Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-03 / 285. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. december £ Kádár János elvtárs beszéde a csepeli dolgozók pénteki nagygyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) az önkényeskedés a pártban, az állami életben, a szocialista törvényesség megsértése — fékezi, akadályozza a szocialista, kommu nista fejlődést, bomlasztja a pártot, rontja a párt és a tömegek kapcsolatát. Aligha tudjuk teljes mértékben felbecsülni, milyen érdemeket szerzett a Hruscsov elvtárs vezette központi bizottság, amely 1953 óta harcol a személyi kultusz teljes és gyökeres felszámolásáért. Ezzel — mint ismeretes — nem mindenki ért egyet. Önök tudják, hogy az albán vezetők, Enver Hodzsa és Mehmet Shehu nem értenek egyet Sztálin személyi kultuszának elítélésével, s általában a személyi kultusz elítélésével. Elsősorban azért nem értenek egyet, mert náluk jelenleg is virul a személyi kultusz és mindaz ami vele jár. Hogy a személyi kultusz mit jelent egy párt és egy nép életében, azt önöknek nem ecsetelem, hiszen az ötvenes évek elején saját maguk is láthatták, s ítéletet alkothattak róla. Az albán vezetőknek nem tetszik a személyi kultusz elítélése, de a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyetértett a Szovjetunióval, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságával, amikor az albán vezetőket nyilvánosan megbírálta és elítélte, mert nem tudtak megszabadulni a személyi kultusztól. Meg kell említeni azt is, hogy a kongresszuson részt vett 80 küldöttség között volt egy, a kínai testvéri párt küldöttsége, amely szerint nem volt helyes nyilvánosan mebírái- ni az albán vezetőket, — Mi, magyar kommunisták, s a nemzetközi kommunista mozgalom óriási többsége, a testvérpártok majd mindegyike azt az álláspontot képviselte, hogy igenis szükség volt a nyilvános bírálatra. — Pártunk Központi Bizottsága nevében mondhatom, hogy párttagságunk, a magyar kommunisták, miként az egész magyar nép, már megismerte a személyi kultuszt, s abból nem kér többet. Az embereknek teljesen elegük volt a párton belüli önkényből, s abból az állami életben is lábrakapott gyakorlatból, amely nem tisztelte és nem tartotta be a törvényeket. Mi a személyi kultuszt felszámoltuk. A pártban és az állami életben egyaránt normálisan mennek a dolgok. Azt hiszem, ezt önök mindnyájan érzik és tudják. Aki részt vesz a pártéletben, vagy a közéletben, saját tapasztalatából tudja: olyan helyzet alakult ki nálunk, a munkásosztály forradalmi pártjában épp úgy, mint a közéletben, amilyennek szocialista államban lennie kell. A törvényesség a nép számára a legfontosabb dolgok egyike. Ez alatt persze nemcsak azt értjük, hogy senkit sem csuknak be olyasmiért, amit nem követett el, hanem azt is, hogy a kém csak reszkessen, s aki lopott, az féljen, mert az is hozzátartozik a szocialista törvényességhez, hogy a bűnös rettegjen a törvény erejétől, — Mi felszámoltuk a személyi kultuszt, s mindig is meg fogjuk gátolni annak visszatérését! — Milyen problémáink vannak a személyi kultusszal, ha már azt egyszer felszámoltuk? — vetette fel a kérdést Kádár János. — Létezik egy olyan határozat, hogy nálunk sem utcát, sem gyárat nem szabad élő személyről elnevezni. Ezt a határozatot öt évvel ezelőtt hoztuk, s azóta be is tartjuk. Viszont a még megmaradt ilyen elnevezéseket bizonyos idő alatt megváltoztatjuk. De nem á név a döntő, hanem az, hogy az üzemben, vagy szövetkezetben milyen a szellem. Sokkal inkauu ü«’'elnünk kell arra. hogy az emberekben még meglévő rossz vannak még dogmatikus, i*.