve, útmutatás a mi népünknek is. A magyar nép befejezi a szocialista társadalom alapjainak lerakását, és a szocializmus építésének fejlettebb szakaszába lép. Ez a mi jelenlegi feladatunk lényege. A jövőhöz pedig hozzátartozik az amit Hruscsov elvtárs épfjen itt, Csepelen mondott először ország-világ számára: ha mi. a szocialista táborban élő és dolgozó népek helyesen hasznosítjuk a kölcsönös testvéri együttműködésben, segítségnyújtásban, munka- megosztásban rejlő lehetőségeket, akkor népeink történelmileg azonos időszakban jutnak el a dolgozó ember új társadalmába, a kommunista társadalomba. Ez a kongresszus legfontosabb mondanivalója a népeknek! — A kongresszus másik legfontosabb mondanivalója a népek számára a béke volt — folytatta Kádár János. — Ezen a kongresszuson ismét megerősítették, még szilárdabban megalapozták a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikáját. Messzehangzóan, az egész emberiség számára mondották, hogy a Szovjetunió politikája a békés egymás mellett élés, amely a szocialista és a kapitalista tábor között békés versenyt hirdet, és a vitás nemzetközi kérdések megoldásának fő eszközét a tárgyalásokban látja. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa ismét meghirdette, hogy a Szovjetunió kommunista Pártja és a szovjet állam állhatatosan és lankadatlanul harcol a fegyverek és háborúk nélküli világért, az általános és teljes leszerelésért. (Nagy taps.) A kongresszus hangsúlyozta az éberség és a készenlét szükségességét, és azt, hogy békepolitikánkat megfelelő erővel i is alá kell támasztanunk, olyan erővel, amely biztosítja, hogy a háborús kalandokat kedvelő imperialisták ne merészeljenk fegyverrel támadni a szocialista világra. Ezt szolgálják a honvédelem fejlesztésére tett intézkedések is. Önök tudják, hogy a Szovjetunió a legutóbbi hónapokban atomfegyver-kísérleteket hajtott végre. A szovjet kormány — amikor bejelentette elhatározását — megmondotta, hogy az imperialisták által kiélezett nemzetközi helyzet kényszeríti erre a lépésre. A kísérletekkel egyidejűleg leszögezte: soha sem fog elsőnek atomfegyvert alkalmazni, és — más atomhatalmakkal közösen — bármikor kész az ösz- szes fegyvereket a tenger fenekére süllyeszteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint mondottam — teljes mértékben egyetért a XXII. kongresszus irányvonalával. Egyetértünk a Szovjetunió békepolitikájával annál is inkább, mert ugyanez a mi népünk, a mi országunk politikája is. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik — s ezzel az egész magyar nép egyetért, hogy országunk a világ minden népével békében éljen, s a világ minden országával normális viszonyt alakítson ki. őszintén óhajtjuk és kívánjuk, hogy a világ minden országának népe — az Egyesült Államok ég Nyugat-Németország népe is — békében éljen, dolgozzék és bol doguljon. Minden nép olyan társadalmi rendszerben éljen, amilyenben akar. Meggyőződésünk, hogy a kommunizmus világméretekben győzni fog, de azt valljuk, hogy az új társadalmi rend kivívása és megteremtése minden nép saját feladata. Normális viszonyt akarunk a két kívánunk az ott dolgozó embereknek. Teljes szívünkből szolidárisak vagyunk az imperialista iga lerázásáért küzdő népekkel, s bizonyosak vagyunk abban, hogy Algéria, s Kongó népe kivívja teljes függetlenségét és szabadságát. Kívánjuk, hogy mielőbb lerázzák az imperialisták Igáját. — Az imperialisták — folytatta Kádár János — olyan helyzetben vannak, hogy félnek a szocialista világrendszerrel folytatott békés versenytől. És természetesen félnek a szocialista tábor fegyveres erejétől is. Minden erejüket arra összpontosítják, hogy megakadályozzák a társadalmi fejlődés törvényszerű menetét. Az imperializmus gyarmati rendszere a felbomlás állapotában van. Azok a népek, amelyek már felszabadultak az imperializmus igája alól, a társadalmi fejlődés útjára léptek. Az imperialisták fenekednek Kuba népére, amely lerázta az Egyesült Államok igáját, s a szabadság, a társadalmi fejlődés útját választotta. Az ' Egyesült Államoknak az sem tetszik, hogy Laosz semleges lett, ezért beavatkozott Laosz belügyeibe. Dél-Vietnamba tiszteket és fegyvereket küldenek, mert félnek a reakciós délvietnami rendszer összeomlásától és attól, hogy ott tért hódít a kommunizmus, ök persze kommunizmusnak neveznek minden olyan lépést, amellyel az elnyomott népek függetlenségüket akarják kivívni. De még az említett kis népekkel sem boldogulnak, hiszen ma már nem cselekedhetnek a világban kénvük- kedvük