Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

2 lö6t. december 21. TOLNA MEGVF1 VEPO.TSAO Az ENSZ’közgyűlés politikai bizottsága elfogadta az afrikai-ázsiai országok algériai határozati javaslatát New York (MTI). Az ENSZ­közgyűlés politikai bizottsága kedden este 21.15 órakor (magyar idő) folytatta az algériai kérdés megvitatását. Ifj. Habib Burgiba, tunéziai küldött, a vita utolsó szó­noka beszédében síkraszállt az al­gériai—francia tárgyalások foly­tatása mellett. 1 Ezután a bizottság áttért a sza­vazásra. A 34 afrikai—ázsiai or­szág határozati javaslatát — amely az algériai kérdés békés megoldása céljából indítványoz­za az algériai—francia tárgyalá­sok folytatását —, a bizottság 61 szavazattal, ellenszavazat nélkül, elfogadta, összesen 34 ország, köztük Anglia és az Egyesült Ál­lamok küldöttsége tartózkodott a szavazástól. Kilenc tagállam kép­viselői, köztük a francia delegáció tagjai, nem voltak jelen. A szo­cialista országok a határozati ja­vaslat mellett szavaztak. TASZSZ-jelentés szerint Jazid, , tájékoztatásügyi miniszter, az ideiglenes algériai kormány veze­tője a marokkói rádiónak adott interjújában méltatta az afrikai— ázsiai országok határozati javasla­tát, amit tudvalevőlég Időközben a politikai bizottság el is fogadott. Hangsúlyozta, hogy az al­gériai kérdés megvitatását min­den küldöttségnek az az egyöntetű törekvése jellemzi, hogy elő­mozdítsa a kérdés megoldását tárgyalások útján. Jazid arra a hozzá intézett kérdésre válaszol­va, hogy az algériai—francia tár- i gyalásokon részt vesz-e a Fran­ciaországban fogvatartott öt algé­riai miniszter, azt a reményét fe­jezte ki, hogy a küldöttségeknek a közgyűlésen tanúsítandó maga­tartása meggyorsítja majd az öt miniszter szabadonbocsátását. Az ENSZ-közgyűlés ügyviteli és költségvetési bizottsága felhatal­mazta a főtitkárt 200 millió dol­lár értékben kölcsönkötvények ki­bocsátására. Ezt a kongói ENSZ- haderök költségeinek fedezésében mutatkozó hiány pótlására hasz­nálják majd fel. A közgyűlés jóváhagyta a gyám­sági bizottságnak azt a határozati javaslatát, amely elítéli Portugá­liát azért, mert nem nyújt tájé­koztatást az ellenőrzése alatt lévő tengerentúli területeken kialakult helyzetről. A határozati javaslatot 90 szavazattál három ellenében fogadta el a közgyűlés. A közgyűlés, Reuter-tudósítás szerint, elhatározta hét tagú bi­zottság alakítását a délnyugat­afrikai helyzet helyszíni tanulmá­nyozására. Helyreáll! a rend és nyugalom Goában - Megnyíltak az üzletek, megkezdődött a gyarmatosítók okozta károk helyreállítása Uj Delhi (MTI). Mint nyugati hírügynökségek közük, az indiai hadügyminisztérium bejelentette, teljesen helyreállt a rend és nyu­galom Goa egész területén. Ked­den indiai egységek vonultak be Mar'mágao kikötővárosba. (Mar- magao Goa egyetlen mélyvízi ki­kötője.) és a portugálokat a harc megszüntetésére szólították fel. Ezerötszáz portugál katona adta meg magát, a portugál hadifog­lyok száma ezzel háromezeröt­százra emelkedett. Marmagaóban az indiai egysé­gek hat harckocsit zsákmányol­tak. A goai partok előtt vívott tengeri ütközetben összesen há­rom portugál hadihajót, süllyesz­tettek el. Az indiai hadügyminisztérium szóvivője azt is közölte, hogy Vassalo de Silva volt portugál íőkormányzó holléte ismeretlen. A íőkormányzó valószínűleg Pna- gim eleste előtt repülőgépen el­menekült. A fegyver! etételi ok­mányt — amelyen a főkormány­zó aláírása is szerepel — Pna- gimban egy másik portugál tiszt­viselő adta át a felszabadító egy­sét'ele parancsnokának. Á Press Trust of India közli, hogy Goában teljesen helyreál't a rend. Az éttermek és az üzle­tek megnyíltak és az indiai kato­naság máris hozzákezdett a gyar­matosítók által okozott károk helyreállításához. A börtönökből szabadonbocsá- tották mindazokat a foglyokat, akiket a gyarmatosítók tömlőé­be vetettek. Rövidesen 1200 in­diai rendőr érkezik Goába