Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. november 1& 1 miniszterek szabadonbocsátása nem előfeltétele a francia-algériai tárgyalások megkezdésének Ä gyarmati kérdés vitája az ENSZ-ben Ben Bella és ax algériai kormány szóvivőjének nyilatkozata Párizs (MTI): Ben Bella és mi­nisztertársai éhségsztrájkjuk ti­zenhatodik napján nyilatkozatot tettek közzé, amelyben hangsú­lyozzák, éhségsztrájkjuk nem aka dályozza a francia—algériai tár­gyalások újrafelvételét, amelyet az algériai ideiglenes kormány nem kötött előzetes feltételekhez. A nyilatkozat a leghatározattab- ban elítéli azokat a híresztelé­seket, hogy a Tuniszban székelő algériai kormány és a francia fogságban lévő tagjai között né­zeteltérés van az éhségsztrájk céljait illetően. Harcunk arra irá­nyul — hangsúlyozza a nyilat­kozat —, hogy a francia bör­tönökben fogvatartott hazafiakat a politikai foglyoknak kijáró bá­násmódban részesítsék, és hogy megszűnjék a fogvatartásuk miatt Marokkó és Franciaország között fennálló ellentét. Egyidejűleg az algériai kor­mány szóvivője is kijelentette: a miniszterek szabadonbocsá­tása nem előfeltétele a tár­gyalások megkezdésének, de kétségtelenül elősegítené a béke ügyét. Az algériai kormány kívánatos­nak tartja, hogy a fogvatartott minisztereket bevonják a tár­gyalásokba. Az éhségsztrájk közben tovább tart. A marokkói miniszterek tár­gyalásai a francia kormánnyal és Ben Belláékkal eddig nem ve­zettek eredményre. Francia rész­ről Ben Belláék szabadonbocsá- tását a fegyverszünet feltételéhez kötik. A fegyverszünet kérdése viszont csak a francia—algériai tárgyalásokon oldható meg. A francia kormány nem hajlandó olyan ígéretet sem tenni, hogy Ben Bella és társai számára le­hetővé teszi a tárgyalásokon va­ló részvételt. Nem történt válto­zás a francia börtönökben fogva­Háromnapos országos tanácskozás kezdődött Rómában az olasz— magyar kapcsolatokról Róma (MTI). Rómában novem­ber 17—19. között az Eliseo szín­házban rendezik meg az olasz— magyar történelmi, kulturális é.> gazdasági kapcsolatokat tanulmá­nyozó első országos tanácskozást. A kezdeményezés komoly vissz­hangra talált az olasz politikai, kulturális és gazdasági körökben. A díszelnökségben, amelynek élén Pier Carlo Restagno szená­tor, az Interparlamentáris Unió olasz—magyar csoportjának elnö­ke szerepel, részt vesznek ke­reszténydemokrata, szocialista, kommunista, liberális képviselők is. Jelen vannak az ülésen Mila­no, Torino, Genova, Bologna, Ve­lence, Padova és Trento polgár- mesterei, tartományi tanácsok el­nökei, zeneiskolák igazgatói, mű­vészeti felügyelők, stb. A tanácskozás három napig tart. A különböző témákat plená­ris üléseken és tanulmányi cso­portok keretében vitatják meg. A tanácskozás témaköre a követke­ző területeket öleli fel: 1. Iroda­lom és költészet, 2. Történelmi kapcsolatok, 3. Gazdasági kap­csolatok 4. A parlamentek közötti kapcsolatok, 5. Film és színház, rádió, televízió. 