—as moüon gondolkodó emberek. Harcolunk ezeknek az embereknek a szemlélete ellen, mert a? igen nagy kárt okozhat. — Hét-nyolc évvel ezelőtt sok ember gondolkozott úgy nálunk: mindenki gyanús, aki él. Emlékeznek még erre? Olyan emberek voltak ezek, akik legszívesebben tíztagú pártot szerveztek volna az országban, mert a végén talán már önnön magukban sem bíztak. Hogy volt ez annak idején? Vegyenek elő egy embert és kezdjék neki mondogatni: te gyanús vagy, te az imperialisták felé kacsintgatsz. Először megijed, aztán remeg. Az ilyen módszerekkel addig taszigálták az ellenség oldalára, amíg végül is némelyiket valóban sikerült oda- lökdösni. Az efajta káros szemléletet leküzdöttük. Most jó alkalom nyílik arra is, hogy kissé jobban szemügyre vegyük, hogyan viselkednek az emberek a közügyekben, hogyan gazdálkodnak a köz javaival. A tisztség-viselők általában normálisan dolgoznak. De még mindig jelentkezik az önzés, a hará- csolás hajlama: Ha az ilyen hajlam vezető beosztással párosul, az közveszélyes. Vigyáznunk kell arra, hogy senki se élhessen vissza beosztásával. Vannak nálunk bizonyos szolgáltató vállalatok, például a vízvezetékszerelők, a villanyszerelők. Manapság — s ezt meg kell mondani — még mindig előbb megy ki a szerelő, ha egv vállalati igazgató mennyezete ázik be, mintha egy vállalati segédmunkás lakásában romlott el valami. Mindenki tudja, hogy ez így van. — Ezért mi azt követeljük a vezető beosztásban lévő, hatalmat gyakorló emberektől, hogy inkább még azzal se éljenek, amihez joguk van. semmint visszaéljenek befolyásukkal és azokkal a lehetőségekkel, amelyek beosztásukból adódnak. Hogyan képzeljük el a régi nézetek elleni harcot? Most ne azért vegyenek elő egy embert, mert nyolc évvel ezelőtt szektás volt. Azt már elfelejtettük neki. Azért vegyék elő, ha még ma is szektás nézeteket v&ll. Mi ugyanis nem fogjuk imegtümj a pártban azt az embert, aki a párt egész tevékenységét nem úgy fogja fel, hogy az a tömegekbe vetett bizalomra épül. Mi csak a tömegekkel együtt tudunk előrehaladni. (Nagy taps.) Nagyon fontos, hogy állandóan és folyamatosan erősödjék a párt és a nép kapcsolata. — A Szovjetunió Kommunista Pártja ismét nagy segítséget nyúj tott a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának azzal a határozottsággal, amellyel a XXII. kongresszuson fellépett a személyi kultusz maradványai ellen. Ezzel kapcsolatban különböző kérdések is felvetődnek. Mi azt valljuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja az a párt, amelynek történelmi múltja következtében óriási tapasztalata halmozódott fel. tehát az a párt, amelyiktől minden kommunista és munkáspárt tanulhat. Nos, felvetődik a kérdés: van-e vezető pórt a nemzetközi kommunista mozgalomban, van-e esetleg több vezető párt? A nemzetközi kommunista mozgalomban most világszerte teljesen önálló és egyenjogú pártok tevékenykednek. A nemzetközi kommunista mozgalomban tehát nincs sem fölé-, sem alárendelt párt, s nincs is szükség külön vezető pártra, sem egyre, sem többre. Mire van szükség? Arra, hogy a világ kommunista és mun káspórtjai időről-időre összegyűljenek, megvitassák a közös tapasztalatokat. kialakítsák a közös vonalat és a közös határozatokat, aztán azt mindegyik tartsa magára nézve kötelezőnek, amint jelenleg az 1960. évi moszkvai nyilatkozatot tekintik saját tevékenységükre kötelezőnek a kommunista és munkáspártok. Véleményünk szerint minden kommunista pártnak egyforma a felelőssége: minden kommunista párt felel saját népe és a nemzetközi munkásmozgalom előtt. akit szívesebben látnánk a párton kívül. (Nagy taps.) Ezen az alapon jól eligazodhatunk. A mi politikánk alapján ítéljük meg az embereket és mindig azt mérlegeljük: erősödik-e a párt, ha az az ember bekerül a párt tagjai közé, vagy talán attól erősödik a párt, ha másokat kiteszünk. Ez a pártépítés legfontosabb követelménye. Kádár elvtárs ezután aláhúzta: a XXII. kongresszus eszmei fegyverzetét fel kell használnunk saját építőmunkánk meggyorsítására. Az eddigi eredmények nagy erőt adnak a további feladatokhoz. Pártunk — éppen a XX. kongresszus tapasztalatainak hasznosításával — öt év alatt nagy győzelmeket aratott. Most az a feladatunk, hogy magasabb szinten folytassuk a munkát. — Az utóbbi évben sokat lehetett hallani arról, hogy vannak nehézségeink, vannak feszültségek a népgazdaságban. Mi az igazság? Nehézségeink vannak, és mindig is lesznek, mert a szocializmus építése mindig megkívánja az erők megfeszíté- sét. . — Olyan nehézségeink is vannak, amelyek bizonyos általános elmaradásból adódtak. Gondoljanak arra, hogy 1953 nyarától Í957 