Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

1961. november 1». TOLNA MEG VEI NEPÜJSÄO 3 Szocialista brigádok az építő- és építőanyagiparban Két tudósítás párfvez&töség- választo tagoYülésekröi Húsé szocialista, illetve szocialista címért küzdő munkabn- Oád vezetőjének részvételével rendezett pénteken délelőtt ankétot Szekszárdon az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének menyei bizottsága, hogy ennek az új és egyre jobban elterjedő versenyformának eddigi tapasztalatait megbeszéljék, út­mutatást kapjanak a brigádok a további munkára. A résztvevők, illetve brigádjaik, építkezéseken, téglagyárakban dolgoznak. Közülük többen már egy-két év óta versenyeznek — és nem ú eredménytelenül — a kitüntető címért. Van olyan bri­gád, amelyik már negyedszer nyerte el a „Szocialista brigád" el­met, de néhány kollektíva most vesz részt először az újfajta ver­senyben. Ezért volt különösen hasznos ez a tapasztalatcsere-meg­beszélés, amit most rendeztek meg elsöizben az építőiparban. Kiss Ferenc megyei titkár vitaindító előadása után a hozzá­szóló brigádvezetők az újfajta versenymozgalom csaknem minden területével kapcsolatban elmondták a különböző problémákat. Valamennyire kitérni csaknem lehetetlen, néhánnyal azonban — tanulságként a jövőre nézve — kell itt is foglalkozni. Az új mozgalom és a termelés Egyöntetű volt a résztvevők vé­leménye, hogy a szocialista bri- gádmozgalom nagy mértékben elősegíti a termelési feladatok jobb megoldását, a termelékeny­ség, a gazdaságosság, a minőség javítását. A minőségi javulásról számoltak be a palánki és a Dombóvár I. téglagyárban dol­gozó szocialista brigádok vezetői. Az építőiparban is kialakult a brigádoknál az a légkör, amelyben szégyennek tartanák, ha a szo­cialista brigád „fusermunkát" adna ki kezéből. Ha van valami­lyen nehezebb, kényesebb fela­dat, a szocialista brigádot bízzák meg annak elvégzésével. Itt azonban nem egyszer helytelen vágányra csúszik a munkaszerve­zés. Több építőipari brigádvezető elmondotta, hogy nem ritka eset, amikor a „jól fizető” munkáról elviszik a brigádot egy rosszabb munkára, azzal, hogy „ezek úgyis öntudatosábbak, majd meg­csinálják”, a jobb munkát pedig egy másik brigád kapja. A fizetési borítékon aztán meg is látszik a különbség. Előfordul olyan eset is. hogy a szocialista brigád tag­jai gondosabb munkát végeznek, jobban vigyáznak a minőségre, mintegy „kényesebbek” a jó hí­rükre, így hátrányba jutnak azok kai szemben, akik csak össze­csapják a munkát, nagyobb a normateljesítményük, többet is keresnek. Kétségtelen, hogy helytelen len ne a munkafeltételeknél előnyt biztosítani a szocialista brigádok­nak, csak azért, mert részt vesz­nek e versenyben. De még súlyo­sabb hiba az ellenkezője, az, hogy hátrányosabb helyzetbe kerülje­nek a többi brigádoknál. A műszaki feltételek biztosítása „ A brigádok nagyobb igények­kel lépnek fel az üzemi vezetők­kel szemben a termelési terv végrehajtásának jobb előkészíté­séért, a már elért eredmények túlszárnyalására tett vállalásaik teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáért.” — Olvashatjuk a SZOT irányelveiben. Nos, e té­ren egy-két üzemben, építkezésen nincs is hiba. A Komlói Állami Építőipari Vállalat egyik brigád­vezetője elmondta, hogy ők azért tudják teljesíteni a termelés te­rén tett vállalásaikat, mert mun­kájukhoz a műszakiak biztosít­ják a feltételeket. De elhangzott több panasz is a megbeszélésen. Például a dombóvári téglagyár­ban, meg néhány építkezésen ki­alakulóban van egy olyan nézet, hogy „azért vagytok szocialista brigád, hogy biztosítsátok maga­toknak a feltételeket”. Igaz hogy az irányelvek szerint a brigádok „... maguk is részt vállaltak azon feladatokból, amelyekkel korábban főképpen az üzemi műszaki, gazdasági és mozgalmi szervek foglalkoztak. Ilyenek: a munkaszervezés javítása, új tech­nológiai eljárások bevezetése, a gvártás és gyártmányok minőségi ellenőrzése, a