6. Sport, és idegenforgalom. tartott algériai hazafiak helyze­tében sem. Jacques Duclos csütörtökön a szenátusban interpellációt terjesz­tett be, amelyben választ kér a miniszterelnöktől: hajlandó-e a francia kormány az algériai fog­lyokkal szemben alkalmazott fa­ji megkülönböztetésnek véget vetni, és hajlandó-e a törvény­telenül fogvatartott algériai mi­niszterek szabadságát visszaadni, s ezzel bebizonyítani, hogy kész békés tárgyalások útján rendezni az algériai kérdést? Thorez nemzeti összefogásra szólít a fasiszta veszély elien Párizs (MTI): Az Humanité száma közli Maurice Thoreznek, a PSU. az SFIO, a radikális párt, az MRP, az Union Progressiste, az UDSR, valamint a nagy szak- szervezetek és társadalmi szer­vezetek vezetőségéhez intézett le veiét. A Francia Kommunista Párt főtitkára ebben felhívja a figyelmet, hogy Párizsban és a francia vidéken is egyre gyako­ribbak a fasiszta merényletek, amelyek arra irányulnak, hogy a bizonytalanság és terror légkö­rének kialakításával egy újabb puccsot készítsenek elő. A me­rényletek és gyilkosságok tette­sei büntetlenül maradnak. A de­mokratikus közvéleményt felhá­borítja és nyugtalanítja ez a helyzet. Maurice Thorez felszólítja a pártokat, tömegszervezeteket, hogy széles nemzeti akciót szer­vezzenek a veszély elhárítására. A Francia Kommunista Párt fő­titkára e célból november 20-úra megbeszélésre hívta meg a pán­tok és szakszervezetek képvise­lőit. ! Tanácskozik az ENSZ-közgyűlés New York (MTI): Az ENSZ közgyűlésének csütörtöki ülésén felszólalt Ghana küldötte és két­ségeit fejezte ki Hollandiának Nyugat-Iriánra vonatkozó tervei­vel kapcsolatban. Hangsúlyozta, kormánya szeretné a holland—in­donéz vita békés megoldását, és ezért javasolja, hogy a közgyű­lés elnöke nevezzen ki öttagú jószolgálati bizottságot, amely a két érdekelt fél beleegyezésével kezdeményezzen tárgyalásokat Indonézia és Hollandia között Nyugat-Irián státusának megha­tározására. Ez a bizottság a közgyűlés 17. (következő) ülése elé terjesszen jelentést. A gyarmati kérdésről folyó általános vitában felszólalt még Godber, Nagy-Britannia küldötte, és igyekezett védelmébe venni kormányának gyarmati politiká­ját, Hírek a világszervezetből A Ruanda-Urundi-i helyzet ki- vizsgálásávaü megbízott ENSZ- bizottság kérte, hogy hosszabbít­sák meg a jelentésének elkészí­tésére adott határidőt. Hivatalos becslések szerint ugyanis a je­lenleg vizsgálatot folytató belga hatóságok csak november végé re fejezik be munkájukat, és az ENSZ-bizottság meg akarja ezt várni. Az ENSZ gyámsági bizottságá­ban csütörtökön este felszólalt Ceylon képviselője, és követelte, hogy a még függő helyzetben lé­vő országokban azonnal szüntes­sék meg a faji megkülönbözte­tés minden formáját. U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára, és Monzsi Szlim, a köz­gyűlés elnöke felavatta a világ- szervezet Hammarskjöldről elne­vezett könyvtárát. Az afro-ázsiai országok cso­portja pénteken 15 óra 30 perc­kor megbeszélést tart, hogy elvé­gezze a végső simításokat azon a határozati javaslaton, amely fel­kéri az ENSZ közgyűlését, állít­son fel különleges bizottságot a gyarmati kérdés tanulmányozásá­ra. A javaslatot a megbeszélés után valószínűleg benyújtják az ENSZ titkárságának. A döntés joga most a népet illeti állapítja meg a Finn Kommunista Fárt nyilatkozata Helsinki (ADN): Finnország Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának politikai irodája pén teken felhívást bocsátott ki: „A döntés joga most a népet illeti”. A felhívás szerint az elkövetke­ző elnök- és képviselőválasztá­sokra komoly nemzetközi hely­zetben kerül sor. „A NATO tá­mogatásával az új világháborút előkészítő nyugatnémet milita­risták fokozzák katonai intézke­déseiket a Keleti tenger térségé­ben, és a skandináv államokban. Országunkban van egy csoporto­sulás, amely támogatja az im­perialisták háborús előkészületeit; e