nyaráig cikk-cakkban haladt a fejlődés, hol balra fordították az ország hajójának orrát, hol jobbra. Azokban az években elmaradtunk az iparfejlesztésben és a mezőgazdaságban is. Ugyanezt mondhatjuk az iskolaépítésre. Nem fejlesztettük a honvédséget sem. Mindezt pótolnunk kellett, öt év alatt rengeteget pótoltunk az elmaradásból. Rengeteget! Talán a legnagyobb részét pótoltuk, de még nem az egészet. Eredményeink az iparban és a mezőgazdaságban — Most ebből adódnak a feladataink. önök nagyjából ismerik az idei eredményeinket. Tudjuk, hogy az ipari termelést 12 százalékkal növeltük a tavalyihoz képest. Az első tíz hónapban túlteljesítettük a tervet. S ami talán ennél is sokkal fontosabb: a termelés növekedésének 70 százaléka a termelékenységből adódott. Nagyot léptünk előmányozni, hogyan lehet ezt a politikát még jobban végrehajtani. Pártunk VII. kongresszusa helyes irányt szabott. Van ötéves tervünk, amely megfelel szocialista építésünk céljainak. Ezt a tervet valóra váltjuk, a nehézségeket pedig leküzdjük. — Sem barát, sem ellenség előtt nem titkoljuk — folytatta a re a mezőgazdaság szocialista át- ! továbbiakban Kádár János —, szervezésében is. Sok tekintet-; hogy mi a magyar-—szovjet babén fejlesztettük a termelést. Saj rátságra támaszkodunk. Támasz- nős az idén megnyomott bennün- j kódunk a varsói szerződés szer- ket az aszály, amely elvitte a vezeíére, támaszkodunk a szocia- takarmóny egy részét. Ebből kü-1 lista táborra, a nemzetközi kom- lönböző nehézségek és bajok . munista mozgalomra, a békemoz- származnak. Az év első nyolc hó- j galom erejére. (Nagy taps). A XXII. kongresszus erős eszmei fegyvereket adott minden kommunista pártnak Felvetették azt is, kötelező-e egyik párt kongresszusának határozata egy másik pártra: kötelező-e például a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. vagy XXII. kongresszusának határozata más pártra? Az igazság az, hogy ilyen igénnyel soha egyetlen párt sem lépett fel. Magától értedődik, hogy egy párt kongresszusi határozata csak a saját tagjaira kötelező. De úgy tartjuk, hogy mi, magyar kommunisták, kötelesek vagyunk minden nálunk alkalmazható forradalmi tapasztalatot tanulmányozni, és saját pártunk gyakorlatában hasznosítani. Ha a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. vagy XXII. kongresszusa adott olyan eszmei fegyverzetet, amely segíthet a mi harcunkban, azt kötelesek vagyunk tanulmányozni és saját viszonyaink között értelemszerűen alkalmazni. így fogjuk fel ml ezt a kongresszust is. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz- szusa nagyon erős eszmei fegyvereket adott a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának, így a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. Saját érdekünk, hogy a jó tapasztalatokat figyelembe vegyük, és érvényesítsük előrehaladásunk meggyorsítására pártunk harcában: Vannak persze, akik most okoskodnak. Egyesek így: íme. Sztálin koporsóját kivitték a mauzóleumból — tehát új sze- szemléletet leküzdjük. Ma már I zon következik a jobboldal szá- nincs ugyan személyi kultusz, .le I mára. Olyasmit is hallottam, hogy rehabilitálni kellene azokat, akik nálunk Sztálin szobrát ledöntöttek. Ne haragudjanak, hogy napjában a piaci árak alacsonyabbak voltak a tavalyinál. Az aszály miatt a krumplival, a hagymával és még néhány más cikkel nehézségek vannak. Ok- tóberben-novemberben a piaci árak magasabbak, mint tavaly ilyenkor voltak. Az aszály tehát i nyom bennünket. Ilyen körűimé- nyék között kénytelenek vagyunk 1 Hazánkban befejezéshez közele- bizonyos élelmiszereket — búr- óik a szocializmus alapjainak le- gonyát és hagymát is — behoz-; rakása. S ha ilyen erőkre tudunk iá maszkodni — mint népünk egyetértése, a szocialista tá-' bor összefogása, s a világ bé- kemozgalma — akkor minden nehézséget leküzdheiiink, min den feladatot megoldhatunk. ni, hogy az aszály okozta nehézségeket leküzdjük. Mást nem tehetünk. Meggyőződésem, hogy a következő években meggyorsul előrehaladásunk. Nemzetközi viszonyA mezőgazdaság szocialista. latban megoldjuk a német kér- átszervezése azonban még