szerint, mert létezik a Szovjetunió, létezik a szocialista világ, léteznek a független, szabad népek, s ezek szolidárisak a nagy tőkés országokkal is és bé- szabadságukért harcoló népekkel. A német kérdésből meg kell oldani azt, ami halaszthatatlan De az imperialisták nem nyugszanak, ők folytatják a fegyverkezést. Nyugat-Németországban talpra állítottak és felfegyvereztek egy olyan államot, amely Hitler fasiszta harmadik birodalmától örökölte a rnilitarizmust és a revansizmust, külpolitikája ellenséges a szocialista országokkal szemben, s a második világháború eredményeként kialakult államhatárok erőszakos megváltoztatására törekszik. Ezért talán a legbonyolultabb nemzetközi kérdés ma a német kérdés, mert ütközőpontot jelent az imperialista hatalmak és a szocialista világ között. Az imperialisták előretolt hadállásuknak szánják Nyugat- Németországot, a szocialista országok, a békét óhajtó emberiség pedig a nyugat-német imperializmus kordában tartását kívánják. Bennünket, maavarokat, rendkívül közelről érint a német kérdés — állapította meg Kádár János, majd hangsúlyozta, hogy a magyar nép történelme során rendkívül sokat harcolt a német imperializmussal. A Szovjetuniónak és a varsói köztük a Magyar Népköztársaságnak is — eltökélt elhatározása, hogy a német kérdésből meg kell oldani azt, ami halaszthatatlan. Fel kell számolni a nyugat-berlini háborús tűzfészket és gátat kell emelni a német imperializmus terjeszkedése elé. A legjobb megoldás az, ha a nyugat-berlini kérdésben normális helyzetet teremtünk és megkötjük a német ' békeszerződést, amely biztosítja a második világháború után Európában kialakult államhatárokat. A XXII. kongresszuson Hruscsov elvtárs erről szólva azt mondta, hogy bár mi eltökéltük, hogy aláírjuk a német békeszerződést, ennek határideje nem feltétlenül december 31-e kell hogy legyen* Ebbe a kijelentésbe bizonyos elemek belekapaszkodtak és meséket fűztek hozzá. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, kedves elvtársak, azokat is, akik óhajtják azt, hogy Európában a német kérdésben és Nyugat-Berlinben is rend legyen, meg azokat is, aKik a hidegháborút jobban szeretik, hogy ha a német békeszerződést december 3I-én nem írjuk alá és a határidő valakinek is gondot okozna, hogy mikor írjuk alá, jegyezze meg mindenki a következőt: a nyugat-berlini kérdést rendezik, a német békeszerződést aláírják a legmegfelelőbb időpontban. (Taps.) Kádár János elvtárs hangsúlyozta: a magyar nép teljes mértékben helyesli azt a külpolitikai irányvonalat, amelyet a XXII. kongresszus ismételten deklarált, Mi a békés egymás mellett élést akarjuk, a békéért harcolunk. Ugyanakkor kötelességszerűen fejlesztjük és erősítjük országunk honvédelmi képessegét. Ha a szocialista tábor országainak honvédelmi ereje gyenge volna, az imperialistákkal nem lehetne békés úton tárgyalni, mert az imperialisták az erőpolitika hívei. — Elvtársak! Mi fáradságot* munkát, s pénzt áldozunk arra, hogy honvédségünket korszerű színvonalon tartsuk. Reméljük, hogy megérjük azt az időt, amikor népünk munkája eredményeinek egy részét már nem kell ilyen célokra fordítani. De ma még olyan a helyzet, hogy korszerű honvédségre van szükség. Ezért honvédségünket felszereltük a legmodernebb repülőgépekkel és rakétafegyverekkel. A mi országunk nem átjáróház az imperialisták repülőgépei számára, már most sem és a jövőben még kevésbé lesz az! (Taps.) Honvédségünk szelleme megfelelő. Erre többféle közvetlen tapasztalatunk is van. A közelmúltban részt vettem például néphadseregünk hadgyakorlatán. Katonáink nemcsak erkölcsileg készültek fel népünk szocialista vívmányainak és békéjének védelmére, hanem katonai tudás tekintetében is. Nagyon nehéz és nagyon korszerű gyakorlatokat hajtottak végre — kitűnő ered- i ménnyel. (Nagy taps.) A személyi kultusz kérdése Kádár János ezután a szemé-1 szus nem határozhatta volna el lyi kultusszal összefüggő kérdő sekről beszélt. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa ismételten . és határozottan elítélte a személyi kultuszt — mondotta. — Ha a Szovjetunió Kommunista Pártja kellő időben nem küzdötte volna le a személyi kul szerződés többi tagállamának —' túszt, akkor a XXII, kongresza kommunista társadalom 20 év alatti felépítését, s nem tehetett volna hitet oly határozottsággal a békés egymás mellett élés por litikája mellett. A személyi kultusz — és minden, ami abból következik: az elmélet dogmatikus eltorzítása, a szelet arianizmus, (Folytatás a 2. oldalon.)