csoportosuláshoz tartoznak a szociáldemokrata párt vezetői is. Vágyálmuk a harmincas évek terror-rendszerének visszahozása, a jelenlegi külpolitikai irányvo­nal megváltoztatása, és hazánk­nak a nyugati katonai és gazda­sági paktumhoz történő kapcso­lása.” Most arról van szó, hogy a kormány gyorsan és határozottan cselekedjék. A jobboldali szovjet­ellenes izgatásainak és a hábo­rús hisztériának véget kell vet­ni. A finn nép az elmúlt évek­ben ismételten kifejezésre juttat­ta, hogy a békét, a szomszédaival való barátságot, a demokráciát, és az élefeltételek javítását óhajt­ja. Az ezen célokért és eszmé­kért folytatott közös harcban a kommunisták és a finn nép de­mokratikus uniójának követői el­nyerték a széles néptömegek bi­zalmát. E harc fokozása és a demokratikus unió választási győ zelme a legbiztosabb alapja ha­zánk békéjének, a dolgozók szo­ciális viszonyai és általános élet- feltételei állandó javításának.” Souvcmna Phouma javaslata: Vientiane-ban találkozzék újra a három laoszi herceg Kitüntetések a taskenti értekezlet zárónapján Taskent (TASZSZ). Nyikitn Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke csütörtökön átnyújtotta a Lenin-rendet a taskenti és a szamarkandi területek, valamint a Kara-Kalpak autonom köztár­saság képviselőinek. E területi egységek a gyapottermesztés fej­lesztésében 1959-ben elért kima­gasló sikereikért kapják a ki­tüntetést. Hanoi (Uj Kína): A Laosz hang ja rádióállomás jelenti: Souvan- na Phouma herceg, laoszi mi­niszterelnök, Boun Oumhoz kül­dött csütörtöki táviratában azt javasolja, hogy a három herceg november 24 és 27 között Vien­tiane-ban vitassa meg a laoszi koalíciós kormány megalakításá­nak kérdését. Souvanna Phouma táviratában hangsúlyozza, hogy Boun Oum november 13-án kelt levele ismét elutasította a Rizsesköcsög síkság ra szólító meghívást. Ez azt mu­tatja, hogy ön — idegen nyomás­ra — el akarja odázni a három herceg találkozóját, s így a koa­líciós kormány megalakítását. A miniszterelnök megállapítja, hogy bármikor kész új erőfeszí­téseket tenni a laoszi kérdés megoldására. Végül arra szólítja fel Boun Oumot, küldjön teljhatalmú megbízottat a Rizsesköcsög sík­ságra. hogy előkészítsék a Vien­tiane-! találkozót, ismét megmutatja, hogy kik azok, akik a gyarmatbirodal­mak fenntartására törekszenek, és azok, akik a gyarmati népek szabadságát követelik. Ebben a kérdésben nincs és nem is le­het semlegesség — hangoztatta Mód Péter, aki a magyar kül­döttség nevében szólalt fel a világszervezet vitájában. A gyarmattartó hatalmak és szö­vetségeseinek tettei azt bizo­nyítják, hogy a gyarmati rend­szer fenntartása mellett van­nak, sőt számos tény bizonyítja, hogy az Egyesült Államok rop­pant összegekkel segíti a neo- kolonializmust. Portugália 300 millió dollárt kapott eddig az angolai véres háború folytatá­sára, Franciaországnak 4 500 millió dollár katonai segélyt juttattak, hogy tovább harcol­hasson az algériai nép ellen, Belgiumnak pedig 1 20Ö millió dollár jutott kongói akciói tá­mogatására. Az ENSZ 15. közgyűlése nyi­latkozatot fogadott el a gyar­mati népek függetlenségéről, amelyet a Szovjetunió terjesz­tett a világszervezet elé. A Szovjetunió által előterjesztett határozati javaslat a gyarmati kérdés legfontosább dokumen­tuma, amely teljes politikai és gazdasági szabadságot követel valamennyi gyarmati és fél­gyarmati sorban élő nénnek. Korunk egyik központi prob­lémája a