munkafegyelem be­tartása ...” De ez semmiképpen som csökkentheti a műszaki ve­zetők felelősségét, tennivalóit. A brigádtagok általános szakmai, politikai műveltségének emelése Jelentős a haladás e téren is. Alig van olyan brigád, amely­nek legalább egy-két tagja ne tanulna tovább általános, vagy középiskolában. A Palánki Tég­lagyár nyersgyártó szocialista bri­gádjának idősebb tagjai — akik legfeljebb csak hat elemit vé­geztek — kollektiven vesznek részt az általános iskolai oktatás­ban. Rendszeresen olvassák az újságokat a brigádok tagjai, nagy részük résztvesz politikai oktatásban. Több helyütt azonban nincs megoldva a szakmai to­vábbképzés. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál a tavasszal műszaki dolgozókból alakult szocialista brigád. A brigád tíz pontból álló vállalást tett, a hetedik pont így szól: „Vállaljuk, hogy a »Szocia­lista brigád« címért versenyző brigádoknak versenyükben segít­séget adunk, oly módon, hogy az igényelt oktatásokat és szakköny­veket biztosítjuk a fizikai dolgo­zókból álló brigádok részére”. Nos, a szépen összeállított válla­lás pontjainak nagy részét — köztük ezt — nem teljesítették a műszakiak. Paczolai László vas­betonszerelő brigádvezető mond­ta el, hogy amikor brigádjának két tagla szakmunkás-vizsgára akart felkészülni, ő fél napig ki­lincselt a vállalat központjában megfelelő szakkönvvért. mire ka­pott két nyolc—tízlapos füzetet, ami nem sokat ért a vizsgára ké­szülőknek. A nevelés terén is gazdag tapasztalatokról szá­moltak be a brigád vezetők. Ered­ményesen léptek fel a brigádok a késések, igazolatlan mulasztá­sok, az egyéb fegyelmezetlensé­gek ellen. Bekerültek a brigádok­ba olyan emberek is, akik koráb­ban részegeskedtek, verekedős természetűek voltak és a kollek­tíva nevelő ereje jó hatást gya­korolt magatartásukra. A közös munka, közös tanulás, közös szó­rakozások „összehozták” a brigá­dokat. Ide tartozik a jó munka elismerése is. Molnár Ferenc elv­társ, az egyik dombóvári brigád vezetője elmondta, hogy neki is fájt, amikor brigád la elnyerte a megtisztelő címet és megkapták a díszoklevelet. Az oklevél szerint „Molnár Ferenc brigádia” szocia­lista brigád lett. Pedig nem ő egvedül küzdött ezért, hanem mind az öt brigádtag. Helves len­ne. ha az oklevélen — amit rend­szerint bekereteznek és az üzem kultúrhelyiségében helveznek el — a brigád valamennyi tagjának neve szerepelne. J. J. Vezetőségválasztás a Bonyhádi Járási Tanácsnál A pártcsoport élénk tevékeny­sége előzte meg a vezetőségvá­lasztó taggyűlést a Bonyhádi Já­rási Tanácsnál. A vezetőség tag­jai megvitatták a taggyűlés elé kerülő beszámolót, mozgósították a párttagokat a taggyűlésen való aktivitásra, s előkészítették a vá­lasztást. így érthető, hogy nagy érdeklődés mellett készült el a beszámoló és zajlott le a vita. A vitában különös hangsúlyt ka­pott a pártcsoport fontossága. A tanácson belül jobban és alapo­sabban kell megszervezni a mun­kát. Az őszinteség terén nagy az előbbrelépés, s megfelelő lég­körben lehet a kérdéseket tár­gyalni. Kiemelték azonban, hogy a párthatározatokat rendszereseb­ben kell ismertetni. Ne fordul­jon elő, hogy egyik, vagy másik párthatározatot a tagok ne ismer­jék! Az aktivitásról is hangzott el bírálat. Fontosnak tartották, hogy minden elvtárs a saját munkaterületén történtekről, problémáiról beszéljen, mert csak­is így lehet segíteni. Lehet az egész apparátus munkáját előbb­re vinni, s a járás dolgozóival a kapcsolatot elmélyíteni. — Ne mindig ugyanazok szólaljanak fel. Érezze mindenki kötelességé­nek a megnyilatkozást, mert csakis így alakulhat ki a helyes álláspont — hangoztatták. Több felszólaló beszélt a párt­építés fontosságáról. Minden osz­tály vizsgálja meg ezen a téren a tennivalóit, s törekedjen arra, hogy közelebb hozza a dolgozó­kat a párthoz. Segítsék gyarapí­tani a párt sorait. Tárgyaltak az őszi mezőgazdasági munkákról is. Hangsúlyozta a taggyűlés, hogy a munkák meggyorsílása