Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-18 / 272. szám
TOLI ... ;CÚ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! £GYi ' A . „M,£ 0>YA R .$ Z Ö CI A L I S TA MUNKA S 3 A RT T OtN A ' MÍG Y.E i 8.1 Z 07 IS-ÁG A:’É'S A MtG Yí? 'TA>1Á< Szombat 1961. november 18. XI. évfolyam 272. szám * ARA: 50 FILLÉR Felére rövidítették a sertések hizlalási idejét a hőgyészi ŰJ Barázda Tsz-ben Az elmúlt években 13—14 hónap alatt készültek el a hízott sertések értékesítésére a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezetben. Idén a tsz vezetői nagy figyelmet szenteltek a sertéshizlalásnak, és intézkedéseket tettek a hizlalási munka megjavítására. Mindenekelőtt gondoskodtak a megfelelő takarmányozásról, ezért, bevezették a takarmánykeverék etetését. A napi kétszeri etetésről rátértek a napi háromszori etetésre. Változást eszközöltek a gondozásban, az ólak tisztántartásában, és gyarapították a gondozók szakmai tudását. Mindezek eredményeképpen a hizlalási idő a felére csökkent. Míg eddig 13—14 hónapig híztak a sertések, addig most 6—7 hónap alatt készülnek el az eladásra. A hizlalási idő lerövidítése nagy mértékben javítja a sertés- hizlalás gazdaságosságát, csökkenti az önköltséget. Idén 200 hízott sertést ad el a hőgyészi Uj Barázda Termelő- szövetkezet. II tamási járás tsz-tagjai háztáji gazdaságukból 743 S14 tojást ás 164 mázsa baromfit adtak az idén közfogyasztásra A tamási járás termelőszövetkezetei sem termelnek ma még annyi baromfit és tojást a közösben, hogy a háztáji gazdaságok ilyenirányú árutermelését nélkülözni lehetne. Ennek ismeretében az illetékesek mindent megtesznek, hogy a háztáji gazdaságokból mennél több tojás és baromfi kerüljön a központi árualapba. Ennek eredménye meg is ^látszik. A járás tizenöt községének termelőszövetkezeti gazdái ugyanis 1961 eddigi tíz hónapjában 740 914 tojást adtak el áruként a földművesszövetkezeteknek. Emellett 164 mázsa baromfihúst is értékesítettek eddig a járás termelőszövetkezeti tagjai. A közös gazdaságok tagjaitól a földművesszövetkezetek vásárolják fel a tojást és a baromfit. A járás kilenc földművesszövetkezete 23 felvásárló helyen veszi át a tojást és a baromfit. A földművesszövetkezetek ezt a munkát tervszerűen végzik. A maguk elé tűzött célt túlteljesítették? 197 914-gyel több tojást és 74 mázsával több baromfihúst vásároltak fel, mint eredetileg tervezték. Talajjavítás a leromlott lősseös talajodon A Koppány völgyi Vízgazdálkodási Társulat közgyűlése Termelő sző vetkezeti KISZ-titkárok tanfolyama Megyeszerte továbbképző tan-1 cemberi gyűléseken a tagsággal folyamokon vesznek részt a tér- | is ismertetni fogják, n tel őszövetkezeti KlSZ-szerveze- tek titkárai. Az egyhetes bentlakásos továbbképzésen a KISZ Központi Bizottságának határozatait tárgyalják meg, amely a falusi ifjúságról és a termelőszövetkezetben folytatandó KlSZ-munká- ról szól. Csütörtökön ülést tartott a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulat. Az ülés ügyvezetői beszámolóját Kovács József járási főagronómus tartotta. Beszámolt a társulat múlt évben végzett munkájáról és az 1962. év terveiről. Amint a beszámoló hangoztatta, az eredeti terveket — a vízrendezést — a kitűzött határ dó előtt végrehajtották és a társulat most tovább lép: a vízrendezés után talajjavítási feladatokat old meg — amire a kísérletek az év- elején megkezdődtek. A vízrendezés — a Koppány medrének és a bele folyó patakok medrének kitisztítása — után most a többéves cél: a járás területén a leromlott löszös talajok feljavítása. A talajjavítási kísérletek — amelyeket az 1961-es évben végeztek — biztató eredményt hoztak: a pári Béke Tsz-ben a tőzeggel kezelt kukoricaföldön egy hold 46 mázsa csöves t:rn-.