a rend fenntartására. Gordon Martin, a Reuter-hír- ügynökség tudósítója látogatási tett Pnagimfcan, Goa fővárosá­ban. Beszámolójában elmondja, hogy az utcákon ezrével tolong Majom az Atlas-rakétában Cape Canaveral (MTI). Az Egyesült Államok Cape Canave­ral-i kísérleti telepéről magyar idő szerint szerdán hajnalban fel­lőttek egy „Atlas" mintájú raké­tát. Kabinjában egy két kilo­gramm súlyú rhesus-majom ku­porgott amelynek testében az életfunkciók ellenőrzésére minia­tűr rádióadót és orvosi műszere­ket helyeztek el. A tervek szerint a kabinnak le kell válnia a hordozórakétá­ról, 960 kilométeres magasságot kell elérnie, hogy azután 9600 kilométeres ballisztikus röppályz megtételével lezuhanjon az At- lanti-Öceán déli részén kijelölt célpontjába. Még nem erősítették meg a hírt, hogy a kabint sikerült-e le­választani a rakétáról. A kabint és utasé* amerikai hajók, és re­pülőgépe':. keresik az Atlanti • Óceánon. a ujjongó lakosság, lelkesen él­teti Nehrut és Indiát. A goaiak gandhisapkát viselnek, ez a sap­ka a gyarmatosítás ellen küzdő indiai nép ellenállásának jelképe. A Reuter arról tájékoztat, hogy a portugál kormány kedden este ülést tartott és megvitatta a goal helyzetet. Az ülés után Antonio Oliveira államminiszter sajtóér­tekezleten tagadta, hogy az in­diaiak kiverték a gyarmatosító­kat Goából. A miniszter állítá­sát portugál menekültek elbeszé­léseire alapozza. A miniszter ta­gadta azt is, hogy a portugál ka­tonák tömegestől adták meg ma­gukat az indiaiaknak, fiz ázsiai és afrikai országok szolidárisak Indiával A Renmin Ribao szerdai száma melegen üdvözli az indiai nép határozott akcióját, megállapítja, hogy Goa felszabadítása »szüksé­ges és igazságos tett volt.*« A lap rámutat, hogy a kínai nép határozottan támogatja aj indiai nép harcát, miként támo­gatja az ázsiai és afrikai népek függetlenségi harcait is. A népek felszabadító harca ha­tékonyan támogatja Kínát is sa­ját területének. Tajvannak felsza­badításáért vívott küzdelmében. A közös ellenséggel szemben a népeknek a békés egyiitté'és és kölcsönös egyetértés alapján ösz- sze kell fogniok, közös harcban kell megvédelmezniök nemzeti függetlenségüket és a világ bé­kéjét — állapítja meg a Renmin Ribao. Az afgán kormány kedden le­vélben fordult Nehru indiai mi­niszterelnökhöz és közölte, telje­sen támogatja India jogos intéz­kedéseit,- s támogatja Goa lakos­ságának a szabad élethez való jogát. Marokkó .kedden szintén szeli7 daritást vállalt India harcával, A marokkói kormány melegen üdvözölte India felszabadító har­cát. A tunéziai kormány szintén be­jelentette, hogv Goa felszabadítá­sát örömmel fogadták és teljesen egyetértenek India erőfeszítései­vel. Az indiai nép törvényes eljárása Az indonéz külügyminiszter nyilatkozata a parlamentben Subandrio indonéz külügymi­niszter kedd este nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette, hogy miután elhangzott Sukarno hár­mas parancsa, Nyugat-Irian fel­szabadításáról, a feladat most az, hogy a parancsot végre is hajtsák. Indonézia nem fogad el olyan megoldást — mondotta —, hogy a hollandok csupán elhagyják Nyugat-Irian területét, azt át is kell adni Indonéziának. A fő do­log, hogy Indonézia biztosítsa magának e terület fölött az el­lenőrzést. Egyes országok azt ta­nácsolják nekünk, hogy ne alkal­mazzunk erőszakot Nyugat-Irian kérdésének rendezésében, de ezek nem veszik tudomásul azt a tényt, hogy a hollandok viszont erősza­kot alkalmaznak a nép elnyomá­sára — hangoztatta a külügymi­niszter, majd hozzátette, hogy a tárgyalások számára még nyitva áll az ajtó, de a kezdeményezés nem Indonézia feladata, mert ha Indonézia kezdeményezne, akkor ezt gyengeségnek tekintenék A Molukka-szigetekről érkezett értesülések szerint Indonézia ten­gerészgyalogsága szárazföldi-ten­geri hadgyakorlatokat hajt végre a Nyugat-Iriannal határos szige­teken. A Reuter ezt a hfrt össze­függésbe hozza Sukarno elnök keddi beszédével és azzal a köz­léssel, hogy az indonéziai légipa­1 rancsnokság le akarja zárni a TTvugat-Trian feletti légiteret a Vélekedés elől. I Hírügynökségi jelentések sze­rint az Egyesült Államok kedden lépéseket tett, hogy rávegye In­donéziát és Hollandiát a nyugat- iriani viszály békés megtárgyalá­sára. Harriman, távolkeleti ügyek kel megbízott külügyi államtitkár kedd délután magához kérette van Roijent, Hollandia washingtoni nagykövetét, majd valamivel ké­sőbb George McGhee politikai ügyekkel foglalkozó külügyi ál­lamtitkár folytatott megbeszélést Zairan Zain indonéziai nagykö­vettel. Az Egyesült Államok ezzel tu­lajdonképpen nem a közvetitő szerepét akarta játszani, hanem csak úgy lépett közbe, mint,, mind a két ország barátja és Hollandia szövetségese” — írja az AP. A Harriman-nel folytatott meg­beszélés után van Roijen a többi között kijelentette, hogy Hollan­dia hajlandó közvetlen tárgyalá­sokat folytatni Indonéziával egy harmadik jelenlétében, de felté­telként szabja meg, hogy a tár­gyalásokon szó legyen arról is, hogy Nyugat-Irian lakossága ma­ga dönthessen jövőjének alakulá­sáról. Az indonéziai nagykövet úgy nyilatkozott, hogy Indonézia nem ellenzi azt, ha az Egyesült Álla­mok elő akarja mozdítani a tár­gyalásokat, de ez nagymértékben függ a hollandok hajlandóságától is, mert — mint mondotta — a hollandok 13 év óta állandóan el­utasították az erre irányuló in-* donéz kísérleteket, a béke és a haladás híveinek szolidaritásával találkozott, s egyben megmutatta azt is, hogy kik azok,akik szívvel-lélekkel a gyarmati népek felszabadu­lása mellett állnak. Portugália csaknem ötszáz év­vel ezelőtt foglalta el indiai gyarmatait, a jogtalan foglalást azonban az évszázados elnyo­más sem tudta szentesíteni. A gyarmati népek mindig bíztak felszabadulásukban, s tizennégy évnek kellett elmúlnia India felszabadulása után, hogy az ország területén fekvő portu­gál gyarmatok is visszatérhes­senek az anyaországhoz, Isme­retes az a konokság, amellyel Portugália elutasított minden­fajta tárgyalást Indiával, amely lyel semmibe vette az Egyesült Nemzetek szervezetének hatá­rozatát a gyarmati népek fel­szabadításáról. India minden békés lépésére portugál rész­ről csak fenyegetéssel, a had­sereg növelésével voltak haj­landók válaszolni. A nyugati hatalmak, amelyek szavaidban ugyan elismerték a gyarmati népeknek a szabad­sághoz való jogát, az indiai hadműveletek hírére szemfor­gató módon »agresszióról« kezd­tek beszélni, vagy legalábbis »sajnálatosnak« minősítették a goai eseményeket. Amíg a Biz­tonsági Tanács a portugál pa­naszt tárgyalta, a történelem mindennél pontosabban megad­ta a választ: az indiai csapa­tok szinte órák alatt számolták fel Portugália indiai gyarma­tait, s mindhárom tartomány­ban virágesővel fogadta a la­kosság a bevonuló indiai csa­patokat. A gyarmati rendszer csúfos kudarca volt ez a né­hány nap, hisz maga a portu­gál katonaság sem tudott el­lenállást kifejteni, a portugál katonák átálltak az indiai csa­patok oldalára s az újságok, amelyek egyik nap még csak a hadműveletek megindulásáról írhattak, másnap már Goa és a többi portugál gyarmat fel- szabadulásáról számolhattak be. Salazar, a portugál diktátor váltig azt állította, hogy Por­tugáliának nincsenek gyarma­tai, csak »tengerentúli terüle­tei« vannak. Az indiai csapa­tok azonban nem hódítóként, hanem igazi felszabadítóként érkeztek, akiket így is fogadott a három volt gyarmat népe. Nehru miniszterelnök joggal állapította meg: »A helyzet ér­tékelése részünkről helyes volt. Úgy történt, ahogyan előre megmondtuk: a goai nép szí­vesen fogadott minket, együtt­működött katonáinkkal, a por­tugál kormányzat pedig össze­omlott, a portugál kormány és a katonák ezrei nem tudtak semmit tenni.« A goai események nemcsak India számára hoztak jelentős győzelmet, hanem a gyarmati elnyomás ellen küzdő vala­mennyi népnek is. Mert újabb bizonyságot szolgáltatnak arra, hogy a gyarmati rendszert sem Ázsiában, sem Afrikában, vagy a világ bármely pontján nem lehet tovább fenntartani. A Réke»Vit ágtanács stockholmi ülésszakának határozatai Stockholm, (TASZSZ). Kedden a késő esti órákban befejeződött a Béke-Világtanács stockholmi ülésszaka. A záróülésen jóvá­hagyták a bizottságok által eloter jesztett határozati javaslatokat. A leszerelésről szóló határozat rámutat, hogy világszerte száz­milliók követelik az általános, teljes, és ellenőrzött leszerelést, ezen belül egyezmények megköté­sét a légköri, a kozmikus, a föld­alatti és vízalatti atomfegyverkí­sérletek beszüntetéséről, az atom­fegyverek gyártásának, raktáro­zásának, elterjesztésének és fel- használásának megtiltásáról, a katonai provokációk beszünteté­séről, a hagyományos fegyveres erők lényeges csökkentéséről, a katonai támaszpontok megszünte­téséről és a külföldön állomáso­zó csapatok visszahívásáról, a ka­tonai szövetségek feloszlatásáról, atomfegyvermentes és demilitari- zált övezetek létrehozásáról. Nyitva áll az út a leszerelés felé — állapítja meg a határozat. — A békemozgalom, szövetségben a békéért küzdő népekkel és szervezetekkel, mindent megtesz hogy. njielűbb megvalósuljon a leszerelés és egy új világ, amely­ben az emberiséget többé nem fenyegeti az atomháború réme. Több különálló határozat fog­lalkozik az egyes nemzeti felsza­badító harcokkal. E határozatok a Béke-Világtanács szolidaritásá­ról biztosítják Algéria, Angola, Kongó, Kuba, Goa, Dél-Korea, Laosz, Dél-Vietnam és más or­szágok. népeit. A nemzeti felszabadító harccal foglalkozó fő határozat rámutat, hogy a nemzeti függetlenségi harc fellendülése segíti a lesze­relésért folytatott harcot is, hi­szen a kettő elválaszthatatlan egymástól. A Béke-Világtanács összefogásra és összehangolt cse­lekvésre szólítja az összes béke­szerető erőket, hogy győzelemre vigyék a népeknek a teljes füg­getlenséghez és a tartós békéhez való jogát. A Béke-Világtanács ezután el­fogadta az elnökségnek azt a ja­vaslatát, hogy 1962-ben hívjanak össze leszerelési és béke-világ­kongresszust. Elhatározta továb­bá, hogy megteszik az előkészüle­teket egy konferencia öszehívá- sára is, amelyen három kontinens képviselői vitatnák meg a nem­zeti felszabadítási harc feladatait. John Bernall, a BVT ügyvezető elnöke, rövid záróbeszédében je­lentette be a stockholmi ülés­szak befejezését. Szélütés érté Kennedy apját — Bizonytalanná vált a Kennedy—Macmillan találkozó színhelye Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Joseph Kennedyt, az amerikai el­nök apját kedden szélütés érte és súlyos állapotban kórházba szállították. Az elnök, miután a Macmillannel szerdára s csütör­tökre tervezett bermudai talál­kozó előtt utoljára tanácskozott a nemzetbiztonsági tanács tagjai­val, éppen Salingerrel, a sajtó­főnökével tárgyalt, amikor tele­fonon értesítették apja betegsé­géről. Kennedy kedden délután — magyar idő szerint késő este — repülőgépen Palm Beach-ba re­pült. A váratlan megbetegedés kö­vetkeztében kétségessé vált a Kennedy—"T".c-nillán találkozó színhelve. Ha n 73 éves Joseph Kennedy állapota súlyosbodik, a megbeszélésekre esetleg Palm Beach-ban kerül sor. Washington és London között több telefon­beszélgetés zajlott le, s megálla­podtak abban hogy a találkozót mindenképp megtartják. Az an­gol miniszterelnök Lord Home külügyminiszterrel szerdán reg­gel repülőgépen elindult a Ber­mudákra. A találkozó színhelyé­ről véglegesen a nap folyamán döntenek. A tervek szerint a két kor­mányfő összesen négy megbeszé­lést folytat csütörtökön és pénte­ken. Az angol miniszterelnökhöz hasonlóan Kennedyt csak néhány államférfi kíséri el a találkozóra, többek között Rusk külügymi­niszter, Charles Bohlen, Salinger sajtófőnök, valamint az amerikai atomerőbizottság elnöke, Glena Seaborg.

Next

/
Thumbnails
Contents