nem­csak a mezőgazdasági osztály feladata, hanem minden párttag, minden dolgozó vegye ki a ré­szét ebből a munkából. Végül titkos szavazással meg­választották áz új vezetőséget. Te klntettel arra, hogy a tagok szá­ma megnőtt, az eddigi 3 tag he­lyett 5 vezetőségi tagot válasz­tottak a javasolt nyolc jelölt kö­zül. Az új vezetőség nevében Pin­tér Antal elvtárs mondott köszö­netét a bizalomért, s hangsú­lyozta, hogy munkáját a vezető­ség csak akkor tudja jól végez­ni, ha támogatást kap. Kérte a púrtcsoport tagjait, hogy bírála­tukkal, javaslataikkal, s munká­jukkal segítsék a vezetőséget. Új pártvezetőséget választott a tolnai alopszervezet Ünnepi díszt öltött a tolnai pártalapszervezet székházának nagyterme. Virággal díszített asz- falok mellett foglalt helyet a tag­ság az új vezetőségválaszíó tag­gyűlésen. A tagság teljes szám­mal megjelent. Az 1959. őszén választott vezetőség nevében Győri István titkár számolt be a végzett munkáról, eredmények­ről, hiányosságokról, kiemelve a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével kapcsolatban végzett munkák sikerét. A terjedelmes, minden tevé­kenységet, sikert és balsikert érintő, színvonalas, szerénységet tükröző beszámolót háromórás élénk vita és a javaslatok sora követett. Igen helyes javaslatok hangzottak el az oktatás kérdé­séről, a tagság állást foglalt ab­ban, hogy a beindult pártoktatá­si tanfolyamokon rendszeresen részt vesz. Megvitatták a régi vezetőség munkáját, eredményeit, és megállapították, hogy várako­zásnak megfelelően, jól végezte el a rábízott feladatokat. Megválasztották az új vezető­ség kilenc tagját, akik közül öt a régi vezetőségnek is tagja volt; Az új vezetőség Győri István elv­társat választotta meg az alap- szervezet titkárának. Az új ve­zetőség nevében ígéretet tett* hogy éberen őrködnek a part tisztaságán, ideológiai és cselek­vési egységén, harcot folytatnak a revizionizmus, a dogmatizmus, valamint az egységbontók ellen: Az ünnepi taggyűlésen jelen volt pártonkívüliek, akiket tisztelet­ből hívott meg a tagság, nagy érdeklődéssel figyelték a nívós és élénk taggyűlést. S. G. 'txxxxxxxxxxxxxxxxnoooo A lottó e heti nyerőszámai: 53, SO, 61, 85, 80 >rv, rtvrananaaanaatxx) /jyETTEHTŐ TCoDRIGVEZ •IRTA: HORVATH JÓZSEF 50. — Aha. Ennek örülök, gyere­kem. A fene egye meg ezeket a kezdetleges állapotokat, meg ezt a nemtörődömséget, ami ebben a házban eluralkodott, itt min­denki csak személyi ügyekkel fog­lalkozik, miközben a mi diplo­máciai kötelékeink olyan zilál­tak, mint egy szénásszekér. A né­niét bajtársakon kívül úgyszól­ván senkivel sincs érintkezésünk. Még szerencse, hogy igaz bará­taink maguktól jelentkeznek. Ki nálunk a spanyol referens? — emelte fel a tekintetét. A titkár, aki legalább a mi­nisztérium belső ügyeiben jól tá­jékozott volt, egykedvűen jelen­tette: — Senki, miniszter testvér. Spanyolul aztán egy kukkot sem tud itt senki. A volt spanyol re­ferenst elsők között menesztet­tük. — Na mindegy, erre majd visz- szatérünk. írjon haladéktalanul választ a spanyol ügyvivőnek, hogy ... várjon csak ... igen, ez jó lesz. holnapután, csütörtökön délelőtt tíz órakor a legnagyobb készséggel várom hivatalomban. Majd én aláírom. De még ma íródjék meg. — Igen. — Érdekes — morfondírozott tovább báró Kemény. — Ezt je­lentem Szálas: testvérnek is. Kü­lönben megvárom ezt a tárgya­lást. Van még valami? — Készen vagyunk miniszter testvér. —Végre. Ne felejtse el ezt a csütörtöki dátumot. És gondos­kodjék valami bonbonról, konyak ról, ilyesmiről. Várjon csak.;, a spanyolok az édes, nehéz boro­kat kedvelik. Szerezzen be tokaji aszút is. Nos, akkor ... — Kitartás! — lendítette a ma­gasba jobb karját a titkár és ma­gára hagyta gazdáját. Szerdán déltájban csengettek a spanyol követségen. Gulyás bá­csi nyitott ajtót. — Egy levelet kézbesítek a kül­ügyminisztériumból — mondta a futár és a beírókönyvvel együtt átadta a hatalmas borítékot az öregnek. Néhány