ést hozott a kezel :ticn parcellán termett 21 mázsás terméssel szemben. Hasonló eredményt hoztak a tamási Vörös Szikrában végzett kísérletek is. A kísérletek fő célja: a Kapos és a Koppány völgyében kitermelt tőzeggel feljavítani a leromlott löszös ta’ajo- kat. (A pári Béke földjén 0,60— 1.60 méteres tőzeg-réteget találtak, tehát a talajjavítást helyben meg lehet oldani.) A kísérleteket a pári Béke, a tamási Vörös Szikra, az Uj Elet, a felsőnyéki Egyetértés, az érlé- nyi Ezüstkalász Termelőszövetkezet földjein végzik,, bel- és külföldi búzafajtákkal. A közgyűlésen tárgyalták meg a társulathoz tartozó termelő~zö- vetkezeíek öntözéü 'gényét is a jövő évre. 1740 hol on ö töz~ek összesen: részbrn a Kirpár.yból, részben a b la f lyó p takokb -1, részben a Sióból és a Kapósból. Az ülésen szóbak-.ü't — min javaslat — a komplex vízhasznosítás: vagyis hogy a te m lőszö- vetkezetek ne csupán a K ppánv vizét használjak fel, ban m a területükön átfolyó patakokét is, halastó létesítőével, am 1/hez megfelelő sc-gíivéget kapnak és amelyet saját erőből s mrg tudnak építeni. (A halas ón kac'á- ’ibs tenyészet.) ^.társulat legnagyobb cMj — mivel a kitűzött víz- és r t- szabályozási mu'-k -kát a hatá-- idő előtt több évvel elvégezt-ík. a jövőben a termelési ágazatok megjavítása: a leromlott löszös területek feljavítása, kevés-bb bald1 z s mellett több évelő p 1 angcs termelése, a termésátlagok növelése. Ehhez igénylik a legkorszerűbb gépek alkalmazását — hogy az FM az UE—28-as, a D—4—K—80- as, 70-es traktorokat, a váltva- forgató ekéket, a traktorokhoz szükséges függesztett munkagépeket a társulathoz termelőszövetkezetekhez juttassa. (A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma e hónap 25-én tárgyalja a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulat terveit.) A társulás közgyűlése elfogadta a pincehelyi Rákóczi, a felsőnyéki Egyetértés és a négy ozorai termelőszövetkezet felvételét, jóváhagyta két új öntözőberendezés vásárlását. A Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulat túlnőtte már kereteit. az Országos Vízügyi Főigaz gfitósé" az FM is a legmesszebbmenő támogatását ígérte m-g az országos viszonylatban is egye- düV-lló kezdeményezésnek amely az ötéves terv nagy célkitűzését -- a termésátlagok növelését — tűzte ki célul az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésével és a sok "er holdra kiterjedő talajjavítással. A társulat közgyűlése '/épül is '-'fogadta a jövő évi költségvetést. — A rekonstrukciós terv alapján a szekszárdi borvidék területe 1975. évre már mintegy 20 000 katasztrális holdnyi lesz. A megyében négy ilyen tapasztalatcserét rendeztek. A gyönki és a paksi járás termelőszövetkezeti KISZ-titkárai mintegy negyvenen Pakson vesznek részt a továbbképzésen. A tamási és a dombóvári járásiak Dombóvárott, míg a bonyhádiak a járás székhelyén tartják meg a tapasztalatcserét. Szekszárdon a szekszárdi járás és a város tsz KlSZ-titká- rai beszélik meg a Központi Bizottság határozatait. Az egyhetes tapasztalatcsere szombaton fejeződik be, és a hazatérő KISZ-tit- károk a határozat szellemében fognak tovább dolgozni. A továbbképzés tapasztalatait a deHúsz