gyarmati népek sza­badságmozgalma. A második világháború után megváltozott a világ térképe, s előbb Ázsiá­ban, maid Afrikában egész sor ország rázta le a gyarmati igát. A szabadságharc azonban még nem fejeződött be, s a gyar­mati népek tudják, hogy hű sző vetségesre, igaz barátra talál­tak a szocialista országokban. A felszabadító harcok során azonban az imperialista hatal­mak a gyarmatosítás új formáit dolgozták ki: egv-egv t.erület­nek megadják a látszat-(üggeN lenséget, ugyanakkor azonban titkos gazdasági és katonai szerződésekkel olyan kényszer- helyzetet teremtenek, amellyel megbénítják a függetlenné vált gyarmat életét. Ehhez kapcso­lódik az úgynevezett kollektív gyarmatosítás, amikor — mint az európai közös piac esetében is — a gyarmatok a gyarmato­sítók közprédájává válnak. Mód Péter az ENSZ közgyű­lésen mondott beszédében az alábbi következtetéseket vonta le: 1. A gyarmatosítás kérdésé­ben nincs semlegesség; 2. A gyarmati rendszer teljes felszá­molásának kérdése ma már egy, és oszthatatlan. 3. Az el­múlt évek tapasztalatai meg­mutatták, hogy a gyarmatosítás megszüntetésének ellenségei azonosak a nemzetközi helyzet élezőivei. A gyarmati rendszer felbom­lásának folyamatát azonban ma már nem lehet megállítani. Kádár János az ENSZ 15. köz­gyűlésén joggal állapította mega A gyarmati rendszer alapjai annyira meggyengültek, hogy minden kísérlet, amely a fel­szabadító harc megakadályozá­sára irányul, csak meggyorsít­ja ezt a folyamatot. A gyarmati népek felszabadí­tó mozgalma századunk nagy* forradalmi eseménye, s az Egyesült Nemzetek Szervezete az elmúlt évben a Szovjetunió javaslatára határozatot is ho­zott a gyarmati népek függet­lenségéről. A magyar küldött­ség elfogadja a Szovjetunió ál­tal előterjesztett határozati ja­vaslatot — mondotta a közgyű­lésen Mód Péter, s hozzátette: — A gyarmati népek függet­lenségéről tavaly elfogadott nyilatkozat az elnyomott néoek millióiban keltett reménységet. Nem szabad megengedni, hogy ezek a népek csalatkozzanak az ENSZ-ben. ~iK" Adenauer sajtóértekezlete Bonn (MTI). Nyugati hírügy­nökségek jelentik, hogy Adenauer bonni kancellár csütörtöki sajtó- értekezletén foglalkozott kü­szöbönálló washingtoni látogatá­sával. Kijelentette, Kennedy el­nökkel a Fehér Házban meg fog­ja vitatni a nyugat-európai or­szágok és az Egyesült Államok katonai erejének növelését is. A kancellár ezt azzal próbálta in­dokolni, hogy — mint mondotta — a Szovjetunió -nem áll szóba a gyönge tárgyalóféllel«. A kancellár igyekezett jelen­téktelennek feltüntetni a nyuga­ti szövetségesek között fennálló nézeteltéréseket, majd közvetle­nül ezután hangoztatta, a legége­tőbb feladat az egység megte­remtése. E célból szükséges a nyugati külügyminiszterek érte­kezletének mielőbbi összehívása. Adenauer tiltakozott az ellen a helyzet ellen, hogy csak az amerikai elnöknek van joga el­rendelni az atomfegyverek hasz­nálatát. Ennek megváltoztassa — bizonygatta a kancellár — -ka tonai szempontból elengedhetet­len«. A kancellár végezetül állást foglalt amellett, hogy a NATO-t negyedik atomhatalommá változ­tassák. Ez a javaslat — jelentet­te ki — még mindig Kennedy elnök előtt fekszik. lőáztartcui et n fri fuq á oa I könnyen mos Vasalásra szárítás nélkül megszárítja mosott ruháját, ára: 1350,— Ft. kapható a népbolt és földmüves- szövetkezet szakárudáiban f'aa- ét MŰMMakl Nagykor V. Saekmmárd (43)

Next

/
Thumbnails
Contents