perc múlva Géza elé­gedetten olvasta báró Kemény levelét. »Végtelen örömömre szolgál, ügyvivő úr — olvasta többek kö­zött Géza —, hogy kifejezte azon kívánságát és készségét, misze­rint megbeszélést óhajt velem folytatni a spanyol-magyar dip­lomáciai kapcsolatok egyes kér­déseiről, illetőleg ezen kötelékek még szívélyesebbé és szorosabbá tételéről. Amidőn hasonló óhajo­mat és készségemet kifejezésre juttatom, van szerencsém önt fel­kérni, hogy fáradjon be hivata­lomba f. hó 11-én, délelőtt tíz órakor, amikor is a legnagyobb figyelemmel várom előterjeszté­sét. Fogadja méltóságod őszinte tiszteletem kifejezését. Báró Ke­mény Gábor külügyminiszter.« — Az első menet megvolt hát... Na, Géza, te mindig szeretted a bravúrokat, most aztán kitehetsz magadért. Ha jól csinálod, és nem veszik a fejedet, lesz mit elbeszélned az unokáidnak. Géza kedélyesen válaszolt: — Az én fejem meglehetősen jól a nyakamhoz van ragasztva. — Azért csak vigyázz, mert éle­sek most a kések, könnyen le­metszik a fejeket a helyükről. A cirkuszi mutatványoknak is az a tetejük, amikor a szelídítő a le­geslegvégén bedugja a fejét az oroszlán szájába. Akármilyen sze­lídnek látszik is az oroszlán, a szelídítő mindig tudja, hogy vagy- vagy, harap, vagv nem harap .. Hm... látod, tréfá’kozunk, tré­fálkozunk, pedig ez aztán most csakugvan n»m tréfa. — Meg kell lennie, Imre bácsi, Te tudod legjobban, hogy hány­féle okunk van a sietségre. Valóban, az előző nap óta meg­szaporodtak ezek az okok. Imre bácsi tudatta Gézával: felső kap­csolatától üzenetet kapott. A párt vezetőség azt kéri, hogy a lehető­ségek végső határáig további elvtársakat fogadjanak be a spa­nyol házba, olyanokat, akiknek már tarthatatlan a helyzetük, és minden pillanatban életveszély fenyegeti őket. ök ketten aztán mindent alaposan mérlegre tet­tek és úgy határoztak, hogy a ház lakóinak létszámát nyolcvan­ra emelik. Amikor ezt elmond ták Gulyás bácsinak, az öreg szin­te hüledezett. De aztán megér­tette, miről van szó, és vállalta a leckét. Az újonnan érkezők a következő három-négy nap alatt jönnek majd be a spanyol házba. Jóelőre gondoskodni kell részük­re fekhelyről, élelemről, miegy­másról. S ami Imre bácsinak a legfőbb gondot okozta: gondoskodni kell számukra elfoglaltságról is. H' • szén a jövevények mind tettre- kész emberek, a pártnak szüksé­ge is van munkájukra, de meg a tétlenség sok bajt szülhet. Gézával együtt elhatározták, hogy több önálló akciócsopo:tra osztják a ház lakóit, és a csopor­tok vezetőiből most már megala­kul a párt házbeli akciőbizottsá- ga is. — Mindazonáltal neked, Géza — mondta Imre bácsi — semmi egyébre ne legyen most gondod, mint a magad programjának vég­rehajtására! Tehát holnap elmész hozzá ... Ajánlom, hogy az éj­jel jól aludd ki magadat, mert fáradtnak, megviseltnek látszol No nem a külső látszat miatt fontos ez, hanem azért, hogy egyetlen hibás szót se ejts ki a szádon előtte.;. — Értem, Imre bácsi. Igazad Van. Nyolckor ágyba fekszem. Ügy is tett. Amint bekapta va­csoráját, elbúcsúzott Annától. A lány különösen gyöngéd volt hozzá. Nem árulta el, hogy Imre bácsitól már tudja Géza új vál­lalkozásának tervét. Amilyen korán feküdt Géza, olyan korán is ébredt. Hét óra­kor már egy sétát tett a fakor­ban. Egészen felfrissült. Felment, megborotválkozott, és magára öl­tötte azt a remekbeszabott feke­te ruhát, amelyet Francisco hát­rahagyott garderobjából halászott elő. Anna pompásan kivasalta az öltönyt, amely úgy illett Géza fess alakjára, mintha rá Öntőitek volna. ízléses csokomyakkend.öt kötött, ingmelle, amely ugyan­csak Francisco ruhatárából szár­mázott, vakitóan fehérlett. Imre bácsi csak bámult, ami­kor útrakészen megpillantotta Gézát: — Az apád istenit, te, akármi ‘.legyek, ha nem igazi spanyol dip­lomatának születtél! Fél tízre taxit rendelt Géza. öt perccel tíz óra előtt megérkezett a külügyminisztérium elé. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents