Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-02 / 259. szám
4 TOLVA MEGYEI VEPÜJSÄG 1961. november !?. Miért hagyta el munkahelyét Sörös Sándor? Levelével kereste fel szerkesztőségünket Sörös Sándor, a Bi- ritói Állami Gazdaság volt dolgozója. A gazdaság vezetőire tesz panaszt, vádat emel ellenük több dologban: nem számolják el rendesen munkabérét, gorombák, stb. Major István brigádvezető két 45 kilogrammos süldőt akart elvinni a gazdaságból. Levele szerint 1961 április, vagy május hónapban eltűnt egy mázsás körüli hízó. mely még a mai napig sincs meg, s ezt is Major számlájára írja. A továbbiakban arról ír, hogy az állami gazdaság nem adta ki munkakönyvét, pedig már augusztus 10 óta nem dolgozik ott. Levele nyomán vizsgálatot foly tattunk. Beszélgettünk több dolgozóval, valamint a gazdaság vezetőivel. Mit mutat a vizsgálat? Sörös Sándor levelének célja, hogy bosszút álljon azokon az embereken, akik a gazdaság rend jét, fegyelmét, beosztásuk folytán biztosítják. Állandóan nézeteltérése volt az üzemegység vezetőjével. — Többször nem jelent meg munkaelosztáskor, előfordult, hogy dolgozótársát küldte el, érdeklődje meg, hova osztották be munkára. Ha szóvátettem fegyelmezetlenségét azzal vádolt, hogy nem képviselem a dolgozók érdekeit — mondja Döme Pál üzemegység-vezető. Előfordult ugyan, hogy Sörös Sándor egy-két esetben nem kapta meg a munkabérét az elvégzett munka után, de ez véletlen volt. A gazdaságban egyazon munkaterületen két Sörös nevezetű dolgozott — mondja Káldi elvtárs — így történhetett meg a téves bérszámfejtés. Sörös Sándor reklamálása után minden esetben megkapta bérkiegészítését. ezt ő is elismerte. A továbbiakban megvizsgáltuk Major István brigádvezető ellen emelt vádakat. Megjegyezzük, hogy Major István már akkor is a sertéstenyésztésben dolgozott, amikor még a Dunaföldvári SERNEVÁL-hoz tartoztak. Volt vezetői jó véleménnyel beszélnek róla. Jelenleg is hozzáértéssel vezeti a brigád munkáját. A SER- NEVÁL idejében természetbeni prémiumot kaptak a dolgozók. Az említett süldőket is e címen vitték el. köztük Major brigádvezető is. Mikor a gazdaság vezetői közölték, hogy eltörölték a prémium-rendszert, a süldőket visz- szaszállították. Később „eltűnt” egy 120 kilogrammos hízó, melynek hollétéről Sörös Sándor nem tudott, és kimondta a végítéletet: „Major Istvánnak nem volt elég a prémium malac ügye, megpróbálkozott más formában”. Megnéztük az április-május havi elszámolást a sertésállományról, melyből kitűnt: április hónapban egy 134 kilogrammos sertés elhullott, diagnózis megállapításával állatorvos igazolja. Sorolhatnánk a vádak cáfolatát, de értelmetlen dolog az időt és papírt pazarolni. Hanyag munka — alaptalan rágalmazás! Sörös Sándor hosszabb ideig dolgozott a Dunaföldvári SER- NEVÁL-nál pénzügyi vonalon. 1951-ben a szekszárdi járásbíróság bűnvádi eljárást indított ellene társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt. Ezért három hónapi felfüggesztett börtönbüntetést kapott. 1955-ben a sárbogárdi járásbíróság társadalmi tulajdon lopása miatt nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte. Később, mint éjjeliőr dolgozott a felsőton- gelici üzemegységben, de nem látta el feladatát, ezért vezetője fegyelmit indított ellene. Miután egyesült a SERNEVÁL a Bi- ritói Állami Gazdasággal volt ott csapatvezető is. E megbízatás alól a gazdaság vezetője felmentette. A későbbiek folyamán, mint „sértett” személy állandóan elégedetlenkedett. A Biritói Állami Gazdaság igazgatója többször figyelmeztette hanyag munkájáért, két esetben fegyelmit indított ellene, mert megtagadta a munkát. Több esetben berúgott és ocs- mány módon rágalmazta a gazdaság vezetőit. A fegyelmi mellékleteként szerepel az a jegyzőkönyv, mely négy dolgozó aláírását tartalmazza, (Tolnai János, Kirschner János, id. Ven- horf Mihály, Laeza Lajos), akik tanúi voltak botrányos viselkedésének és munkából való