Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. december 1. Csombeék fehérre akarják mosdatni az „ideges“ rohamosziagosokat Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata New York (TASZSZ): Novem- Az Egyesült Államok Kommu- ber 30-a a „végső határidő”, nista Pártja tájékoztatta az ame- ameddig az Egyesült Államok rikai igazságügyminisztériumot Kommunista Pártja vezetőinek és arról, hogy funkcionáriusai egy- a pártapparátus dolgozóinak a tői egyig megtagadják a beje- hirhedt McCarran törvény alap- gyeztetési űrlapok kitöltését, ján lajstromoztatniok kell magu­kat. Ha nem tesznek eleget a A kommunista párt sajtónyilat- szégyenletes törvény bejegyezte- kozatában hangoztatja, hogy „ez- tési követelményeinek, mind«»n zel a lépéssel a kommunista párt elhalasztott napért ötévi börtön- és funkcionáriusai nemcsak saját büntetéssel és tízezer dollár pénz- szabadságukat, hanem minden büntetéssel sújthatok. más ember szabadságát is védik". Az amerikai igazságügyminiszter nyilatkozata New York (MTI): Mint már lalkozott a párt döntésével, s ki- hírül adtuk, az Egyesült Államok jelentette, ha törik-szakad, érvé- Kommunista Pártja nyilatkozat- nyesíteni fogja a törvényt, köte- ban jelentette be, nem hajlandó lezi a kommunista párt tagjait, eleget tenni a szégyenletes hogy lajstromba vétessék magu- McCarran törvénynek, amelv kát. Az igazságügyminiszter ma­alapjában sérti nemcsak a kom- gvarázkodása szerint a törvény munisták, hanem minden polgár alkalmazása nem gátolja az szabadságjogát. Egyesült Államok Kommunista Robert Kennedy amerikai igaz- Pártjának tevékenységét, a pár- ságügyminiszter szerdán este fog- tot nem helyezi törvényen kívül. A nyugat-berlini képviselőtestület elnöke a város gazdasági helyzetéről Berlin (ADN): Otto Bach, a nyugat-berlini városi képviselő- testület szociáldemokrata elnöke kedden este beszédet mondott pártjának egyik gyűlésén. Sötét képet festett a nyugat-berlini gazdasági helyzetről és a front­város jellegéről. Részletesen ki­tért a régóta munka nélkül levő idősebb dolgozók egyre növek­vő számára, akik nem tudnak már eleget tenni- a nyugat-ber­lini ipar felfokozott munka-in­tenzitásának, és most sem tud­nak munkához jutni, pedig a nagyüzemekben hiány van mun­kaerőben, mivel az augusztus 13-i intézkedések következtében sok kelet-berlini lakos már nem jár át dolgozni Nyugat-Berlin- be. Bach óvatosan utalt a bonni kormány és a nyugat-berlini sze­nátus nézeteltéréseire, amelyek­re pédaként említette, hogy a Bonn által Nyugat-Berlinnek ígért és nagy hangon reklámo­zott 500 millió márkával tulaj­donképpen nem is a nyugat-ber­lini közigazgatási szervek, hanem a bonni kormány rendelkezik. Londoni AP-jelentés szerint az angol kormány szerdán utasította Elisabethville-i konzulátusát, je­lentsen be határozott tiltakozást a katangai hatóságoknál két ENSZ-megbízott — egy angol és egy ausztráliai állampolgár — keddi bántalmazása miatt. Isme­retes, hogy Csőmbe katangai dik­tátor csendőrei egy fogadásról hurcolták el a két ENSZ-megbí- zottat, akiket súlyosan ütlegeltek. Az ENSZ New York-i közaont- jának és katangai képviseleté­nek korábbi tiltakozását követően szerdán Munongo katangai „bel­ügyminiszter” és Moke, Csőmbe zsoldosainak főparancsnoka egy­aránt bizonygatták, hogy kinyo­mozzák a tetteseket és megbünte­tik őket. Munongo azonban már mentegette a banditákat és azt állította, hogy csupán „a katan­gai csendőrség rohamosztagosai- nak idegessége” okozta a keddi incidenst. Újabb jelentésekből kitűnik, hogy a csendőri rohamosztagosok „idegessége” továbbra is tom­bol, mert szerdán eltűnt az ENSZ indiai egységének egyik őrnagya, aki a keddi incidens felderítésére kapott megbízást. Az őrnagy 18 éves indiai sofőrjét Csőmbe villá­jának közelében meggyilkolva ta­lálták. Bukarest (MTI). Csütörtökön összeült a Román Munkáspárt Központi Bizottságának plénuma. A plenáris ülésnek két napiren­di pontja van: az SZKP XXII. kongresszusán részt vett román pártküldöttség beszámolója és az 1962. évi állami k'óltségvetíster- vezet előirányzatának megvitatá­sa. A katangai kérdés I960, június 30-a — Kongó zetközi imperializmus sugalma- függctlenségének kikiáltása — zására és hathatós támogatásával után glig néhány nappal a nem- provokációs sorozat indult meg, 3Pdny gyémántJjK? kobalt érc mangánérc \űj ón érc \fjij récére ^uránérc ^yasérc ^gyapot (fö konoművek \ *|f .hőerőmű »'verőméi ^szénbányászat L (Sp.y- spanyol Dél-AfnK.=Dét-AfrikaiKözt. R.U.=RuandaUrunch (Port.)-portugál melynek célja az új köztársaság területi szétdarabolása volt. A kongói szakadárok közül legto­vább a bclga-angol-amerikai nagytőkés társaságok által nyil- tan és burkoltan támogatott ka­tangai szeparatista lázadók kor­mánya tartja magát. A katangai tartomány a 2,3 millió négyzetkilométer területű Kongónak mintegy egyötöde, la­kosainak száma 1,7 millió fő, az­az a köztársaság összlakosságá­nak kereken 15 százaléka. Katanga nemcsak Kongónak legfontosabb tartománya, hanem egyúttal az egész afrikai konti­nensnek ásványokban egyik leg­gazdagabb területe. Dél-Katangá- ban kezdődik a világhíres közép­afrikai rézövezet. Ugyancsak vi­lágjelentőségű ck a felső (dél-ka- tangai) ón, kobalt és uránérc bányák is. Igen fontosak az arany, mangán, horgany és vas­érc telepek, valamint a szénbá­nyák. Kolwesitól Elisabethvilleig hú­zódó nehézipari központjaiban a kitermelt ércek egy részét kohó- sítják. Katangának, Afrika egyik „Ruhr-vidékének” elektromos­energiai termelése messze meg­előzi Kongó valamennyi tarto­mányáét. Katanga gazdasági súlyához hozzájárul, hogy a mezőgazdasá­gi nyersanyagok közül különösen .jelentős a gyapot termelése. A bányászati termelés belga, angol és részint amerikai bánya- társaságok, közöttük a közismert „Union Miniere du Haut-Katan­ga” ellenőrzése alatt áll. Az im­perialista vállalatok katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak a Csőmbe vezette katangai láza­dóknak, annak érdekében, hogy vezető szerepük a tartomány gaz­dasági életében továbbra is biz­tosítva legyen. Annak ellenére, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi határozata leszögezi, hogy Katan­ga Kongó szerves része, a gyár-! matosítók beavatkozása Katanga, és ezzel Kongó belügycibe to­vábbra is zavartalanul folyik. A dominikai helyzet válságos fordulatot vett az el­múlt napokban. Míg a Bizton­sági Tanács folytatja a kubai panasz megvitatását, a domi­nikai nép egységes akciót kez­dett, amelynek egyetlen célja, a bűnös Trujillo-rendszer poli­tikáját folytató Balaguer-kor- mány megdöntése. A legutolsó jelentések arról számolnak be, hogy Dominikában megbénult az élet, az ellenzéki pártok fel­hívására általános sztrájk kez­dődött, s a Santo Domingoban működő ellenzéki rádió szerint a sztrájkot a jelenlegi kormány megdöntéséig folytatják. A Balaguer-kormány a jelek szerint teljesen tehetetlen a hatalmas erejű népi megmoz­dulással szemben. Rendeletet adott ki, amely szerint minden tisztviselő és munkás ellen el­járást kell indítani, aki részt vesz a sztrájkban, sőt el is