ilyen óést, s meg védelmezzük a békét, aszályos évben is meghozta a1 Me§ vagyunk győződve arról, maga eredményét. Ha nem len-1 h°g-v a kommunizmus, a béke ne szocialista mezőgazdaság, az ügye az egész ^világon győzedelerről beszélek, de ez igen fon-1 idei aszály miatt az egyéni pa- mcskedni fog. Ez a mi perspekr\.cf Tu' rí o lrKí ro+lrmrílr „ 1 t 1 \7 T“1 i-T P7é>rt flfil lz T^nliínV tos dolog. Én a következőket mondom: ha a szobor ma is ott állna, akkor most hoznánk egy határozatot, hogy decemberben, vagy januárban el kell távolítani. De, akik annakidején ledöntöttek, azokat soha sem fogjuk rehabilitálni. Akik a Sztálin-szob- rot nálunk ledöntöttek, nem azért tették. mert Sztálinnak hibái voltak, hanem azért, mert nem szeretik a kommunizmust. — Olyasmit is hallani mostanában, hogy azoknak a revizionistáknak, talán nem is volt olyan nagy bűnük, hiszen ők is a személyi kultuszt szidták. Nem kevés olyan ember is van, aki 1956 után nem jelentkezett a pártba, s most azt gondolja, hogy valamilyen liberális folyamat következik a kommunista pártokban, így nálunk is. Ez persze tévedés. A mi pártépítési elveink a XXII. kongresszus után is ugyanazok maradnak, mint az elmúlt öt évben voltak. önök tudják, ki lehet a mi pártunk tagja. Nem akarom ezt most részletezni, de egy nagyon egyszerű meghatározást azért tudnék mondani. Azt ajánlom, hogy a következőkre ügyeljenek: minél több olyan pártonkívü- li legyen — erre kell törekednünk. így kell dolgoznunk —, akit szívesen látnánk a párt tagjai között. Ez az egyik célunk. A másik: minél kevesebb olyan ember legyen a párt tagjai között, rasztok tízezrei mentek volna tívánk, ezért dolgozunk. Tőlünk tönkre, úgy, hogy 15 évig sem füSg, milyen gyorsasággal me- tértek volna magukhoz. Most pe- ‘ gyünk előre, dik, mint tsz-tagok, nem mennek I Beszédének befejező részében tönkre, együtt dolgoznak, s az! Kádár János részletesen beszélt idei mezőgazdasági termés — há- : Csepel forradalmi múltjáról, la a jó gabonatermésnek és maiü nagy elismeréssel szólt a az állatállomány növekedésének — az aszály ellenére is eléri a tavalyit! Ez pedig az átszervezés, a szocialista mezőgazdaság első nagy vizsgatétele és eredménye. Az évi felvásárlás összes értéke szintén eléri a tavalyit, ami nagyon jó eredmény ilyen súlyos aszály után. — A szocialista mezőgazdaság ereje mutatkozik meg abban, hogy most az őszi munka — ami már a jövő évi kenyeret, takarmányt, állattenyésztést szolgálja — sokkal jobban megy, mint tavaly. A kenyérgabona vetésében 99.6 százaléknál tartunk, a mélyszántás pedig 53—54 százaléknál. Másszóval a jövő évi kenyér, a jövő évi takarmányalap jó előkészítést kapott. — Vannak eredményeink, méghozzá igen szépek, és vannak gondok is. Ilyen körülmények között élünk és dolgozunk, s ami a legfontosabb az eddigi helyes politikát folytatjuk tovább. — Elvtársak! A XXII. kongresszus után azt szeretném mondani, hogy a mi politikai irányvonalunk nagyon hosszú időre gyárban tapasztaltakról. Csepel forradalmi múltja, s a szocialista építésben elért eredményei alapján mondhatom: a szormovóiak jó helyre szántak ezt a zászlót — jelentette ki a többi között Kádár János. Kádár János végezetül az egész gyár minden dolgozójának szívből jó egészséget, sok siker .kívánt. Beszédét hosszantartó, lelkes, nagy tapssal fogadták. a nagygyűlés résztvevői., Ezután Kádár János a nagygyűlés résztvevőinek tapsa közepette átnyújtotta a gorkiji Vörös Szormovo Gyár dolgozói által ajándékozott vörös zászlót és a gyárban készült hajó kicsinyített modelljét. Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek párt- bizottságának titkára . a Wűíés résztvevői nevében megköszönte az ajándékot s a többi között hangoztatta: — A szovjet elvtársak ajándékait úgy fogadjuk, mint a nemzetközi testvériség, egyetértés jelképét. Azt hiszem, a gyűlés egységesen felhatalmazást ad a párt- bizottságnak. hogy megírjuk a Vörös Szormovó munkásainak: köszönjük ezt az ajándékot, ezt a jelképet és szívből kívánunk stabilizálódott. Lehet tehát nyu- sok sikert a kommunizmus épí- god tan ébu és dolgozni, s tanul- léséhez.