kimaradásának. Augusztus Il-től kezdve be sem ment dolgozni a gazdaságba. Közben a tengelici tsz-be került, de erről az állami gazdaságot nem értesítette, munkakönyvét is utána postázták, mint önkényes kilépőnek. A gazdaság vezetőivel, valamint a vele történt beszélgetésből is kitűnik; Sörös Sándor hosszabb ideje dolgozott már az állami gazdaság területén különböző beosztásba. Ismeri a gazdaság vezetésének egyes területeit is. Ezirányú képességét viszont sok esetben nem a munka érdekében használta fel. A közelmúltban is azért szidta az üzemegység vezetőjét, mert nem módosította a törvényileg előírt normát. Sági János üb-titkár elmondja, mióta elment a gazdaságból, volt munkacsapatában jobb a kereseti arány. Mi a tanulság? — Káros az intrika! E levelét megelőzően Sörös Sándor már több esetben írt különböző szerveknek. Többek között a népi ellenőrző bizottságnak is. A vizsgálati eredmény itt sem őt igazolta. Személyesen is felkereste az Állami Gazdaságok Főigazgatóságát Budapesten, ahol az általunk is vizsgált levél alapján tett panaszt a Biritói Állami Gazdaság vezetőire. Sörös Sándor „panaszainak” sorozata már bosszantja az állami gazdaság vezetőségét is. A vizsgálatok több dolgozónak a munkáját kötötték le és elterelte a figyelmet a fontosabb munkáktól. A szerkesztőség örömmel fogad ja a dolgozók leveleit, melyben beszámolnak munkájukról, valamint jelzéseket tesznek a munkahelyükön történt káros jelenségekről. Ehhez a dolgozóknak joguk van és kötelességük is! De e jelzéseket a jóindulat, a tárgyilagosság, a segíteniakarás, a közügy iránt érzett felelősség vezérelje és ne az intrika! Határozottan elítélünk minden olyan irányzatot, mely a vezetők lejáratására irányul és ezáltal bomlasztja a jó munkakapcsolat kialakítását. Sörös Sándor jelenleg a tengelici termelőszövetkezet tagja. Levelében írja: ..Dolgozni akarok, és be akarom bizonyítani, hogy becsületes tagja leszek a tsz-nek”. Ez csak rajta múlik! De ha a tsz-ben is folytatja azt. amit az állami gazdaságban elkezdett ,akkor itt sem fogja megtalálni helyét. Reméljük, hogy nem így lesz! Kerekes Miklósné Arcképek A pincér Fehér, terített asztalok, neontól csillogó falak, beszélgető vendégek. Ez a pincér világa. Ez jelenti számára a munkát, az életet. Igen, az életet, amelyet már félig letöltött az éttermekben. Barna, magashomlokú, finom- vonású ember. TJgy kezdte, mint az ő korában legtöbben: a konyhában, kifutóként. Sok nappalba, sok éjszakába tellett, míg az étterembe is bekerült, a vendégek közé. Most itt ült mellettem és emlékezik, a harmincas évekre, meg a háborúra, ...arra, hogy sokszor nem volt ember az úri vendégek szemében. Az ötödik hely ez, ahol most dolgozik. Jellemző, hogy az első négyet a fel- szabadulás előtt ismerte meg. Azóta viszont nem kellett helyet változtatnia. Nem kell rettegni a „tulaj ”-tól, nyugodt, csendes az élete. Már amennyire nyugodtnak és csendesnek lehet nevezni a zajos éttermet, meg a sok rendelés-felvételt, a futkosást, a szeszélyek kielégítését. Szombat esténként kedves vendégei vannak. Ilyenkor meglátogatják gyermekei az unokával, s egy kicsit elbeszélgetnek. Mennyire másként megy ahhoz az asztalhoz!... Csupa szeretet, csupa gyengédség van mozdulataiban, ha rájuk néz. Különösen, mikor az ő nevét viselő unoka a málnát kortyolgatja... Néha rajtuk is felejti a szemét, csak akkor riad fel, ha a presszósnő kiszól: — ..Feri bácsi kérem, viheti a két duplát!” A prímán Feszül a húr, vibrálnak a mozgékony újjak... a vendégek szeme egy emberre tapad. Valamelyik asztalnál könny csillog egv asszonyka szemén. Mindenki feszülten hallgat, s a nóta száll a? éjszakában... a prímás játszik. Dús, fekete haja van. Jellegzetesen barna a bőre, s fehéren villannak elő a fogai, ha énekel. Játszik, és énekel. Nem könnyű a feladat: emberek szívébe kell markolni. S 5 tudja, mit jelent ez. Mások, újak a vendégek ma, de emlékszik a régi időkre is. S nemcsak ő, hanem mostani hallgatói is tudják, hogy az a magas, büszke homlok hányszor hajolt meg a hatalmasok előtt... A prímásnak van egy aranyos, hosszú, feketehajú, bogárszemű leánykája, meg egy kedves kis asszonya, akiket éjjelenként, amikor hazatér a vendéglőből, ritkán talál ébren, s akik még alszanak akkor, amikor ő már dolgozni indul. A gyárba megy, ahol bi zony alaposan megfogja a munka végét: a nehezebb oldalán. Reggel hat órától délután kettőig dolgozik. Aztán, ha újra eljön az este, a nappal nehéz bőrkötegeket. markoló újjak finommá vedlenek át, hogy a húrokra tapadva felzenghessen a dal: ....Az én jó a pámnál, nincs jobb a világon!” Munkavédelmi őrjáratokat tartanak a Tolna megyei üzemekben A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elhatározta, ahogy az üzemi balesetek megelőzése érdekében a széleskörű felvilágosító munkán kívül, ez évben munka- védelmi őrjáratokat tart az üzentekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon. Szakemberekből álló bizottság már befejezte az őrjáratot a Simon tornyai Bőrgyárban és a Paksi Konzervgyárban. A két üzemben hasznos tanácsokat adtak a dolgozóknak és a vezetőknek, tapasztalataikat feljegyzés formájában juttatták el a gyárak igazgatóinak. A tapasztalat a két munkavédelmi őrjáraton az, hogy a gyárak vezetői sokat törődnek a biztonságos munka megteremtésével. A dolgozók viszont hajlamosak arra, hogy elhagyják a munkavédelmi felszerelések viselését, nem tartják be sok esetben az előírásokat. A szakszervezeti mvmka hírei Á vállalati bérszabályzat az SZMT Elnöksége előtt A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége csütörtöki ülésén tárgyalta meg Szűcs György jelentése alapján a Tolna megyei üzemekben a bérszabályzat kidolgozásának tapasztalatait. A jelentés néhány fontosabb megállapítását itt közöjük. MI A BÉRSZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA? A forradalmi munkás-paraszt kormány elrendelte, hogy az alkalmazandó bérformákat és az alapelveket a vállalatok foglalják írott bérszabályzatba. Ebben rögzíteni kell a normák készítésének, bevezetésének, megváltoztatásának vállalati rendjét, valamint a vállalat igazgatójának, szakszervezeti bizottságának együttműködését. A bérszabályzatok célja, hogy rögzítse a közvetlen bérezési kérdéseket, rendszerbe foglalja ezt, valamint a bérezéssel összefüggő munkaügyi munkaviszonyból eredő közvetett bérezési kérdések vállalaton belüli rendezése. A bérszabályzat a helyes munka- és üzemszervezési intézkedésekkel párosulva hatásos eszköze a termelési tartalékok feltárásának, a költségek csökkentésének. Elősegíti a vállalaton belüli bérarányok kialakítását, a dolgozók bérbiztonságát és a törvények fokozott betartását. HOGYAN HAJTOTTÁK VÉGRE AZ ÜZEMEKBEN A RENDELETET? Megyénk területén mintegy 20 üzem, vállalatot érintett a SZOT Elnökség 40'1961/V. 23. sz. határozata. Az SZMT elnöksége megfelelő időben tájékoztatta a szakszervezet; alapszervezeteket a sok körültekintést, nagy munkát jelentő feladat elvégzéséről. A vállalatok többségében ez ideig nem volt bérszaBályzat. S ezekben az üzemekben különösen nagy munka volt az üzemi törvény elkészítése. Az üzemi bérszabályzatok a határozatok szellemében készültek el. Különösen az ÉDOSZ- és MEDOSZ-alapszervezetek végeztek körültekintő munkát, az élelmezési és mezőgazdasági üzemi alapszervezetek minta-bérszabály zatai szolgáltak alapelvként a többi üzemek szabályzatának elkészítéséhez. A bérszabályzatok elkészítését hátráltatta az üzemekben a különböző iparági intézkedés, melyek több esetben voltak eltérőek és különböző határidőt szabtak meg. Számos üzemben a dolgozok érdekeit messzemenően figyelembe vevő új rendelkezéssel egészítették a bérszabályzatot. így például a Tolnai Selyemgyárban a selejt-bérezés kérdését oldották meg, holott ez évekig nagy. gond volt, és az eddigi rendszer sok nézeteltérést eredményezett. A szakszervezeti bizottságok e nagy munka elkészítése során ismét bebizonyították önállóságukat és azt, hogy a dolgozók ügyeinek intézőivé váltak, és összekötötték a vállalati érdeket a dolgozók érdekével, igazságosan tudják elrendezni a különböző vitás ügyeket. A DOLGOZÓK IS RÉSZT VETTEK A SZABÁLYZATOK MEGKÖTÉSÉBEN A legtöbb üzemben a szakszervezeti bizottságok, üzemi tanácsok mellett a dolgozókkal ss megvitatták a bérszabályzatok elkészítését. Termelési tanácskozáson több alkalommal az egyes részkérdésekben hoztak fontos döntéseket. Nemcsak ismertették a dolgozókkal, hanem megmagyarázták a bérszabályzat egyes pont jait, ennek értelmezését az adott, munkaterületen. S most, hogy a bérszabályzato!: az üzemek bérügyi törvényévé válnak,nyilván számos korábban tapasztalt vita' nézeteltérés szűnik majd meg. A bérarányok helyes kialakítása lehetővé teszi, hogy a dolgozók nagyobb kedvvel végezzék munkájukat, s bizonyára ez eredményezni fogja azt is, hogy jelentős költségcsökkentéseket érnek el az üzemekben, javul a dolgozók bérbiztonsága, A citera-készítő Józsi bácsi — Józsi bátyám, szeretnénk egy kicsit mulatni — kérték az öreg citerást Paradicsom-majorban a fiatalok, jöjjön el muzsikálni nekünk. — S a Józsi bátyám ment szívesen, egyik pusztáról a másikra. — Akkoriban nagy keletem volt — mondja — nem akadt szombat este, vasárnap este, hogy ne hívtak volna valahova. Ma már nőttek az igények, meg a lehetőségek is — teszi hozzá. — Mostanában nem kell a citera a fiataloknak. Ujmódi zenekarok kellenek, s telik is nekik rá. Mindezeket Tóth József mesélte el nekünk Zombán, a paro.di- csompusztai, egykori cselédember Nemcsak a zene szerelmese ő, de a zeneszerszám — a citera — készítésének is mestere volt. — Már nem készítek citerát — mondja — 71 éves vagyok, zenélni is csak néha-néha szánom ri magamat. — A citerát gyerekkoromban próbáltam először csinálni. Az első nem valami jól sikerült, de a második már igen. nagyszerűen sikerült. Legszívesebben arra a 40 húros citerára emlékezik, amelyet egy több mint 200 éves szilfának a darabjából készített. — De faragtam zöld iharból U — mondja —. pontosan megszámoltam. 91 évgyűrűt olvastam meg a rönkön. Nem volt tanult mestersége a citerakészítés, de mégis mesterien csinálta. Egy darab fából faragta ki, és semmilyen zenei előképzettség nélkül kottázta fél. Mégis, a jóbarátok, az ismerősök, ha jókedvében találták, néhány pengőért kaphattak tőle az akkoriban közkedvelt zeneszerszámból. Ahogy játszik a citerán, látszik, hogy annak a szerelmese. Néhányon fiatalok is állnak körülöttünk, míg beszélgetünk, de ők már nehezen értik meg az idős bácsi lelkesedését. Az idősebbek azonban emlékeznek még Józsi bácsi citéráira és játékára. — Úgy tudta cifrázni — mondják —, mint senki más. Nagy keletje volt akkoriban az öregnek. Búcsúzóul megtudjuk, hogy vele kihal ez a „mesterség”, amelyet ő fejlesztett tovább. Ilyen volt az élet a felszabadulás előtt a pusztán. A Józsi bácsihoz hasonló lelkes ember valóságos kincsnek számított. Ha változtak is az idők — szerencsére —, ha a rádió, a televízió és az emberibb élet lehetőségei megsokasodtak, róluk se feledkezzünk meg. (Sz— E) Az SZMT több brigádot szervezett, melyek már a jövő héten megkezdik tevékeny-égüket és az év végéig mintegy száz üzemben, gépállomáson, állami gazdaságban tartanak munkavédelmi őr- PAL-LÚ i járatot, Darvas: „Hajnali tűz“ című drámáját mutatja be a dunaföldvári Msz színjátszó csoport A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére Darvas József: Hajnali (űz című drámáját tanulta meg a dunaföldvári Cipész Ktsz színjátszó együttese. A darabot a forradalom évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepség keretében, november 6-án, este mutatja be az együttes a Kossuth művelődési otthonban. A figyelemre méltó vállalkozás elé nagy érdeklődéssel tekint a közönség. A dunaföldvári bemutató után a drámát más községekben is előadják.