hold gyümölcsöst telepítenek Azokat a dombos, meredek oldalú területeket, amelyek mező- gazdasági művelésre nem alkalmasak, gyümölcsössel telepíti be a gyönki Vörös Csillag Tsz. Eddig a szövetkezet 30 hold vegyesgyümölcsöst telepített, most őszszel még telepít 20 holdat a Magyar-hegy dűlőben. Erre a 20 holdas domboldalra most szilvafákat ültet a tsz, ugyanis biztosítani kívánja a nyersanyagot .saját szeszfőzdéjéhez. Új gyártmány a Bonyhádi Zománcgyár táblaüzemében A második világháború előtt nemcsak az országban voltak köz. ismertek a Bonyhádi Zománcgyárban készült reklámtáblák — még ma is található itt-ott egy „Unicum”, „Albus szappan”, vagy „Schmoll paszta” reklám — hanem eljutottak vagy tucatnyi külföldi országba is. Sőt, nem volt ritka eset, amikor egyikmásik ázsiai, afrikai országból keresték fel a különböző cégek rendeléseikkel Magyarország egyetlen zománctábla-üzemét. A zománcozott reklámtábla tartós, ellenáll az időjárásnak, nem fakul meg a napsütéstől, ha valamilyen fizikai erőhatás nem éri, szinte örökéletű. Emellett a bonyhádi szakemberek művészi színvonalra emelték a reklámtábla gyártását. Valóságos múzeum a táblaüzem rajzterme, ahol a falakon egy-egy húsz—harminc évvel ezelőtt gyártott mintadarab emlékeztet azokra az időkre, amikor messze földön híres volt ez a kis bonyhádi gyár. A felszabadulás után hatalmas fejlődésnek indult a gyár, többeK közt új, korszerű zománcozó csarnok épült, a régi zománcozó üzemet csaknem teljes egészében megkapta a tábla-részleg, a reklámtábla gyártás azonban elsorvadt. Érthető ez, hiszen a kapitalista konkurrencia megszűntével szükségtelenné vált az éles versengésnek ez a formája is. Többszörösére nőtt a zománctábla gyártás is, ma is szállít á gyár az ország minden részébe különböző táblákat — utca, házszámtáblák, busz- és villamosmegállóhely jelzőtáblák, községnévtáblák, balesetvédelmi táblák készülnek az üzemben. A többszínű táblákra azonban ritkán van szükség, legutóbb akkor készítettek többezer darabot, amikor az új népköztársasági címerrel ellátott táblákkal kellett kicserélni a különböző hatóságok, hivatalok névtábláit. Gyártottak aztán különféle zománcozott falvédőket is. Most azonban ismét a régihez hasonló, de annál sokkal szebb feladatot kapott a kis táblagyártó kollektíva. A Pécs Városi Idegenforgalmi Hivatal kereste fel egy nagyobb rendeléssel a gyárat. Több, mint kétszáz művészi kivitelű, modern irányjelző, tájékoztató táblát rendelt a város, a Mecsek idegenforgalmi szempontból is jelentős kirándulóhelyeire. Az újszerű, ízléses, pajzs alakú, élénk tarka színű táblák mindegyike valóságos remekműve & modern plakátművészetnek. A" eredeti terveket, rajzokat Pécsről kapta a gyár, de igen komoly, nagy figyelmet és hozzáértést igénylő feladat ezek „zománcba öntése”, illetve égetése. Egyenként hordják fel a táblákra és égetik be a különböző színe két, a részleg legügyesebb dolgozó it — Fleisz Judit rajzolót és Hartmann Béláné sablonvágót — bízták meg a tábláknak égetésre való előkészítésével. Egy- egy szín úgy kerül a táblára, hogy bevonják az egészet zománcarn-ag- gal, majd szárítás után — sablonon keresztül — a felesleges an vágót kefével eltávolítják. Ezután kerül sor az égetésre. December 31-ig kellene elkészülni a 211 darab táblának, de a táblaüzemiek vállalták, hogy december 20- ig kész lesz valamennyi. Néhány hét múlva már ezek a szén, modern táblák igazítják útba Pécs környékén a kirándulókat.