kell bocsátani állásából. Elrendel­ték a kijárási tilalmat s este hat órától reggel 5 óráig csak különleges hatósági engedélv- lyel lehet tartózkodni az utcán. A hatalmas népi akció egy pil­lanatra meghátrálásra késztet­te magát Balaguer miniszter- elnököt is, aki november 26-án hajlandónak mutatkozott a le­mondásra, hogy átadja helyét egy ideiglenes kormánynak. A kormány tagjai azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Balaguernek az 1962 má­jusában tartandó választásokig hivatalában kell maradnia. A jelek azonban arra mutat­nak, hogy az egész országra ki­terjedő sztrájkmozgalom meg­hozza a maga eredményét s elsöpri a reakciós kormányt. Erre vall az a tény is, hogy a washingtoni kormány újabb manővert készít elő, s Balaguer bukása esetére Pedro Ridriguez Echevaria hadügyminisztert sze melték ki Balaguer utódjának, aki katonai diktatúra létesítésé­vel biztosítaná az amerikai ér­dekek védelmét. A dominikai nép azonban nem egyezik bele ilyen megol­dásba. Ezt mutatja a Domini­kai Népi Szocialista Párt nyi­latkozata is, amelyet az orszá­gos sztrájkokkal kapcsolatban adott ki. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy az ország lakos­ságának minden rétege csatla­kozott az általános sztrájkhoz, bár a fegyveres erők és a rendőrség kegyetlen megtorlás­sal sújtja a mozgalom részve­vőit. A párt felszólít valameny- nyi ellenzéki erőt, s mindazo­kat, akik síkraszállnak a tru- jilloisták és az imperialisták ellen, szilárdan tartsanak ki. A nyilatkozat szól a zsarnok­ság bűneivel be nem mocskolt katonákhoz és fiatal tisztek­hez is, hogy csatlakozzanak a népi mozgalomhoz. »Fordítsá­tok fegyvereiteket a trujillois- ta gyilkosok ellen! — hangoz­tatja a nyilatkozat. — Adjatok fegyvert a népnek! Segítsetek az önkényuralom ellen folyó nemzeti küzdelemben!« Amíg a Biztonsági Tanács­ban az amerikai küldött csak üres mentségeket tudott fel­hozni az amerikai beavatkozás védelmére, a dominikai fővá­rosban utcai harcok folynak. A tüntető tömeg visszaszorította a fegyveres erőket, de hírek érkeztek arról is, hogy lázadás tört ki a Balaguert támogató hadsereg több alosztályában is. A helyzet válságos fordulatot vett, s a jelek arra mutatnak, hogy a hatalmas és egységes népi erőkkel szemben a reak­ciós Balaguer-kormány még amerikai támogatással sem lesz képes megbirkózni. Események SOROKBAN Párizs (MTI). Brigitte Bardot zsaroló levelet kapott az OAS-tól, amelyben a fasiszta szervezet 50 ezer új frankot (kb. 10 000 dol­lárt) követel a neves filmszínész­nőtől a »degaulleista hatalom és a kommunisták elleni harcának« erősítésére. Brigitte Bardot fel­jelentést tett zsarolói ellen és le­velet írt az Express című haladó lap főszerkesztőjének. Ebben ki­jelenti: »Nem hátrálok meg, mert nem akarok fasiszta országban élni.« * Philadelphia (MTI). Johnson amerikai alelnök szerdán beszé­det mondott Philadelphiában. Bí­rálta azokat, akik azt hirdetik, hogy a nemzetközi problémákat-egyszerűen« kell megoldani s akik az »egyszerű« megoldáson azt értik, hogy háborút kell In­dítani a Szovjetunió ellen. John­son kijelentette: A világ jelenle­gi problémáira nincsenek egvsze- rű megoldások, s azok, akik ilyes­mire törekszenek, tulajdonképpen feladják a harcot. * Párizs (MTI). A francia minisz tertanács három órás ülést tar­tott, amely elsősorban nemzetkö­zi kérdésekkel foglalkozott. De Gaulle elnök beszámolt lon­doni útjáról és kijelentette, hogy Macmillannel folytatott megbe­szélésének légköre »igen szívé­lyes« volt.

Next

/
Thumbnails
Contents